Mitől lesz különleges az új Néprajzi Múzeum?

Novemberben bezár a Néprajzi Múzeum a Kossuth téren, elkezdődik a a csomagolás majd a költözés a 2018 végére elkészülő Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, ugyanakkor elkezdődhet az Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület építése is. A Napur Architect pályázatnyertes tervei alapján készülő, közepén a föld alá ívelő új néprajzi palota a Városliget kapuja is lesz. Földből kiemelkedő két szárnya már nevet is kapott: az északi a "zajos"oldal, a déli, vagyis az Ajtósi Dürer sor felőli a "csendes" oldal. Míg az előbbibe zajosabb közösségi funkciók kerülnek, földszintjén a liget látogatóközpontjával, első emeletén a gyermekmúzeummal, fölötte pedig rendezvénytermekkel, az utóbbi szárnyban pedig lesznek az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek. A földfelszín alatt pedig a két szárnyat összekötő, az egész épület hosszában végighúzódó kiállítóterek. Ide majd csak a tervezett épületátadás után kezdheti meg a beköltözést a múzeum. Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával erről az időszakról beszélgettünk.

Elhunyt Mőcsényi Mihály tájépítész

Életének 98. évében elhunyt Mőcsényi Mihály Kossuth-, Széchenyi-díjas és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója. 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora. Érdemeit hosszan lehetne sorolni, nekünk megadatott, hogy – ha csak rövid ideig is - együtt dolgozzunk vele a Városliget parkrehabilitációs tájépítészeti pályázatának előkészítése és értékelése kapcsán. Az alábbi interjú a pályázat elbírálása után készült vele.

Nyugodjék Békében!

http://ligetbudapest.reblog.hu/vilagszinvonalu-lesz-az-uj-varosliget

A Ligetben épült fel az első hazai skanzen

Xantus János kinevezésével 1872-ben létrejött a mai Néprajzi Múzeum jogelődje, az Ethnographiai Tár. A Nemzeti Múzeum egyik osztályaként működött, a gyűjteményt az épület folyosóján helyezték el. Akkoriban, a 19. század második felében a laikus közönség is élénken érdeklődött a néprajzi felfedezések iránt. Különösen a távoli, egzotikus népek élete foglalkoztatta az emberek képzeletét. Az érdeklődők eleinte nem a múzeumok kiállítási termeit keresték fel, útjuk az állatkertekbe vezetett. Akkoriban ugyanis bennszülött afrikaiak és távol-keletiek csoportjai járták - élelmes vállalkozók szervezésében - Európa állatkertjeit. A mai ember számára bizarrnak tűnik ez a sajátos "emberkert", de akkoriban teljesen elfogadott, a tudást bővítő látványosságnak számított. A tudomány ezzel ellenkező utat válaszott: bátor magyar kutatók utaztak távoli tájakra, és a kalandos gyűjtőutakról hazahozott anyaggal folyamatosan gyarapították a nemzeti néprajzi gyűjteményt.

Liget Budapest Projekt Néprajzi MúzeumA magyar rokonság kutatóinak ajándékai az állandó kiállításon: kirgiz sátor Almássy Györgytől és bokharai sátor, felszereléssel gróf Zichy Jenő gyűjtéséből (Vasárnapi Újság, 1907. 30. szám)

Nincs akadály a Liget Projekt után

A Liget Budapest akadálymentesítési koncepciója

Egyenlő hozzáférés - ez az egyik legalapvetőbb szempontja a Városliget megújításának. Értendő ez mind a parkra, mind a közintézményekre. A tervezők törekvése, hogy senki se szenvedjen hátrányt ezek használatában amiatt, ha fogyatékkal él. Annak érdekében, hogy a beruházás minden pontját ezen alapelv szerint tervezzék és valósítsák meg, az érintett szervezetekkel való egyeztetések és fórumok során felmerült igények figyelembevételével összeállították a projekt átfogó akadálymentesítési koncepcióját. A munka során mintegy 800 elemből álló kérdés- és véleménycsomagot szűrtek le, amelynek 95 százalékát beépítették a tervekbe. Jelinek Balázzsal, a Városliget Zrt. projektigazgatójával beszélgettünk az elkészült koncepcióról és kísértünk végig képzeletben a jövő Városligetében egy fogyatékkal élő személyt a Ligetbe érkezéstől a múzeumlátogatásig.

Magyar Idők: Megszűnik a betonsivatag a Városligetnél

A Liget Budapest projekt keretében felépülő, kehely formájú új Néprajzi Múzeum a Városliget zöldtetős kapujaként fog működni. A merész, felerészt növényekkel betelepített hajlított födémen három méter mélyen gyökerező fák is meg fognak élni. A látogatók jegy nélkül is át tudnak sétálni a múzeumon úgy, hogy üvegfalakon keresztül betekinthetnek majd a kiállításokba. Az épület vezető tervezője, Ferencz Marcel lapunknak elmondta: az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek.

- Abban rejlik az új Néprajzi Múzeum tervének a merészsége, hogy a kezdet kezdetén tudtam: nem szeretnék az '­56-os emlékmű felett hidat építeni, ahogy az a pályázati kiírásból adta volna magát - avatta be a Magyar Időket a Liget Budapest projekt keretében megálmodott épület születésébe Ferencz Marcel. A Napur Architect vezető tervezője szerint az új múzeummal a Dózsa György út mentén egy korábban nem létezett térdimenzió keletkezik, amelynek küldetése van. - A Városliget kapujában, az egykori Felvonulási tér kősivataga helyén egy fogadóhelyet, egy közösségölelő kelyhet, egy kitárulkozó mesterséges völgyet akartam létrehozni, amely összekovácsolja az embereket, ha ideérkeznek - mondta. Hozzátette: kultúránk alapvetését szeretné megfogalmazni a magyarság kincseit őrző új Néprajzi Múzeummal.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum Ferencz Marcel