A közlekedés 20. századi benzingőzös forradalma:a lovak helyét a Liget útjain is átvették az autók

A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében július végétől szeptemberig, az augusztusi hétvégéken lezárták az autóforgalom elől a Városligetet átszelő Kós Károly sétányt. Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói így a hétköznapoknál lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhettek, sportolhattak, használhatták a játszótereket. A nagy többség támogatását elnyerő intézkedés kapcsán érdemes áttekinteni az autók, buszok, motorok ligeti térfoglalásának több mint százéves történetét.

Liget Budapest Projekt Közlekedés Kós Károly sétány Autóforgalom ParkolóA beköszöntő 20. század vívmánya: társaság gépkocsival 1900 körül, a Városliget egyik sétányán, a Kis Színház előtt. Kormánya szokatlan helyen, a jobboldalon, mivel akkoriban a "balra hajts" szabálya szerint közlekedtek Magyarországon (fokert150.hu)

Mitől lesz különleges az új Néprajzi Múzeum?

Novemberben bezár a Néprajzi Múzeum a Kossuth téren, elkezdődik a a csomagolás majd a költözés a 2018 végére elkészülő Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, ugyanakkor elkezdődhet az Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület építése is. A Napur Architect pályázatnyertes tervei alapján készülő, közepén a föld alá ívelő új néprajzi palota a Városliget kapuja is lesz. Földből kiemelkedő két szárnya már nevet is kapott: az északi a "zajos"oldal, a déli, vagyis az Ajtósi Dürer sor felőli a "csendes" oldal. Míg az előbbibe zajosabb közösségi funkciók kerülnek, földszintjén a liget látogatóközpontjával, első emeletén a gyermekmúzeummal, fölötte pedig rendezvénytermekkel, az utóbbi szárnyban pedig lesznek az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek. A földfelszín alatt pedig a két szárnyat összekötő, az egész épület hosszában végighúzódó kiállítóterek. Ide majd csak a tervezett épületátadás után kezdheti meg a beköltözést a múzeum. Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával erről az időszakról beszélgettünk.

Elhunyt Mőcsényi Mihály tájépítész

Életének 98. évében elhunyt Mőcsényi Mihály Kossuth-, Széchenyi-díjas és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója. 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora. Érdemeit hosszan lehetne sorolni, nekünk megadatott, hogy – ha csak rövid ideig is - együtt dolgozzunk vele a Városliget parkrehabilitációs tájépítészeti pályázatának előkészítése és értékelése kapcsán. Az alábbi interjú a pályázat elbírálása után készült vele.

Nyugodjék Békében!

http://ligetbudapest.reblog.hu/vilagszinvonalu-lesz-az-uj-varosliget

A Ligetben épült fel az első hazai skanzen

Xantus János kinevezésével 1872-ben létrejött a mai Néprajzi Múzeum jogelődje, az Ethnographiai Tár. A Nemzeti Múzeum egyik osztályaként működött, a gyűjteményt az épület folyosóján helyezték el. Akkoriban, a 19. század második felében a laikus közönség is élénken érdeklődött a néprajzi felfedezések iránt. Különösen a távoli, egzotikus népek élete foglalkoztatta az emberek képzeletét. Az érdeklődők eleinte nem a múzeumok kiállítási termeit keresték fel, útjuk az állatkertekbe vezetett. Akkoriban ugyanis bennszülött afrikaiak és távol-keletiek csoportjai járták - élelmes vállalkozók szervezésében - Európa állatkertjeit. A mai ember számára bizarrnak tűnik ez a sajátos "emberkert", de akkoriban teljesen elfogadott, a tudást bővítő látványosságnak számított. A tudomány ezzel ellenkező utat válaszott: bátor magyar kutatók utaztak távoli tájakra, és a kalandos gyűjtőutakról hazahozott anyaggal folyamatosan gyarapították a nemzeti néprajzi gyűjteményt.

Liget Budapest Projekt Néprajzi MúzeumA magyar rokonság kutatóinak ajándékai az állandó kiállításon: kirgiz sátor Almássy Györgytől és bokharai sátor, felszereléssel gróf Zichy Jenő gyűjtéséből (Vasárnapi Újság, 1907. 30. szám)

Nincs akadály a Liget Projekt után

A Liget Budapest akadálymentesítési koncepciója

Egyenlő hozzáférés - ez az egyik legalapvetőbb szempontja a Városliget megújításának. Értendő ez mind a parkra, mind a közintézményekre. A tervezők törekvése, hogy senki se szenvedjen hátrányt ezek használatában amiatt, ha fogyatékkal él. Annak érdekében, hogy a beruházás minden pontját ezen alapelv szerint tervezzék és valósítsák meg, az érintett szervezetekkel való egyeztetések és fórumok során felmerült igények figyelembevételével összeállították a projekt átfogó akadálymentesítési koncepcióját. A munka során mintegy 800 elemből álló kérdés- és véleménycsomagot szűrtek le, amelynek 95 százalékát beépítették a tervekbe. Jelinek Balázzsal, a Városliget Zrt. projektigazgatójával beszélgettünk az elkészült koncepcióról és kísértünk végig képzeletben a jövő Városligetében egy fogyatékkal élő személyt a Ligetbe érkezéstől a múzeumlátogatásig.