A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében július végétől szeptemberig, az augusztusi hétvégéken lezárták az autóforgalom elől a Városligetet átszelő Kós Károly sétányt. Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói így a hétköznapoknál lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhettek, sportolhattak, használhatták a játszótereket. A nagy többség támogatását elnyerő intézkedés kapcsán érdemes áttekinteni az autók, buszok, motorok ligeti térfoglalásának több mint százéves történetét.

A beköszöntő 20. század vívmánya: társaság gépkocsival 1900 körül, a Városliget egyik sétányán, a Kis Színház előtt. Kormánya szokatlan helyen, a jobboldalon, mivel akkoriban a "balra hajts" szabálya szerint közlekedtek Magyarországon (fokert150.hu)

Novemberben bezár a Néprajzi Múzeum a Kossuth téren, elkezdődik a a csomagolás majd a költözés a 2018 végére elkészülő Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, ugyanakkor elkezdődhet az Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület építése is. A Napur Architect pályázatnyertes tervei alapján készülő, közepén a föld alá ívelő új néprajzi palota a Városliget kapuja is lesz. Földből kiemelkedő két szárnya már nevet is kapott: az északi a "zajos"oldal, a déli, vagyis az Ajtósi Dürer sor felőli a "csendes" oldal. Míg az előbbibe zajosabb közösségi funkciók kerülnek, földszintjén a liget látogatóközpontjával, első emeletén a gyermekmúzeummal, fölötte pedig rendezvénytermekkel, az utóbbi szárnyban pedig lesznek az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek. A földfelszín alatt pedig a két szárnyat összekötő, az egész épület hosszában végighúzódó kiállítóterek. Ide majd csak a tervezett épületátadás után kezdheti meg a beköltözést a múzeum. Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával erről az időszakról beszélgettünk.

Életének 98. évében elhunyt Mőcsényi Mihály Kossuth-, Széchenyi-díjas és Sir Geoffrey Jellicoe-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója, az önálló Tájépítészeti Kar létrehozója. 1991 és 1993 között a Kertészeti Egyetem rektora. Érdemeit hosszan lehetne sorolni, nekünk megadatott, hogy – ha csak rövid ideig is - együtt dolgozzunk vele a Városliget parkrehabilitációs tájépítészeti pályázatának előkészítése és értékelése kapcsán. Az alábbi interjú a pályázat elbírálása után készült vele.

Nyugodjék Békében!

http://ligetbudapest.reblog.hu/vilagszinvonalu-lesz-az-uj-varosliget

Xantus János kinevezésével 1872-ben létrejött a mai Néprajzi Múzeum jogelődje, az Ethnographiai Tár. A Nemzeti Múzeum egyik osztályaként működött, a gyűjteményt az épület folyosóján helyezték el. Akkoriban, a 19. század második felében a laikus közönség is élénken érdeklődött a néprajzi felfedezések iránt. Különösen a távoli, egzotikus népek élete foglalkoztatta az emberek képzeletét. Az érdeklődők eleinte nem a múzeumok kiállítási termeit keresték fel, útjuk az állatkertekbe vezetett. Akkoriban ugyanis bennszülött afrikaiak és távol-keletiek csoportjai járták - élelmes vállalkozók szervezésében - Európa állatkertjeit. A mai ember számára bizarrnak tűnik ez a sajátos "emberkert", de akkoriban teljesen elfogadott, a tudást bővítő látványosságnak számított. A tudomány ezzel ellenkező utat válaszott: bátor magyar kutatók utaztak távoli tájakra, és a kalandos gyűjtőutakról hazahozott anyaggal folyamatosan gyarapították a nemzeti néprajzi gyűjteményt.

A magyar rokonság kutatóinak ajándékai az állandó kiállításon: kirgiz sátor Almássy Györgytől és bokharai sátor, felszereléssel gróf Zichy Jenő gyűjtéséből (Vasárnapi Újság, 1907. 30. szám)

A Liget Budapest akadálymentesítési koncepciója

Egyenlő hozzáférés - ez az egyik legalapvetőbb szempontja a Városliget megújításának. Értendő ez mind a parkra, mind a közintézményekre. A tervezők törekvése, hogy senki se szenvedjen hátrányt ezek használatában amiatt, ha fogyatékkal él. Annak érdekében, hogy a beruházás minden pontját ezen alapelv szerint tervezzék és valósítsák meg, az érintett szervezetekkel való egyeztetések és fórumok során felmerült igények figyelembevételével összeállították a projekt átfogó akadálymentesítési koncepcióját. A munka során mintegy 800 elemből álló kérdés- és véleménycsomagot szűrtek le, amelynek 95 százalékát beépítették a tervekbe. Jelinek Balázzsal, a Városliget Zrt. projektigazgatójával beszélgettünk az elkészült koncepcióról és kísértünk végig képzeletben a jövő Városligetében egy fogyatékkal élő személyt a Ligetbe érkezéstől a múzeumlátogatásig.