A zenei élet felejthetetlen nagyságailéptek fel a Városligetben

Népszerű énekesek, külföldi vendégművészek, neves karmesterek


A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a 2. világháborúig. A tavasztól késő őszig tartó ligeti szezonokban kora reggeltől estig zeneszó mellett zajlott az élet. Telente pedig a nyüzsgő korcsolyapálya környékén messziről hallatszott a népszerű melódiákat játszó katonazenekarok harsogó muzsikája. Térzene a zenepavilonok körül, szabadtéri szimfonikus koncertek, operett előadások, zenés darabok a színházakban, cigányzene, jazz a mulatókban, ricsajos zenebona a vurstli bódéiban és a cirkuszi előadásokon. Katonazenekarok, amatőr dalárdák, jazzbandák, virtuóz cigányprímások és istenített primadonnák - békésen megfért egymás mellett ezerféle zenei stílus. A populáris, szórakoztató zenei produkciók mellett meglepően gyakran hangzottak fel magas művészi színvonalú előadások is a különféle ligeti helyszíneken. Ezúttal olyan hazai és külföldi fellépőket mutatunk be a Városliget gazdag zenei történetéből, akik nemcsak saját korukban voltak népszerűek, hanem művészi kvalitásaikat az utókor is magasra értékeli.

A koncertek, zenés rendezvények népszerűsége a 19. század elejétől kezdve töretlen volt. A legtöbb érdeklődőt - és egyben szereplőt - vonzó zenei események közé tartoztak az eleinte a szabadban, majd 1885 után az Iparcsarnok hatalmas belső terében rendezett országos dalárdaünnepek, több ezer résztvevővel (1)

Szomszédságból eleven kapcsolat a vakok intézményei és a Városliget között

Évtizedeken át sok örömet szerzett látogatóinak
az idén megújult Vakok kertje

Magyarországon a 19. század végén jöttek létre az első bentlakásos intézetek a látássérültek ellátására. 1899-ben alapították meg Zsófia, Habsburg főhercegasszony védnökségével a Vakok Országos Nevelő és Tanintézetét. A nevelőintézet épülete 1904-re épült fel a Hermina úton, a Városliget közvetlen szomszédságában. Az ország különböző részeiből érkező látássérült emberek ettől kezdve rendszeres látogatói lettek a közeli parknak, amely biztonságos környezetet nyújtott számukra, akár kísérő nélkül is, a sétára, pihenésre.

Liget Budapest Projekt Városliget Vakok kertjeA Vakok Állami Intézete háromdimenziós makettje az intézet lépcsőházában, amelyet megérintve a látássérültek is képet alkothatnak maguknak a szecessziós stílusú, gazdagon díszített épület külső megjelenéséről (1)

A Városliget szerepe a hazai lósport és lovaskultúra történetében

Lófuttatás, kocsikorzó, ügető- és távhajtóversenyek

A lovak - hátaslóként vagy kocsi elé fogva - több mint egy évszázadon át hozzátartoztak a Városliget mindennapi képéhez. Az 1800-as években a módosabbak saját kocsival hajtattak ki, a nagyközönség pedig menetrendszerűen induló gyorskocsikon, lóvontatású omnibuszon vagy lóvasúton közlekedett a belváros és a Liget között. A teherszállítást is lovaskocsikkal oldották meg. Az előkelő réteg mindennapi elfoglaltságai közé tartozott a városligeti sétalovaglás és a látványos vonulás a kocsikorzón. A 19. században kibontakozó hazai lósport is ezer szállal kötődik a főváros legnagyobb múltú parkjához. Szeptember közepén rendezik a Hősök terén a Magyar Vágta idei döntőjét, ebből az alkalomból adunk ízelítőt a magyar lovaskultúra és a Városliget sokrétű kapcsolatából.

Gyermekek a békebeli Városligetben

A 19. század közepétől az 1. világháború befejezéséig

Családi kirándulóhelyként vált annak idején népszerűvé a pesti Városerdő, a mai Városliget. Az 1800-as évek első felében készült, dokumentumértékű rajzokon, festményeken mindenütt ott láthatók a felnőttek körül a gyerekek is. Szüleik közelében sétálnak, lovacskáznak, karikát hajtanak, vagy épp szaladgálnak a családot a kirándulásra elkísérő kutyákkal. A nagyobbak - a kamaszkorú fiúk, lányok - körjátékokat játszanak, táncolnak a füves tisztásokon. A kor embere számára természetes volt, hogy a különböző korosztályok együtt töltik szabadidejüket a természetben. Amikor pedig megjelentek a mutatványosok, kialakult a szórakoztatás különféle formáit kínáló vurstli, kezdettől fogva gondoltak a gyerekekre is. Összeállításunk első részében archív képek és dokumentumok segítségével mutatjuk be a gyermekek jelenlétét a Városligetben a 19. század közepétől az 1. világháború - történelmi korszakhatárt jelentő - befejezéséig.

A ligeti zenepavilonok fénykora

A 19. századi parkok legtöbb látogatót vonzó programja a térzene volt. Többnyire katonazenekarok játszottak, alkalmi helyszíneken, a forgalmas sétautak közelében vagy egy-egy nagyobb, táncra is alkalmas tisztáson. Az állandó helyre épített zenepavilonok először az angol parképítészetben jelentek meg. Az 1800-as évek második felére olyan népszerűvé váltak, hogy nélkülük nem is tekintettek egy nyilvános parkot teljes értékűnek.

Liget Budapest Városliget Magyar Zene Háza Zenepavilonok"A Vauxhall Garden egyik legnevezetesebb mulatsági helye Londonnak nyárban" - jegyezte fel naplójába a világutazó Bölöni Farkas Sándor az 1830-as évek elején. A korabeli metszeten sétáló, táncoló közönség a Vauxhall Garden egyik zenepavilonja előtt (Garden of Ideas by Simon Elliott, CC 4.0)