Faátültetésről kezdőknek és szkeptikusoknak

A Városliget Zrt. tegnap egy háttérbeszélgetést tartott a sajtó munkatársainak, ahol részletesen bemutatták az Állatkert területén belül, az előtte található pavilonoknál, illetve a lebontott Hungexpo irodaházak területén végrehajtott faátültetések technológiáját.

A beszélgetésen a fák mozgatását végző szakemberek: Tom Braam, a mintegy 50 éves tapasztalattal rendelkező és 1 millió sikeres faátültetésest végrehajtó német Opitz GmbH vezetője és Kórody Olivér, a Galapagos Zoo Service Kft, a német cég hazai képviselője ismertette a héten végrehajtott műveleteket, és válaszoltak az újságírói kérdésekre is.

Mint ismeretes, a héten 7 db fát ültettek át az egykori Hungexpo irodaházak területén, ezek közül a december 13-án elvégzett közműfeltárások alapján 6 példányt az elkerített területen belül helyeztek el, míg 1 egyed ideiglenesen átkerült a Tahi faiskolába, melyet később a tájépítészeti tervek végrehajtásánál visszaszállítanak a Ligetbe. A helyszínen egy darab, a Közlekedési Múzeum területén pedig 3 fa előkészítését kezdték meg, hogy alkalmas legyen egy későbbi átültetésre. 

Ezekhez kapcsolódóan a beszélgetésekből megtudhatták a résztvevők, hogy a munkálatokat nagy körültekintéssel végezték el, minden fa esetében részletesen, külön mérlegelik, melyik a legjobb technológia, amelynek segítségével felelősen el lehet végezni az átültetést. A szakemberek kiemelték: az egyedi készítésű, speciális, nagy teljesítményű gépek segítségével a megfelelő egészségi állapotban lévő fák esetében nem szükséges az előzetes, több hónapos előkészítés, mert a földlabdát egészében ki tudják emelni, a gyökérzet lényegi részének egyben tartásával.

Az átültetést követően viszont kulcsfontosságú a megfelelő utógondozás: a fát stabilizálják sodronnyos vagy karózásos technológiával, szellőző- és öntözőgyűrűket helyeznek el, és a megfelelő mennyiségű gomba adagolásával serkentik a gyökérzet fejlődését, megerősödését. Végezetül a fák lombkoronáját is hozzá kell igazítani a gyökérzet minimálisan csökkent méretéhez, hogy, amíg megerősödik a fa, kevesebb legyen a tápanyagigénye. Utolsó lépésként az öntöző gyűrűt elárasztják 500-1000 l vízzel, és ezt követően nagyon fontos a vegetációs időhöz és időjárási viszonyokhoz igazított öntözés.

Ha a fent említett lépéseket felelősen végrehajtják, a német cég tapasztalatai szerint az átültetett fák 95 százaléka életben marad (ezt az adatot a legalább két éve átültetett fák túlélése alapján mérték). Természetesen a most átületetett városligeti fák mindezeket az utókezeléseket megkapták, ütemezett öntözésük biztosított és a jövőben folyamatosan nyomon követik a fejlődésüket a szakemberek.

Nem a mostaniak az első fa „költöztetések” a Városligetben: az elmúlt évben az Opitz cég, 56 példányt már átültetett az Állatkert területén belül, amelyeknek jelenleg a magyar partner az utógondozását felügyeli. Az előzetes vizsgálatok alapján az eredmények bíztatóak, az egyedek nagy többségénél szépen megeredt és fejlődik a gyökérzet, mindössze 3-4 példánynál nem a kívánatos ütemű a fejlődés, de remélhetőleg a tavasz folyamán ez még megváltozik.

Mint azt már sokszor hangsúlyoztuk, a park régóta esedékes megújításához kapcsolódóan az a cél, hogy a városligeti építkezések során egyetlen egészséges fa se kerüljön kivágásra, kizárólag akkor lehet szó egyes egyedek eltávolításáról, ha az kertészetileg indokolt (betegség, balesetveszély, özönfaj), de ez esetekben is a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően többszörösen visszapótoljuk azokat, a Városligeti tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio szakmai iránymutatásával.

A jelenlegi tervek alapján a Liget intézményi területének megújítása kapcsán a park 7105 fájából maximum 226 lehet érintett. Ezeket a fákat alaposan megvizsgálták, s e vizsgálatok alapján a fentiekben ismertetett eljárással 182 fa alkalmas arra, hogy más helyre ültessék át a parkon belül, 44 faegyed esetében azonban az átültetésnek a fa állapota vagy egyéb jellemzője (invazív típus, balesetveszély) miatt nem lenne értelme, ezek lesznek tehát a pótlandó fák.

NEGYEDIK ÁLLOMÁSÁHOZ ÉRKEZETT A LIGET PARK FÓRUM

Fórum a Liget Parkjának szabadidős szolgáltatásairól a sportólástól a kutyasétáltatáson át az illemhelyekig. 

Csütörtökön tartották meg a negyedik Liget Park Fórumot, amely ezúttal a Városliget, mint nagyvárosi park szabadidős szolgáltatásainak tervezett fejlesztési irányaival foglalkozott. Érintették többek között a sportpályák, futókörök, a sportolást szolgáló infrastruktúra kérdéseit, a játszótereket, a ligetet kutyával felkeresők igényeit, a fogyatékossággal élő embereket, s különösen a látássérülteket szolgáló megoldásokat, illetve a közvilágítás és a közbiztonság kérdéskörét is.

 

A Városliget szabadidős szolgáltatásainak fejlesztési irányaival kapcsolatos tematikus egyeztetéssel folytatódott a Liget Park Fórum csütörtökön. A fórumot prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa hívta életre azzal a céllal, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait. Az első ilyen fórumra szeptember 21-én, a másodikra október 27-én, a harmadikra pedig november 24-én került sor, a mostani tehát már a negyedik volt a Városliget parkjának megújításával kapcsolatos egyeztetések sorozatában.

 

A társadalmi egyeztetés eredményét figyelembe veszik a tervezés során

A korábbi fórumok során már kialakult szokást követve a program ez alkalommal is a miniszteri biztos bevezetőjével kezdődött. Persányi professzor röviden emlékeztetett az eddigi Liget Park Fórumokra, és azokra a célokra, amiért a kezdeményezést nem sokkal kinevezése után elindította. Mint elmondta, a Városliget kert- és tájépítészeti megújítása kivételes lehetőség, amelyet nemcsak elherdálni nem szabad, hanem egyúttal nagyon komolyan is kell venni, hiszen a mostani tervező munka évtizedekre határozza majd meg a Liget parkrészeinek arculatát.  

A miniszteri biztos éppen ezért tartja fontosnak a Liget Park Fórumot, hiszen a téma súlya megérdemli az átláthatóságot, a komoly, tényeken alapuló megvitatást. A fórumra minden érintett szervezetet igyekeztek meghívni, és örömmel vették az időközben jelentkezett szervezetetek csatlakozását is. Összességében 144 szervezetet szólítottak meg a fórumok kezdete óta, függetlenül attól, hogy melyik szervezetnek mi a véleménye a projektről.

A fórumokon a Városliget kert- és tájépítészeti fejlesztésével kapcsolatos egyes témakörök legjobb szakértői mutatták be az elképzeléseket, s nemcsak kérdezni lehetett tőlük, hanem mindenki megfogalmazhatta a véleményét, álláspontját, javaslatait is. Valamennyi fórum nyilvános volt a sajtó számára, a fórumok anyaga pedig (az ott készült videókkal együtt) a miniszteri biztos honlapján minden érdeklődő számára hozzáférhető.

Bevezetője végén Persányi professzor arról is beszámolt, hogy a fórumokon és a kapcsolódó egyeztetéseken felvetett, vagy a levélben és e-mailben eljuttatott észrevételek alapján január elejétől elkezdődik a kert- és tájépítészeti tervezésnek azon szakasza, amelynek során a különféle javaslatokat és kéréseket egyenként megvizsgálják, összevetik egymással, és igyekeznek beépíteni a tervekbe, figyelembe véve a műszaki, gazdasági és fenntarthatósági racionalitást is. Ennek eredményéről az egyes észrevételek megfogalmazói külön is kapnak majd tájékoztatást, de a miniszteri biztos a tervek egészére nézve is szeretne majd beszámolni arról, hogy a javaslatokat milyen módon sikerült azokba beépíteni. Erre várhatóan egy újabb fórum keretében kerülhet majd sor a jövő évben.

 

A sokféleség érték, de a park korszerűtlen és felújításra szorul

A miniszteri biztos bevezetőjét követően Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezető igazgatója számolt be a városligeti parkhasználat témakörében elvégzett közvélemény-kutatás eredményeiről. A kutatás során egyrészt a városliget használóit, másrészt a fővárosi lakosság véleményét kérdezték reprezentatív minta alapján. A tapasztalatok szerint a két kör véleménye közel azonos, ami természetesen a nagy átfedésből is adódik, hiszen a fővárosi lakosok nagy része egyúttal ligethasználó is: az elmúlt 12 hónapban a budapestiek 70%-a járt a Városligetben. A megkérdezettek a Liget legfőbb értékének a sokoldalúságot, a szabadidős szolgáltatások sokféleségét tartják, ide értve a parkrészek változatos használati lehetőségeit, a játszótereket és a sportlétesítményeket, de ide értve a múzeumokat, az Állatkertet, illetve a vendéglátás különféle formáit is.

A közvélemény-kutatás keretében vizsgálták a parkhasználati szokásokat, illetve azt is, hogy a ki mivel elégedett, s ki minek a fejlesztését szeretné leginkább. A Ligetet jelenlegi állapotában csak a megkérdezettek 31%-a tartja korszerűnek, a többség inkább korszerűtlennek és felújítandónak gondolja. Ezzel összefüggésben mindössze 9%-ra tehető azok száma, akik szerint „minden jó úgy, ahogy jelenleg van”, a túlnyomó többség tehát pártolja a fejlesztéseket. A kutatásból kitűnt az is, hogy az ligethasználók az illemhelyek számának és színvonalának növekedését, illetve a Liget egyes területein a közvilágítás javítását különösen szívesen látnák, s jellemzően nem veszik rossz néven azt sem, ha a Ligetbe új szolgáltatások kerülnek, feltéve, hogy a számukra fontos meglévő szolgáltatások továbbra is megmaradnak.

Megvizsgálták azt is, ki milyen módon, milyen közlekedési eszközzel közelíti meg a Városligetet. Eszerint a Liget látogatói közül 54% tömegközlekedéssel, 28% személygépkocsival, 12% gyalog, 2% pedig kerékpárral érkezik.

 

A parkhasználati lehetőségeket nem csökkenteni, hanem bővíteni, fejleszteni kell

A következő előadó Petrik Máté, a Városliget Zrt. intézményfejlesztési projektvezetője volt, aki ligeti szabadidős szolgáltatások fejlesztésének irányait mutatta be a megbízó szemszögéből. Előadásából kiderült, alapelvként határozták meg, hogy a meglévő parkhasználati lehetőségekből elvenni nem szabad, így azokhoz csak hozzátenni szeretnének, a jelenlegiek fejlesztésével párhuzamosan. Az alapelvek meghatározását a külföldi példák (pl. Central Park New Yorkban, a Metropolitan Zoological Park and Museum District St. Louis-ban, vagy a Queen Elizabeth Olympic Park Londonban) elemzése előzte meg, illetve kiindulópontot jelentett a Városliget évszázadokon át kialakult hagyományos struktúrája, szabadidős programkínálata is.

Mint ismeretes, a terület már az 1830-as években sem csak park volt, hanem számos vendéglátó és szórakoztató funkció is jelen volt benne, majd az Állatkert 1866-os, illetve az artézi fürdő 1881-es megnyitásával, az 1885-ös országos, majd az 1896-os millenniumi kiállításokkal, illetve a Ligetben állandó helyet kapott múzeumokkal lényegében már több mint száz évvel ezelőtt kialakult az a sokféleség, amelyet a Városliget használói a terület egyik legfőbb értékének tartanak.

 

Illemhelyek, sportlétesítmények, kutyás parkhasználat

A parkhasználati funkciókról Szloszjár György, a Garten Studio Kert- és tájépítészeti Iroda vezető tervezője tartott előadást, áttekintve a Városligetben kialakult parkhasználati szokásokat, és az ezzel kapcsolatos különböző igényeket. Mint elmondta, a kert- és tájépítészeti tervezés során a Ligeten belül három zónát különítettek el, hogy egyes, egymást zavaró parkhasználati funkciókat térben is elkülönítsenek egymástól.

A fejlesztések közül az egyik legfontosabb, hogy növelni fogják a meglévő illemhelyek számát. A tervek szerint ezeket úgy helyezik majd el, hogy 300 méternél többet a Liget egyetlen pontjától se kelljen gyalogolni a legközelebbi illemhelyig. Emellett tervezik a világítótestek számának növelését, ami fontos közbiztonsági kérdés is. Megnövekedne a hulladékgyűjtők száma is.

A Ligetbe sportolni járókat a tervek szerint több sportpálya (kispályás foci, többfunkciós pályák, lábtenisz, röplabda), illetve egy 2 km hosszúságú futókör szolgálja majd (bár természetesen a sétányokon is lehet majd futni), mi több, a vezető tervező külön kiemelte a sportolást szolgáló szociális létesítményeket is. Részben a Dózsa György úti oldal felszín alatti parkolóházban, részben az illemhelyeken értéktároló, illetve zuhanyzó is szolgálná a sportolni szándékozó ligethasználók kényelmét.

Megtartanák és fejlesztenék a Városligeten belüli tematikus parkokat is. Ilyen a KRESZ park, a kis botanikus kert, illetve a vakok kertje is. Ez utóbbi különösen fontos, mert az egyeztetés során a látássérültek képviselői külön is felhívták a figyelmet az önálló, elkerített kert fontosságára.

A kutyával érkezőkre – és minden más ligethasználóra is – gondolva kutyapiszok gyűjtők kerülnek kihelyezésre, illetve két elkerített kutyafuttató területet is kialakítanának a megfelelő berendezésekkel. Emellett felmerül a Ligeten belül két további övezet kijelölésére, ahol meghatározott napszakban ugyancsak lenne mód az ebek póráz nélküli futtatására.

 

Ismét sok észrevétel volt

Ahogy az eddigi fórumok során, ez alkalommal is számos kérdés, hozzászólás hangzott el. Felvetődött például a ligeti tömegrendezvények parkra gyakorolt hatása, szóba kerültek a környező iskolák igényei a ligeti sportpályákkal kapcsolatban, felmerült a vízfelületek és a felszín alatti vizek kérdésköre, a Liget parkjához kapcsolódó ismeretterjesztési lehetőségek ügye, valamint a kutyás parkhasználat több szempontja is.

A miniszteri biztos zárszavában elmondta, hogy az e fórum során tárgyalt témakörökben december 15-ig várják az esetleges további javaslatokat, hogy azokat is be lehessen majd építeni a tervekbe. Emellett megköszönte a mostani, illetve a korábbi fórumok valamennyi résztvevőjének, hogy érdeklődésével, kérdéseivel, kritikájával, javaslatával és hozzászólásával segítette a Városliget kert- és tájépítészeti megújításával kapcsolatos tervező munkát, és hozzájárult ahhoz, hogy a fejlesztések során a tervezők minden ligethasználóra tekintettel lehessenek.

Felhívta továbbá a figyelmet a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokkal kapcsolatban létrehozott honlapra (www.varosligetpark.hu), amelyre folyamatosan kerülnek fel a fórumok előadásai, illetve a kapcsolódó szakmai és háttér-információk is. Mint elmondta, a honlap az elmúlt időszakban a parkfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalók egyre többek által használt gyűjteményévé és forrásává vált. A fórum legvégén a miniszteri biztos a fórum valamennyi résztvevőjének kellemes ünnepeket, illetve a Városliget jövője iránti nem lankadó figyelmet kívánt.

Bolhából múzeum! Hamarosan kezdődik a PeCsa bontása

A Városligetet is nagy nehezen elérte a rendszerváltoztatás, ugyanis végre elkezdődhet a parkot évtizedek óta elcsúfító Petőfi Csarnok bontása.  A „PeCsa” néven elhíresült szépemlékű, de mára rozsdatemetővé vált épület lebontásával az egykori Hungexpo irodák után egy újabb olyan létesítmény tűnik el a Városligetből, amely a park évtizedes elhanyagoltságát szimbolizálta. De mi jön a helyére? Az új Nemzeti Galéria igazán különleges épülete, amely a rémhírekkel ellentétben kisebb alapterületet fog elfoglalni, mint most a PeCsa: előbbié 9.095 négyzetméter, míg utóbbié 10.729. Azonban még mielőtt nekiláttak volna a szakemberek a rombolásnak, az újságírók kaptak egy soha vissza nem térő lehetőséget, hogy még utoljára körbenézzenek az 1985-ben épült egykor kultikus szórakozóhelyen. Mi is csatlakoztunk hozzájuk.

És ez lesz helyette :)

Több mint ígéret: elkezdődtek a faátültetések a Ligetben

Ha a hírek szerelmesei vagyunk, akkor könnyen élhetünk abban a tévhitben, hogy ha csak egy utcakövet is arrébb kell mozgatni, akkor az egy fél erdőnyi fa kivágásával kell, hogy járjon. Arról már kevesebbet hallani, hogy sok fa nem azért tűnik el a helyéről, mert kivágták, hanem egyszerűen arrébb költöztették. A faátültetés varázslatos, ám egyre köznapibb folyamat: az előnevelt fákat is át szokták ültetni a faiskolákból a végső helyükre. Sőt, Budapesten már a ’30-as években Király Lajos főkertész vezetésével is elég nagy számban ültettek át fákat az Állatkert területén. A következő nagy faátültetési hullám, napjainkban, a Városligetet érinti majd. A kezdeti lépéseket, az első átültetéseket az a világhírű, német Opitz GmbH végezte el a parkban, amely fél évszázada foglalkozik ilyesmivel. Dieter Opitz hetvenes években alapított cége volt az is, amelyik egy erdőcskét telepített Párizs szívébe a Francia Nemzeti Könyvtárhoz. A módszer pedig igazán modern és megkapó: egy hatalmas géppel földlabdástul kiemelik a földből a fát, és átviszik az új helyére. Tom Braammal, Dieter Opitz vejével, a cég jelenlegi vezetőjével beszélgettünk. 

Mondhatjuk, hogy manapság már teljesen természetes dolog több évtizedes fákat átültetni? 

Tulajdonképpen az, hiszen vannak olyan fák, amelyek valamilyen oknál fogva nem a megfelelő helyen állnak. Ezeket nem kivágják, hanem áthelyezik - végső soron ilyen egyszerű a dolog. 

Lehet, hogy Önnek ez már egy mindennapos dolog, de azért alapvetően nem gyakran lát ilyet az egyszerű halandó. 

Könnyen lehet, hiszen egyedi eljárást alkalmazunk. Az átültetéshez használt hatalmas gépeket mi magunk gyártjuk és szereljük össze. Egész Európában dolgozunk velük, így Svédországtól Törökországig bejártuk már a kontinenst.

Mióta foglalkoznak ezzel?

Több mint ötven évvel ezelőtt, apósom alapította a cégünket, azóta foglalkozunk fák átültetésével. Ennyi idő alatt nagyjából egymillió fát telepítettünk egyik helyről a másikra; ezek között persze voltak kisebbek és nagyobbak egyaránt. Az átültetés egyébként nem csak arról szól, hogy áttesszük a fát a megfelelő helyre, legalább ilyen fontos az utógondozás is. Nem csak a gép a lényeg, hanem az kertész is, aki majd odafigyel az átültetett fára. 

Mit jelent az utógondozás?

Először is fontos, hogy megfelelően kitámasszuk, rögzítsük a fát, nehogy egy erős szél megbillentse, vagy kidöntse. A körülötte lévő talajt is kezelni kell: például beoltani speciális gombákkal, fellazítani, hogy a fa gyökerei új erőre kaphassanak és visszanőjenek. Ha az ember jól csinálja és rendszeresen locsolja a fákat, legalább 3-5 éven keresztül, akkor 95 százalék az esélye, hogy megmaradnak az átültetés után.

Az egyik kulcs azért továbbra is ez a kissé futurisztikus gép. Hogyan született meg az ötlete?

Apósom évtizedekkel ezelőtt kezdett el gondolkodni valamilyen ehhez hasonló megoldáson, mikor látta, hogyan ültetik át a fákat az Egyesült Államokban. Az sem volt rossz módszer, de nem a legjobb a fáknak. Úgyhogy fogta az ő elképzelésüket és átdolgozta, tökéletesítette. 

Melyek a főbb kihívások a faátültetés során?

Kihívás mindig van! Itt, a Városligetben például sokfelé vezeték fut a levegőben, szóval meg kell oldani azt, hogy a szállításnál elférjenek alattuk a fák, és sokszor nehéz úgy manőverezni a forgalomban, hogy közben egy öt-hat méteres fát visz az ember. Ha magát a munkát nézzük, akkor egyébként tényleg olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Egyszerűen fogjuk a fát, kivágjuk a földből és átvisszük az új helyére.

Liget Budapest Faátültetés Városliget

Igen, de mi a helyzet a fákkal? Úgy hírlik, elég érzékeny élőlények, nem feltétlenül tűrik jól a helyváltoztatást. 

Természetesen meg kell vizsgálni, hogy az adott fa egyáltalán alkalmas-e arra, hogy arrébb vigyük. Mekkora, egészséges-e, elég erős-e, van-e elég gyökere, stb.

Ha jól tudom, átültetéskor elvágják a gyökereiket - ez nem érinti végzetesen őket?

Elvágjuk a gyökerek egy részét, de természetesen nem mindegy, hogyan. Adott esetben még akár jó is lehet ez a gyökérnek, a faiskolákban is ezt csinálják. Néhány évente muszáj megmetszeni a gyökereket is így kialakulhatnak azok a kompakt gyökérlabdák, amelyek sok-sok sűrű apró finom gyökérből állnak, amelyek 2 mm-nél is vékonyabbak. Ezek a finom hajszálgyökerek a fa növekedésének garanciái. A fának alapvetően nem óriási gyökerekre van szüksége, hanem ezekre a kisebbekre. Ezeken keresztül szívja fel ugyanis a vizet és a tápanyagokat, a nagyobbak alapvetően a megtámasztást szolgálják. 

Hogy néz ki egyébként a gyakorlatban lépésről-lépésre egy fa átültetése?

Mindig végzünk feltárásokat, amikor kutatóárkokat ásunk a fák körül azért, hogy megnézzük, merre futnak például a különböző vezetékek. Aztán persze azt is megvizsgáljuk, hogy milyen a gyökér szerkezete és elhelyezkedése. Ha mindent rendben találunk, van elég gyökér is, akkor mehet az átültetés. Ez úgy néz ki, hogy egy körásó gép segítségével kivájunk egy gödröt, ahová majd a fa kerül, aztán a fát a gyökere körül lévő földlabdával együtt kiemeljük a földből és átemeljük, beültetjük az új gödörbe. 

Minden fa átültethető?

Igen, de nem mindegyikhez van szükség ezekre a gépekre, van ahol elég az emberi erő, illetve vannak olyan óriások, ahová már daruk kellenek, de a lényeg az, hogy a gyökérzet rendben legyen. Ha megfelelő minőségű gyökerei vannak a fának és meg tudjuk majd adni neki az utógondozást, locsolást, akkor gond nélkül átültethetjük.

Gyanítom, hogy évről-évre egyre több a munkájuk. 

Igen, különösen vidéken dolgozunk sokat, ma már ott sem szívesen vágják ki a fákat. Korábban, ha útban volt egy fa, mondjuk egy építkezés miatt, akkor kivágták, aztán valahova a közelbe ültettek újakat egy faiskolából, de azokkal várni kellett újabb 20-30 évet, hogy akkorára nőjenek, mint amiket kivágtak. Bár lehet nagyobb fákat is venni, de az már elég drága. Úgyhogy nem éri meg, ez esetben az átültetés sokkal olcsóbb. 

Hol van a legtöbb munkájuk?

Németország déli részén van a legtöbb, de nagyon sok munkánk van Ausztriában, Olaszországban, Törökországban, Szlovákiában, Magyarországon, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Spanyolországban. Szinte mindenhol Európában. 

Mi a legfontosabb ahhoz, hogy valaki ezt a munkát tudja csinálni?

A türelem és a nyugalom. Szinte mindegyik faátültetés más és más. Egyszerűen nem lehet rutinból csinálni, csak türelemmel megy.

Miért szereti a munkáját?

Sokan vannak, akik tájépítészettel foglalkoznak. Vannak, akiknek ehhez fákat kell kivágniuk. A környezet megfelelő alakításához ez is hozzátartozik. Az is egy kemény munka. De, ha van lehetőség arra, hogy ne pusztítsuk ki ezeket a fákat, hanem inkább csak ültessük át őket, akkor miért ne tegyük? Az emberek általában szeretik és támogatják azt, amit csinálunk. Ez egy kifejezetten pozitív megítélésű munka, hiszen jót teszünk a környezetünkkel. Minden nap egy jó nap, minden nap valami jót teszünk. 

Liget Budapest Projekt? Irány Komárom!

Bár a Liget Budapest Projekt a Városliget megújítását szolgálja, néhány kapcsolódó fejlesztés azonban – földrajzilag mindenképp – ennél messzebbre mutat. A Projekt egyik legfontosabb része – a csaknem 40.000 négyzetméteres Országos Restaurálási és Raktározási Központ –  a parktól távolabb eső, a Vágány utca és a Szabolcs utcai közti, egyébként eddig elzárt és romos épületekkel tarkított területet érinti, de van olyan eleme is fejlesztésnek, amely a fővárostól csaknem 100 kilométerre valósul meg. Merthogy a komáromi Csillag Erőd régen várt felújítása is a Projekt szerves része. És miért? Azért mert a Projekt múzeumfejlesztési része nem pusztán az új múzeumi épületekről szól, hanem egyben az érintett a gyűjtemények helyzetének javításáról is. Ebből a szempontból senki nem vitatja, hogy a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye „jobban jár” ezekkel a múzeumi fejlesztésekkel. És itt jön képbe a komáromi Csillag Erőd, amely a Szépművészeti Múzeum eddig nagyrészt raktárakban porosodó gipszgyűjteményének (pontosabban jeles darabjainak) válik majd méltó otthonává. A történet leegyszerűsítve így szól: van egy gyűjtemény, amely otthont és közönséget keres és van egy helyszín, amely funkciót.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
Gipszmásolatok a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában a múlt század elején

 Mik azok a gipszmásolatok? A Szépművészeti Múzeum Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett épületében kezdetben a képtár mellett a szobrászat híres darabjainak másolataiból álló gipszgyűjtemény is helyet kapott, amely az antikvitástól a reneszánszig reprezentálta a művészettörténeti korszakok jelentős műveit. A csaknem 1000 darabot számláló budapesti Glypthotékában – így nevezték a századfordulón azokat a kollekciókat, amelyek minden nagy európai múzeumban megtalálhatók voltak – vannak töredékek, egyalakos szobrok, szószékek, keresztelő kutak, síremlékek, kapuzatok, valamint 10-12 méter magas lovas szobrok is. A másolatok leginkább oktatási célokat szolgáltak, de a 20-as évektől a háttérbe szorultak, helyüket átvették az eredeti műtárgyak, a gipszek raktárakba kerültek, majd kisebb részük pedig néhány vidéki helyszínen bukkant fel. (Mintegy 100 szobor például a tatai zsinagóga épületében volt látható egészen  mostanáig, a kollekció ezen része most búcsúzott el Tatától és a Szépművészeti restaurátor műhelyébe költözik, mielőtt Komáromban talál otthont.)   Néhány évtizedes hányattatás után mostanában újra előtérbe kerültek ezek a másolatok, leginkább mint múzeumtörténeti relikviák lettek érdekesek a művészettörténészek számára, de ezeknek a másolatoknak az ismeretterjesztésben betöltött szerepe elvitathatatlan.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
Donatello Gattamelata lovas szobrának életnagyságú másolata a Szépművészeti Múzeum felújítás előtt álló Román Csarnokban


A Liget Projekt tervei szerint a gyűjtemény jeles darabjai 2018-től lesznek láthatóak a megújult komáromi Csillag Erdődben, amely épp olyan különleges – és elfelejtett – a magyar hadtörténetben, mint a gipszgyűjtemény a muzeológiában. A térség egyik legnagyobb újkori erődje, a Csillag Erőd 1850 és 1871 között épült, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, a második világháborút követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként hasznosította az erőd helyiségeit.. Az erőd jelenleg üres, állapota romlik, de a környezet megújításával és a karakteréhez illeszkedő kortárs bővítményekkel kiegészülve megfelel a kallódó gyűjtemény bemutatásához szükséges követelményeknek. 

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A Komáromi Csillagerőd madártávlatból

A 21. századi igényeknek megfelelően nem csak nagyméretű műtárgyak, hanem kiszolgáló egységek, mosdók, múzeumshop, kávézó, vetítő-, előadóterem is helyet kap épület felépülő bővítményeiben. Itt nemcsak arra lesz mód, hogy az antik gipszeket, valamint a középkori és reneszánsz emlékeket időrendben mutassa be a kiállítás, de a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolataira is rávilágít majd a tervezett tárlat. Így lehetőség nyílik pl. a Laokoón szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. 

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A felújított Komáromi Csillagerőd belső látványterve

A gipszmásolatokból álló gyűjtemény lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését, stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását; ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák kialakulásának és alkalmazásának szemléltetését. A sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített eredeti alkotások után készült alkotásokat itt közelről, szemmagasságból lesz mód tanulmányozni. És mindezt hívebben közvetítve, mint a bármilyen kitűnő technikával készített síkreprodukciók, illusztrált könyvek képsorai. A komáromi Csillagerőd kiállítása egy olyan modern gipszmúzeum lesz, mely nem historizáló felfogást, hanem sokkal inkább az új gipszmúzeumoknak és az utóbbi időszak újrarendezett állandó kiállításainak a mintáját követi majd.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A felújított Komáromi Csillagerőd külső látványtervei

Tervező iroda: Mányi István Építész Stúdió