A Városliget tájépítészeti megújításának tervei

A Liget Projekt tájépítészeti terveinek elkészítésére kiírt pályázatot 2016-ban a Garten Studio nyerte meg. Nem sokkal később el is kezdődött a tervezőmunka. Hol tart most, milyenek lesznek a Városliget megújuló zöldfelületei és a park létesítményei? Erről kérdeztük a pályázat után egy évvel Szloszjár Györgyöt, a Garten Studio vezetőjét

Mit tart tervük legfőbb erényének?

Talán azt, hogy Nebbien Henrik kétszáz évvel ezelőtti, eredeti koncepciójának helyreállítása mellett tettük le a voksunkat. Ez egy érett tájképi kompozíció volt, s ahol lehet ennek a térszerkezetéhez, arányaihoz térünk vissza.

A kiírásban is eleve fontos szerepet kapott a kert történetisége.

Igen, de azt hiszem, a Nebbien-féle koncepciót a mi tervünk hozta vissza legkarakteresebben. Tudomásul véve persze, hogy azóta a területből jelentős részeket lecsatoltak. A vasúthoz, az Állatkerthez, a Hősök teréhez, a Kós Károly sétányhoz, a múzeumokhoz. Mégis, ha valaki a tervünkre ránéz, nem egy fragmentált koncepciót lát, hanem egy átfogó tájépítészeti szemléletű tervet. Tehát azt hiszem, ez a legfőbb erénye, hogy ezt a történeti, tájképi jelleget a legmarkánsabban tudtuk megjeleníteni.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

Új otthonra lelnek a Szépművészeti Múzeum szobormásolatai

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően több évtized után végre megnyugtatóan rendeződhet a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének helyzete. A komáromi Csillag Erőd átfogó megújításával és a Városliget melletti Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) megépítésével végre méltó otthonra találhatnak a művészettörténet e különleges relikviái, amelyek a jövőben oktatási, ismeretterjesztési és tudományos célokat szolgálhatnak majd.

A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének rövid története

A Szépművészeti Múzeum egykori gipszmásolat gyűjteménye mintegy 1000 művet foglalt magába, ebből 650 antik alkotások másolata volt, 300 pedig középkori és reneszánsz szobroké. A Múzeum a 19. századi irányokat követve a szobrászat átfogó történetét, eredeti művek hiányában, másolatokon keresztül tervezte bemutatni. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait is ennek az antik, középkori és reneszánsz másolatgyűjteménynek a befogadására tervezték meg.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum SzobrokA Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka 1926-ban

Szökőkutak és díszkutak a Városligetben

A Városerdőcske 19. századi látogatói nyaranta gyakran panaszkodtak a fullasztó por miatt. Valóságos tortúrának számított gyalogosan kisétálni a népszerű kirándulóhelyre. Ráadásul a pimasz „uracsok” , a fogatjaikat hajtó előkelő fiatalurak szándékosan úgy száguldottak végig a fasoron, hogy minél jobban felverjék a port. A helyzet csak a század utolsó éveiben kezdett javulni, amikor hozzáfogtak az intenzív parkosításhoz. Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás sétaterén és a szomszédos Köröndön ekkor létesítették az első szökőkutakat. Ettől kezdve a forró napokon hűsítő vízpermet szállt a levegőben, szólt a térzene – a nyári estéken benépesültek a sétányok. A népszerű ligeti korzó elmaradhatatlan kellékeivé váltak a zenepavilonok mellett a szökőkutak.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás szökőkútja az Iparcsarnok előtti sétatéren, a zenepavilon szomszédságában (Dörre Tivadar rajza, Vasárnapi Újság, 1885. 18. szám)


A víz a kezdetektől fontos szerepet játszott a Városliget történetében. A kirándulók számára a városerdő egyik fő vonzereje a tó volt. A megnyugtató környékre előbb hideg vizes kúrát nyújtó szanatóriumok települtek, majd  a kitartó fúrással megtalált termálvíz lehetővé tette a meleg vizes gyógyfürdő megtelepedését. Maga a Liget nem vált hivatalosan fürdőhellyé, mint a Margitsziget, de a közpark egy része „kurparkként” is működött. A gyógyulni vágyók ivókúrára használták az első díszkutat, az Ybl Miklós tervei alapján 1884-ben épült Gloriettet, amely a mai Hősök tere park felőli  részén, a Millenniumi emlékmű helyén állt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Gloriett látványtervének részlete (Budapest Főváros Levéltára / Ybl Miklós Virtuális Archívum)

Az 1885-ben felépült Iparcsarnok közepére, a központi kupola legmagasabb pontja alá is egy látványos díszkutat helyeztek el, mely találkozóhelyként és igazodási pontként szolgált a látogatók számára. Kecses formáival, klasszikus megjelenésével remekül ellensúlyozta a vasszerkezetes épület gyárcsarnokszerű, kissé rideg megjelenését.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
Miközben az 1892-es Országos Dalünnep több ezer résztvevője előtt, zászlókkal felvonul a színpadra a dalárdák egyesített kórusa, középen zavartalanul csobog az Iparcsarnok díszkútja (Jantyik Mátyás rajza, Vasárnapi Újság, 1892. 35. szám)


 A Városliget két évszázados történetének leglátványosabb szökőkútját az 1896-os millenniumi kiállításra építették meg. A szökőkút medencéjében, egy sziklán szoborkompozíciót helyeztek el, mely Sió tündér legendáját ábrázolta Fáy András tündérmeséje nyomán. Maga a vízmedence 700 (!) négyzetméteres volt, a legmagasabb vízsugár pedig négyemeletnyi magasságba tört fel. Esténként váltakozó színű villanyfénnyel világították meg a vízsugarakat, miközben szólt a térzene. Nem csoda, hogy a „fontaine lumineuse”, azaz a világító szökőkút az Ezredéves kiállítás egyik kiemelkedő látványosságának számított. A horganyozott lemezből készült alakokat Mátrai Lajos György szobrász formázta, a szökőkutat Oskar Marmorek bécsi mérnök tervezte, a Ganz és Tsa. Részvénytársaság kivitelezte és működtette a kiállítás alatt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A kivilágított szökőkút este, a korzózók kényelmét szolgáló székekkel körülvéve, sétálgató közönséggel a millenniumi kiállítás idején (Morelli Gusztáv rajza, Vasárnapi Újság, 1896. 42. szám)

A  látványos szökőkutat a tartós fennmaradásra érdemes építmények közé sorolták, így a kiállítás bezárása után nem bontották el. Virágos parkot, majd látványos rózsakertet alakítottak ki körülötte. A fővárosiak kedvelt sétálóhelye maradt egészen az I. világháború végéig, amikorra berendezése tönkrement és környékét is elhanyagolták.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A virágokkal körülvett Sió regéje szökőkút a századfordulón (képeslap, részlet, magángyűjtemény)
Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A legfelső nőalak Sió tündér, a Balaton nimfája, balra Kelén és Helka, a két szerelmes, jobbra Kamor, a Balaton varázslója. Körben furulyázó pásztorgyerekek és nimfák, akik az aranyszőrű kecske fürtjeit nyújtják Sió tündérnek (korabeli képeslap, részlet, magángyűjtemény)

Nem messze az Iparcsarnok előtti sétatér látványosságától, a Köröndön is működött egy szökőkút a 20. század fordulóján. Ebben nem kapott helyet szoborkompozíció, de így is kellemes látványt nyújtott a kör alakú medence, a közepén magasra törő vízoszloppal, melyhez minden irányból tucatnyi vízsugár csatlakozott. Akkoriban Fővárosi sétánynak nevezték a szépen parkosított területet, a Liget korábbi főbejáratát, amely a Stefánia út szomszédságában népszerű sétálóhelynek számított.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Fővárosi sétány (Körönd) szökőkútja 1903-ban, népes közönséggel, akik a kor szokása szerint sétálgatnak, üldögélnek, korzóznak (korabeli képeslap, Brück & Sohn Kunstverlag, Meissen)

A Műcsarnokot 1896-ban nem a mai kopár környezetbe, hanem a Liget fái közé, a zöldbe építették. Egészen az 1930-as évek végéig a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum által közrefogott, jelentős átmenő forgalommal bíró Hősök tere is parkosítva volt. A Millenniumi emlékmű előtti zöld szigetekben fák, bokrok zöldelltek. A Városliget Andrássy út felőli főbejáratához virágágyások és két szökőkút között lehetett eljutni.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Szépművészeti Múzeum előtti szökőkút, a téren átvezető út bal oldalán, az 1910-es években (képeslap, részlet, magángyűjtemény)

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Műcsarnok előtti szökőkút, a téren átvezető út jobb oldalán, a Millenniumi emlékművel 1937-ben (képeslap, magángyűjtemény)

Az 1920-as évek közepétől egyre népszerűbb lett a Városligetben évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár. A BNV látogatói elől eleinte igyekeztek eltakarni a romos Sió regéje szökőkutat,  ám a  főváros néhány vásári szezon után úgy döntött, hogy újra működésbe hozza az egykori látványosságot. A szoborcsoportot rendbetették és újra felszerelték az esti díszkivilágítást. Sió tündére fél évszázad múltán újra népszerű lett a  közönség körében. Jött azonban egy újabb világháború és a szökőkút ismét megsérült, műkődésképtelenné vált. Ráadásul szobrainak anyaga, a horganylemez a háborút követően értékes ritkaságnak számított, így a szobormaradványokat széthordták, csak az üres medence maradt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A szökőkút  1931-től  a déli órákban  és esténként fél 6-tól fél 7-ig világítás nélkül, szerdánként, a hétvégéken és ünnepnapokon este negyed 9-től háromnegyed 10-ig kivilágítva működött (képeslap, 1930-as évek, részlet, magángyűjtemény)

Természetesen, ha a városligeti szökőkutakről és díszkutakról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Széchenyi Fürdőt. A fürdők természetes környezetet jelentenek a csobogóknak, vízköpőknek, mindenféle vízzel kapcsolatos szerkezetnek. A Széchenyi Fürdő épületkomplexumában is számos remek régi és újabb vizes alkotás látható működés közben. A gyógyfürdő szerves részét képezi a kívül elhelyezett, népszerű ivókút is.
 

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Szent István forrás és ivókút gőzölgő medencéje 1941-ben (Fortepan / Kurutz Márton)

Csodás módon a Körönd szökőkútja túlélte a 2. világháborút, majd a felvonulási tér zöldterület-rabló kiépítését is. Még a szomszédságában emelt Sztálin-szobor miatt sem rombolták le. A korábbinál egyszerűbb formában, néhány központi vízsugárral működött évtizedeken át a szocialista korszakban, mint a Városliget egyik, háború előtti időkből megmaradt szökőkútja.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Körönd szökőkútja 1955-ben, hátterében a Sztálin szoborral és a vörös csillaggal ékes MÉMOSZ-székházzal (Fortepan / Pálfi Balázs)

Az egykori Sió tündére szökőkút sem tűnt el nyom nélkül. Szobrait ugyan széthordták a háború végén, de egykori helyén, feltehetően medencéje és csőrendszere maradványainak felhasználásával új szökőkutat készítettek. Az 1960-as évek elején újrainduló Budapesti Nemzetközi Vásár központi terének egyik dísze, a átogatók kedvelt találkozóhelye lett. A lámpákkal kivilágított, függőleges és ferde vízsugarakat lövellő szökőkút az 1970-es évek elejéig gyakran feltűnik a BNV-t ábrázoló korabeli képeslapokon.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A BNV kivilágított szökőkútja a vásárváros központi terén, modern építészeti környezetben, 1968-ban (képeslap, magángyűjtemény)

A Budapesti Nemzetközi Vásár 1972-ig működött a Ligetben. Kiköltözése után jelentős terület szabadult fel a park szivében. A korábbi vásárterület peremén, a Széchenyi Fürdővel szemben állították fel 1978-ban a „Sellők" díszkutat, melyet egy időben „Faun és sellők” néven is emlegettek. A mészkő ülőkockákkal körülvett, 15 méter átmérőjű medence közepén ugyanis kétméteres bronz faunfigura ül síppal, körülötte pedig öt sellőszobor látható. A játékos bronzfigurákat Kerényi Jenő szobrász formálta, az építészeti tervező Szabó István volt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Sellők díszkút a Kós Károly sétányon, 2015-ben (Globetrotter19 / wikimedia)


Idén a városligeti tavon újból megjelent a régóta hiányolt szökőkút. Az 1980-as évektől már működött hasonló, amely nagy népszerűségnek örvendett, de az ezredfordulóra véglegesen elöregedett és leállították. A Liget Budapest Projekt megrendelésére a FŐKERT 2014 óta folyamatosan végez különböző felújítási munkálatokat a parkban. Ennek a programnak a keretében kelt újra életre a Városligeti tó egész évben feltöltött részében a szökőkút. Mellette egy úszó levegőztető rendszer is helyet kapott, mely a vízsugarakkal együtt javítja a víz minőségét. Gyorsan megkedvelték a hazai és külföldi látogatók a legújabb látványosságot, mely tovább erősíti a víz és a Városliget több mint két évszázada tartó, szoros kapcsolatát.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
Új szökőkút a városligeti tavon

Folyamatos megújulás a Városligetben

Az ország legnagyobb kertészeti vállalata, a FŐKERT, 6 millió négyzetméternyi zöldfelületet és több mint 100 ezer fasori fát gondoz Budapesten. A Városligetbe idén 53 000 egynyári és 72 070 kétnyári virágot ültetnek el, de homokot cserélnek a játszótéri homokozókban és 14 új fát ültettek el a Vakok kertje mellett. 

Régen volt, másfél évszázada: 1867-ben Pest város vezetése napirendre tűzte egy önálló városi kertészet megalapítását, mivel egyre több fasort és parkot kellett fenntartani és fejleszteni. Pest Szabad Királyi Város Tanácsa ezért 1867. március 19-én határozatban rögzítette a város fásítási ügyeinek leválasztását a Városligeti Kertészettől, sőt, kültelki fásításra megszavazott 2 950 forintot, továbbá „a Városligeti Fanöveldére és oda kiváltandó felügyelői épületre 5 500 forintot”.

Napjainkra a FŐKERT Nonprofit Zrt. a szakma zászlóshajója, Magyarország legnagyobb és legrégebbi kertészeti vállalata: 6 millió négyzetméternyi zöldfelületet és több mint 100 ezer fasori fát gondoz Budapesten – így a Városliget 96 hektárnyi zöldfelületét is évről évre ápolja, gondozza.

A zöldfelület-gondozás olyan tevékenység, amelyet az egész év folyamán kell végezni. Talán sokakat megtéveszt, hogy a növények télen nyugalmi állapotban vannak, tehát látszólag ilyenkor nincs semmi teendő. Egy gondos kertész azonban ilyenkor is azon munkálkodik, hogy a városlakóknak a következő évszakban is csodálatos hely legyen a Városliget, és alkalmasnak bizonyuljon – a pihenéstől a rekreációs tevékenységekig – minden megszokott időtöltésre.

Mit is csinál rendes gazdaként a FŐKERT a Városligetben? A feladatok puszta felsorolásából is látszik, hogy itt bizony egész éves tevékenységről van szó. Először is tisztán tartja a járdafelületeket; söpri, síkosságtól mentesíti, és összeszedi a szél, illetve fagykárok miatt letöredezett faágakat. A társaság folyamatosan gondozza a fákat, kezelik, ápolják őket, valamint megszabadítják őket az élősködő fagyöngyöktől. Ősztől tavaszig összesen nyolc alkalommal gyűjtik össze a lehullott lombot, amelyet aztán a komposzttelepre szállítanak, és néhány hónapos érlelés után újra kijuttatnak tápanyagként a nővényeknek. A cserjék és évelők ápolása már februárban és márciusban elkezdődik és fajonként változik. Vannak olyanok, amelyeken – szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársak – visszametszéseket hajtanak végre, és vannak, amelyeket a megújulásra ösztönözve erősen visszavágva fiatalítanak meg.

 

A gyepfelületeken, ugyancsak már márciusban, a fagyok után kezdődtek el az ápolási munkák, konkrétan: a gyepszellőztetés, a fűmag-felülvetés és a hengerezés.

A virágos ligetrészeket is a talajhőmérséklet függvényében kezdték el kialakítani. Kora tavasszal a még ősszel, árvácskával beültetett ágyásokban pótolják a hiányzó vagy elhalt példányokat. Ezt követi az egynyári virágok kiültetése, amelyek várhatóan egész nyáron színpompás külsőt kölcsönöznek a Városligetnek, egészen az ősz közepéig. A FŐKERT városligeti terve szerint összesen egynyári virágokból 53 000, kétnyáriakból pedig 72 070 példányt ültetnek el az idén.

A játszóterek homokozóiban általában április folyamán megtörténik a homokcsere, hogy a gyerekek üde, friss – nem betömörödött – homokban élvezhessék a nyári játszás örömeit. Ugyanebben az időszakban, ahogy halad a vegetáció, megtörténik a cserjék és évelők ágyásainak gyommentesítése és a talaj lazítása, azaz a kapálás is.

A FŐKERT 2015 óta mintegy 70 fát ültetett el az elszáradt, kiöregedett egyedek helyére. Idén 14 fát ültettek ki a Vakok kertje melletti járdaszakaszra. És ha már itt tartunk: az a kert a társaság egyik büszkesége, idén 45 éve nyitotta meg kapuit. Az akkor 125 éves FŐKERT 1972-ben svájci, osztrák és svéd minták alapján építette meg. A csak vakok és gyengénlátók számára látogatható 4000 négyzetméteres őrzött és elkerített terület tervezésénél és kialakításánál alapvető szempont volt, hogy bár használóik egyáltalán nem, vagy csak gyengén látnak, többi érzékszervük azonban az átlagosnál érzékenyebb.

A FŐKERT még arra is büszke, hogy az elmúlt másfél évszázados tevékenysége során a Városliget, amely vitathatatlanul különleges természeti értéket képvisel, folyamatos megújulásban van.

Tavaszi virágkorzók, kerti ünnepélyek és virágok csatája a Ligetben

Pest város kertészete 1867-ben, a Városligetben kezdte meg működését Fuchs Emil (1830-1896) irányításával. A növényházakat a Páva-szigeten alakították ki, ahol felügyelői házat is építettek. Fuchs Emil 35 évesen, 1865-ben váltotta a városi főkertészi hivatal élén Pecz Ármint, az állatkerti park tervezőjét. Gondozásba vette az elhanyagolt Városligetet, fasorokat és virágos parkokat alakított ki. Munkája eredményeként jelentek meg a városligeti rondón (ismertebb nevén Köröndön) is az első virágágyások. A Körönd színpompás rózsakertje akkoriban a Liget egyik közismert látványossága volt.

Liget Budapest Projekt VárosligetA Nebbien Henrik irányításával 1817-ben elkezdett munkálatok során virágágyásokkal díszített, árnyas sétányokat alakítottak ki a városligeti tó partján (Josef Kuwasseg: Im Stadtwäldchen, kőnyomat, részlet, 1830-as évek)