A Ligetben épült fel az első hazai skanzen

Xantus János kinevezésével 1872-ben létrejött a mai Néprajzi Múzeum jogelődje, az Ethnographiai Tár. A Nemzeti Múzeum egyik osztályaként működött, a gyűjteményt az épület folyosóján helyezték el. Akkoriban, a 19. század második felében a laikus közönség is élénken érdeklődött a néprajzi felfedezések iránt. Különösen a távoli, egzotikus népek élete foglalkoztatta az emberek képzeletét. Az érdeklődők eleinte nem a múzeumok kiállítási termeit keresték fel, útjuk az állatkertekbe vezetett. Akkoriban ugyanis bennszülött afrikaiak és távol-keletiek csoportjai járták – élelmes vállalkozók szervezésében – Európa állatkertjeit. A mai ember számára bizarrnak tűnik ez a sajátos „emberkert”, de akkoriban teljesen elfogadott, a tudást bővítő látványosságnak számított. A tudomány ezzel ellenkező utat válaszott: bátor magyar kutatók utaztak távoli tájakra, és a kalandos  gyűjtőutakról hazahozott anyaggal folyamatosan gyarapították a nemzeti néprajzi gyűjteményt.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A magyar rokonság kutatóinak ajándékai az állandó kiállításon: kirgiz sátor Almássy Györgytől és bokharai sátor, felszereléssel gróf Zichy Jenő gyűjtéséből (Vasárnapi Újság, 1907. 30. szám)

Az 1885-ös esztendő jelentős határkő az egzotikus tájakról származó tárgyakra alapozott néprajzi gyűjtemény életében. A Városligetben rendezett Országos Általános Kiállítás háziipari pavilonjában 15 élethűen berendezett hazai parasztszobát mutattak be eredeti bútorokkal, ruhákkal, cserépedényekkel.  A magyar népcsoportokat mezőkövesdi, kalotaszegi, torockói, csíki székely, hétfalusi csángó és aldunai csángó házbelső képviselte,  a további szobákban helyet kaptak a szebeni és szepesi szászok, a békéscsabai, gömöri és Sáros megyei szlovákok, a Temes megyei bolgárok, a Torontál megyei szerbek, a Krassó-Szörény és Hunyad megyei románok is. Magyarország mintegy önmagát fedezte fel a közönségsikert aratott – háziiparinak nevezett, de valójában néprajzi – bemutatóval. Különösen nagy sikert aratott a kalotaszegi szoba. Az erdélyi táj népművészeti tárgyainak népszerűsége innen datálható. A kiállításra beküldött sokszáz hazai kézműves remek végül a szervezésben részt vevő néprajzi osztály gyűjteményét gazdagította.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A gazdagon berendezett békéscsabai szoba az 1885-ös Országos Általános Kiállításon (Vasárnapi Újság, 1885. 32. szám)


Ekkoriban indult meg a rendszeres, tudományosan megalapozott gyűjtés a Kárpát-medencében, hazai környezetben is. Az első jelentős magyar néprajzi tárgyegyütteseket Herman Ottó (1835–1914) gyűjtötte a halászat, vadászat, állattartás és pásztorművészet köréből. Az 1896-os Ezredéves Kiállítás népszerű látványossága volt a városligeti tavon, cölöpökön elhelyezett ős-halászat pavilonja. Herman Ottó gyűjtése alapján a kiállítás látogatói megismerhették az ősfoglalkozások, köztük kiemelten a halászat tárgyait és szokásait.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A cölöpökön álló ős-halászat pavilonja a vízben elhelyezett, hagyományos halcsapdákkal (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.110)

A millenniumi kiállítás másik, kiemelkedő sikert arató néprajzi bemutatója a kiállítási falu volt. A 24 lakóportából álló, első magyar skanzen a Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményét megújító Jankó János (1868-1902) szervező munkája nyomán jött létre. A Kárpát-medence tájegységeire jellemző házakat építettek fel és rendeztek be, felhasználva részben az 1885-ös kiállítás nemzetiségi szobáinak berendezési tárgyait is. A szakértők által kiválasztott, jellegzetes házakat az egyes vármegyék saját költségükön építették fel. Bálint Zoltán építész a kiállítást értékelő, 1897-ben Bécsben megjelent könyvében így foglalta össze az összhatást: „A falu néprajzi szempontból rendkívül érdekes és tanulságos képet nyújtott, és benne a hazánk különböző vidékein divó építkezési módokat a legjobb példákkal láttuk képviselve.”

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A néprajzi falu főutcája korabeli, rajzolt képeslapon (magángyűjtemény, részlet)


A többnemzetiségű szabadtéri múzeum központja a kalotaszegi Magyarvalkó templomának mása volt, melynek belsejében gr. Zichy Jenő rendezte el a Kaukázusban gyűjtött néprajzi tárgyait. A néprajzi faluban szinte ugyanúgy zajlott az élet, mint egy valódi településen. Hétről hétre tartottak különféle népszokásokat felelevenítő ünnepségeket, lakodalmakat, felvonulásokat. A templom körül pedig a háziipar cikkeit árulták: faragványokat, hímzéseket, többi közt kalotaszegi varrottast.
 

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A kalotaszegi magyarvalkói református templom mása a Néprajzi Falu főterén 1896-ban (Klösz György felvétele, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.004)

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
Torontáli sváb búcsúsok felvonulása, saját zenekarukkal a néprajzi faluban, 1896-ban (Weinwurm Antal felvétele, Vasárnapi Újság, 1896. 22. szám)


A kiállítás bezárása után a házakat lebontották, a berendezés és az öltözetek pedig – mintegy tízezer magyarországi tárgy – a múzeum gyűjteményébe kerültek. A Néprajzi Múzeum és a hazai néprajzi muzeológia jelentőset lépett előre. Emellett a közönségre is jelentős hatást gyakorolt a millenniumi kiállítás néprajzi faluja. Kodály Zoltán, a Néprajzi Társaság fennállásának 70. évfordulóján, 1959-ben elmondott beszédében, így méltatta a kiállítási falut: ,,Hogy a Társaság rövid idő alatt mit ért el, annak egyik legszebb jele a millenniumi magyar falu volt. Valóságos kis skanzen, amit nagyban azóta se tudtunk megvalósítani. Nekem maradandó személyes élményem. Bár 13 éves fejjel nem foghattam fel egész jelentőségét, nem hagyott nyugodni, míg nem jutottam el idővel mindazokba a falvakba, amelyekből egy-egy kis mintát adott."

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
Brassó megyei csángó ház a Néprajzi Falu főutcáján ( Klösz György felvétele, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.187)


A 20. század elejére a Néprajzi Tár, a mai Néprajzi Múzeum elődjének gyűjteménye kinőtte a Csillag utcai bérház lakásait, ahol első állandó kiállítása működött. Nagyobb, tágasabb helyet kerestek számára. Így került a gyűjtemény 1906-ban a városligeti Iparcsarnokba. A hatalmas, 14 ezer négyzetméteres épület keleti szárnyát kapta meg raktározási és kiállítási célokra, tíz évre, míg végleges helyet nem találnak számára. A hely előnyös volt mérete és a kiállítási pavilon látogatottsága miatt. A csarnok többi részében folyamatosan kiállításokat, rendezvényeket tartottak, emiatt sokan megfordultak itt. A néprajzi gyűjtemény tárgyleltára a költözésekor már 80 ezer tételt tartalmazott, könyvtára 10 ezer kötetes volt. Az óriási anyag csomagolása már 1905-ben elkezdődött és a költözködés 1906 áprilisában fejeződött be.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása több mint egy évnyi előkészület után, 1907 nyarán nyílt meg az Iparcsarnokban. A képen az előtérben komáromi hajómalom, mögötte kecskeméti szárazmalom, balról pedig háromlábú mezei sátoros bölcső Nógrád megyéből (Vasárnapi Újság, 1907. 30. szám)


Az 5400 négyzetméteres, közös légtérben elhelyezkedő kiállítási-, irodai- és raktárterület azonban hosszú távon nem igazán volt alkalmas egy tudományosságra törekvő, állandó és tematikus kiállításokat egyaránt rendező múzeum számára. Egy 1912-ben megjelent újságcikk így jellemezte a helyzetet: „A Néprajzi Múzeumnak, mérhetetlen gazdagsága mellett is, rendkívül fonák a helyzete. Nem szólva arról, hogy mintegy nyolczvanezer olyan tárgya van, a melyet hely hiányában nem adhat át a nyilvánosságnak, még felötlőbb baj az, hogy a múzeum az év hat hónapjában zárva van. Ennek a hihetetlen állapotnak a hivatalos magyarázata az, hogy télen a múzeumot nem lehet fűteni. Ez kétségtelenül igaz, a mennyiben a múzeum csakugyan hijával van mindenféle fűtőberendezésnek, ennek az oka azonban már az, hogy a biztosító társaságok nem vállalnak felelősséget a múzeum sok milliót érő anyagáért, ha a fűtéssel kapcsolatos veszedelmek is fennforognának. Mert ez a múzeum részint fa-, részint papírtetőzetével valóságos tüzfészek.”

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
Mivel az Iparcsarnokból több helyet a múzeum céljaira nem lehetett megszerezni, az itt kialakított ideiglenes raktárakhelyiségekben egyre több tárgy halmozódott fel. A gyűjtemény értékes tárgyai, hely hiányában összezsúfolva, egymás hegyén-hátán, 5–6 méter magasságban tornyosultak egymás fölé (Vasárnapi Újság, 1921. 3. szám)


A Néprajzi Múzeum – szervezetileg ekkor még a Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya – az ideálisnak nem mondható körülmények között is eredményesen működött, a gyűjtemény pedig folyamatosan bővült az I. világháborút megelőző években. Nemzetközi gyűjteményébe, s ezzel az iparcsarnoki kiállítótérbe ekkor kerültek a Torday Emil-féle afrikai, a Flesch Aladár-féle keletázsiai, a gróf Zichy Jenő-féle ázsiai gyűjtések. 1912-ben újabb lépés történt a kiállítási tér bővítésére is: fölszereltek két hatalmas uj termet, amelyeket június folyamán adtak át a nyilvánosság számára. A korabeli tudósító így lelkesedett: „A budapesti Néprajzi Múzeum azon az úton van, hogy egyike legyen a világ ilynemű leghíresebb és legértékesebb gyüjteményeinek. Hiszen legjelesebb tudósaink szinte nélkülözve, fanatikus tűzzel kalandozták be az egész világot és nevetségesen kis pénzekért olyan kultur-kincseket hoztak, amikért külső nagy nemzetek is méltán irigyelnek bennünket.”
 

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
Kiállítási enteriőrök: balról az iparcsarnoki állandó kiállítás részlete az afrikai vitrinekkel, Torday Emil  fotóival, „Néger-Afrika”, jobbról szibériai prém és bőr viseletek vitrine, „Kelet-szibériai csoport” (1910-es évek, Néprajzi Múzeum, Fényképtár)


A hazai gyűjtemény anyagából 1914-ben elsőként rendeztek borászati és pincészeti tematikus kiállítást. A további szép terveket azonban felülírta a kirobbanó világháború. Az eredetileg ideiglenesnek szánt iparcsarnoki elhelyezés is változatlan maradt a háborús évek alatt, majd a békediktátumot követően is. Mivel a karbantartásra és a szükséges felújításokra nem jutott pénz, a háborús évek alaposan megviselték az Iparcsarnok épületét. Az 1920-as évek fordulójáról származó leírás szomorú képet fest a háború végére kialakult helyzetről: „A padlás nélküli deszkatető ma már annyira elkorhadt és szétmállott, hogy eső alkalmával 80-100 helyen csurog, mégpedig közvetlenül a tárgyakra és szekrényekre. A padlózaton télen valóságos korcsolyapálya van. Ősszel-tavasszal a talajnedvesség rozsda és penész alakjában jelentkezik a tárgyakon.” 
 

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
Kiállítási enteriőr matyó, dunántúli népviseleteket bemutató vitrinekkel, az iparcsarnoki állandó kiállítás részlete (1910-es évek, Néprajzi Múzeum, Fényképtár)


1921. január 21-én azután tragikus következményekkel járó esemény történt. Ezen a napon a heves szélvihar felszakította a keleti épületszárny deszkatetőzetét. A Vasárnapi Újság így számolt be a téli vihar pusztításáról: „A múlt hó végén dúló nagy szél mintegy 200 négyzetméternyi területen ledobta a tetőt a gyűjtemény felől, s a szakadó eső elárasztotta az egész gyűjteményt. Pár nap múlva havazott, s fehér lepel borította be az értékes gyűjteményt, mint valami halotti lepel.” A baj olyan nagy volt, hogy az alig egy évvel korábban kormányzóvá választott Horthy Miklós is a helyszínre sietett és ígéretet tett az azonnali segítségre.
 

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A januári vihar pusztítása nyomán a múzeum tárgyainak egy része tönkrement. A képen is jól látható, hogy 1921 telén beesett a hó a tetőzet nélkül maradt kiállítási terembe (Vasárnapi Újság, 1921. 3. szám)


A kormányzó intézkedése nyomán ideiglenesen rendbetették a tetőzetet, és a további károk elkerülése érdekében megkezdődött az évek óta halogatott költözés előkészítése. A háború utáni zavaros időkben új múzeum építésére gondolni sem lehetett. A célnak megfelelő épületet találni sem volt egyszerű. Ezért még további három évig az ideiglenesen rendbehozott iparcsarnoki épületszárnyban működött a Néprajzi Múzeum. Végül 1924-ben költöztették el a kiemelkedő értékű gyűjteményt a Városligetből a Tisztviselőtelepi Gimnázium üresen álló szecessziós palotájába. Innen került 1975-ben a Kúria épületébe, ahonnan néhány éven belül továbbköltözik – visszatér a Városligetbe.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A Néprajzi Múzeum különleges külső megjelenésű, harmonikusan a zöld környezetbe símuló városligeti épületének látványterve (Városliget Zrt.)


A Városliget történetének eseményekben gazdag néprajzi vonatkozásait annak kapcsán idéztük fel, hogy a Néprajzi Múzeum, története során először, ideális otthonra találhat egy számára tervezett épületben. Az új városligeti múzeumépület karakteres külső megjelenésével és funkcionális belső kialakításával minden szempontból kielégíti a látogatók és a gyűjteményt gondozó múzeumi szakemberek igényeit.
 

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum
A Néprajzi Múzeum belső kiállítási terének látványterve (Városliget Zrt.)

Nincs akadály a Liget Projekt után

 A Liget Budapest akadálymentesítési koncepciója

Egyenlő hozzáférés – ez az egyik legalapvetőbb szempontja a Városliget megújításának. Értendő ez mind a parkra, mind a közintézményekre. A tervezők törekvése, hogy senki se szenvedjen hátrányt ezek használatában amiatt, ha fogyatékkal él. Annak érdekében, hogy a beruházás minden pontját ezen alapelv szerint tervezzék és valósítsák meg, az érintett szervezetekkel való egyeztetések és fórumok során felmerült igények figyelembevételével összeállították a projekt átfogó akadálymentesítési koncepcióját. A munka során mintegy 800 elemből álló kérdés- és véleménycsomagot szűrtek le, amelynek 95 százalékát beépítették a tervekbe. Jelinek Balázzsal, a Városliget Zrt. projektigazgatójával beszélgettünk az elkészült koncepcióról és kísértünk végig képzeletben a jövő Városligetében egy fogyatékkal élő személyt a Ligetbe érkezéstől a múzeumlátogatásig.  

- Mi volt az akadálymentesítési koncepció kidolgozásának kiindulópontja? 

- Ha közparkot és közintézményeket építünk, akkor kötelességünk, hogy mindenkinek egyformán biztosítsuk ezekhez a hozzáférést. A jelenleg érvényes jogszabályok is elég garanciát adnak erre, de mi szeretnénk megfelelni egy még szigorúbb követelményrendszernek, ezért a projektre ernyőszinten fogjuk az ún.  BREEAM minősítést megpályázni. Ez egy értékelő rendszer, ami alapvetően a fejlesztések fenntarthatóságát vizsgálja energetikai, gazdasági, szociális szempontból. Létezik ez városrészekre és létezik épületekre vonatkozóan is. Az épületeinkkel az „excellent” szintre pályázunk, az egész projekttel pedig a városrész szintű BREEAM minősítést tűztük ki célként. Ez azért is jó, mert részletes követelményrendszert fogalmaz meg ahhoz, hogy mit, hogyan vizsgáljunk meg és mit, hogyan építsünk bele a különböző tervezési folyamatokba. E mellett biztosítja azt a hitelességet, amit egy független harmadik fél adhat arról, hogy ez egy alátámaszthatóan fenntartható fejlesztés, és hogy a projekt révén a Liget jobbá válik: jobb lesz itt lenni, jobb lesz itt pihenni, kultúrát fogyasztani, sportolni, gyerekkel idejönni. Ennek a magas szintű minősítésnek az egyik feltétele, hogy készüljön a projektre egy úgynevezett „inclusive design strategy”, azaz egyenlő hozzáférési stratégia, amit mi akadálymentesítési koncepció néven készítettünk el. 

Liget Budapest Projekt Városliget Akadálymentesítés

Jelinek Balázs projektigazgató

- Ebbe a munkába pedig nemcsak kötelező, de nagyon hasznos is volt bevonni a fogyatékkal élők szervezeteit. Hogyan történt ez? 

- A Liget Mérnök Konzorciumot kértük fel az anyag elkészítésére, és emellett bevontuk a folyamatba a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-t, akik nem egy bizonyos fogyatékkal élő csoportot képviselnek, hanem olyan ernyőszervezetként működnek, amely például a beruházásoknál az összes fogyatékkal élő érdekeit képviseli olyan kérdésekben, mint a hozzáférési lehetőségek növelése vagy a fogyatékkal élők elhelyezkedése. Ők állították össze azt a javaslatot, hogy milyen szervezeteket hívjunk meg az egyeztetésekre. Végül tizenhárom szervezet vett részt az egyeztető főrumokon és mondta el, számukra hogyan lenne ideális a megújuló liget.

Az elkészült akadálymentesítési terv a park és az utak megfelelő kialakítását határozza meg részletesen. Az épületek esetében az akadálymentesítés tervezése mindig az adott épületet tervező mérnökök feladata, itt csak általános igényeket fogalmazunk meg és a konzorcium ellenőrzi, hogy az elkészülő tervek összhangban legyenek a követelményeinkkel. Utóbbiak közt vannak kötelező, ajánlott és „így is lehet” megoldások. Nem szerettünk volna már most olyan konkrét műszaki megoldásokat rögzíteni, amelyek esetleg valamilyen szempontból szembe mennek a tervekkel, de azt igen, hogy a létesítmények akadálymentesítése garantált legyen. 

Liget Budapest Projekt Városliget Akadálymentesítés

- Időben készült el az akadálymentesítési koncepció ahhoz, hogy elemei beépülhessenek az épületek és a park terveibe? 

- A Liget Budapest Projekt tervezésében az elmúlt években a külső szemlélő számára kevésbé látványos dolgok történtek, hiszen egy ilyen léptékű beruházást nagyon komolyan elő kell készíteni. Ennek az eredménye, hogy mire a park tervezése elindult, kész volt az alapelveket rögzítő akadálymentesítési koncepció. A parkterveket a parkrehabilitációs pályázaton nyertes Garten Studió készíti, és ebbe beleértendő a park teljes úthálózatának a tervezése is, kivéve azokat az utakat, ahol a tömegközlekedés zajlik. Tehát a vázlattervi szakaszban lévő parktervezésbe ezeket az észrevételeket kényelmesen be lehetett csatolni. Így a javaslatok már a vázlattervben is érvényesültek.  

- Amennyire ismerem, a koncepció előbb a tömegközlekedés, majd a parkbeli mozgás végül pedig az épületek, létesítmények használatát segítő megoldásokat veszi sorra. Ez pont lehetővé teszi nekünk a koncepció részleteinek oly módon való bemutatását, hogy lépésről lépésre követünk egy képzeletbeli fogyatékkal élőt, aki majdan megérkezik a ligetbe, a parkon belül elindul a céljához, egy múzeumba vagy egy játszótérre és láthatjuk célba érve őt ezekben a létesítményekben mozogni. Kövessük végig az útját, mi minden fogja őt segíteni. Tegyük fel, tömegközlekedéssel érkezik a Ligetbe!

- A liget tömegközlekedési kapcsolatrendszere kicsit más lesz, mint most. A 75-ös és a 79-es troli útvonala jelenleg beleharap a liget szélébe, az Olof Palme sétányon keresztül betér a ligetbe. Ez meg fog szűnni, és a nyomvonaluk ki fog jönni az 56-osok tere-i útvonalra. Ugyanakkor a ligeten kelet-nyugati irányban átmenő 70-es troli megmarad. Viszont ezeken a járatokon csak akadálymentes, alacsonypadlós buszok közlekedhetnek majd, a peronokhoz minimum 1,5 méter szélességű járda vezet, a megállóban a nyíló ajtó elé nem eshet fa, oszlop vagy bármilyen akadályozó objektum, a tájékoztató táblák a szokottnál alacsonyabban, körülbelül 1,3 méter magasságban helyezkednek majd el, hogy kerekesszékből is jól olvashatók legyenek. A peronokon lecsapott élű, úgynevezett kasseli szegélyt alkalmazunk, amelyhez a busz megfelelően oda tud állni. Tehát a történetünkben elképzelt mozgásában korlátozott látogató megérkezik egy alacsonypadlós busszal a ligeti megállók valamelyikébe, ahol kasseli szegély van a megállóban, így akkor sem okoz problémát a leszállás, ha az utas mozgásában korlátozott, vagy látássérült, hiszen a peron egy síkban lesz a busz padlójával. Jelenleg harmincöt megállóhely van a Liget körül és ezek mindegyike akadálymentesített lesz.

Liget Budapest Projekt Városliget Akadálymentesítés

- És mi történik a kisföldalattival érkezőkkel? Innen jelenleg nem tud feljutni egy kerekesszékes. Viszont úgy tudni, épülnek liftek.

 - Igen, ezeket akkor építik majd be, amikor felújítják a kisföldalattit. A millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása és felújítása a BKK tervei között szerepel, bízom benne, hogy mihamarabb meglesz. Egy 2016-os kormányhatározat tartalmazza a rekonstrukciót, mint elvégzendő feladatot és ezáltal teljes akadálymentesítés jön majd létre. Mi most lifteket nem fogunk építeni azért, hogy két év múlva, a felújításkor esetleg elbontsák. Ráadásul a kisföldalatti a BKK és a főváros hatásköre.

- Akkor tehát maradjunk annál a megoldásnál, hogy képzeletbeli látogatónk 2019-ben a 70-es trolival kijön a városból és leszáll az alacsonypadlós buszról az új Nemzeti Galériához legközelebbi megállónál. Mi fogadja a peronon? 

- A kövezet a megfelelő taktilis jelekkel van kialakítva, ha látásában sérült az illető, ez fogja segíteni a tájékozódásban, fog találni Braille-írásos táblát és tapintható térképet is, illetve ebben a megállóban feltehetően hangos tájékoztatás is lesz, amit a számára biztosított speciális távirányítóval tud kezelni. A fénykijelzős, úgynevezett „Futár” táblák ilyenfajta hangos tájékoztatásra is alkalmasak. Az egyéb tájékoztató táblák, a kerekesszékes látogatók igényit figyelembe véve csökkentett magasságban, 1,3 méter magasan lesznek kihelyezve. 

Milyen gyalogút vezet a célig? A projektet véleményező szervezetek egyik igénye a stabilizált burkolat volt. 

- Vágott kő burkolat lesz nagyon sok helyen a parkban, illetve stabilizált murva. Ez hasonló ahhoz, mint amilyen a Kossuth téren is van. A murva út lényegében egy vízáteresztő ragasztóréteggel lesz stabilizálva, nem csúszós, nem botlásveszélyes, ami szintén elhangzott az egyeztetéseken az igények között. Az út itt 1,8 méter, de másutt is minimum 1,5 méter széles lesz. Ez nemcsak mozgássérülteknek, hanem babakocsival közlekedőknek is fontos. Továbbá jól láthatóan el kell különíteni a közelében futó biciklis utaktól. Itt jegyezném meg, hogy a tervezés során a mozgásukban korlátozottak közé nemcsak a fogyatékkal élőket soroltuk, de például a babakocsis anyukákat, vagy az időseket, a kisgyermekeket, az alacsony növésűeket, a túlsúlyosakat, tehát a nehezen közlekedőket is. 

Liget Budapest Projekt Városliget Akadálymentesítés

- Az egyik legfontosabb igényként merült fel az egyeztetések során a hozzáférhető akadálymentes mosdó, amelyből jelenleg egy van a ligetben.

- Az új illemhelyeket két fő szempont alapján tervezték: egyrészt, hogy hol vannak olyan funkciók, ahol szükségesek, a másik, hogy a parkban ne legyen olyan pont, ahonnan 300 méternél távolabb esne egy mosdó. A parktervező vázlatterve szerint nyolc új illemhely létesül, és kettő meglévőt felújítunk. 

- Csak nyithatóak is legyenek. Az egyeztetéseken volt egy olyan kérés, miszerint MÁK kártyával nyithatóak legyenek a mosdók, illetve egységesített kulcsrendszert javasolnak. 

- Én inkább azt szeretném, hogy eleve nyitva legyen egy illemhely. Ezt így tervezzük az intézményeknél is. Mindegyik intézmény szabadon bejárható lesz a földszintjén, vagyis ezek közösségi terek lesznek, ahol kávézókat, könyvüzleteket, ajándékboltokat, információs pultokat találunk majd, ezért szabadon be lehet majd menni a mosdókba is. Elvi oldalról azt tudom még ehhez hozzátenni, hogy a Városliget Zrt. nemcsak megtervezi és felépíti a park létesítményeit, hanem közel száz évig üzemeltetni is fogja azokat. Nem fog előfordulni, hogy az üzemeltető egész más szempontokat fog alkalmazni, mint amit a beruházó tervezett. 

- Találkozhattunk egy érdekes fogalommal is, a SMART Liget fogalmával.

- Napjainkban egyre szélesebb körben használják a telefonos (iOS, Android) applikációkat, ezért kiemelten fontos ezek akadálymentes használatra való tervezése.

Például ilyen megoldás lehet a park belépési pontjainál található térkép, megfelelő tartalommal feltöltve (pl. navigációs applikáció, hangostérkép). Szeretnénk, ha a parkban és az épületekben lenne mindenütt szabadon elérhető WiFi és ezen keresztül olyan hozzáférések válnának lehetségessé, melyek egyrészt fokozzák a látogatói élményt, másrészt segítik a tájékozódást, továbbá kapcsolatban vannak a parkolási rendszerrel, jegyvásárlási kedvezményeket menedzselnek, stb. A Liget létesítményeinek tervezése során a tervezőknek vizsgálni kell, hogy milyen navigációs lehetőségek állnak rendelkezésre, és ezek üzemeltetéséhez milyen műszaki feltételeket kell biztosítani. 

- Akkor kövessük a látogató útját egy múzeumba! Mondjuk az új Nemzeti Galériába! 

- A Nemzeti Galéria minden egyes belépési pontja akadálymentes lesz. Ez azt jelenti, hogy küszöb nélkül, vagy 2 cm-nél alacsonyabb küszöbbel létesülnek majd, jól láthatóak lesznek, és semmiképpen sem forgó vagy tolóajtókon, hanem nyíló ajtókon keresztül lehet bejutni az épületbe. Taktilis sáv vezet majd a kétféle magasságú tájékoztató és információs pultokhoz, amelyek így állva és kerekesszékben ülve is használhatók, előterükben pedig elegendő hely lesz manőverezésre. Az épületek esetében egyébként a fogyatékkal élők számára megfelelő munkahelyek kialakítására is gondoltunk. Ezekben az intézményekben több száz fő fog dolgozni, az új Nemzeti Galériát körülbelül háromszáz fős, a Néprajzi Múzeumot pedig valamivel kisebb létszámú személyzet fogja működtetni. Köztük lehetnek fogyatékos személyek is, ezért aztán a megfelelő munkahelyek kialakítása is része a tervezési feladatnak. Az épületekben, így a Galéria épületében is minden kiállítótér és szolgáltatás elérhető lesz akadálymentesen. Az épület alapkoncepciója, hogy a pincétől fölfelé a harmadik emeletig egyetlen látogatói útra vannak fűzve a kiállítóterek. Erről a látogatói útról le is lehet térni és be lehet csatlakozni több helyen. A liftek körülbelül húsz személyesek, így elég nagyok ahhoz, hogy azokba kerekesszékkel be lehessen szállni. Nem volt köztük olyan, amelyet azért kellett volna átméretezni, hogy kerekesszékkel is használni lehessen. Külön szakember, Takács Lajos tűzvédelmi szakértő foglakozott olyan kérdésekkel is, mint a tűzvédelmi és menekítési utak kérdése. Nagyon kevés épület van ma Magyarországon, amelyik ilyen mélységében vizsgálja ezt a problémát.  

Liget Budapest Projekt Városliget Akadálymentesítés

Liget Budapest Projekt Városliget Akadálymentesítés

- Végül a múzeum után menjünk kicsit játszani! Az egyenlő hozzáférés jegyében nagyon érdekes játékokkal is találkozhatunk majd, sok érdekes javaslat érkezett.   

- Először is nagyon fontos, hogy a játékszerek, berendezések csoportosításával nem szeretnénk kifejezetten csak fogyatékkal élő gyermekek számára elkülönített játszótereket, „szegregált” játékokat telepíteni. Arra törekszünk, hogy a játékok és a sportterek minél szélesebb felhasználói kör számára – képességüktől függően változatos módon – használhatóak legyenek. A különböző játékeszközökből a lehető legtöbbet úgy fogjuk kialakítani, hogy az adott játékélmény alternatív módokon is elérhető legyen és lehetőleg az adott játékeszköz részét képezze. Lehet például a homokozóba építve 75 centiméter magasra megemelt homokozóasztal a kerekesszéket használó gyermekek igényeihez alakítva, vagy szélesített csúszda több gyermek számára, speciális hinta (például testtámasszal) a hinták között elhelyezve, rugós játék fekvőfelülettel kiegészítve, kerekesszékkel is használható körforgók. A játszótéren a segítő kutyák (vakvezetők, mozgáskorlátozott személyt segítők, hangot jelző, személyi segítő vagy terápiás kutyák) jelenléte megengedett lesz, sőt nem korlátozható. Számukra a bejáratnál kutyaürülék gyűjtőt is elhelyezünk, a játszótéri csapok pedig többszintesek lesznek, hogy azok többféle használati igénynek megfeleljenek. Még számos példát említhetnék, hisz a javaslatcsomag, amelyet összegyűjtöttünk és a tervekbe építettünk több száz elemből áll. A lényeg az, hogy az új ligetben mindenki azt érezze majd, jobb itt lenni, mint azelőtt volt.

Liget Budapest Projekt Városliget Akadálymentesítés
Tapintható tárlat látássérülteknek

***

A koncepcióval és az egyeztetési folyamattal kapcsolatban megkérdeztük néhány fogyatékkal élőket képviselő szervezet munkatársát is, milyenek az eddigi tapasztalataik a tervezésről és a beruházók hozzáállásáról az akadálymentesítéshez.  

Bartos Adél, a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium kollégiumának vezetője, rehabilitációs környezettervező:

„Az egyeztető megbeszélésen és az átküldött szalmai anyagban összefoglalóan azt tapasztaltuk, hogy nagyon komplexen - az egyetemes tervezés minden igényének megfelelően, inkluzíve módon épülnek be azon speciális igények, melyek  a mozgáskorlátozott személyek  számára fontosak lehetnek.
A tervezési anyag túlmutat  a felhasználói szinten, olyan módon, hogy akár  a munkahelyteremtés lehetőségét is magába foglalja  a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára. Külön kiemelnénk, hogy az itt megjelenő szolgáltatásokban valóban aktívan szerepet tudnának vállalni mozgáskorlátozott személyek.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy  az akadálymentesítési szempontokat komplexen - minden fogyatékossági kategória figyelembevételével hangsúlyozzák a dokumentumban.
A különböző színterek felhasználásában a szülők, segítők egyéni igényeit (pl.: fogyatékos személy a szülő) is részletesen és sokoldalúan lehetővé teszik a tervek.
A Mozgásjavítóban jelenleg 213 diák tanul, 103 diák él kollégiumban, az ő számukra a Városliget jelenleg is gyakran látogatott helyszín. A véleményezésre küldött dokumentum alapján azt gondoljuk, hogy Intézményünk diákjai és minden mozgáskorlátozott személy számára  az új Városliget olyan új lehetőségeket jelent, melyeket jelenleg hosszú utazásokkal, vagy egyáltalán nem tudtak elérni.” - Ez volt  a mi összegző véleményünk a projektről – mondja Bartos Adél - amit most is tartunk, azzal  a kiegészítéssel, hogy természetesen minden a gyakorlati megvalósításon múlik! A tervezés szintjén sok konkrétumot nem látok még, de amit igen, azok közül kiemelném a sportolási lehetőségek széles körű biztosítását (pl. állítható magasságú kosárlabda palánkok), a Shuttle buszjáratok bevezetését, az ivókutak, piknik asztalok akadálymentes kialakítását, a komplex tájékoztatást.

Joó Attila, Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ):

 „Volt szerencsénk egy alkalommal részt venni egy megbeszélésen, ahol a Liget akadálymentesítése volt a téma. Részünkről elsősorban természetesen sporttal kapcsolatos felvetéseket vártak. A jelenleg a Ligetben található sportpályák nem akadálymentesek, nehezen megközelíthetőek (esetenként még épek számára is). Szeretnénk, ha olyan sportpályák és játszóterek kerülnének kialakításra, melyeket mozgássérültek, látássérültek, hallássérültek és értelmi fogyatékosok egyaránt igénybe tudnak venni. Ehhez sok esetben nincs szükség speciális adottságokra. Például egy kosárlabda pályát kerekesszékesek is ugyanúgy képesek használni, de csak akkor, ha fel tudnak rá menni (elég széles a bejárat, megfelelő a burkolat). Ugyanilyen integrált sportolási lehetőség az ülőröplabda, hiszen az épek is tudják játszani, viszont ehhez is megfelelő környezet (jó talaj, könnyű megközelíthetőség, állítható magasságú hálótartó) kell. Szükség van ugyanakkor speciális, kifejezetten fogyatékkal élők számára kialakított sportpályákra (pl.: csörgőlabda pálya). Az így kialakított tér ideális lehet a későbbiekben nagyobb volumenű integrált sport- és szabadidős-rendezvények szervezéséhez egyaránt. A Városliget azért is speciális, mert a környéken, Zuglóban számos olyan oktatási intézmény található, ahol kifejezetten fogyatékkal élő diákokkal foglalkoznak, így akár a tanórák keretein belül, akár azon kívül népszerű a Liget ezen iskolák körében. A mozgássérültek számára az akadálymentesítés, a látássérültek számára a Braille-írásos tájékoztatás, a hallássérültek számára a hangjelzések mellett vizuális jelzések elhelyezése, értelmi fogyatékosok számára pedig az egyértelmű, könnyen érthető, értelmezhető jelzések használata szükséges a Liget teljes területén. Szükséges mosdók kialakítása is, köztük akadálymentes mosdókkal, hiszen a Városligetbe érkezők általában több órát töltenek a parkban. A tervekbe, tanulmányokba beemeltek néhány felvetést, illetve más érintett civil szervezeteket is meghallgattak és reméljük, hogy a megvalósítás során is legalább ekkora hangsúlyt kapnak a fogyatékkal élők.”

Magyar Idők: Megszűnik a betonsivatag a Városligetnél

A Liget Budapest projekt keretében felépülő, kehely formájú új Néprajzi Múzeum a Városliget zöldtetős kapujaként fog működni. A merész, felerészt növényekkel betelepített hajlított födémen három méter mélyen gyökerező fák is meg fognak élni. A látogatók jegy nélkül is át tudnak sétálni a múzeumon úgy, hogy üvegfalakon keresztül betekinthetnek majd a kiállításokba. Az épület vezető tervezője, Ferencz Marcel lapunknak elmondta: az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek.

- Abban rejlik az új Néprajzi Múzeum tervének a merészsége, hogy a kezdet kezdetén tudtam: nem szeretnék az '­56-os emlékmű felett hidat építeni, ahogy az a pályázati kiírásból adta volna magát - avatta be a Magyar Időket a Liget Budapest projekt keretében megálmodott épület születésébe Ferencz Marcel. A Napur Architect vezető tervezője szerint az új múzeummal a Dózsa György út mentén egy korábban nem létezett térdimenzió keletkezik, amelynek küldetése van. - A Városliget kapujában, az egykori Felvonulási tér kősivataga helyén egy fogadóhelyet, egy közösségölelő kelyhet, egy kitárulkozó mesterséges völgyet akartam létrehozni, amely összekovácsolja az embereket, ha ideérkeznek - mondta. Hozzátette: kultúránk alapvetését szeretné megfogalmazni a magyarság kincseit őrző új Néprajzi Múzeummal.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum Ferencz Marcel

Ha a Liget fái mesélni tudnának

A fákra általában úgy gondolunk, mint az állandóság jelképeire. Olyan hatalmas növényekre, amelyek ott élik le egész életüket, ahol születtek. Pedig, ha a Liget fái mesélni tudnának, kalandos történeteket hallhatnánk utazásaikról. Jó néhány közöttük évtizedekig máshol élt, felnőtt korában ültették át mai helyére. Már József nádor idejében is voltak faátültetések, de a földalatti vasút meghosszabbítása idején is számos fa áttelepítéséről gondoskodtak a kertészeti szakemberek. Hiszen az átültetés - éppúgy, mint az ültetés, a koronaalakító metszés vagy éppen a plombálás - egyike a parkok fenntartása során időről időre felmerülő szakmai feladatoknak. Jelenleg is folynak faátültetések a Városliget térségében, a Liget parkjában és a szomszédos Állatkertben is. Utóbbi az egykori Vidámparktól visszakapott területét alakítja át állat- és növénykertté. A területrendezési munkák keretében eddig félszáz kisebb-nagyobb fát költöztettek új helyre a ma elérhető legkorszerűbb technológiával. Érdemes visszatekinteni a múltba és felidézni, mikor és hogyan költözködtek korábban a városligeti fák. A közterületekre telepített fák élete ugyanis szinte kivétel nélkül költözködéssel kezdődik, amikor a faiskolákban gondozott csemetéket - még szabad gyökérzettel - kiemelik és véglegesnek szánt helyükön elültetik.

Liget Budapest Faátültetés Fővárosi Állat- és NövénykertJózsef nádor 1846-ban maga ültette el az egykori Hattyú-tó partján azt a virginiai mocsárciprust, amely még az 1990-es években is élt. Állapota ekkor kezdett romlani, 1992-ben már csúcsszáradással küzdött. Kipusztulásának pontos idejét nem ismeri a szakirodalom. A baloldali képen a ligeti mocsárciprus 1958-ban, 112 évesen, jobbra idősebb fa szállítása átültetéshez a 19. században (balra Zentai József fotója, jobbra Barron-féle faátültető gép korabeli rajzon)

Jaj, de jó az, amit tiltanak! 

A Liget használati szokásainak és szabályainak derűs története

Ahogy a 19. század utolsó negyedében egyre gondozottabbá, parkjellegűvé vált az egykori

Városerdő, és rohamosan növekedett használóinak száma, megoldásra váró kérdésként merült

fel a telepített növényzet megvédése, mert gyakori volt a rongálás. Sokan úgy gondolták, hogy a fővárosi, közösségi tulajdonban lévő nyilvános parkban - mivel nincs tiltva -, bármit megtehetnek. A sétányokon virágot szedhetnek, a fákról gallyakat tördelhetnek, viselkedésükkel másokat zavarhatnak. Aktuálissá vált a park- és sétányhasználat korábban nem létező normáinak meghatározása.

Liget Budapest Projekt VárosligetAz 1860-as években készült, szatírikus újságrajzból kiderül, mivel is szegték meg leggyakrabban a látogatók a többség által elfogadott viselkedési normákat. Teljesen természetesnek tartották például a fák ágainak letördelését, és elterjedt szokás volt a száguldozás is árkon-bokron át, kocsival vagy lóháton (Bolond Miska, 1864, szerkesztett)