Liget Budapest - Már épül!

Jó ütemben haladnak a Liget Budapest Projekt munkálatai, hat év alapos tervezőmunka után az év végére több kiemelt fejlesztés is elkészül. A Városliget teljes megújítása ma Európa legnagyobb kulturális fejlesztése, amely Magyarország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözi egy, a millenniumi idők óta nem látott intézményfejlesztési programmal.

A park megújításának első üteme a végéhez közeledik, míg a Néprajzi Múzeum és az Állatkert bővítéseként megvalósuló Pannon Park már jó ütemben épül. Történetének legnagyobb rekonstrukcióját követően a Szépművészeti Múzeum most októberben, a teljes körűen felújított Olof Palme Ház helyén létrejövő Millennium Háza pedig a jövő év közepén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Az elmúlt hetekben elkezdődött a Dózsa György úti mélygarázs megvalósítása, amit rövidesen további beruházások megindítása követ: a Magyar Zene Háza építése még idén nyáron, az Új Nemzeti Galéria kivitelezése pedig az év második felében kezdődik el. Év végére elkészülnek az egykori Szabolcs utcai klinikák helyén megvalósuló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületei, befejeződik a komáromi Csillag erőd rekonstrukciója és bővítése, valamint az Olof Palme Ház műemléki restaurálása is. A parkfejlesztés első üteme is lezárul, a nyár végére megújul a Vakok kertje és létrejön egy korszerű, a környékbeli iskolák igényei szerint megépített sportközpont is.

Hogy néz ki mindez a valóságban? Íme:

A Városliget éjszakai fényei

A nagyvárosi élet más ritmusban zajlott 150 évvel ezelőtt, mint napjainkban. Esténként elcsendesedett a főváros, éjszaka kevesen merészkedtek ki az utcákra. Sok helyen ugyanis sötétben kellett volna botorkálni, mert még nem épült ki a maihoz hasonló közvilágítási rendszer. Az olajmécseseket az 1860-as években kezdték felváltani a forgalmasabb utcákon gázlámpákkal, de a közterek, parkok éjszakai világítása sokáig nem volt megoldott. Sötétbe burkolództak a Városliget sétányai is, amikor leszállt az este. A korai sötétedés volt az egyik ok, ami miatt a Liget legtöbb intézménye ősztől tavaszig bezárt. Nem voltak ugyanis biztonságosan megközelíthetőek az alig megvilágított ligeti utakon, sétányokon. Összeállításunkban a kezdetektől a villanyvilágítás teljes körű kiépüléséig mutatjuk be a Városliget éjszakai fényeinek történetét.

Hatalmas közönségsikert aratott a közönség körében az elektromos világítás első városligeti bemutatkozása. A korabeli újságrajzon az 1885-ös Országos Általános Kiállítás villamos ívlámpákkal megvilágított, fényben úszó esti korzója az Iparcsarnok előtti sétatéren (1)

Magyar Zene Háza: Élmény, tudás és technológia összhangja - interjú

"Nem csak a japán sztárépítész által megálmodott forma, hanem a hazai szakemberek által kidolgozott tartalom is figyelemre méltónak ígérkezik." A Recorder újságírója beszélgetett a Zene Háza szakmai vezetőivel, hogy mindent megtudjon arról, milyen lesz az új zenei intézmény.

Tervek szerint halad az Olof Palme Ház felújítása

A Millennium Házaként újul meg a Városliget egyik legszebb épülete

A tervek szerint halad az Olof Palme Ház rekonstrukciója, amely a jövő év elején, eredeti pompájában, Millennium Háza néven nyílik majd meg a megújuló Városligetben. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően zajló felújítás során az épület utólagos hozzáépítéseit eltávolították, már az eredeti épületszerkezet helyreállítása és a különleges Zsolnay-kerámiák restaurálása zajlik.  Felújítását követően a több mint 130 éves, különleges értékű műemléképület az újkori Magyarország történetének legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, a főváros és Magyarország századfordulós aranykorát eleveníti majd meg egy különleges, interaktív állandó kiállítással, de helyet kap benne egy, a millenniumi hangulatot megidéző, kulturális rendezvényeknek otthont adó kávéház is.  

Az épület felújításáról készült látványos, szabadon felhasználható videót a következő linken tekintheti meg:

 

Az idei évben felgyorsult a Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Projekt: az Olof Palme Ház régen várt felújítása mellett elkezdődött az Ötvenhatosok terén a Néprajzi Múzeum építése, befejeződött a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója, jól halad és még az idén elkészül a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete, jövő hónapban pedig elindul az Ötvenhatosok terén a mélygarázs építése. A Hermina úti kutyás élményparkot nemrég vehették birtokba, az új sportpályák és a Vakok kertjének kialakítása már zajlik, azokat a nyáron adják át a megújuló Városligetben.

Az Olof Palme Ház csaknem 3 milliárd forintos, az elmúlt év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg, az épületből eltávolítva az elmúlt évtizedekben beépített, oda nem illő elemeket és visszaállítva az eredeti impozáns tereket. Az épület főbejárata visszakerül az eredeti, Hermina út felőli oldalra, mely elé a park tájépítészeti megújításának részeként egy új, gyönyörű rózsakertet is kialakítanak, továbbá a különleges Zsolnay-kerámiákat is restaurálják majd. Az 1250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újul meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén egy kisebb előadó- és konferenciateremmel, valamint egy múzeumpedagógiai térrel.

 

A tervek szerint a Millennium Házában több száz négyzetméteren várja majd a látogatókat a főváros aranykorát bemutató állandó kiállítás, amely egy óriási, több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett és az ahhoz kapcsolódó vetített képek segítségével idézi meg a századfordulós Budapestet. A tárlaton a látogatók szeme előtt elevenedik meg a 120 évvel ezelőtti Budapest: házaival, templomaival és hídjaival, az utcán sétáló emberekkel, a Dunán úszó hajókkal – valóságos, háromdimenziós makettként, valamint a hozzá kapcsolódó, kiterjesztett valóság (Augmented Reality - AR) technológiák segítségével életre keltett történetek virtuális világa révén. A legmodernebb eszközök segítségével, élményszerűen válnak megismerhetővé a korszak legfontosabb történelmi és kulturális eseményei, jeles személyiségei, de a látogatók képet kaphatnak majd arról is, milyen volt a hétköznapi élet a századforduló idején a városban.

A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak, és a korabeli kritikák szerint a kiállítás egyik legszebb eleme volt. Megépítésekor - az egyedülálló Zsolnay díszítéseknek köszönhetően - leginkább az épület színességét emelték ki, amelynek közepén az oldalszárnyakból kiemelkedő, gazdagon díszített csarnok fogadta a látogatót, melyből jobbra és balra nyíltak a kiállításoknak helyet adó termek. A műcsarnoki, kiállítási funkcióknak azonban a ház már a befejezését követően szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Ligetben a Műcsarnok jóval nagyobb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor kapta belső kialakítása a ma is meglévő ipari, irodai jellegét. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót találni neki.

 

A Millennium Háza az átfogó, a park zöldfelületét érintő és jelentősen gyarapító parkrehabilitációt és a ligeti intézményhálózat megújítását követően az új Városliget egyik ékköve lesz. A Ház egyben jelképe a Liget Budapest célkitűzéseinek: a tradíciót óvó, a park és a művészetek kapcsolatát integráló, a legkorszerűbb múzeumi bemutatási technikákat alkalmazó tudás- és élményközpontnak biztosít majd teret a Liget egyik legpatinásabb épülete.

Az épület történetéről a korábbi bejegyzésünkben olvashatsz.

 

Millenniumi földalatti vasút: az időtálló minőség jelképe

Az 1896-ban üzembe helyezett Siemens-Schlick motorkocsik 76 éven át közlekedtek

Évente négymillió látogatót fogad napjainkban a Városliget. Bármilyen impozáns ez a szám, mégis elmarad egy 19. századi rekordtól. 122 évvel ezelőtt, az 1896-os Ezredéves Kiállításra közel ötmillióan voltak kíváncsiak a féléves nyitvatartás alatt. Ekkora, jórészt távoli településekről érkező, a fővárossal először ismerkedő látogatósereget nem lehetett volna mozgatni a városközpont és a kiállítás helyszíne között hatékony tömegközlekedési eszköz nélkül. Elődeink azonban előrelátónak bizonyultak. 1896 tavaszára, kevesebb mint két év alatt megépítették az Andrássy út alatt húzódó, a belvárost a Városligettel összekötő kéregvasutat.

Liget Budapest Projekt Városliget Budapest Földalatti vasútKorabeli metszetrajzok az Andrássy úti felszíni és felszín alatti létesítményekről az Opera (balra) és a Bajza utcai földalatti állomásnál (1)