Magyar Zene Háza: Élmény, tudás és technológia összhangja - interjú

"Nem csak a japán sztárépítész által megálmodott forma, hanem a hazai szakemberek által kidolgozott tartalom is figyelemre méltónak ígérkezik." A Recorder újságírója beszélgetett a Zene Háza szakmai vezetőivel, hogy mindent megtudjon arról, milyen lesz az új zenei intézmény.

Tervek szerint halad az Olof Palme Ház felújítása

A Millennium Házaként újul meg a Városliget egyik legszebb épülete

A tervek szerint halad az Olof Palme Ház rekonstrukciója, amely a jövő év elején, eredeti pompájában, Millennium Háza néven nyílik majd meg a megújuló Városligetben. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően zajló felújítás során az épület utólagos hozzáépítéseit eltávolították, már az eredeti épületszerkezet helyreállítása és a különleges Zsolnay-kerámiák restaurálása zajlik.  Felújítását követően a több mint 130 éves, különleges értékű műemléképület az újkori Magyarország történetének legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, a főváros és Magyarország századfordulós aranykorát eleveníti majd meg egy különleges, interaktív állandó kiállítással, de helyet kap benne egy, a millenniumi hangulatot megidéző, kulturális rendezvényeknek otthont adó kávéház is.  

Az épület felújításáról készült látványos, szabadon felhasználható videót a következő linken tekintheti meg:

 

Az idei évben felgyorsult a Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Projekt: az Olof Palme Ház régen várt felújítása mellett elkezdődött az Ötvenhatosok terén a Néprajzi Múzeum építése, befejeződött a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója, jól halad és még az idén elkészül a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete, jövő hónapban pedig elindul az Ötvenhatosok terén a mélygarázs építése. A Hermina úti kutyás élményparkot nemrég vehették birtokba, az új sportpályák és a Vakok kertjének kialakítása már zajlik, azokat a nyáron adják át a megújuló Városligetben.

Az Olof Palme Ház csaknem 3 milliárd forintos, az elmúlt év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg, az épületből eltávolítva az elmúlt évtizedekben beépített, oda nem illő elemeket és visszaállítva az eredeti impozáns tereket. Az épület főbejárata visszakerül az eredeti, Hermina út felőli oldalra, mely elé a park tájépítészeti megújításának részeként egy új, gyönyörű rózsakertet is kialakítanak, továbbá a különleges Zsolnay-kerámiákat is restaurálják majd. Az 1250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újul meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén egy kisebb előadó- és konferenciateremmel, valamint egy múzeumpedagógiai térrel.

 

A tervek szerint a Millennium Házában több száz négyzetméteren várja majd a látogatókat a főváros aranykorát bemutató állandó kiállítás, amely egy óriási, több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett és az ahhoz kapcsolódó vetített képek segítségével idézi meg a századfordulós Budapestet. A tárlaton a látogatók szeme előtt elevenedik meg a 120 évvel ezelőtti Budapest: házaival, templomaival és hídjaival, az utcán sétáló emberekkel, a Dunán úszó hajókkal – valóságos, háromdimenziós makettként, valamint a hozzá kapcsolódó, kiterjesztett valóság (Augmented Reality - AR) technológiák segítségével életre keltett történetek virtuális világa révén. A legmodernebb eszközök segítségével, élményszerűen válnak megismerhetővé a korszak legfontosabb történelmi és kulturális eseményei, jeles személyiségei, de a látogatók képet kaphatnak majd arról is, milyen volt a hétköznapi élet a századforduló idején a városban.

A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak, és a korabeli kritikák szerint a kiállítás egyik legszebb eleme volt. Megépítésekor - az egyedülálló Zsolnay díszítéseknek köszönhetően - leginkább az épület színességét emelték ki, amelynek közepén az oldalszárnyakból kiemelkedő, gazdagon díszített csarnok fogadta a látogatót, melyből jobbra és balra nyíltak a kiállításoknak helyet adó termek. A műcsarnoki, kiállítási funkcióknak azonban a ház már a befejezését követően szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Ligetben a Műcsarnok jóval nagyobb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor kapta belső kialakítása a ma is meglévő ipari, irodai jellegét. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót találni neki.

 

A Millennium Háza az átfogó, a park zöldfelületét érintő és jelentősen gyarapító parkrehabilitációt és a ligeti intézményhálózat megújítását követően az új Városliget egyik ékköve lesz. A Ház egyben jelképe a Liget Budapest célkitűzéseinek: a tradíciót óvó, a park és a művészetek kapcsolatát integráló, a legkorszerűbb múzeumi bemutatási technikákat alkalmazó tudás- és élményközpontnak biztosít majd teret a Liget egyik legpatinásabb épülete.

Az épület történetéről a korábbi bejegyzésünkben olvashatsz.

 

Millenniumi földalatti vasút: az időtálló minőség jelképe

Az 1896-ban üzembe helyezett Siemens-Schlick motorkocsik 76 éven át közlekedtek

Évente négymillió látogatót fogad napjainkban a Városliget. Bármilyen impozáns ez a szám, mégis elmarad egy 19. századi rekordtól. 122 évvel ezelőtt, az 1896-os Ezredéves Kiállításra közel ötmillióan voltak kíváncsiak a féléves nyitvatartás alatt. Ekkora, jórészt távoli településekről érkező, a fővárossal először ismerkedő látogatósereget nem lehetett volna mozgatni a városközpont és a kiállítás helyszíne között hatékony tömegközlekedési eszköz nélkül. Elődeink azonban előrelátónak bizonyultak. 1896 tavaszára, kevesebb mint két év alatt megépítették az Andrássy út alatt húzódó, a belvárost a Városligettel összekötő kéregvasutat.

Liget Budapest Projekt Városliget Budapest Földalatti vasútKorabeli metszetrajzok az Andrássy úti felszíni és felszín alatti létesítményekről az Opera (balra) és a Bajza utcai földalatti állomásnál (1)

Amikor a tervek életre kelnek - Gyorgyevics Benedek interjú

Több fontos épület esetében már a befejezéshez közelednek, máshol pedig a terveknek megfelelően, a tervezett ütemben folynak a kivitelezési munkák, miközben fokozatosan újjászületik a park - mondja Dr. Gyorgyevics Benedek, a Liget Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. A környék pedig máris felértékelődött ‒ ez jól látszik a befektetők és az ingatlanfejlesztők érdeklődésén.

 

- Melyek azok a fejlesztések, amelyeket a nagyközönség a leghamarabb birtokba vehet?

- Ha a Ligetről beszélünk, egészen Komáromig kell mennünk. Még az idén elkészül a Csillag Erőd, amelyben a Szépművészeti Múzeum gipsz szoborgyűjteménye lesz látható. A hányatott sorsú kollekció nagy részét az elmúlt évtizedekben raktárakban, mostoha körülmények közt tárolták. A gyűjtemény most végre méltó helyet kap az erődben, amelyet 6,5 milliárd forintból alakítanak át korszerű kulturális központtá. 

- Hol tart a többi építkezés?

- A végéhez közeledik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója. Ennek a leglátványosabb eleme a II. világháború óta a közönségtől elzárt, impozáns Román Csarnok, amelynek rekonstrukcióján az elmúlt hónapokban tucatnyi restaurátor szakember dolgozott. A múzeum ez év októberében a nagyközönség előtt is megnyílik egy megújult állandó kiállítással. 

- Megoldódnak-e a korábbi raktározási gondok?

- Méltatlanul kevés szó esik a volt Szabolcs utcai kórház területén épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központról. Ez a szívem egyik csücske, elsősorban azért, mert egy klasszikus, barnamezős beruházásról van szó. A terület a 13. kerületnek nem a felkapott része, ipari zóna, ahová először mi települtünk a 38 ezer négyzetméteresre tervezett épülettel, amely a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum háttérintézménye lesz. Látványnak sem utolsó a 4 térszint alatti és a 3 afölötti szinttel, amelyben 350 ezer műtárgy tárolása oldódik meg. Talán még ennél is fontosabb, hogy a múzeumszakmai munka végre korszerű és a műtárgyak értékéhez méltó környezetben zajlik majd. Egy ilyen intézményt Európa bármelyik részén megirigyelnének. A központnak lesz látogatható része is, és az arra járók az újonnan létesülő több mint tízezer négyzetméteres közparkot is élvezhetik. Várhatóan ez a beruházás is elkészül az év végére.

Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója

                                              

- Hogy állnak a parkmegújítási munkák?

- Alapos előkészítő munkát követően megkezdődött a Városliget hatalmas, 100 hektáros parkjának a megújítása, amelynek vannak intenzívebb és kevésbé látványos kivitelezési időszakai. A legfontosabb, hogy a Liget a hagyományait folytatva az épített környezet és a természet összhangját figyelembe véve újul meg. A léptékében egyedülálló tájépítészeti pályázat győztese, a Garten Stúdió, kiterjedt egyeztetéseket folytatott a Liget használóinak képviselőivel. Az első ütemben azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyek a látássérültek, a környező iskolák, illetve a „kutyások” igényeit szolgálják. Hamarosan birtokba vehető a teljesen felújított Vakok kertje és az újonnan kialakított kutyaélménypark. Emellett létrejön egy korszerű sportközpont, amely alkalmas az iskolai testnevelésórák megtartására, valamint megújul a Szépművészeti Múzeum zöld környezete is, hogy az épület felújításának befejezésével az azt övező természeti környezet is betölthesse funkcióját. Az Állatkerti körúton pedig már állnak a Feszl Frigyes tervezte pavilonok, amelyeket az ízléstelen bódék helyére építettünk. Ez a kicsi, de szimbolikus beruházás mutatja, hogy milyen minőségben képzeljük el az egész park rekonstrukcióját.

Mindezzel párhuzamosan folyik a közművek felújítása is, amelyek terveztetése, engedélyeztetése és a kivitelezése egyaránt időigényes feladat és a költségvetésben is jelentős tétel. Ez utóbbi az a láthatatlan háttér, ami ahhoz kell, hogy tényleg minden organikus egységként működjön.

 

- Mekkora a Liget Projekt költségvetése?

- 250 milliárd forint. Ebben nemcsak a park és az összes kapcsolódó intézmény megújítása van benne, hanem olyan intézményeké is, amelyek nem a Városliget Zrt. felügyelete alatt ‒ pl. az Állatkert bővítése ‒ valósulnak meg. Az összeg körülbelül egy tízéves időtávot ölel fel, a tervezéstől a kifizetésig. 

- Milyen megtérülésről beszélhetünk?

- Fontos tisztázni, hogy mit értünk megtérülés alatt egy közberuházásnál. A programalkotáskor azt tartottuk szem előtt, hogy nemzetgazdasági szinten milyen hozzáadott értéket képvisel. Nehezen számítható értékről van szó, hiszen vannak azonnal megjelenő elemei, mint például a közvetlen bevételek, és vannak közvetettebb elemei, mint amilyen a vendégéjszakák számának növekedése és ezáltal a turizmus további fellendülése. A kapcsolódó tanulmányok egyébként 15 éves megtérüléssel számolnak. Egyébként pedig máris látszik befektetői érdeklődés a Szabolcs utcai kórház környékén, és ez a Liget szomszédságában is várható, akár a VI., a VII. vagy a XIV. kerületben. Amikor tehát a Liget Projektről beszélünk, akkor nemcsak a turizmusra, hanem a kereskedelem- és ingatlanfejlesztésre gyakorolt hatást ugyanúgy vizsgálni kell, mint a közvetlen megtérüléseket. Szintén a projekt kedvező hatása lesz a környékbeli lakóingatlanok értékének növekedése, ami pedig minden itt lakó számára örvendetes hír. 

- A park megújítását követően mennyivel növekedhet a Városliget látogatóinak száma?

- Most évente 4 millió látogatója van a parknak és a benne található intézményeknek. A prognózis alapján ez a szám 5,5-6 millióra fog emelkedni. Ezt a terhelést könnyen fel tudja venni a Liget, persze amellett, hogy nagy figyelmet fordítunk a parkfenntartásra. Erre határozott a szándékunk és a szükséges források is a rendelkezésünkre állnak.

Köszönjük a Dr. Gyorgyevics Benedekkel készített inerjút Kálmán Zsuzsának.

A cirkuszt életben kell tartani

Nem fordulhat elő, hogy a cirkuszt lebontják és nem lesz helyette másik épület – hangsúlyozza Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.  Azzal, hogy az év mind a 12 hónapjában folyamatosan tartanak előadásokat, már most is különleges helyzetben vannak a régióban: az épülő cirkuszművészeti központ létrejöttével viszont Európa csúcsintézményévé válnak.

  

  • Miért van szükség új épületre?

  • A Fővárosi Nagycirkusz 45 éves épületben működik, amely semmilyen szempontból nem felel meg a kor kihívásainak.  Ezért született az a kormánydöntés, hogy a Liget Projekt részeként a régit lebontsák, és újat építsenek. Most éppen azt keressük, hol lenne erre a legmegfelelőbb terület.  

  • Milyen igényeik vannak az új hellyel kapcsolatban?

  • Erről 8 oldalas listánk van! Csak néhányat említve: városközponti, jól megközelíthető helyen álljon, jól látszódjék majd az épület, megfelelő méretű terület álljon rendelkezésre a cirkuszmúzeum, a kutatóközpont, az artistaképző iskola, a szállás, a lakókocsik számára.
  • A Fővárosi Nagycirkusz az európai kultúra része, így az új épületünk számára megfelelő helyszín kialakítása nemzeti és európai felelősség.

  • Mikorra várható, hogy elkészül?

  • A hely kijelölésétől számítva 34 év, de fontos, hogy addig nekünk a régi cirkuszt életben kell tartanunk! Sőt, éppen most született meg a döntés, hogy a cirkusz mellett lévő „késdobáló” jellegű kocsmából egy színvonalas, családbarát kakaóbárt alakítunk ki, amely a következő esztendőkben ki tudja szolgálni az ideérkező családokat.

 

  • Többször nyilatkozta, hogy szeretnék megújítani a cirkuszművészetet. Ebben milyen segítséget jelent majd az új épületkomplexum?

  • A magyar cirkuszművészeti tradíciók és az elmúlt két évben elvégzett munkánk Európa vezető intézményévé tettek bennünket. Már most is nagyon elismert helyzetben vagyunk: a szakmánk nemrég ünnepelte a cirkuszművészet fennállásának 250. évfordulóját, és itt Budapesten mi rendezhettük a megnyitó sorozatot, konferenciákkal, fesztivállal, 30 országból érkezett művészekkel. A Fővárosi Nagycirkusz módszertani központként is funkcionál: a világ minden tájáról jönnek „eltanulni” tőlünk, hogyan lehet például audiónarrálni. Ez azt jelenti, hogy a vak látogatóknak folyamatosan mondjuk fülhallgatón keresztül, hogy mi történik, ilyen sehol máshol nincs. Hasonlóan egyedi a cirkuszpedagógiai programunk, amelynek keretében fizikát, biológiát, matematikát tanítunk egy-egy cirkuszi előadáshoz kapcsolódva. Nem csupán szórakoztatunk, hanem üzenetet közvetítünk. A gyerekek testközelből láthatják, hogy akarattal, kitartással mit lehet elérni, hogy a csoda nem csak virtuálisan hajtható végre. A megújuló tartalmaknak megfelelő otthonra van szükségünk, ez lesz az új cirkuszközpont.