Csodás hangok palotája

Európában biztos, de talán az egész világon egyedülálló lesz a Liget-projekt keretén belül tervezett Magyar Zene Háza. Az első – zajos – kapavágások után érdemes megnézni, mit kínál majd 2018 végétől a csodák zenés palotája. - Sümegi Noémi Heti Válaszban megjelent cikke a Magyar Zene Házáról.

Az anyai szív dobbanásával – magzatkorunk első zenei élményével – indul majd az ismerkedés a muzsikával a Magyar Zene Háza kiállítóterében. „Olyan lesz a zeneház, mint a maga műfajában a Virtuózok: a komoly- és kevésbé komoly zenét a legmodernebb eszközökkel teszi vonzóvá, érdekessé, szórakoztatóvá – mondja lapunknak Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője. – A televíziós tehetségkutató olyan közönséget tudott pusztán a megközelítési módjával megszólítani, amelynek addig nem volt érdekes a komolyzene. A gyerekek ugyanúgy játszottak, mint egy zeneiskolai koncerten, amit húsz ember hallgat, a tévében pedig ezt olyan módon tálalták, hogy adásonként 800 ezer ember nézte. Ugyanezt az aha-élményt kellene a zeneháznak is előidéznie.”

A házat belépőnek tervezik a zene birodalmába: nem lesz versenytársa a Müpának, a Zeneakadémiának, az Operának, a BMC-nek vagy az A38 hajónak, inkább kedvet csinál a főváros zenei intézményeihez. „Mindannyian egy nagy partitúra játékosai vagyunk” – mondja Batta. Nem az a cél, hogy a már egyébként is hangverseny-látogató elitnek jöjjön létre új zenei intézmény. A zeneház jó hétvégi program lesz a családoknak, az iskolás csoportoknak és a turistáknak, akik a Liget-projekt többi eleme miatt is ellátogatnak majd a Városligetbe, s akiket bizonyítottan érdekel Budapest zenei kínálata. A ház kicsiben reprezentálhatná a nagyot: nyitott, barátságos hely, ahova bárki bármikor bemehet. Talán ha nem a zeneházzal kezdődnek a Liget-projekt kiemelt munkálatai, akkor nem támad körülötte ekkora vihar, és több szó esne a tartalomról.

Tárlat a kalapban

„A múzeumi kommunikációban forradalom zajlik” – mondja a munkacsoport vezetője. A klasszikus zenei intézmények a közönség ilyen típusú megszólítására nincsenek felkészülve, ebben hézagpótló lehet a zeneház, ahol nem a megszokott sémákban találkozik az ember a zenével, hanem mindig van benne valami csavar. Mire a látogató végigjárja a ház minden szegletét a kiállítástól a koncertig, olyan összetett élményben lesz része, mintha színházi előadást vagy filmet nézne végig. „Ilyet még sehol a világon nem láttunk” – mondja Batta András. A párizsi Cité de la Musiqueban például hangszerkiállítás van, de nem tudjuk kipróbálni, megtapogatni a tárgyakat. A Magyar Zene Háza nem fog átvenni meglévő hangszergyűjteményeket – azt majd a Zenetudományi Intézetben lehet megtekinteni, ha valaki kedvet kap hozzá.

„Az épület egyedülállósága az összetettségében rejlik” – mondja Horn Márton, a Magyar Zene Háza projektvezetője. A föld felszíne alatti térben lesz a zenetörténeten végigkalauzoló interaktív kiállítás és az ehhez kapcsolódó hangdóm. A hangdómban egyedülálló hangtechnika és látványvilág várja majd a látogatókat: a tízperces térhatású vetítések során egy dzsungel, egy szimfonikus zenekar vagy akár Budapest hangjai is megelevenedhetnek. „Szeretnénk visszaállítani a fül szerepének fontosságát, mert a mérleg nagyon elbillent a szem, a vizualitás felé. Pedig a hangok csodálatos világa vesz körül minket, amelyre nem figyelünk eléggé” – mondja Batta András.

Az átlátszó falakkal határolt földszint az előadó-művészeteké egy nagyobb multifunkcionális teremmel és egy kisebb produkciók befogadására alkalmas előadóteremmel. Úgy lehet itt komoly-, könnyű-, világ- és népzenei koncerteket tartani, hogy közben gyönyörködhetünk a parkban, s az arra járók is láthatják, mi zajlik bent, és kedvet kaphatnak hozzá. Sötétebb kulisszát igénylő tánc- vagy színházi előadásnál pedig behúzhatják a függönyöket. A Virtuózokkal való hasonlat azért is helytálló, mert a zeneház is szeretne teret adni azoknak a tehetséges fiataloknak, akiknek még nincs lehetőségük föllépni például a Müpában vagy az A38 hajón, de kisebb léptékben már kipróbálnák magukat. Nem világsztárokban gondolkodnak egyébként sem, hanem érdekes, a zenét a közönségnek jól „eladó” produkciókban: egy különleges hangszeres előadó Afrikából vagy Indiából a zene gazdag, egyetemes összekapcsoló erejét is megmutathatja.

A földszinten lesz az étterem, és a népszerű Kertem világa is itt él tovább, a tó felé nyitott pulttal. A domb másik oldalán szabadtéri színpad ad lehetőséget további fellépésekre. A gomba „kalapjában” megbúvó emeleti szinten a digitális zenei könyvtár és a múzeumpedagógiai „osztálytermek” mellett időszaki kiállításokat rendeznének, ahol nem a klasszikus zenére helyeznék a hangsúlyt. Nagy nemzetközi zenei tárlatokat szeretnének Budapestre hozni, mint amilyen a David Bowie-ról szóló nemzetközi utazó kiállítás. Várhatóan a magyar könnyűzene fél évszázadát bemutató tárlattal nyitnak majd.

Fülünk botja

Olyan látogatói útvonalat terveznek, amely az online tartalmak segítségével már az otthoni készülődéskor elkezdődhet, a kiállításon ér a csúcsra, utána pedig lehetőséget ad arra is, hogy az élmény lecsengjen, „utórezgéseit” továbbra is érezhessük, hiszen ha a kiállításon megtetszik egy zene, egy dallam, digitális hordozón hazavihetjük. A kiállításon a műtárgyak, az installációk és az interaktív felületek egyensúlyát, harmóniáját szeretnék megteremteni.

A tárlat kiindulópontja olyan lesz, mint egy zenei csodák palotája: megismerjük a hang, a zene fizikáját, keletkezését és feldolgozását, a fül, a torok működését – egy nagyméterű fület akár be is járhatunk. De megjelenik a zenének az ember életében betöltött szerepe is, ami a már említett szívdobogással kezdődik. Megtudhatjuk, sőt kipróbálhatjuk, mi a különbség a zenei és nem zenei hang között, s megérthetjük, hogyan lesz mindebből emóció, hatás, mit érzékelünk harmóniának és mit diszharmóniának, jóllehet a hangsorok ugyanazokból a hangokból állnak össze. A 0. élménykör végén pedig mindenki kipróbálhatja zenei tehetségét.

A kiállítás második felének középpontjában a zenetörténet áll, amelyet dramatizált utazásként kell elképzelni (lásd ábránkat). A 12 élménykör a legfontosabb állomásokat jeleníti meg, magyar hangsúlyokkal: ha végigmegyünk rajta, olyan, mint egy film, de ha becsukjuk a szemünket, akkor is összeáll egy megkomponált zenemű felvonásokkal, drámai csúcspontokkal, katarzispillanatokkal.

Az első állomás munkaneve: Isten hangja. A zene létrejöttében ugyanis a transzcendens megszólítása alapvető katalizátor volt. Ebben gyökerezik a mágia, mely a természet hangjainak felhasználásával kísérlet az események uralására, s amely a zeneművészet bölcsőjének is tekinthető. Innen csak egy lépésre van szükség a világvallások zenéi felé. A gregorián és a komponált többszólamúság utáni kép már a XVI. századot mutatja, ahol az uralkodói udvarok és a születő polgárság zenéje is érdekes, az egyházi zene pedig meghasad – a reformáció-ellenreformáció zenében is megmutatkozó ellentétét egy kétosztatú templombelső jelképezné, és a különböző templomi kórusok éneke.

A XVII–XVIII. században az utazó zenészóriások és az európai zenei központok kerülnek előtérbe, vetített terepasztallal és a kor jellemző közlekedési eszközével, egy valóságos postakocsival. A vonósnégyeseket digitális asztal jelenítené meg, ahhoz hasonlatos, amilyen körül hajdanában játszottak: az egyes hangszerek egy-egy kotta „kihajtásával” lépnének be, szólalnának meg, éreztetve, hogy a vonósnégyes a kor egyik érthető társasági nyelve volt. Az opera élményköre részben hétköznapi tematikára épül (szerelem, gyilkosságok), Beethoven művei mellett pedig – például a teljes csönd megidézésével – a siketségét is érzékeltetnék.

A XIX. századtól a nemzeti öntudat megerősödésével párhuzamosan a magyar zene venné át a vezető szerepet: Erkeltől és Liszttől Kodályon és Bartókon át jutunk el Ligeti és Kurtág művészetéig. A népzene, a „tiszta forrás” történelmi jelentőségű felfedezése a kiállítás egyik súlypontja, a XX. századi avantgárd műveket pedig úgy mutatják majd be mint kísérleti műhelyt, ahol számos későbbi zenei műfaj született. „Szeretnénk megértetni azt is, amit csak szűk réteg ismer, a többség pedig furcsán tekint rá” – mondja Petrik Máté, a Magyar Zene Háza múzeumszakmai munkatársa.

Zenei Bábel-torony

A tömegek dalainak élményköre a világháborúkhoz kapcsolódó propagandától indul, s bemutatja, hogy a zene a rádió, a hanglemez megjelenésével válik mindennapjaink részévé. Innen jutunk el a „Time Square-re”, amely egy nagy, XXI. századi városi teret jelképez, afféle zenei Bábel-tornyot, ahol minden új műfaj – pop, rock, világzene, dzsessz – egymás mellett él.

Az egyes élménykörök többségében mindenki számára könnyen befogadható vetítés fut, de lehetőség lesz a kor elmélyültebb tanulmányozására is. „Jó visszajelzés lenne, ha az, aki egyébként nem foglalkozik zenével, vasárnap megnézné a kiállítást, hétfőn pedig azt mondaná a munkatársainak: tudtátok, hogy Mozart postakocsin töltötte élete közel harmadát? – mondja Batta András. – Ahogy a Virtuózok esetében a sarki fűszeres is azt találgatta, melyik gyerek jut tovább a következő fordulóba.”

A zen-gomba
A Liget Budapest legeredetibb, a Sou Fujimoto Architects iroda által tervezett épülete egy eddig nem használt területen valósul meg. A japán tervező a 2014-es tervpályázaton a nemzetközi zsűri egybehangzó véleménye alapján nyert: az épület kommunikál a parkkal, a földszint falai átláthatók, a tetőn lévő lyukak pedig a fáknak is helyet adnak. Az épület 2600 négyzetméter alapterületű – a most lebontott Hungexpo-épületegyüttes, amelynek a helyére kerül, éppen ekkora. Az eddigi – tízezer négyzetméternyi – körbekerített terület megnyitásával pedig hétezer négyzetméternyi zöld területet kap vissza a park. Az épület 14 méter magas lesz, teteje a lombkoronaszint alatt marad. Több mint két éve zajlik a szakmai munka: a magyar munkacsoport tagjai a Fujimoto Építészirodával és magyar partnerükkel, a Teampannonnal alakítják ki az épület részleteit, hogy tartalom és forma összhangot alkosson a 2018-ban megnyíló Magyar Zene Házában, vagy ahogy a munkatársak nevezik, a ZEN-ben.

Heti Válasz - Sümegi Noémi

Jó kezekben a Városliget – Fedélzeten a Garten Studio 

Szerződést kötött a Városliget Zrt. a Garten Studio Kft.-vel, hogy a Liget Budapest Projekt keretében közösen megvalósítsák a Városliget átfogó zöldterületi fejlesztését.  A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a Városliget parki funkcióinak megújítására, a meglévő zöldfelület és növényállomány védelmére, területének és biológiai aktivitásának növelésére 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak. 

A mintegy 200 éves Városliget az elmúlt évtizedekben sajnos egyre jobban lepusztult, növényállománya  elöregedett és a közösségi, pihenési és sportolási lehetőségek sem olyan minőségűek már, mint amilyet a XXI. században elvárhatunk. Hosszú ideje használaton kívüli, romos épületek csúfítják el a parkot, a parkoló gépkocsik látványa pedig megszokottá vált a valaha Pest egyik legnépszerűbb közösségi helyszíneként működő Ligetben. Zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát borítja, míg az itt található épületek négy és fél százalékát foglalják el a parknak, a fennmaradó 35 százalék pedig betonutak és parkolók töltik ki. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ennek hamarosan vége: sokkal kevesebb lesz a lekövezett terület, ezek rovására ugyan minimálisan nő az épületek összterülete, de ennek többszörösével növekszik a teljes értékű zöldfelület, és az állandó vízborítottságú vízfelület. A Széchenyi-sziget mellett ismét testet ölt a Páva-sziget (más néven Nádor-sziget), a tó medrében pedig az év minden hónapjában lenne víz (kivéve a Műjégpálya elhatárolt részét korcsolyaszezon idején). A Városligeten átvezető burkolt sétányok sok helyen eltúlzott szélességűek, ezeket is szűkítik, amelyek helyén további zöldfelület létesítenek. A családok és az aktívan pihenni vágyok legnagyobb örömére pedig új nagyjátszótér, sportpályák és rekortán burkolatú, kivilágított futókör gazdagítja majd a Városliget programkínálatát. 

Mindezek mellett a Liget Budapest Projekt egyik kiemelt célja, hogy a nyertes tájépítészeti pályázat megvalósításával még egyszer ne kerülhessen ilyen rossz állapotba a Liget növényzete, a park megújuló növényállományának fenntartható, folyamatos és tervszerű ápolása elsődleges prioritás, amelyekre természetesen a források is rendelkezésre állnak.  

A végleges kert- és tájépítészeti terv a múlt héten életre hívott Liget Park Fórum-sorozat lezárultát követően állhat össze, amelynek célja, hogy a megújuló Városliget valamennyi parkhasználó igényét is kielégítse. A munkálatok várhatóan 2017-ben indulnak el.

Közösen gondolkodunk a Ligetről

Útjára indult a Liget Park Fórumsorozat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Városliget nyertes tájépítészi koncepcióját az elkövetkezendő hónapok során úgy véglegesítsék, hogy az lehetőség szerint a valamennyi parkhasználó javaslatát, igényét is tartalmazza. A fórumot a lehető legszélesebb körben tarották meg, a környezet- és természetvédelmi, szakmai, illetve civil szervezetek, köztük a kerékpárosok, a futók a kutyás szervezetek, az akadálymentesítésben, és a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek, a környékbeli óvodák és iskolák, illetve a városligeti intézmények és vállalkozások képviselői is meghívást kaptak. 

A közel három órás esemény végig konstruktív hangvételben zajlott. Prof. Dr. Persányi Miklós, miniszteri biztos köszöntőjében kiemelte, hogy a Liget Budapest Projekt történelmi lehetőséget ad a park rendbetételére, soha ekkora összeget nem fordítottak még tájépítészeti fejlesztésre Magyarországon. Sokkal kevesebb lesz a lekövezett terület, utóbbiak rovására 2500 négyzetméterrel nő az épületek összterülete, de négyzetméterben mérve ennél is nagyobb arányban növekszik a teljes értékű zöldfelület, valamint a zöldtetők, vízfelületek terjedelme is.  A folytatásban Szloszjár György, a Garten Studio vezetője bemutatta az irodájuk nyertes tájépítészeti koncepcióját. Mint elmondta, a Királydomb és a Nagyrét egységes zöldfelületként újulhat meg, a megnövelt Városligeti tavon szigetet alakítanának ki, a Kós Károly sétány pedig végre megszűnne autópálya bevezetőként. Csökkentenék a Dvorák sétány keresztmetszetét is, de a troliforgalmat fenntartanák a Városligetben. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy kiinduló állapot, amelynek a finomhangolására szolgál a fórum-sorozat. 

A prezentáció után valamennyi jelenlévő szervezet képviselője lehetőséget kapott arra, hogy részletesen elmondhassa véleményét, javaslatát a park felújításával kapcsolatban. A fórum résztvevői közül sokan fogalmaztak meg nagy számú javaslatot, igényt a parkkal kapcsolatban. Például a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének képviselője a kifejezetten látássérültek rendelkezésére álló védett kertrész fontosságára hívta fel a figyelmet. A Magyar Kerékpárosklub a bicikliutak kialakításával kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselője madárvédelmi szempontokat vetett fel, a Varga Márton Kertészeti Szakközépiskola részéről a majdani fenntartási munkák megkönnyítését segítő javaslat hangzott el. A Magyar Díszkertészek Szövetségének képviselője a várostűrő fákkal kapcsolatos kutatásaik eredményét – az általuk telepíteni javasolt fajokat – ajánlotta a tervezők figyelmébe. 

Megszólalt a Magyar Deszkások Országos Egyesülete, az „Eb Ovo” Felelősségteljes Kutyatartók Egyesülete és több más szabadidős szervezet is. A Városliget Café vezetője a turisztikai használat változásaira és az idősek közlekedésének megoldására hívta fel a figyelmet az átalakuló útszerkezet tervezésében. Kifejtette javaslatait a Civil Zugló Egyesület is, egyebek között a gépjármű és kerékpáros közlekedés, a turistabuszok parkolása, a tömegrendezvények, a tó és a talajvizek állapota, a növekvő látogatóforgalom, a Liget környezetének fásítása, a sportpályák és a KRESZ-park jövőjének problémáit érintő kérdésekben, valamint rámutattak a műjégpálya területének a korcsolyaszezonon kívüli időben tó helyett rendezvénycélú felhasználásának ellentmondásaira is. A Gundel étterem vezetője javasolta, hogy a Szépművészeti Múzeum mögötti Gundel Károly utat parkosítsák. A Liget Köztársaság főtitkára – aki egyben a zuglói képviselő-testületnek is tagja – a Városligeten átmenő autóforgalom és a felszíni parkolás megszűntetésének szükségességét hangsúlyozta.  

A fórum-sorozat koncepciója szerint az elhangzott kérdésekre most ugyan nem válaszoltak az illetékesek, de valamennyit összegyűjtötték, és az egyeztetések következő, tematika szerint szétválasztott állomásain - előreláthatólag már októberben - ismertetik a beérkezett felvetésekre készített válaszokat. 

Addig is a szervezők szeptember 30-ig várják a további javaslatokat, észrevételeket ligetparkforum@ligetbudapest.org címen.

Több természetet, kevesebb autót szeretne a Ligetbe az új miniszteri biztos

Több természetet és kevesebb átmenő gépkocsiforgalmat szeretne a Ligetbe, és sokakkal ellentétben lát lehetőséget a Városligeten belül a zöldfelületek növelésére Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, aki augusztus közepe óta a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosa is egyben. Az új miniszteri biztos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: annak érdekében, hogy a park rekonstrukciója során a ligethasználók szempontjait figyelembe vehessék, társadalmi párbeszédet kezdeményez: egyeztető fórumra hívja az érintett közösségek képviselőit. 

A Városliget parkrésze külön miniszteri biztost kapott

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere  prof. dr. Persányi Miklóst a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosává nevezte ki. Az új miniszteri biztos feladata többek között azon folyamatok koordinálása, amelyek a Városliget, mint tájképi jellegű park helyreállítása, zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek felmutatása és tájépítészeti megújítása, valamint a városligeti park üzemeltetése és működtetése terén jelentkeznek.

Prof. Dr. Persányi Miklós Liget Budapest Projekt

Persányi professzor – a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójaként – 22 éve dolgozik a Városligetben. Eddigi munkássága során nemcsak magát az Állatkertet, mint a Liget legtöbb botanikai értéket is felmutató intézményét irányította sikeresen, hanem a városligeti intézményeket összefogó, két évtizede létrejött Liget Köztársaság Egyesület egyik alapítójaként és egykori elnökeként a Városliget egészének ügyeivel is kiterjedten foglalkozott, sőt, vezetésével már 2000-ben is készült egy Liget stratégia. 

Több természet, kevesebb átmenő gépkocsiforgalom

Az új miniszteri biztos a Városliget megújítása körül zajló áldatlan vitákról úgy vélekedik, hogy ezek sokszor nem a lényegről szólnak, messze csúsznak a tényektől, s közben alig hoznak érdemi eredményt.

Sokan aggódnak például a Városliget „beépítése” miatt, holott szó sincs beépítésről. A Ligetbe kerülő új funkciók nem pihenőparki zónákat foglalnak el, hanem már korábban beépített, illetve burkolattal fedett, tehát eddig sem zöldfelületként szolgáló területeket. A Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok, illetve a Repüléstörténeti Kiállítás helyére, a Magyar Zene Háza a régi Hungexpo épületek helyére kerül majd (amelyek valójában már akkor elvesztették eredeti funkciójukat, amikor 1974-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár átköltözött az új kőbányai vásárközpontba), a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház pedig az egykori Felvonulási tér burkolt, ma parkolónak használt területén épül fel.

A miniszteri biztos a pihenőparki, növényzettel fedett zóna növelésére is lát lehetőséget. A Városliget belsejében futó, széles, aszfaltozott utak helyett például keskenyebb sétányok is elegendők lehetnek, hiszen amíg létesítésükkor a Városligetben még motorversenyeket is tartottak, ma már szinte csak a parkban sétálók igényeit kell kiszolgálniuk. A biztos emellett megvizsgálná annak lehetőségét is, volna-e mód a Hősök tere háború előtti, parkosított állapotának a visszaállítására.

Persányi professzor újra elő kívánja venni a Liget Köztársaság által korábban már többször felvetett átmenő forgalom kérdését is. A Városliget, mint pihenőpark szempontjából ugyanis nem az jelenti az igazi problémát, hogy ott – az elmúlt több mint száz évben kialakult állapotnak megfelelően – a zöldfelületek mellett különféle intézmények, például több múzeum, fürdő, korcsolyapálya is van, hanem az óriási zajt és légszennyezést jelentő, a Liget felét tönkretevő átmenő gépkocsiforgalom, és sok helyet elfoglaló felszíni parkolás. A miniszteri biztos véleménye szerint a Városligetnek több természet és kevesebb autó használna leginkább.

A fákkal kapcsolatos vitában az új miniszteri biztos szerint a szakmaiságra kell helyezni a hangsúlyt. Az oktalan fairtást ellenzi, és azt tartaná helyesnek, ha minden egyes fa esetében sokoldalú, szakmailag megalapozott vizsgálat előzné meg a döntést, amennyiben fa kivágása mutatkozik szükségesnek. Emellett nagyobb hangsúlyt fektetne a fapótlásra, a Városliget faállományának a szakszerű, fenntartható gyarapítására és minőségi javítására.

A Városliget mindenkié, így minden érintett véleménye számít

A Városliget nem egy települési közpark, hanem az ország első parkja, amelyben a történelmileg kialakult hagyományoknak megfelelően sokféle funkció megfér egymás mellett. Éppen ezért a használói is sokfélék. Használják a környéken lakó emberek, a főváros távolabbi pontjairól érkezők, s a vidékről, vagy az országhatárokon túlról Budapestre látogatók is. És nagyon sokféleképpen használják.

A miniszteri biztos éppen ezért olyan Városligetet szeretne, amely sokakat szolgál, amely kellemesebb a mostaninál, s amelyben még többen lelik örömüket.  „Olyat, amelyben sokkal, de sokkal kevesebb az autó és sokkal több a természet. Amely zöldebb a mostaninál, és »zöld csápjai« Zuglóba, Erzsébet- és Terézvárosba is benyúlnak. Amely sokféle szolgáltatást nyújt, 21. századi színvonalon, és „rendes” benne, ami kell, az ép padoktól a közvilágításig, a tiszta pihenőhelyektől a közbiztonságig, az ivókutakon át a civilizált illemhelyekig, a gondozott pázsittól a tó tiszta vizéig.” A Városliget szolgáltatásainak város-ökológiai és pihenési értéke a közvetlen szomszédságában élők mellett egész Budapestet, sőt, az egész országot kell szolgálnia.

A források a park megújítására rendelkezésre állnak, és a tájépítész szakmában konszenzus övezi a tájtervezői pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda koncepcióját is, amely mellett a többi, ugyancsak szívvel-lélekkel összeállított pályázat is bőven tartalmaz hasznosítható elemeket. Most az a feladat, hogy a koncepcióból megszülessenek a részletes kiviteli tervek. Ebben azonban a miniszteri biztos valódi társadalmi párbeszédet szeretne, amelyben világossá válhat a sokféle parkhasználó sokféle érdeke.

Az új miniszteri biztos ezért haladéktalanul életre hívja a Liget Park Fórumot, amelyet első alkalommal szeptember 21-én, szerdán fognak megtartani. A fórumra meghívást kapnak az érintett környezet- és természetvédelmi, szakmai, illetve civil szervezetek, köztük a kerékpárosok, a futók a kutyás szervezetek, az akadálymentesítésben, és a fogyatékossággal élőket segítő speciális szolgáltatások ügyében érintett szervezetek, a környékbeli óvodák és iskolák, illetve a városligeti intézmények és vállalkozások képviselői is.  

Persányi Miklós végzettsége szerint biológus, diplomamunkáját a városi fák pormegkötő képességéről írta. Környezetvédelmi szakmérnök, a tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. Vezető tisztségeket töltött be különböző hazai és külföldi környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, intézményeknél. Volt vezető környezetvédelmi szakértő a londoni székhelyű Európa Banknál. Volt a Magyar Állatkertek Szövetsége, illetve az Európai Állatkertek Szövetsége elnöke. 2003 és 2007 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, elnökölte az ENSZ Klímaváltozási Világkonferenciát. A húsz éve működő Liget Köztársaság Szövetség civil szervezetnek egyik alapítója, öt éven át elnöke, jelenleg is alelnöke.

Milyen volt a régi Városligeti Színház?

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően újjáépítik az 1952-ben lebontott Városliget Színházat is, amely a hagyományaihoz illő, régóta hiányzó funkciót hivatott pótolni, és újjáéleszteni a parkban. Az egykori teátrum közel 300 fő befogadására volt alkalmas, szecessziós épülete az Ötvenhatosok terének déli részén, most lebetonozott felületet áll majd; koncepcióját tekintve pedig gyermek és ifjúsági színház lesz.

A színház történetét Budai T. Ildikó foglalta össze a pestbuda.hu oldalon, amely cikket az alábbiakban ajánljuk a figyelmébe:

„Feld papa” kezdetleges nyári arénából állandó kőszínházzá alakított műintézete, a Városligeti Színház évtizedeken át a hazai színházi élet érdekes színfoltja volt az akkori főváros peremén. Egyszerre elégített ki magas kultúrigényt és adott helyet az igénytelenebb szórakozásnak. Falai közül színművészetünk számos kiválósága indult, deszkáin Európa legnevesebb aktorai ágáltak.

Színház a Városligetben? Sokan rémülten kapták fel a fejüket a hírre, pedig a főváros reprezentatív közparkjában valaha élénk színházi élet folyt: itt alakult meg az első bábszínház, a Liliputi nemzetközi hírnevet is szerzett, de működött benne kabaré és zenés orfeum is. Mind közül a leghosszabb ideig a krajcáros színházként indult, később modern és fontos darabokat játszó Városligeti Színház működött a mai Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Az 1952-ben elbontott szecessziós épületet az eredeti helyszínére építenék vissza.

A Városligetet a Belvárossal összekötő Sugárutat 1875-ben adták át a forgalomnak, de ekkor már évtizedek óta állt az Arena im Stadtwäldchen, a Városligeti Aréna. Ezt az épületet 1879-ben a német színigazgatóból magyar színigazgatóvá lett Feld Zsigmond saját költségén alakíttatta át a favázas nyári színházból, s tette állandó előadásokra alkalmassá. Feld Zsigmond ugyan német nyelvű színház működtetésére kapott engedélyt, de hamar eldöntötte, hogy a városligeti játszóhelyet „a magyar Thália templomává” alakítja át. 1889. június 16-án a Városligeti Színkör első magyar nyelvű előadásán Jókai Mór Prológja után Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című népszínművét mutatták be Blaha Lujzával, Vidor Pállal, Pálffy Ninával, Pauli Mariskával és Szirmai Imrével a főszerepben.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Városligeti Színkör favázas épülete

A korabeli helyárakból ítélve a színház a közönség szegényebb rétegei számára játszott, a jegyárak az „alsóbb néposztályhoz” igazodtak, hiszen már húsz krajcárért, két omnibuszjegy áráért fel lehetett ülni a karzatra. Feld Zsigmond a publikum ízléséhez is igazodva jórészt a Népszínház és a budai nyári színház műsorát vette át. Csepreghy Ferenctől A piros bugyellárist 1889-ben mutatta be, majd 1928-ig hússzor újította föl. Szigligeti Ede A szökött katona című darabját ugyancsak húszszor, Gaál József A peleskei nótárius című művét huszonnyolcszor, A falu jegyzőjét harmincegyszer. Jókaitól Az aranyember huszonkétszer szerepelt a repertoáron és Katona Bánk bánja is vissza-visszatért. Többször is sor került a Rómeó és Júliára, valamint az Othellóra, A kaméliás hölgyet Gauthier Margit címmel pedig szinte folyamatosan játszották. 

A színkör évadja általában májustól októberig tartott, és a társulat ugyan évről évre változott, a közönség mégis találkozhatott visszatérő művészekkel. Itt játszott többek között – közvetlenül azelőtt, hogy a Vígszínház híres komikája lett – Nikó Lina. Bihari Béla hősszerelmes színész a Városligetben a főrendezői munkakört is betöltötte. Újváry Károly több éven át lépett fel, 1892-ben színészi jubileumát is itt ünnepelték. De fellépett Somlay Artúr, Rózsahegyi Kálmán – méghozzá mint Liliomfi –, Latabár Árpád, Vízvári Gyula, Csortos Gyula, Rákosi Szidi, Góth Sándor, sőt Jászai Mari, Hegedűs Gyula is.

A Városligeti Színház egyre sikeresebb lett, 1908-ban Feld Zsigmond a favázas nyári színházat negyedmillió koronáért állandó téli kőszínházzá alakíttatta át. A Városliget színidirektora a kor meghatározó építészeit, a Vágó testvéreket, az építész Lászlót és a belsőépítész Józsefet kérte fel az új épület megtervezésére. A magyar szecesszió olyan jelentős alkotásai köthető nevükhöz, mint a Gresham-palota a Lánchídnál, valamint a legendás Nemzeti Szalon, a Schiffer-villa a Munkácsy utcában és a Gutenberg téri bérpalota. A maga korában impozánsnak számító városligeti teátrumban az előteret és a színházterem mennyezetét Kernstock Károly freskói díszítették, a nézőtéri széket selyemplüssel borították, a színpadtechnika is kimagasló volt. A zsinórpadlás mellett több süllyesztőt, modern hangosító- és világítóberendezést alkalmaztak.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
A Városligeti Színház egykori, újjáépítendő állandó épülete

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

Az új színház ünnepélyes külsőségek között 1909. június 19-én nyílt meg. Pakots József alkalmi Prológját az igazgató lánya, Feld Irén mondta el, majd színre került Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című darabja. Feld Zsigmondnak Ditrói Mór, a Vígszínház művészeti igazgatója adta át a Színészegyesület díszoklevelét.

1912 elején Feld Zsigmond Budapesti Színház névre keresztelte át az intézményt, a közelgő háború azonban nem kedvezett a kultúrának, egyre nehezebb körülmények között tudta működtetni a teátrumot. Az alapító 1926-ban visszavonult, s fiának adta át az igazgatást, Feld Mátyás már nem Thália, csupán a pesti humor szentélyévé kívánta tenni a játszóhelyet. A kimenőt kapott cselédlányok és a szabadnapos katonák lettek a szecessziós épület leggyakoribb vendégei. Az igazgató nagy büszkeséggel mutatta be nyaranta saját bohózatait, köztük a belvárosi színházak sikerdarabjainak olyan paródiáit, A csámpáskirálynét vagy A Schlésinger fiú esete Lefkovits Katóval darabot. Azon túl, hogy burleszkjeit megírta, nem sokat törődött a színházával: lehetőleg bérbe adta, 1920-ban az Új Színháznak, 1923-ban Sebestyén Géza miskolci társulatának és az Apolló Kabaré alkalmi együttesének, 1932-ben pedig Békeffi László kabaréjának. A színház azonban egyre inkább perifériára szorult, és akkor már nemcsak helyrajzi értelemben, 1935-ben megvált a színháztól Feld Mátyás, az új igazgató Erdélyi Mihály lett. Főleg nagysikerű operetteket mutattak be, egy-egy teltházas estén 885 néző tapsolt a színészeknek, közöttük olyan hírességeknek, mint Honthy Hanna, Jávor Pál, Somogyi Nusi, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Gombaszögi Ella. A színház utolsó előadását 1944. november 30-án tartották.

A nagy műgonddal tervezett és kiváló alapanyagokból megépült színház gyakorlatilag sértetlenül vészelte át Budapest 102 napos ostromát. Vesztét az '50-es évek új szemléletű, nagy tereket követelő városrendezési elveinek köszönheti. A háború után először Both Béla Szabad Színháza működött benne: Brecht, Shaw és Goldoni darabjaiban Görbe Jánost, Kállai Ferencet, Horváth Tivadart és Komlós Jucit láthatta az újjáépülő főváros közönsége. 1946 tavaszán Béke Színház néven nyitotta meg a kapuit, tíz nagysikerű előadásukban fellépett Dajka Margit, Greguss Zoltán, Tolnay Klári, Lukács Margit és Sennyei Vera. A sikeres évadok ellenére a főváros hamarosan házi kezelésbe vette a teátrumot, majd a liget rendezése során 1952-ben lebontatta az épületét.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Feldék síremléke

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt (1938; Honthy Hanna és Jávor Pál)

A Liget mostani megújítása kapcsán az egyik legfontosabb kitűzött cél a park eredeti funkciójának helyreállítása volt – hangoztatta a projektért felelős Baán László miniszteri biztos több fórumon. A korábbi elképzelések nem számoltak a Liget egyik legfontosabb és legsokrétűbb hagyományával, a színházzal, nemrég viszont már a Városligeti Színház újjáépítésének tervezését elnyert építészeti stúdió nevét is közzétették.

Az intézmény a Városliget Zrt. fenntartásában, a Kolibri Színház közreműködésével, Novák János igazgató művészeti vezetésével, de állandó társulat nélkül, befogadó gyerek- és ifjúsági színházként funkcionál majd. A színház az eredeti tervek alapján épül újjá, de a legmodernebb technikával lesz felszerelve. Lesz benne egy nagyobb, 300-400 fő befogadásra alkalmas, jó akusztikájú nézőtérrel rendelkező terem, valamit kisebb kamaraelőadásoknak alkalmas helyiségeket is kialakítanak az épületben.

http://pestbuda.hu/cikk/20160804_milyen_volt_a_regi_varosligeti_szinhaz