Nehéz döntés után új utakon a Közlekedési Múzeum

"Azt kell elérnünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a múlt közlekedési dilemmái, sikerei és kudarcai iránt oly módon, hogy a kiállítás nézője tudjon összefüggéseket találni a múltból a jelenre és a jövőre nézve, s így aztán abban az információtengerben, amelyben élünk, jobban tudjon navigálni" - mondja Vitézy Dávid a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a megújuló és új helyre költöző intézményről. Nemcsak az új helyszínről kérdeztük, arra is kíváncsiak voltunk, mi marad a rekonstruálandó ligeti épületben.

Liget Budapest Projekt Vitézy Dávid Magyar Innováció Háza Magyar Műszaki és Közlekedési MúzeumDízel-csarnok Közlekedési Múzeum

Kutyavilág a Városligetben

Amikor Susu vizsla autót vezetett a Liget útjain


A Liget faunájának alakulását az elmúlt két évszázadban döntően az emberi tevékenység határozta meg. Amikor a 18. század végén megtiltották itt a legeltetést és megjelentek a kirándulók, a városlakók hozták magukkal ház körüli állataikat is. A korabeli képek tanúsága szerint a Városliget kezdettől fogva kedvelt kutyafuttató hely volt. Már a legelső, az 1800-as évek első feléből származó ábrázolásokon feltűnnek a kirándulóerdő sétányain, tisztásain a gazdájukat fegyelmezetten kísérő vagy épp felszabadultan futkározó kutyák. Egészen a 19. század utolsó harmadáig nem volt jellemző, érthető okokból, hogy pihenés szándékával magányosan sétálgatott volna bárki a félvad, közvilágítás nélküli erdőcskében. Nők esetében ez szóba sem jöhetett, ha pedig egy férfi indult el egyedül az akkor még távolinak számító, városon kívül eső helyre, legalább a kutyáját feltétlenül magával vitte.

Liget Budapest Projekt Budapest Városliget KutyákAz 1840 körül készült képen (balról) a hídjáról nevezetes Drót-sziget, az előtérben a Városligeti-tó partján békésen beszélgető társasággal. A gyermekek biztonságos távolságban, a közelben játszanak, és természetesen ott van velük a család kutyája is. Jobbra egy fantáziakép a közadakozásból tervbe vett Kisfaludy Károly emlékszoborról és környezetéről, 1832-ből. A festő, hogy az általa megálmodott látvány hitelességét fokozza, a napernyővel sétáló pár mellé egy vígan futkározó kutyust is odapingált az előtérbe (1)

VIDEÓ Liget Budapest Projekt – még az idén befejeződik  a komáromi Csillag erőd felújítása

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően még ebben az évben befejeződik a komáromi Csillag erőd rekonstrukciója és bővítése. A  hatmilliárd forintos beruházással a tervek szerint egy új, összesen több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jön létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének jeles darabjai találnak majd otthonra. Az új létesítmény a tervek szerint oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát majd el korszerű, interaktív múzeumi körülmények között, így igazi családbarát kulturális intézményként várja majd a látogatókat 2019 nyarától.

A beruházásról szóló videó itt tekinthető meg:

Magyar Zene Háza - Varázstértől a hangdómig

A Magyar Zene Háza a hangok csodáját, a kultúra e megkerülhetetlen világát fogja közel hozni mindenkihez. Egyszerre lesz igényes kiállítások és populáris koncertek, a legszélesebb alapvető zenei ismeretterjesztés és a zeneművészet ínyenceinek otthona: egyfajta zenetörténeti élményközpont.
Az intézmény ugyan várhatóan jövő év végén nyitja meg kapuit, az általa képviselt zeneélmény azonban mostantól felfedezhető az érdeklődők számára, ezért is indította útjára a Magyar Zene Háza hangműhely rendezvénysorozatát, ahol most szombaton az A38-on minden nagyóvodást, kisiskolást és persze szülőket és nagyszülőket is szeretettel várnak egy varázslatos, közös éneklésre!

Részletek itt olvashatóak!

Mindezek apropóján Dr. Batta Andrással, a Magyar Zene Háza szakmai munkacsoport vezetőjével készült beszélgetés közöljük, melyből rengeteg érdekesség kiderül az új intézmény küldetéséről, különlegességeiről.

Lehet egyszerre mindenkihez szólni?

Persze. Családokra, csoportokra, egyéni látogatókra, zeneértőkre és érdeklődőkre is készülünk. Népszerű programjaink, interaktív installációink a zene, a ritmus nyelvének, szerepének megismertetésére szolgálnak. Lesznek alkalmi, tematikus kiállítások, rendezvények is. Nem csak a vájt fülűeknek készül ez a Ház; a célunk az, hogy azt a magyar zenei tudást, műveltséget, mely híressé tett bennünket a világban, itt újra felfrissítsük, ápolni segítsük, s a lehető legszélesebb körnek megmutassuk, micsoda pluszt kap az életben az, aki a zene nyelvén is ért. A lényeg, hogy a látogatók a zenéhez kapcsolódó izgalmas élményeket, érdekes ismereteket kapjanak. 

 

Magyar Zene Háza Batta András Liget Budapest Projekt Városliget Budapest A38

Mindenféle zene megszólal majd ebben a zenei csodák palotájában?  

A gregoriántól Eötvös Péterig, a cigány- a népzenétől a jazzig, a Beatlestől az LGT-ig, minden, ami értékes zene.

Mi lesz a Magyar Zene Háza tartalma?

A Magyar Zene Háza a zene egyetemes nyelvét mutatja be. A magyar dallamvilág, hihetetlen gazdag népzenei kincsünk azonban nyilván hangsúlyosan lesz jelen, hiszen ez a mi élő zenei anyanyelvünk, s ebből kiindulva kerülhetünk közelebb a zene világához. A hármas szintfelosztású házban a legmodernebb technika alkalmazásával mutatjuk be, hogy a zene valójában életünk minden pillanatában, a bölcsőtől a sírig jelen van, elkísér.

A Ház kapcsán hallani lehetett hangdómról, zenei csodák palotájáról, varázstérről. Ezek nem annyira zenei szakkifejezések…

Persze, hiszen nem akarjuk sem átvenni, sem utánozni a Zeneakadémia vagy a MÜPA nemzetközi hírű szakmai működését! Mi a legnemesebb értelemben a zenei ismeretterjesztést valósítjuk meg népszerű és könnyen befogadható eszközökkel. De, a mi látogatóinkból kerülhet majd ki a jövő érdeklődő és értő koncert- és operaközönsége! Az állandó kiállítás tematikus sétákkal, átélhető, bejárható hangélményekkel, ritmusokkal, az egyetlen hangtól a többszólamúság értelméig, a szív dobbanásának alapritmusától az összetettebb ritmusvilágig számtalan felfedeznivalót kínál. Az interaktív attrakciók során  kis segítséggel saját zenét is szerezhet a látogató, másutt megismerheti a különböző tájegységekre jellemző hangzásvilágot, vagyis megértheti a jelenben élő múltat s kézzelfoghatóvá válik a magyar és az európai zenei identitás. Mindezt már az okostelefonnal születő, digitális nemzedék számára legérthetőbb magyarázatokkal, eszközökkel. A földalatti „varázstér”  egy  elvarázsolt kastély élményét idézi majd meg, többek között egy hangdómmal, ami olyan lesz, mint a planetárium, csak csillagok helyett hangok kápráztatnak el benne. Az időszakos kiállításunkat a magyar könnyűzene 1957-től 1992-ig tartó történetének bemutatásával nyitjuk. A Ház legfelső szintje lesz, ahol kisebb „osztálytermekben” pedagógusoknak, csoportoknak tartunk felkészítőket, workshopokat.

 

Magyar Zene Háza Batta András Liget Budapest Projekt Városliget Budapest A38

Koncertterem is kap helyet ebben a rendhagyó házban?

Egy 270 fős „nagytermünk” és egy 130 fős „kistermünk” lesz. Ezekben kisebb, főként beavató jellegű koncerteknek, előadásoknak adunk helyet. És nem szóltunk még, pedig nagyon fontos, magáról az épületről. A Ház nyitottságát és befogadó jellegét egyedi építészeti bravúr is megtestesíti: az épület ötletes szegletein, átlátható üvegfalain keresztül abban a természetes környezetben érezzük magunkat, amely a Magyar Zene Háza filozófiájának alapja is: a zene létünk egyik eleme, mint a levegő, s bárki számára hozzáférhető! Kodály Zoltánt idézném, mert nála frappánsabban még senki sem tudta megfogalmazni, hogy „Legyen a zene mindenkié”. Rajtunk nem fog múlni! 2020 elején nyitunk!

 

Állatok a Városliget szigetein és vizeiben

Díszes pávák, elegáns hattyúk, surrogó denevérek


Mielőtt a pestiek kirándulóhelyévé vált volna, a mai Városliget területe évszázadokig kiváló vadászterületnek számított. A vízfolyásokban halak, a mocsaras nádasokban vízimadarak és kisebb emlősök éltek. Nagyvadak - bölények, szarvasok, vaddisznók - vonultak a ligetes erdőfoltokon át a közeli itatókra. A Duna-Tisza köze mindenféle vadon élő állata megfordult errefelé a nyulaktól a rókákig, vadmacskákig. Amikor 1866-ban megnyílt az Állatkert, megjelentek a zárt kifutókban és ketrecekben az errefelé nem honos állatfajok is. Az Állatkert egzotikus faunájával párhuzamosan, a Városliget közparkként működő részén vadon élő és háziasított állatok gazdag, változatos populációja élte és éli ma is mindennapjait. Az emberek és állatok ligeti együttélésének eseményekben gazdag krónikáskönyvéből a tavakat és szigeteket bemutató fejezetet lapozzuk fel.

Budapest Liget Budapest Projekt Városligeti-tó VárosligetAz 1840-es években készült városligeti életkép alkotója , Alt Rudolf festőművész kiváló megfigyelő volt. A Páva-szigeten, a főváros nyaralószállójának környékén egész állatseregletet örökített meg az emberek körül: szaladgáló kutyákat, békésen kapirgáló tyúkokat. A leírásokból is tudjuk, hogy a kor embere számára természetes volt az állatok közelsége (1)