Bolhából múzeum! Hamarosan kezdődik a PeCsa bontása

A Városligetet is nagy nehezen elérte a rendszerváltoztatás, ugyanis végre elkezdődhet a parkot évtizedek óta elcsúfító Petőfi Csarnok bontása.  A „PeCsa” néven elhíresült szépemlékű, de mára rozsdatemetővé vált épület lebontásával az egykori Hungexpo irodák után egy újabb olyan létesítmény tűnik el a Városligetből, amely a park évtizedes elhanyagoltságát szimbolizálta. De mi jön a helyére? Az új Nemzeti Galéria igazán különleges épülete, amely a rémhírekkel ellentétben kisebb alapterületet fog elfoglalni, mint most a PeCsa: előbbié 9.095 négyzetméter, míg utóbbié 10.729. Azonban még mielőtt nekiláttak volna a szakemberek a rombolásnak, az újságírók kaptak egy soha vissza nem térő lehetőséget, hogy még utoljára körbenézzenek az 1985-ben épült egykor kultikus szórakozóhelyen. Mi is csatlakoztunk hozzájuk.

És ez lesz helyette :)

Több mint ígéret: elkezdődtek a faátültetések a Ligetben

Ha a hírek szerelmesei vagyunk, akkor könnyen élhetünk abban a tévhitben, hogy ha csak egy utcakövet is arrébb kell mozgatni, akkor az egy fél erdőnyi fa kivágásával kell, hogy járjon. Arról már kevesebbet hallani, hogy sok fa nem azért tűnik el a helyéről, mert kivágták, hanem egyszerűen arrébb költöztették. A faátültetés varázslatos, ám egyre köznapibb folyamat: az előnevelt fákat is át szokták ültetni a faiskolákból a végső helyükre. Sőt, Budapesten már a ’30-as években Király Lajos főkertész vezetésével is elég nagy számban ültettek át fákat az Állatkert területén. A következő nagy faátültetési hullám, napjainkban, a Városligetet érinti majd. A kezdeti lépéseket, az első átültetéseket az a világhírű, német Opitz GmbH végezte el a parkban, amely fél évszázada foglalkozik ilyesmivel. Dieter Opitz hetvenes években alapított cége volt az is, amelyik egy erdőcskét telepített Párizs szívébe a Francia Nemzeti Könyvtárhoz. A módszer pedig igazán modern és megkapó: egy hatalmas géppel földlabdástul kiemelik a földből a fát, és átviszik az új helyére. Tom Braammal, Dieter Opitz vejével, a cég jelenlegi vezetőjével beszélgettünk. 

Mondhatjuk, hogy manapság már teljesen természetes dolog több évtizedes fákat átültetni? 

Tulajdonképpen az, hiszen vannak olyan fák, amelyek valamilyen oknál fogva nem a megfelelő helyen állnak. Ezeket nem kivágják, hanem áthelyezik - végső soron ilyen egyszerű a dolog. 

Lehet, hogy Önnek ez már egy mindennapos dolog, de azért alapvetően nem gyakran lát ilyet az egyszerű halandó. 

Könnyen lehet, hiszen egyedi eljárást alkalmazunk. Az átültetéshez használt hatalmas gépeket mi magunk gyártjuk és szereljük össze. Egész Európában dolgozunk velük, így Svédországtól Törökországig bejártuk már a kontinenst.

Mióta foglalkoznak ezzel?

Több mint ötven évvel ezelőtt, apósom alapította a cégünket, azóta foglalkozunk fák átültetésével. Ennyi idő alatt nagyjából egymillió fát telepítettünk egyik helyről a másikra; ezek között persze voltak kisebbek és nagyobbak egyaránt. Az átültetés egyébként nem csak arról szól, hogy áttesszük a fát a megfelelő helyre, legalább ilyen fontos az utógondozás is. Nem csak a gép a lényeg, hanem az kertész is, aki majd odafigyel az átültetett fára. 

Mit jelent az utógondozás?

Először is fontos, hogy megfelelően kitámasszuk, rögzítsük a fát, nehogy egy erős szél megbillentse, vagy kidöntse. A körülötte lévő talajt is kezelni kell: például beoltani speciális gombákkal, fellazítani, hogy a fa gyökerei új erőre kaphassanak és visszanőjenek. Ha az ember jól csinálja és rendszeresen locsolja a fákat, legalább 3-5 éven keresztül, akkor 95 százalék az esélye, hogy megmaradnak az átültetés után.

Az egyik kulcs azért továbbra is ez a kissé futurisztikus gép. Hogyan született meg az ötlete?

Apósom évtizedekkel ezelőtt kezdett el gondolkodni valamilyen ehhez hasonló megoldáson, mikor látta, hogyan ültetik át a fákat az Egyesült Államokban. Az sem volt rossz módszer, de nem a legjobb a fáknak. Úgyhogy fogta az ő elképzelésüket és átdolgozta, tökéletesítette. 

Melyek a főbb kihívások a faátültetés során?

Kihívás mindig van! Itt, a Városligetben például sokfelé vezeték fut a levegőben, szóval meg kell oldani azt, hogy a szállításnál elférjenek alattuk a fák, és sokszor nehéz úgy manőverezni a forgalomban, hogy közben egy öt-hat méteres fát visz az ember. Ha magát a munkát nézzük, akkor egyébként tényleg olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Egyszerűen fogjuk a fát, kivágjuk a földből és átvisszük az új helyére.

Liget Budapest Faátültetés Városliget

Igen, de mi a helyzet a fákkal? Úgy hírlik, elég érzékeny élőlények, nem feltétlenül tűrik jól a helyváltoztatást. 

Természetesen meg kell vizsgálni, hogy az adott fa egyáltalán alkalmas-e arra, hogy arrébb vigyük. Mekkora, egészséges-e, elég erős-e, van-e elég gyökere, stb.

Ha jól tudom, átültetéskor elvágják a gyökereiket - ez nem érinti végzetesen őket?

Elvágjuk a gyökerek egy részét, de természetesen nem mindegy, hogyan. Adott esetben még akár jó is lehet ez a gyökérnek, a faiskolákban is ezt csinálják. Néhány évente muszáj megmetszeni a gyökereket is így kialakulhatnak azok a kompakt gyökérlabdák, amelyek sok-sok sűrű apró finom gyökérből állnak, amelyek 2 mm-nél is vékonyabbak. Ezek a finom hajszálgyökerek a fa növekedésének garanciái. A fának alapvetően nem óriási gyökerekre van szüksége, hanem ezekre a kisebbekre. Ezeken keresztül szívja fel ugyanis a vizet és a tápanyagokat, a nagyobbak alapvetően a megtámasztást szolgálják. 

Hogy néz ki egyébként a gyakorlatban lépésről-lépésre egy fa átültetése?

Mindig végzünk feltárásokat, amikor kutatóárkokat ásunk a fák körül azért, hogy megnézzük, merre futnak például a különböző vezetékek. Aztán persze azt is megvizsgáljuk, hogy milyen a gyökér szerkezete és elhelyezkedése. Ha mindent rendben találunk, van elég gyökér is, akkor mehet az átültetés. Ez úgy néz ki, hogy egy körásó gép segítségével kivájunk egy gödröt, ahová majd a fa kerül, aztán a fát a gyökere körül lévő földlabdával együtt kiemeljük a földből és átemeljük, beültetjük az új gödörbe. 

Minden fa átültethető?

Igen, de nem mindegyikhez van szükség ezekre a gépekre, van ahol elég az emberi erő, illetve vannak olyan óriások, ahová már daruk kellenek, de a lényeg az, hogy a gyökérzet rendben legyen. Ha megfelelő minőségű gyökerei vannak a fának és meg tudjuk majd adni neki az utógondozást, locsolást, akkor gond nélkül átültethetjük.

Gyanítom, hogy évről-évre egyre több a munkájuk. 

Igen, különösen vidéken dolgozunk sokat, ma már ott sem szívesen vágják ki a fákat. Korábban, ha útban volt egy fa, mondjuk egy építkezés miatt, akkor kivágták, aztán valahova a közelbe ültettek újakat egy faiskolából, de azokkal várni kellett újabb 20-30 évet, hogy akkorára nőjenek, mint amiket kivágtak. Bár lehet nagyobb fákat is venni, de az már elég drága. Úgyhogy nem éri meg, ez esetben az átültetés sokkal olcsóbb. 

Hol van a legtöbb munkájuk?

Németország déli részén van a legtöbb, de nagyon sok munkánk van Ausztriában, Olaszországban, Törökországban, Szlovákiában, Magyarországon, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Spanyolországban. Szinte mindenhol Európában. 

Mi a legfontosabb ahhoz, hogy valaki ezt a munkát tudja csinálni?

A türelem és a nyugalom. Szinte mindegyik faátültetés más és más. Egyszerűen nem lehet rutinból csinálni, csak türelemmel megy.

Miért szereti a munkáját?

Sokan vannak, akik tájépítészettel foglalkoznak. Vannak, akiknek ehhez fákat kell kivágniuk. A környezet megfelelő alakításához ez is hozzátartozik. Az is egy kemény munka. De, ha van lehetőség arra, hogy ne pusztítsuk ki ezeket a fákat, hanem inkább csak ültessük át őket, akkor miért ne tegyük? Az emberek általában szeretik és támogatják azt, amit csinálunk. Ez egy kifejezetten pozitív megítélésű munka, hiszen jót teszünk a környezetünkkel. Minden nap egy jó nap, minden nap valami jót teszünk. 

Liget Budapest Projekt? Irány Komárom!

Bár a Liget Budapest Projekt a Városliget megújítását szolgálja, néhány kapcsolódó fejlesztés azonban – földrajzilag mindenképp – ennél messzebbre mutat. A Projekt egyik legfontosabb része – a csaknem 40.000 négyzetméteres Országos Restaurálási és Raktározási Központ –  a parktól távolabb eső, a Vágány utca és a Szabolcs utcai közti, egyébként eddig elzárt és romos épületekkel tarkított területet érinti, de van olyan eleme is fejlesztésnek, amely a fővárostól csaknem 100 kilométerre valósul meg. Merthogy a komáromi Csillag Erőd régen várt felújítása is a Projekt szerves része. És miért? Azért mert a Projekt múzeumfejlesztési része nem pusztán az új múzeumi épületekről szól, hanem egyben az érintett a gyűjtemények helyzetének javításáról is. Ebből a szempontból senki nem vitatja, hogy a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye „jobban jár” ezekkel a múzeumi fejlesztésekkel. És itt jön képbe a komáromi Csillag Erőd, amely a Szépművészeti Múzeum eddig nagyrészt raktárakban porosodó gipszgyűjteményének (pontosabban jeles darabjainak) válik majd méltó otthonává. A történet leegyszerűsítve így szól: van egy gyűjtemény, amely otthont és közönséget keres és van egy helyszín, amely funkciót.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
Gipszmásolatok a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában a múlt század elején

 Mik azok a gipszmásolatok? A Szépművészeti Múzeum Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett épületében kezdetben a képtár mellett a szobrászat híres darabjainak másolataiból álló gipszgyűjtemény is helyet kapott, amely az antikvitástól a reneszánszig reprezentálta a művészettörténeti korszakok jelentős műveit. A csaknem 1000 darabot számláló budapesti Glypthotékában – így nevezték a századfordulón azokat a kollekciókat, amelyek minden nagy európai múzeumban megtalálhatók voltak – vannak töredékek, egyalakos szobrok, szószékek, keresztelő kutak, síremlékek, kapuzatok, valamint 10-12 méter magas lovas szobrok is. A másolatok leginkább oktatási célokat szolgáltak, de a 20-as évektől a háttérbe szorultak, helyüket átvették az eredeti műtárgyak, a gipszek raktárakba kerültek, majd kisebb részük pedig néhány vidéki helyszínen bukkant fel. (Mintegy 100 szobor például a tatai zsinagóga épületében volt látható egészen  mostanáig, a kollekció ezen része most búcsúzott el Tatától és a Szépművészeti restaurátor műhelyébe költözik, mielőtt Komáromban talál otthont.)   Néhány évtizedes hányattatás után mostanában újra előtérbe kerültek ezek a másolatok, leginkább mint múzeumtörténeti relikviák lettek érdekesek a művészettörténészek számára, de ezeknek a másolatoknak az ismeretterjesztésben betöltött szerepe elvitathatatlan.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
Donatello Gattamelata lovas szobrának életnagyságú másolata a Szépművészeti Múzeum felújítás előtt álló Román Csarnokban


A Liget Projekt tervei szerint a gyűjtemény jeles darabjai 2018-től lesznek láthatóak a megújult komáromi Csillag Erdődben, amely épp olyan különleges – és elfelejtett – a magyar hadtörténetben, mint a gipszgyűjtemény a muzeológiában. A térség egyik legnagyobb újkori erődje, a Csillag Erőd 1850 és 1871 között épült, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok fegyverraktára volt. Az erőd jelenleg üres, állapota romlik, de a környezet megújításával és a karakteréhez illeszkedő kortárs bővítményekkel kiegészülve megfelel a kallódó gyűjtemény bemutatásához szükséges követelményeknek. 

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A Komáromi Csillagerőd madártávlatból

A 21. századi igényeknek megfelelően nem csak nagyméretű műtárgyak, hanem kiszolgáló egységek, mosdók, múzeumshop, kávézó, vetítő-, előadóterem is helyet kap épület felépülő bővítményeiben. Itt nemcsak arra lesz mód, hogy az antik gipszeket, valamint a középkori és reneszánsz emlékeket időrendben mutassa be a kiállítás, de a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolataira is rávilágít majd a tervezett tárlat. Így lehetőség nyílik pl. a Laokoón szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. 

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A felújított Komáromi Csillagerőd belső látványterve

A gipszmásolatokból álló gyűjtemény lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését, stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását; ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák kialakulásának és alkalmazásának szemléltetését. A sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített eredeti alkotások után készült alkotásokat itt közelről, szemmagasságból lesz mód tanulmányozni. És mindezt hívebben közvetítve, mint a bármilyen kitűnő technikával készített síkreprodukciók, illusztrált könyvek képsorai. A komáromi Csillagerőd kiállítása egy olyan modern gipszmúzeum lesz, mely nem historizáló felfogást, hanem sokkal inkább az új gipszmúzeumoknak és az utóbbi időszak újrarendezett állandó kiállításainak a mintáját követi majd.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A felújított Komáromi Csillagerőd külső látványtervei

Tervező iroda: Mányi István Építész Stúdió

Madárnak lenni jó a Városligetben

liget budapest projekt

Péntektől Madárbarát Kert- és Tanösvény várja a Városliget látogatóit a Királydomb szomszédságában. A Liget Budapest Projekt és a Madártani Egyesület együttműködésében megvalósult fejlesztés célja, hogy felhívjuk a figyelmet a park igen csak gazdag és változatos szárnyas lakóira. Ennek keretében tíz darab, látványos tablót helyeztünk el a parkban, melyeknek köszönhetően rengeteg érdekességet lehet megtudni valamennyi ligethonos madárról a fészekrakási technikáiktól egészen a szárnyfesztávukig. A projekt részeként odúkat és madáretetőket is elhelyeztünk a Városligetben.  

liget budapest projekt

Persányi Miklós, Liget Budapest Projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokért felelős miniszteri biztosa az  átadóünnepségen elmondta: különösen fontosnak tartja, hogy a Városliget parkjában megvalósuló fejlesztések során vegyék figyelembe az ott honos állatvilág szempontjait is. Noha a Városliget nem egy természetes ligeterdő maradványa, hanem a XVIII. században elkezdett, s azóta is folytatott telepítések, illetve parkfenntartó munka eredménye, igen sok Magyarországon őshonos állatfaj választotta természetesen élőhelyének. A hazánkban vadon megtalálható, valamivel kevesebb, mint négyszáz madárfaj közül 123 faj városligeti előfordulásáról vannak hitelesített adatok. De több kisemlős, köztük sünök, denevérek, sőt még cickányok is előfordulnak a Liget területén. 

liget budapest projekt

A fák védelmének és ápolásának szempontjai időnként ellentétesek a Városliget állatvilágának érdekeivel. Az idős fák ápolása során például a bekorhadt odvakat kitisztítják, lekezelik, ha nedves az odú, akkor gondoskodnak a pangó víz kivezetéséről is, végül pedig az egész odvat hálóval lezárják. Mindez a fák érdekében történik, ugyanakkor a madaraknak és a kisemlősöknek az lenne az érdekük, ha használhatnák az odvakat, még azon az áron is, hogy ez a fa idő előtti pusztulásához is vezethetne.

A helyes megoldás természetesen nem az odvak lezárásának elhagyása, hanem a madarak és a kisemlősök számára készített odúk kihelyezése. A Madárbarát Városliget program keretében – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködve – ötven odú ad majd remélhetőleg otthont a szárnyas barátainknak a Liget különböző pontjain. Emellett a téli madáretetésről is gondoskodtunk: öt ponton állítottak fel madáretetőket. 

Az odúk és etetők kihelyezése mellett pénteken átadtuk a Madárbarátok tanösvényét, illetve a Madárbarát mintakertet is, amely a városligeti Királydomb szomszédságában, a játszóteret és a kis botanikus kertet összekötő sétány mentén került kialakításra. A mintakertben különböző típusú odúkat, itatókat, békamenedéket és „süngarázst” is kihelyeztünk azért is, hogy ötletet adjunk akár otthoni madárbarát kertek kialakításához is. Az eseményen a környékbeli iskolák alsó tagozatos tanulói is részt vettek, akiket számos ismeretterjesztő gyerekprogram várt: kézműves foglalkozások, madár origami, de egy vörösbegy gyűrűzésének is a szemtanúi lehettek és hatalmas kormoránt is megcsodálhattak testközelből. 

liget budapest projekt

A Madárbarátok tanösvényét, illetve a Madárbarát mintakertet pénteken délután adta át Persányi Miklós miniszteri biztos, illetve Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, aki egyben az MME Madárbarát kert programjának programvezetője is. Az eseményen felhívták a figyelmet a téli időszak madárvédelmi teendőire, így a madarak számára kihelyezett eleség fontosságára is.

Több lesz a teljes értékű zöldfelület a Városligetben - Liget Park Fórum

Szakmai egyeztetés a fákról, a zöldfelületekről és a Városligeti-tóról

Az egy hónappal ezelőtti általános egyeztetés után a Városliget növényzetével és vízfelületeivel kapcsolatos tematikus programmal folytatódott a Liget Park Fórum, amelyet Persányi Miklós miniszteri biztos hívott életre. Jövő hónapban a közlekedési kérdések kerülnek majd terítékre. 

A Városliget parkrészeinek növényzetével, illetve a vízfelületekkel kapcsolatos tematikus egyeztetéssel folytatódott a Liget Park Fórum csütörtökön. A fórumot prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa hívta életre azzal a céllal, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait. Az első ilyen fórumra szeptember 21-én került sor, a mostani tehát már a második volt a Városliget parkjának megújításával kapcsolatos egyeztetések sorozatában. 

Liget Budapest Projekt Liget Park Fórum

Nem csökken, hanem nő a teljes értékű zöldfelület

A fórum a miniszteri biztos bevezetőjével kezdődött. Persányi professzor annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a Városliget fejlesztésével kapcsolatban tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a korábbi viták sokszor igen messze csúsztak a tényektől. Felidézte, hogy kinevezése után elsőként azt tekintette át, milyen változások várhatók a Ligeten belül a zöldfelületek, a burkolt felületek és a beépített területek arányában. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy szó sincs a Városliget beépítéséről, már csak azért sem, mivel az új épületek vagy meglévő épületek helyére, vagy olyan területekre kerülnek, ahol jelenleg burkolt felületek vannak. Sőt, nemcsak, hogy nincs szó a park csökkenéséről, hanem a zöldfelületek, és ezen belül a teljes értékű zöldfelületek kiterjedése éppenséggel növekedni fog.

A miniszteri biztos kiemelte azokat a fontos kérdéseket, amelyekkel a Városliget parkjának megújításán belül a növényzettel kapcsolatban mindenképpen foglalkozni kell. Ilyen a területszámítás módjának világos bemutatása, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. Ilyen a fakataszter kérdése, a fák állapotának vizsgálata, az idős fák ápolásának kérdésköre, illetve a faátültetések módszerének megválasztása is. A fórum egyes előadói ezeknek a témáknak a részleteit mutatták be az érdeklődőknek. 

Vizet a tóba!

A miniszteri biztos bevezetője után Szloszjár György, a Városliget megújítására kiírt tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda ügyvezetője ismertette a Liget növényzetével kapcsolatos elképzeléseket, elemezve Nebbien Henrik XIX. század eleji elképzeléseit, a park jelenlegi állapotát, illetve részletesen bemutatva a zöldfelületeket és a vízfelületeket érintő tervezett változásokat is. A vízfelületekkel kapcsolatban elmondta, hogy visszaállítják a tó eredeti, Nebbien által tervezett állapotát és az egykori Nádor-szigetet is. Ennél is fontosabb azonban, hogy olyan új rendszert alakítanak ki, amely a mostani viszonyokkal ellentétben lehetővé teszi, hogy a tó nagy részében az év mind a 12 hónapjában víz legyen (csak magának a műjégpályának a területén nem lenne víz a korcsolyaszezon idején).

Külön előadást szenteltek a zöldfelület-számítási metódus szakszerű bemutatásának, hiszen a zöldfelületek, burkolt felületek és beépített területek kiterjedésének változásával, növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos vitákban igen gyakori, hogy e szakterület alapos ismerete nélkül fogalmaznak meg bírálatokat a számítással kapcsolatban. Annak érdekében tehát, hogy itt is tiszta vizet lehessen önteni a pohárba, Horváth Gábor, az Óbuda–Újlak Zrt. projektigazgatója részletesen ismertette a számítási módszereket. 

Félmilliónál több fa a fővárosi parkokban, hétezer a Városligetben

Szaller Vilmos, a FŐKERT Nonprofit Zrt. faállomány-fejlesztési szakértője a fakataszter készítésével kapcsolatos szakmai alapelvek bemutatása után a Városliget faállományáról készített legújabb katasztert mutatta be. Eszerint a területen 7105 faegyed található. A szakember előadásában ismertette a fák állapotának felmérésével kapcsolatos vizsgálatok, műszeres mérések menetét, és azt, hogy ezek alapján miként jellemezhető a ligeti fák állapota. Kitért a fák, különösen az idős faegyedek ápolásával kapcsolatos feladatokra is.

A fakataszterrel kapcsolatban a miniszteri biztos később külön is megjegyezte: egy hónappal ezelőtt minden, a téma iránt érdeklődő szervezet számára meghirdette, hogy akinek az elkészült, és az interneten el is érhető fakataszterrel kapcsolatban észrevétele van, azt e hónap végéig juttassa el a ligetparkforum@ligetbudapest.org e-mail címre.

Lipcsei Szabolcs, a FŐKERT zöldfelület-fenntartási igazgatója a Városliget parkjának jellemzőit hasonlította be Budapest többi parkjával, illetve egyéb zöldterületeivel. Előadásából kiderült, hogy Budapesti közigazgatási határain belül három olyan területtípus van, ahol jelentékeny faállományt találunk: a zárt erdőtársulásokban, a közlekedési célú területeken, illetve a rekreációs zöldterületeken. A hatezer hektárnyi erdős területen lévő fák számáról nincsenek pontos adatok, hiszen az erdőgazdálkodásban jellemzően nem faegyedekben, hanem egységnyi területre jutó fatömegben számolnak. Mindenesetre ezek az erdőtársulások alkotják Budapest „tüdejét”. A közlekedési célú területek körébe nemcsak az utak összessége, hanem közvetlen környezetük is beletartozik. A fővárosban ilyen területeken hozzávetőleg 300-350 ezer faegyed található. A rekreációs célú zöldterületeken, azaz parkokban és fasorokban álló fák közül 250-300 ezer faegyed fenntartói a kerületi önkormányzatok, további 130 ezer faegyed fenntartásáértFővárosi Önkormányzatfelel. Ez utóbbiak, köztük a Városligetben álló 7105 faegyed fenntartása tartozik a FŐKERT hatáskörébe.

Liget Budapest Projekt Liget Park Fórum

Bár a Liget Budapest projekt keretében tervezett építkezések nem tartoznak a miniszteri biztos portfoliójába, a téma iránti érdeklődés miatt egy előadást annak szenteltek, hogy az építkezések mennyiben érintik a Városliget jelenlegi faállományát. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy az ilyen vonatkozásban érintett faegyedek száma a Liget 7105 fájából maximum 226 lehet. Ezeket a fákat alaposan megvizsgálták, s e vizsgálatok alapján 182 fa alkalmas arra, hogy más helyre ültessék át, 44 faegyed esetében azonban az átültetésnek a fa állapota vagy egyéb jellemzője miatt nem lenne értelme, ezek lesznek tehát a pótlandó fák. 

Faátültetésről szakmai alapokon

Külön előadás foglalkozott a faátültetések szakmai kérdéseivel. Kóródy Olivér, a GalapagosZoo Service Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta az alkalmazni kívánt faátültetési módot, amely egyébként a ma elérhető legkorszerűbb eljárásnak számít. Részletesen ismertette a kisebb fákkal kapcsolatos körásógépes, illetve a nagyobb fáknál alkalmazandó körülárkolásos megoldást, valamint az átültetett fákkal kapcsolatos utógondozási munkálatokat is. Emellett elmondta, hogy ezzel a technológiával az elmúlt négy évtizedben egymillió fát ültettek át szerte Európában, méghozzá igen jó eredménnyel, 95 % körüli sikerességgel. Az előadó néhány referenciát is bemutatott, többek között a Francia Nemzeti Könyvtár 1996-ban átadott új épületegyüttesének belső udvarára átültetett fák esetét is.  

Értékes hozzászólások és kérdések, honlap hasznos információkkal

Az egyes témákat felölelő előadások után a fórum résztvevőinek kérdései és hozzászólásai következtek. Felszólalt például a Levegő Munkacsoport, az ELTE Botanikus Kertje, illetve az „Eb Ovo” Felelősségteljes Kutyatartók Egyesületének képviselője, valamint a VI. kerület főépítésze is. A felvetett témák között volta közműhálózattal kapcsolatos munkálatok növényzetre gyakorolt hatása, az őshonos fafajok, illetve a városi körülmények között alkalmazható fafajok kérdése, a tó bővítésének néhány részlete, a mélygarázs fölé tervezett talajréteg vastagsága, a park fenntartásának hosszú távú kérdései és a fakataszterrel összekapcsolható térinformatikai rendszer létrehozásának lehetősége is.

A miniszteri biztos zárszavában bejelentette, hogy a Liget Park Fórum a jövő hónapban tovább folytatódik. A november második felében megtartandó újabb tematikus egyeztetés fő témáját a Városliget tájépítészeti fejlesztésének közlekedési vonatkozásai adják majd. Persányi professzor egyben felhívta a figyelmet a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokkal kapcsolatban létrehozott honlapra (www.varosligetpark.hu), amelyre folyamatosan kerülnek fel a fórumok előadásai, illetve a kapcsolódó szakmai és háttér-információk is. 

Tízezer új fát Budapestre!

Közvetlenül a csütörtöki fórum előtt került sor a „10.000 új fát Budapestre” faültetési program hivatalos nyitóeseményére, amelynek keretében először a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlását kezdték el a FŐKERT szakemberei. A programot Tarlós István, Budapest főpolgármestere jelentette be, és beszédet mondott Hassay Zsófia, a VI. kerület, illetve Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere is, hiszen a Terézváros és az Erzsébetváros is csatlakozott a kezdeményezéshez. Persányi professzor, aki miniszteri biztosként a program kezdeményezője volt, az eseményen elmondta, hogy a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlásával a Liget egyik fontos, a lakónegyedek közé nyúló „zöld csápja” erősödött meg. Hozzátette azt is, hogy jogszabály-módosítással arra is lenne lehetőség, hogy a Liget Budapest projekt fejlesztési forrásaiból a környező területek faállományának fejlesztésére is lehessen áldozni, hiszen ezek összefüggenek a Városliget parkrészével is.