Ligeti street food: a sósperectől a kolbászgyárig

Az új városligeti pavilonokról közreadott hírekben olvashattuk, hogy lesz közöttük egy street food egység is. A street food (utcai ennivaló) elnevezést világszerte használják az olyan ételek elnevezésére, amelyeket kézből falhatunk be menet közben az utcán, vagy ha időnk engedi, kényelmesen sétálva egy parkban. A piaci és utcai árusoknál kapható falatok az ókortól napjainkig minden kultúrában népszerűek voltak. A street food legújabb hulláma a fővárost is elérte, gombamód szaporodnak a Duna mindkét oldalán a gyorsételeket kínáló helyek. A magyar ember klasszikus utcai ételei közé tartozik a perec, a lángos, a kolbász, a főtt kukorica, a sült gesztenye, az édességek közül a fagylalt, a vattacukor, a kürtőskalács. A Városliget múltjába visszatekintve is gazdag hagyományát találjuk a kézből fogyasztható ételeknek.  

Sokféle forrás tanúskodik arról, hogy a ligeti árusok már a 19. század elejétől kínálták olcsó, séta közben vagy padon üldögélve megehető portékájukat. Képeken az 1860-as évek végétől bukkan fel a téma nyomtatott sajtóban. Az egyik legelső ligeti street food ábrázolás egy karikatura a Borsszem Jankó című szatírikus hetilap 1869 augusztusi számában. A városligeti színkör népes közönsége egyszerre hallhatja az éhező, szomjazó rab drámai monológját a színpadról és a vízárus és a kolbászárus vevőcsalogató kiabálását odakintről, miközben a fasorban elegáns dámák és keménykalapos urak korzóznak. A humorral teli újságrajz hitelesen adja vissza a kiegyezést követő évek városligeti hangulatát.  

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
A forró kolbász és a friss ivóvíz kezdettől szerepelt a városligeti kínálatban. A kolbász mellé kínált kenyér a karikírozás jegyében kerülhetett a rajzon a puszta földre (Borsszem Jankó, 1869. 85. szám)

A kifli és a perec a kezdetektől népszerű ligeti street food étel volt. Az 1866-ban megnyitott Állatkert törzsvendégének számított a neves politikus, Deák Ferenc, aki legszívesebben a medvebarlangnál időzött. Nap mint nap megetette helyben vásárolt pereccel kedvencét, Kristófot, az Állatkert medvéjét. A Bolond Istók című szatirikus lap, halála után három évvel, városligeti környezetben idézte fel a népszerű politikus alakját.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
A karikaturista a Kristóf medvét etető Deák Ferenc mellé, állatkerti perecárusnak odarajzolta Dóczy (Dux) Lajos bárót, aki hírlapi cikkekben lelkes védője volt Deák politikájának. (Bolond Istók, 1879. október)

A nagy ünnepek idején – Húsvétkor, május első napján, Szent Istvánkor – több tízezer ember látogatott ki a Ligetbe, de gyakran szerveztek egyéb nevezetes alkalmakra is ligeti népünnepélyeket a 19. század utolsó harmadában. Ilyenkor a lacikonyha játszotta a főszerepet a vendéglátásban. Ezek a szabad ég alatt vagy sátorban működő alkalmi főzőhelyek a tömegek étkezőhelyei voltak: nyárson sütötték a húst, csapra vertek egy-két söröshordót, a lacikonyhában vásárolt ételt-italt pedig mindenki ott és úgy fogyasztotta el, ahol tudta.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
 Az 1882-es Szent István napi városligeti népünnepély lacikonyhálya. Amint Feszty Árpád rajzán látható, a jókedvű vendégek alkalmi padokon vagy a földön foglaltak helyet (Vasárnapi Újság, 1882)

Már az elsőként bemutatott, 1869-es újságrajzon is feltűnt az egyik legnépszerűbb, olcsó, kiadós, séta közben is fogyasztható korabeli streetfood étel, a kolbász. Többen a vurstli nevének eredetét is kapcsolatba hozzák a német würst (kolbász) szóval. Az 1896-ban megnyitott Ős–Budavára tulajdonosai az ételek terén is nagyban gondolkodtak. A szórakozónegyedben egy Kolbászgyár működött, ahol persze jófajta pilseni sört is kínáltak a finom falatok mellé.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
Az ős–budavári Kolbászgyár (Würster Fabrik) alkalmazottai és kínálata az Ezredéves Kiállítás idején, 1896-ban (Klösz György felvétele,  Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.125)

Volt olyan időszak is a 19. században, amikor – a vízárusok kivételével – szigorú szabályrendelettel tiltották a Városligetben a mozgó árusok tevékenységét. A huszadik századba átlépve, némileg enyhültek a korábbi, szigorú szabályok, de a mozgóárusítás soha nem vált jellemzővé. A street food kínálat legfontosabb lelőhelyeivé a bódék és pavilonok váltak (egy korábbi blogbejegyzésben olvashat történetükről).

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
A Városligetbe érkező vasárnapi közönséget egy kifliárus fogadja Pólya Tibor derűs rajzán, mely az 1900-as évek elején készült (Vasárnapi Újság, 1900 k.)

Az 1925-től évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár új fejezetet nyitott a kézből fogyasztható ételek városligeti történetében. A több órás vásári séta során megéheztek, megszomjaztak az emberek. A látogatók tömegét kellett gyorsan és olcsón étellel-itallal kiszolgálni. Ezért az élelmiszeripari kiállítók, egy valódi vásárhoz illően, árusították is kiállított termékeiket. Sokféle új street food étel és ital került az évek során a pultokra és vált a BNV-k révén népszerűvé. Az 1960-as évektől pedig a szocialista streetfood is megjelent a városligeti vásárok kínálatában.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
Élénk érdeklődés fogadta a Hangya szövetkezeti csoport gyümölcsöt és csomagolt élelmiszert árusító pavilonját az 1942-es BNV-n (Fortepan)

 

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
„Ungarische lángos” az 1971-es városligeti BNV-n, jóval szerényebb színvonalon, mint a Hangya a világháborús években (Fortepan / Urbán Tamás)

Az alkalmi, gyakran illegális mozgóárusok és hozzátartoztak a régi Városliget képéhez. Hevenyészett pultokon vagy épp a földön kínálták árujukat, melyen igyekeztek minél gyorsabban túladni, hogy azután nyom nélkül eltűnhessenek a hatósági emberek szeme elől. Különösen vonzó hívószó volt a „házi készítésű” étel. A nagyvárosi ember szívesen megkóstolta, ha látszott, hogy friss és vidékről érkezett.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
Alkalmi árus az Állatkert bejáratánál, 1939-ben: jól látható a fotón, hogy a házi készítésű pékáru felkelti a járókelők figyelmét (Fortepan / Góg Emese)

Az éhséget egyik sem csillapítja, ám létezik két olyan, utcán is fogyasztható élelmiszerfajta, ami nem maradhat ki a városligeti street fodd sztoriból. Az egyik a fagylalt, a másik a kávé. Mindkét termék népszerűsége több mint egy évszázada töretlen. Szinte elképzelhetetlen nélkülük egy nyári délutáni, ligeti látogatás. Történelmi körképünk zárásaként idézzük fel két nosztalgikus képpel az utcai fogyasztás eme két állócsillagát.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
Többféle utcai élelmiszert is kínáló fagylaltosbódé 1939-ben, a Feszty-körkép akkor még álló épülete előtt (Fortepan / Góg Emese)
Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
Hangulatos Omnia kávézó a Városligeti-tó közelében, az 1968-as BNV-n (Fortepan / Bauer Tamás)

A Városliget egyelőre nem szerepel a főváros sokszínű street food kínálatának egyre gazdagodó térképén. Az új pavilonok feléleszthetik az utcai étkezés itteni évszázados hagyományát, mely remekül illeszkedik a ligeti környezet hangulatához.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert Street food
Elkészült új pavilon, közvetlenül az átadás előtt

A Liget Budapest projekt az Európai Unió legjobb városfejlesztési nagyprojektje

Rendkívüli elismerésben részesült a Városliget átfogó fejlesztése a legjelentősebb nemzetközi szakrendezvényen Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron. A Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató kategória, a Best Futura Mega Project keretein belül került a négy legjobb projekt közé (egy japán, egy orosz és egy brazil fejlesztés mellett) egyedüli, vagyis a legjobb európai uniós projektként. Az ingatlanszakmai Oscar-díjnak is hívott MIPIM Awards versenyen a leginnovatívabb, legkiválóbb ingatlanprojekteket díjazzák.

Óriási siker, hogy a legátfogóbb nagyprojektek között a világ négy legjobb terve közé került és ezzel egyben e kategóriában a legjobb európai uniós fejlesztés lett a Liget Budapest projekt – mondta a projektet irányító Baán László miniszteri biztos, aki szerint a Városliget megújításának előkészítése során az első pillanattól kezdve világszínvonalú, nemzetközileg is egyedi projekt megvalósítása volt a cél.  Az elmúlt hat évben több száz szakember dolgozott e kitűzött cél megvalósításán és ez az elismerés most igazolta munkájukat és a projektbe vetett hitüket.  De legbüszkébbek talán mégsem ők lesznek, hanem azok, akiknek valójában készül az új Városliget. Ugyanis azok lesznek a Liget Projekt legfőbb haszonélvezői és nyertesei, akik nap mint nap látogatják és látogatni fogják az újjászületett parkot, valamint a felújított és most létrehozott intézményeit, és akiknek most a szemük láttára változik és újul meg az elmúlt évtizedében méltatlan állapotba került Városliget. Nem utolsósorban ez az elismerés talán azoknak is üzen, akik eddig nem hittek a projekt kiválóságában, nemzetközileg is kiemelkedő minőségében – tette hozzá Baán László, aki szerint a fejlesztés a terület hasznosításának több mint 100 éves hagyományaira épülő komplexitása mellett az egyediségével, a tervek minőségével, a fenntarthatóságával és a beruházás pénzügyi megtérülésével vívta ki a nemzetközi zsűri elismerését.

A MIPIM Awards díjátadón a világ legkiválóbb és legelőremutatóbb ingatlanprojektjeit értékelte a nemzetközi szakértőkből álló zsűri különböző kategóriák szerint, melyekben idén a világ 46 országából 214 projekt versenyzett.

A szakemberek döntésében komoly szerepet játszott, hogy a Városliget átfogó megújítása a park hagyományainak tiszteletben tartásával, de annak történetiségének szellemiségében fog megvalósulni: egyszerre újulnak meg a már itt lévő évszázados intézmények, új múzeumok épülnek magyar és nemzetközi sztárépítész-irodák közreműködésével, de mindezekkel párhuzamosan rehabilitálják a park természeti értékeit, jelentősen növelik zöldfelületeit és környezettudatos megoldásokkal zéró-emissziós övezetté alakítják teljes területet.

A projekt történetében ez az esztendő mérföldkő, hiszen hat év előkészítő munka után idén elkezdődnek az építkezések, valamint a zöldfelület rehabilitációja és a tervek szerint 3 év múlva a látogatók egy olyan, minden elemében megújult, bővebb és világszínvonalú intézményrendszert kínáló, zöldebb és vonzóbb városi parkot vehetnek majd birtokba, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen.

A cannes-i szakkiállítás népszerűségét fémjelzi, hogy évente mintegy 90 országból 2600 kiállító vesz rajta részt.  A MIPIM-en az ingatlanszektor legbefolyásosabb szereplői találkoznak: ingatlanfejlesztők, iparági szakértők, finanszírozók, gazdasági és politikai döntéshozók.  

Az, hogy a világ legjobbjai közé került egy magyar fejlesztés, nem csak Budapestnek elismerés, hanem a projektben közreműködő több száz hazai szakembernek is, akik bizonyították, hogy tudásuk, felkészültségük a nemzetközi porondon is kiemelkedő.

Liget Park Fórum: félezer javaslat érkezett

SZÉLES KÖRű TÁRSADALMI EGYEZTETÉS EREDMÉNYEKÉNT FÉLEZER JAVASLAT ÉRKEZETT A VÁROSLIGET PARKJÁNAK FEJLESZTÉSÉRE

Még márciusban minden javaslattevőnek válaszolnak a tervezők 

A Városliget parkjának megújításával kapcsolatos kiterjedt társadalmi egyeztetés során nagyszámú, több mint félezer javaslat érkezett az érintett szervezetektől. A tervek elkészítéséért felelős szakemberek az elmúlt hónapokban valamennyi felvetést egyenként mérlegre tették, részletesen megvizsgálták. Az eredmény: mivel legnagyobb részük alkalmas a megvalósításra, ezeket beillesztik a park végleges terveibe. 

Március hónapban fontos állomásához érkezik a Liget Budapest Projekt kert- és tájépítészeti feladataival kapcsolatos társadalmi egyeztetés. Az ennek során felvetett több mint félezer javaslatra és észrevételre ugyanis az azokat megfogalmazó szervezetek még ebben a hónapban választ kapnak a park tervezőitől. 

Liget Park Fórumok, szakmai egyeztetések

Mint ismeretes, a Városliget parkrészeinek megújításával kapcsolatban prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest Projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos hivatalba lépését követően, 2016 őszétől nagy hangsúlyt kapott a nyilvánosság szakszerű és alapos tájékoztatására. Elindult továbbá a széles körű társadalmi párbeszéd a Városliget használatában érintett csoportok – érdekvédelmi, gazdasági szervezetek, intézmények, szakmai közösségek, civil szervezetek – álláspontjának megismerésére.

A cél egy minél többeknek tetsző, minél több igényt kiszolgálni képes park megteremése volt. A miniszteri biztos ennek érdekében hirdette meg a Liget Park Fórumokat; ilyenekből szeptember és december között összesen négyet tartottak. Az egyes fórumokon a Liget parkjának fejlesztése szempontjából fontos témaköröket azok legavatottabb ismerői mutatták be az érdeklődőknek, mi több, az előadások és a hozzászólások teljes anyagát az interneten is hozzáférhetővé tették (www.varosligetpark.hu). A fórumokra a sajtó képviselői is meghívást kaptak, továbbá a miniszteri biztos külön sajtóbeszélgetést is szervezett erről, illetve több sajtóközleményt is kiadott.

Az egyeztetések rendszere kétféle módon igyekezett érdemben megismerni az észrevételeket: egyrészt a Liget Park Fórumokra meghívott 144 szervezet, intézmény, parkhasználó közösség képviselőit kérték fel a park fejlesztésével kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. Másrészt a fórumokkal párhuzamosan a Városliget megújítására kiírt tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítészeti Iroda összesen 60 szervezet részvételével, 16 alkalommal tartott részletes, tematikus egyeztetést, amelyekről egyébként szó szerint egyeztetett emlékeztetők készültek – ezek is olvashatók a miniszteri biztos honlapján. Ezeken kívül elektronikus levél formájában is érkeztek észrevételek. 

Félezer javaslat

A Liget parkja iránti fokozott érdeklődést, a társadalmi egyeztetések kiterjedtségét jól jellemzik a számok. A párbeszéd során végül 118 szervezet, intézmény és közösség képviselői fogalmaztak meg különböző észrevételeket, javaslatokat, illetve kérdéseket: összesen 558-at. A statisztika szerint ebből kereken 100-at a fórumokon, 218-at pedig a „kiscsoportos”, részletes egyeztető tárgyalásokon vetettek fel az érintettek, további 240 pedig közvetlenül a Városliget Zrt-hez érkezett be.

A beérkezett észrevételeket az elmúlt hónapokban – összesen közel ezer munkaórában – alaposan áttanulmányozták, megvizsgálták és megfontolták a programterv elkészítéséért felelős szakemberek. E munkában tervezői oldalról – a Garten Studio részéről – 18 szakember (köztük öt tájépítész, két rehabilitációs szakmérnök, egy ökológus, egy dendrológus, egy forgalomtechnikus, két úttervező, egy közműtervező, egy hidrogeológus, három vízépítés-tervező és egy építész), megrendelői oldalon – a Városliget Zrt. részéről – pedig egy 25 fős szakmai stáb vett részt, valamint a miniszteri biztos munkatársai. A szakemberek minden esetben arra törekedtek, hogy a javaslatok minél szélesebb köre legyen beépíthető a tervezési folyamatba – természetesen a realitások, a Városliget adottságainak figyelembe vételével. Emellett ésszerű kompromisszumot igyekeztek keresni minden olyan esetben, ahol a különböző ligethasználó csoportok érdekei egymással ellentétesek, ezért kívánságaik maradéktalan teljesítése kölcsönösen kizárná egymást.

Az 558 felvetésből végül mindössze 57 olyan akadt, amelyet csak részben vagy egyáltalán nem lehetett befogadni. A javaslatok csaknem 90 %-a azonban beilleszthető, és ezek várhatóan be is kerülnek a park megújítására vonatkozó programtervbe. Az egyedi javaslatok összesen 55 témakörbe csoportosíthatók, egy részük nemcsak megvalósítható, hanem az eredeti tervezői, megbízói szándékkal is egyezik, s azt mintegy megerősíti. Más részük eredetileg ugyan eredetileg nem szerepelt az elképzelések között, ám a tervekbe való beillesztésük megvalósíthatónak és hasznosnak ítélhető a Városliget parkjának fejlesztése szempontjából. Javaslat készül továbbá azoknak az ötleteknek a lehetséges hasznosításáról is, amelyek megvalósítására a Városligetben ugyan nincs mód, más helyszínen azonban ésszerűek lehetnek. 

„Szabadon kutyázás”, kerékpárparkoló, illatkert a látássérülteknek

Az egyeztetések során kiderül, mit látna szívesen az új parkban a javaslattevők többsége. Ilyen például a megfelelő közvilágítás kiépítése, az elégséges számú és minőségű ivókút, pad, pihenőhely és hulladékgyűjtő. Legyen átgondolt illemhelyhálózat a Liget egész területén, és legyen elegendő kutyaürülék-gyűjtő. Sokan szeretnének csomagmegőrzőt, tusolót, esetleg eszközkölcsönzőket, különösképpen a játszóterek és a sportpályák környékén. Általános az igény egy „családbarát Városliget” iránt, és rendszeresen visszatérő javaslat volt, hogy legyenek olyan érintetlen, zavarásmentes területek is, amelyeknek nincs egyéb funkciójuk, mint hogy a zavartalan pihenést szolgálják.

A félezernyi konkrét javaslat számos olyan gondolatot is hozott, amely egybecseng a tervezők eredeti elképzeléseivel is, és amelyek most a társadalmi egyeztetés révén is megerősítést nyertek. Nem meglepő módon ilyen fontos szempont volt a Liget természetközeli állapotának, értékes fáinak megtartása. Többen hangsúlyozták a különféle élőhelyek megtartását és bővítését, és szívesen vennék a természetes anyagok használatát is. Javaslatként fogalmazódott meg a Liget környékének fásítása is.

A Városligeti-tó esetében többek véleménye szerint is elengedhetetlen az állandó vízborítottság fenntartása. Ezt a tervezők is így gondolják, olyannyira, hogy a Garten Studio nyertes tervében eleve szerepel a tó vízfelületének növelése, méghozzá oly módon, hogy a tóban – a műjégpályát kivéve – lehetőleg egész évben legyen víz. Ezzel az elképzeléssel kapcsolatban csak egyetértő vélemények voltak.

Az egyeztetések során az is kiderült, milyen sokan vélik úgy, hogy a nagy tömeget vonzó, a gyepfelületet károsító rendezvényeknek nincs helyük a Városligetben. Minden rendezvény esetében ügyelni kell arra, hogy a lehető legkisebb legyen az okozott kár, valamint elő kell segíteni a gyep, illetve az összes többi érintett terület mihamarabbi regenerációját.

Határozott igényt fogalmaztak meg a környező iskolák, amelyek sportcélú parkrész kialakítását kérték az érintett intézmények által könnyen elérhető helyen, a napi rendszeres testnevelés megvalósításához, felmérések elvégzéséhez. Ezt szolgálná az általuk javasolt futópálya, két sportpálya, távolugrópálya kialakítása, valamint egyéb parki sporteszközök (szabadtéri asztalitenisz, sakkasztalok, mászásra alkalmas kötélháló, fitnesz eszközök) telepítése.

Általános igény a fogyatékossággal élő emberek részéről egy egységes akadálymentesítési koncepció, amely megoldást kínál a Liget akadálymentes és biztonságos bejárhatóságára, elősegíti az egyszerű és gyors tájékozódást, valamint könnyen hozzáférhetővé teszi a parkot valamennyi használója számára. Ide tartozik az a javaslat is, hogy maradjon, zárt, jól körülhatárolt Vakok kertje a megfelelő biztonságérzet megteremtése érdekében, más fogyatékossággal élő személyek által is látogathatóan. Szívesen vennék az érintettek azt is, ha úgynevezett illatkertek gazdagítanák a területet.

Számos javaslat érkezett a kutyatulajdonosoktól is, amelyek jelentős része a póráz nélküli kutyafuttatást érintette. A kutyatartók nagy százaléka előnyben részesítené több kisebb, zárt futtató kialakítását azzal a feltétellel, hogy ne csak ott, hanem a Liget más területein is lehessen póráz nélkül kutyát futtatni. Ez utóbbi célra a parkban nagyobb területű, fizikailag be nem kerített, de egyértelmű jelzésekkel ellátott övezeteket jelölnének ki (betartva ezzel a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit is), amelyeket azonban mindenki más is használt, akit a kutyák jelenléte nem zavar. A póráz nélküli kutyafuttatásra kijelölt területek mellett igény mutatkozott arra is, hogy legyen az ebek fürdetésére alkalmas vízfelület is a park területén.

Jelentős érdekcsoport a kerékpárosoké. Javaslataikból kiderült: a parkot határoló utak mentén kialakítandó, a távolsági kerékpáros forgalmat biztosító nyomvonalakon felül igény mutatkozik a parkon belüli, azon áthaladó kerékpáros közlekedés biztosítására is. Az Olof Palme sétány megszűnésével a park belső tervezett úthálózata biztosítja majd az átkerékpározást. A sportkerékpározók régóta kedvel gyakorlóterepe a Liget, világossá vált, hogy ők a jövőben is szívesen használnák az ún. komplex pályákat. Egy másik javaslat szerint a Városliget területén és a kapcsolódó úthálózaton célszerű megfelelő mennyiségű és elhelyezésű kerékpárparkoló telepítése, valamint a közösségi kerékpárrendszer bővítése mellett javasolják megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a park területén működő, a BUBI rendszerhez kapcsolódó, gyermek-kerékpároka biztosító szolgáltatás jöjjön létre.

Számos vélemény és észrevétel érinti a közlekedés kérdéskörét. Ilyen többek között az, hogy szűnjön meg a Kós Károly sétányon áthömpölygő gépkocsiforgalom, és radikálisan csökkenjen az Állatkerti körúton is. Mindenkinek egyaránt fontos emellett a park jó megközelíthetősége, és az is, hogy a zavartalanabb parkhasználat érdekében a Dvořák sétány és a Zichy Mihály út minél inkább gyalogos sétánnyá válhasson, ami a burkolt felület csökkentésével is együtt járna. Ehhez kapcsolódóan több javaslat is megfogalmazódott például a parkon átvezető trolibuszjárat felsővezeték nélküli, csökkentett sebességű átvezetésével, illetve a járat nyomvonalának megváltoztatásával, vagy végleges megszüntetésével kapcsolatban is.

Az egyeztetéseken részletesen tárgyalt témakör volt a turistabuszok kérdése. Ahhoz, hogy az idegenforgalom kiszolgálása zavartalanul meg tudjon valósulni, optimálisan kell meghatározni a Dózsa György út felől érkező turista és „hop on – hop off2 rendszerű városnéző buszok útvonalát a park területén belül.

Egyöntetű sikert aratott a szakemberek körében az a javaslat, amely a Széchenyi Fürdőt is tápláló termálvízre építve egy ismeretterjesztő és szórakoztató célú „vizes” látványosságot képzel el a Ligetbe. Ez érdekesen és jól érhetően mutatná be a magyar termálvízkincs jelentőségét, világszerte egyedülálló voltát a parkba látogatóknak, s úgy válhatna a Városliget fontos turisztikai nevezetességévé, hogy közben aktivitást játéklehetőséget is kínálna. 

Van, amit nem lehet

Az egyeztetések során megfogalmazott felvetések egy részének megvalósítására csak korlátozottan, vagy pedig egyáltalán nem látszik lehetőség a Városligetben. Ilyenek például a különféle extrém sportokat, illetve nem rekreációs jellegű, hanem versenysportokat szolgáló új sportlétesítmények – ezeket sokan nem szívesen látnák a Ligetben, és a fejlesztési koncepció sem számol velük. Az erre vonatkozó javaslatok jó részénél így nincs mód arra, hogy azok a Városligetben valósuljanak meg. Ugyanakkor az egyébként ésszerű és fontos igényt megjelenítő javaslatok sem kerülnek a „süllyesztőbe”: ezeket az egyeztetés szervezői összesítik, lehetséges megvalósításukról pedig egyeztetést kezdenek a szomszédos kerületek önkormányzataival.

Nem építik be a tervekbe azt a felvetést sem, hogy a millenniumi földalatti vasútnak újra legyen állomása az Állatkert előtt. A pálya nyomvonalát ugyanis az 1973-as pályahosszabbításkor módosították, és az ma már nem teszi ésszerűvé egy ilyen állomás kialakítását. Különösen úgy, hogy Állatkert a jelenleg meglévő Széchenyi Fürdő megállótól is könnyen megközelíthető. A tervezők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a Kacsóh Pongrác úti felüljáró térségében valóban létesülhet egy új állomás, amely közvetlen átszállási kapcsolatot teremtene a Hungária körúton közlekedő járatokkal. 

Mindenki választ kap

Március végéig a javaslattevő szervezetek, intézmények és közösségek az általuk felvetett javaslatok mindegyikére írásos választ kapnak. Ezt követően az összes válasz fel fog kerülni a miniszteri biztos honlapjára is. Közben a tervezők már megkezdik a befogadott javaslatok beillesztését a tervekbe, amelynek eredményét várhatóan a nyár folyamán fogják bemutatni egy nyilvános tervismertetés keretében – ide természetesen valamennyi javaslattevő ugyancsak meghívást fog kapni.

Pavilonok, bódék és kioszkok a Ligetben - 2. rész

A Városliget fénykorában, az 1870-es évektől az I. világháborúig terjedő időszakban, de még a két világháború között is nagy volt a különbség a hétköznapok és a vasárnapok közönsége között. A hétköznapokon az úri nép, az arisztokrácia és a pesti polgárság használta a Ligetet. A kellemes környezet számukra elsősorban a társas élet színtereként szolgált. A korzó a hétköznapokon délután élénkült fel igazán. A zenepavilonokból szólt a zene, körülöttük színes forgatagban kavargott a fővárosi elit. Itt mutatták be a legújabb divat szerinti toaletteket a hölgyek, korzózás, sétálás, kávézás közben itt találkoztak a barátok, ismerősök. 

Liget Budapest Projekt Pavilonkert
Az Ezredéves Kiállítás korzója az Iparcsarnok előtt, középpontban a zenepavilonnal (Goró Lajos rajza, Vasárnapi Újság, 1896. 42. szám) 

A Stefánia út megnyitását követően, az 1880-as évektől a Városliget nevezetes látványosságának számított délutánonként a lovas és kocsikorzó. A Fővárosi Lapokban, 1893-ban megjelent írásában Adorján Sándor így festette le a Stefánia-korzót: „A „társaság” itt van mind. Gyönyörű lovak, ezüstös szerszámok, csillogó fényességű hintók egymásután karikáznak előttünk, mutatva, hogy minő méltósággal és elfojtott ásítással hurcoltatják magukat gazdáik a fasor egyik végétől a másikig. Kiváló figyelmet csupán arra fordítanak, hogy minél több ösmerőst fedezhessenek föl, akiknek köszönését kiváló nyájasságú leereszkedéssel fogadhassák.”  A korzó népe kocsizott, gyalogolt vagy az út menti székeken ült és bámulta egymást. A Stefánián az egyik fő elfoglaltság a többiek megnézése és kritizálása volt. Ez számított a legfontosabb témának a hosszú Buchwald-széksoron üldögélve vagy séta közben. Mikor azután a hölgyek elfáradtak, a családokat, baráti társaságokat Kolegerszky Viktor elegáns kioszkja várta, ahol minden délután katonazene szólt, és kávézás közben folytathatták a korzó izgalmas eseményeinek megbeszélését.
 

Liget Budapest Projekt Pavilonkert
Kolegerszky Viktor elegáns kioszkja a korzó mellett, a Stefánia úton (képeslap, 1904)

A hétköznapokat munkával töltő alsóbb rétegek – bakák, cselédek, kétkezi munkások – a ritka kivételektől eltekintve vasárnaponként és az ünnepnapokon jutottak el a Ligetbe. Ők elsősorban szórakozni akartak, kikapcsolódni a hétköznapok egyhangúságából. A mutatványos bódék vasárnaponként már kora hajnalban kinyitottak. Az úri közönségtől elkülönülve, a vurstli környékén hajnaltól késő estig folyt a felszabadult szórakozás, mely sokszor féktelen mulatozásba csapott át. A Ligetnek ez a tömegek által látogatott, északi része kevésbé volt parkosított és rendezett, de a látványos homlokzatú mulatóbódék valóságos mesevilágot varázsoltak a szórakozni vágyók köré.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert
A vurstli főutcája a látványos homlokzatú mulató bódékkal (képeslap 1900 körül) 

Természetesen akadt a mulató bódék között néhány igényesebb kivitelű építmény is. Az alábbi képeslap bal oldalán a Scheffner-féle körhinta pavilonja látható, mögötte a Feszty-körkép második épületének tetőzete. A 2. világháborúban az utóbbi megsemmisült, a körhinta azonban túlélte a háborút, s a vurstli mulató bódéi közül egyetlenként, napjainkig fennmaradt. 1950-2013 között a Vidámpark üzemeltette, azóta pedig az Állatkert működteti a műemlékké nyilvánított pavilont, melynek 1997-es rekonstrukciója kiérdemelte a rangos Europa Nostra-díjat. Az Állatkeri körút mentén álló régi körhintaház nyolcszögletes alaprajzú, szecessziós stílusú épület. Belül barokkos-rokokós falfestmények díszítik. Sátortető fedi, a tetején nyolcszögletű laternával. Belsejében, a mesébe illő, vidám hangulatú körhintán, faragott falovacskák, csónakok, forgó gondolák és tükrös hintók kaptak helyet. A központi korongrészen pedig egy díszes pavilont helyeztek el, mintha ezzel utalnának – pavilon a pavilonban – a környezetre, a többi városligeti pavilonra.
 

Liget Budapest Projekt Pavilonkert
Az 1997-ben műemléki védelem alá helyezett körhintapavilon közvetlenül megépítése után eredeti környezetében, a Vurstliban (képeslap, 1906 körül)

A Városliget életének megvolt a bejáratott, hagyományokon alapuló rendje egészen a 2. világháborúig, amikor a bombázások brutálisan lerombolták a létesítmények jelentős részét. A polgári életforma színtereinek és intézményeinek egész sora tűnt el. Az enyészeté lett a Gerbeaud Pavilon, a Fővárosi Nagyvendéglő, a Stefánia úti kioszk, az impozáns Iparcsarnok. A szovjet megszállás hátszelével létrejött új rend pedig megpróbálta módszeresen felszámolni a hagyományokon alapuló polgári életforma alapjait is. Az úrinak minősített Angolparkot a dolgozók Vidámparkjává alakították. Az egykori, elegáns kávézók és kioszkok helyén állami vállalatok igénytelenebb megjelenésű kerthelyiségei fogadták a kicserélődött vendégkört.
 

Liget Budapest Projekt Pavilonkert
Szocialista korszakbeli, elhanyagolt környezetű büfépavilon az Állatkert főbejárata közelében, 1961-ben (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10)

Az előző korszak megmaradt építményeit – a Széchenyi Fürdőt, Vajdahunyad várát, a régi Műcsarnokot, a megcsonkított Közlekedési Múzeumot – úgy-ahogy rendbetették, de időtálló új létesítmény gyakorlatilag nem épült a Liget területén az elmúlt fél évszázadban. A BNV-k kiállítási pavilonjai között akadt ugyan néhány figyelemre méltó, de ezeket egy kivétellel vagy elbontották vagy a kiállítás bezárása után máshol állították fel. Az 1970-es évek elején kivonuló nemzetközi vásár néhány lepukkant irodaépületet hagyott maga után.

Liget Budapest Projekt Pavilonkert
A Ganz Hajógyár ízléses kiállítási pavilonja a városligeti tavon, az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásáron. (Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)
Liget Budapest Projekt Pavilonkert
A BNV másik arca: a meglepő nevű „Turist Étterem” nevénél is meghökkentőbb kinézetű pavilonja 1971-ben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az igényesen megtervezett kiállítási pavilonok között feltűnő, összetákolt vendéglátó bódék színvonala mai szemmel igencsak megmosolyogtató (Fortepan / Bauer Sándor)

Összességében a szocialista korszak 21. századi hagyatéka egy szedett-vedett, bódékkal tűzdelt épületkavalkád. Ennek az igénytelenségnek vethet véget a Liget megújításának átfogó programja, melynek része a most megnyíló Pavilonkert. Ha a Feszl-féle tervek alapján emelt pavilonokat beillesztjük a Liget vázlatosan bemutatott építménytörténetébe, jobban megérthetjük, mire is szolgálnak. Az ócska bódékat felváltó új pavilonok egyrészt betöltik azt a kereskedelmi funkciót, melyre valós igény mutatkozik az ide érkezők részéről. A látogatók azonban nem vásárolni jönnek elsősorban a Ligetbe. A számukra igazán fontos szolgáltatást a vendéglátó pavilonok és a felújított villamos-végállomás nyújtják majd. A kávézó, a cukrászda és étkezde elsődleges feladata a szabadtéri étel- és italfogyasztás kiszolgálása lesz, ezáltal életre kelhet egy új, szabadtéri kioszk. A múlt ismeretében jó lenne minél több asztalt és széket elhelyezni a pavilonok körül, hogy a Városligetbe látogatók a szabadban, a teraszokon vagy a napernyők alá leülve étkezés, kávézás közben nézelődhessenek, beszélgethessenek. Létrejöhet a társasági élet egy újabb színtere a fővárosban,  illeszkedve a hely szelleméhez, az évszázados városligeti hagyományhoz.                                                                                                                                  

Liget Budapest Projekt Pavilonkert
Látványterv a tavasszal megnyíló Pavilonkert szabadtéri kávézójáról (Városliget Zrt.)

Pavilonok, bódék és kioszkok a Ligetben - 1. rész

A Pavilonkert tavaszi megnyitása kapcsán sokféle vélemény látott napvilágot a médiában arról, vajon illenek-e a régi-új építmények a Városliget formálódó 21. századi arculatához. Segítheti az eligazodást az ízlések és elköteleződések általt motivált véleménykavalkádban, ha belelapozunk a ligeti pavilontörténetbe. Hisz a parképítészet eme népszerű építményéből és rokonaiból több ezret építettek fel és majd ugyanennyit bontottak – vagy romboltak – le az elmúlt kétszáz év során a Liget területén. 

Egy-egy szó eredete és hangulata sok mindent elárul, ezért kezdjük egy kis nyelvészkedéssel. Bódé: német eredetű bódé szavunkat többnyire igénytelen megjelenésű ideiglenes építmények, vásári, piaci vagy mutatványos bódék elnevezésére használjuk. Pavilon: elegánsabb hangzású és jelentésű a franciából átvett pavilon, mely kertek, parkok, közterek igényes kivitelű, gyakran falak nélkül építményeit jelenti a zenepavilonoktól a kereskedelmi elárusító helyekig. Kioszk: a pavilonnal rokonértelmű, perzsa, török eredetű kioszk szavunk elsősorban kerti étkezdék, kerthelyiségek megnevezésésre szolgál, de használjuk kereskedelmi létesítmények esetében is. 

Hogyan írható körül építészeti szempontból a három építménytípus? Bódék tervezésével magára valamit adó építész nemigen foglalkozott, mivel ezek a múltban ügyeskezű mesteremberek által fából vagy fémből összetákolt, olcsó építmények voltak. Megfeleltek a célnak, de az esztétikus megjelenés nem volt az erősségük. Ma már persze a bódétervek is számítógépen készülnek, de a funkciójuk lényegében nem változott.

Liget Budapest Pavilon
Mutatványos bódé a Vurstliban népes vasárnapi közönséggel (Vasárnapi Újság, 1906)

Pavilonnak eredetileg a központi épület oldal- vagy mellékszárnyait nevezték a francia kastélyépítészetben, idővel ezek az építmények önnállósultak. A speciális funkciókat ellátó, egyedi megjelenésű pavilonok tervezése izgalmas kihívás volt. Számos kiváló építész fantáziáját megmozgatta az idők során. A kiállítási pavilon-építészet első csúcsteljesítménye az 1851-es londoni Világkiállítás helyszíne, a Kristálypalota volt. A monumentális, vas-üveg szerkezetű pavilon az egész kiállítást magába foglalta.  

A 19.század végétől a Városligetben is százával épültek, különféle alkalmakra, kiállítási pavilonok.  Többségük az ideiglenes építészet (temporary architecture, Gelegenheitsbauten) körébe tartozott, használat után azonnal elbontották. Néhány azonban, mint például az 1885-ben épült, a Kristálypalotához hasonlóan vas-üveg tetőszerkezetű, mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületű Iparcsarnok, vagy a Fővárosi Pavillon több mint fél évszázadig fennmaradt és a Liget népszerű, ikonikus létesítményeként működött.

Liget Budapest Pavilon
A Fővárosi Pavillon, melyben később a népszerű Weingruber Kávéház is működött (képeslap, 1896, a szerző gyűjteményéből)

A kiállítási pavilonokhoz hasonlóan a szabadidő kellemes eltöltését, az étkezést, szórakozást szolgáló pavilonok többsége is ideiglenes használatra épült, tartós alapozás nélkül, olcsó építőanyagokból, ám látványos kivitelben. De már a 19. század közepétől jelentős hazai építészek – Palóczi Antal, Györgyi Géza, Hauszmann Alajos, Feszl Frigyes, Lechner Ödön – terveztek állandó, tartós használatra szánt zene- és mulató-pavilonokat, vagy épp korcsolyapavilont a Városligetbe. A Szépítő Bizottmány iratanyagában fennmaradt a 19. század elejéről egy "városligeti dohányárus házikó" terve is. A klasszicista stílusú építményben, melyről nem tudni, hogy végül felépült-e, a ligeti kereskedelmi pavilonok előképét tisztelhetjük.

Liget Budapest Pavilon
Lechner Ödön jégpavilonja 1875-1893 között szolgálta ki a korcsolyázókat (Vasárnapi Újság, 1895)

A pavilonnak közeli rokona, a kioszk keleti, orientális gyökerekkel rendelkezik, építészeti formája is a keleti kultúrákban használatos sátrakból eredeztethető. Eredeti formájában centrális jellegű, sátortetős, gyakran áttört szerkezetű kerti épület volt, mely elé vagy köré szabadtéri étkezőhelyeket telepítettek. A kis méretű, rendszerint körbejárható és körbeülhető kiszolgáló épület fő funkciója a szabadtéri étkezés, a kerthelyiség kiszolgálása.

Liget Budapest Pavilon

Liget Budapest Pavilon
Feszl Frigyes 1860-ban az egyik városligeti szigetre tervezte a kör alakú pavilont, mely egy klasszikus kioszk funkcióit hordozza: a vendégek által körülülhető és minden irányba biztosítja a kilátást. (Forrás: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL IV, 1303/f, V.262/1860)

A Városliget építészeti szempontból, az első tervkészítő, Nebbien Henrik szándéka ellenére, soha nem volt egységes. Visszatekintve 100–150 évet a múltba, azt láthatjuk, hogy a Liget látogatóit bódék, kioszkok és pavilonok színes kavalkádja fogadta. Idővel a szórakozni vágyók, társadalmi csoportok szerint térben is elkülönültek. Ennek megfelelően, a Liget előkelő részein igényesebb, a vurstli környékén silányabb kivitelezésű építményeket emeltek.

Liget Budapest Pavilon
Igénytelen kivitelű városligeti árus bódé az I. világháború idejéből, 1916-ból (Urai Dezső felvétele, Fortepan / Hentaller Eszter)

Mindez azonban a legkevésbé sem zavarta a Liget közönségét, az emberek ugyanis elsősorban kirándulni, szórakozni, társasági életet élni jártak a főváros legnépszerűbb parkjába. Persze, a szabad levegőn gyorsan megéhezik a gazdag és a szegény is, úgyhogy volt még egy kihagyhatatlan ligeti program, az evés és ivás. A szabadban történő étkezésnek különös varázsa van. Nem véletlen, hogy napjainkban is olyan népszerű. Elődeink legalább annyira szerették. A ligeti vendéglátásban kulcsszerepe volt a kerthelyiségeknek. Hagyományos épületekbe inkább csak a Liget szélén vagy a környező utcákba települtek kerthelyiséget is működtető éttermek, mint például a Gundel. A park belsejében pavilonok és kioszkok szolgálták ki a rendkívül népszerű szabadtéri cukrászdákat, kávézókat és mulatóhelyeket.

Liget Budapest Pavilon
Az Ybl Miklós által az 1885-ös Országos Kiállításra tervezett Királypavillont nem bontották le, 1944-es lebombázásáig a belvárosi Gerbeaud Cukrászda rendkívül népszerű nyári kerthelyiségeként működött „Royal” Gerbeaud Pavillon néven a Ligetben (Élet a régi Városligetben, 117.o)

Lovas Dániel

(Hamarosan folytatjuk! A 2. részben szó esik a társasélet elkülönülő színtereit kiszolgáló mulatóbódékról és elegáns pavilonokról, a szocialista korszak igénytelen építményeiről és egy formálódó új kioszkról is.)