Méltó gondoskodás a műtárgyakról

A Liget Budapest Projekt keretében 2018-ra megépül az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Szabolcs utcai egykori kórház területén. A Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 30.000 négyzetméteren világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A központ köré egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres parkot is kialakítanak.

Elkezdődtek az építkezések a Ligetben

Liget Projekt Pavilonok

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően tavaly elbontották a Városligetet évtizedeken keresztül elcsúfító, lepusztult bódékat. Ezek helyére már az idén új, a Liget hagyományaihoz méltó pavilonépületek kerülnek Feszl Frigyes eredeti,  1860-ban készült tervei alapján. A munkálatok már megkezdődtek, az új épületeket várhatóan  novemberben birtokba veheti a közönség. 

A fejlesztéssel a megújuló parkhoz illeszkedő formában őrzi meg a projekt a gasztronómiai-kereskedelmi funkciót a Ligetben, ezért az új pavilonok a park hagyományaihoz illeszkedő külső megjelenéssel, de a jelenkori elvárásoknak megfelelő belső kialakítással épülnek majd fel. A három új pavilonban egy hangulatos kávézó-cukrászda, egy art-shop ajándékbolt, illetve egy szabadidős kellékeket (piknikfelszerelések, szabadtéri játékok, esernyők stb.) árusító bolt kap helyet.  Mindezekkel párhuzamosan megújul a terület mellett álló, most vendéglátóipari-egységként, egykor BSZKRT (A BKV elődje) épületeként üzemelő létesítmény is. 

Liget Projekt Pavilonok

A Liget Budapest Projekt több éves előkészítési szakasza idén tavasszal, a Néprajzi Múzeum és a városligeti parkrehabilitációs tájépítészeti tervpályázat elbírálásával lezárult, azóta elkezdődött a Magyar Műszaki Közlekedési Múzeum, valamint a használaton kívüli volt, romos Hungexpo-épületek bontása. A régi, lepusztult bódék elbontása és az  új pavilonok építése a Városliget átfogó megújításának egyik szimbolikus lépése.  

Liget Projekt Pavilonok

A Liget Projektnek köszönhetően a Városliget minden eleme megújul 2019-re. Az eddigi 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete, az évtizedek óta elhanyagolt növényállományt rehabilitálják, e mellett radikálisan csökken az autóforgalom, és mindezzel párhuzamosan megtörténik a már több mint száz éve itt lévő épületek felújítása, bővítése és  új kulturális intézmények létrehozása.

Ilyen volt:

Liget Projekt Pavilonok

Liget Projekt Pavilonok

Liget Projekt Pavilonok

Akadálytalanul folytatódik a Liget Projekt

Sajnos a Városliget a mai, leromlott és elhanyagolt állapotában finoman szólva sem mondható akadálymentesnek, a rengeteg padka és szintkülönbség a burkolt útfelületek között bizony kellemetlen pillanatokat tud okozni a kerekesszékkel közlekedőknek, vagy a babakocsival kilátogató családoknak. Ezzel kapcsolatban számos lakossági megkeresés is érkezik a Városliget Zrt.-hez, például többen említik a park keleti sarkában található játszóteret, amelyet akadálymentesen csak a Damjanich utca felől lehet megközelíteni, nem kis fejfájást okozva az anyukáknak. 

A parkhasználók legnagyobb örömére azonban ez hamarosan megváltozik.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően ugyanis a teljes Városliget akadálymentes lesz.

Ennek érdekében már elindultak az érintett érdekképviseletekkel az egyeztetések, hogy a tervek teljes mértékben tartalmazzák a parkhasználók igényeit. A végleges akadálymentesítési koncepció várhatóan idén szeptemberben készül el, amelynek részleteiről természetesen beszámolunk majd. 

Végezetül egy programajánló a jó időhöz: a Vajdahunyad Vára előtti területen a Főkert szakemberei még júniusban teljesen újjávarázsolták a gyepszőnyeget, aminek a kötelező pihentetési ideje lejárt, így végre birtokba vehetik azt a parkhasználók. Érdemes hát összegyűjteni a családot, barátokat és egy hangulatos pikniket elkölteni a festői szépségű vár társaságában. 

Űrhajó a Városligetben

Tegnap tovább folytatódott a Közlekedési Múzeum műtárgyainak raktárba szállítása, a szakemberek felügyelete mellett ezúttal a Szent Jupát vitorláshajó és Farkas Bertalan, az első és egyelőre egyetlen magyar űrhajós űrrepülésének relikviája került új tárolási helyére.

Fa Nándor és Gál József átépített földkerülő vitorlása először 1994-ben kapott kiállítóhelyet a Petőfi Csarnokban, ahonnan 2001-ben került át a Közlekedési Múzeum főépületében kialakított új helyére. Fa Nándor és Gál József 1985. szeptember 26-án futottak ki Opatija kikötőjéből, majd 717 nappal később 12 ország érintésével, 1987. szeptember 22-én ugyanoda hajóztak vissza. 
A vitorláshajó merülése üresen 63 cm, teherrel 78 cm. 
Legnagyobb hossza 9,45 m, bordaszélessége 2,96 m.

Farkas Bertalan az első és egyelőre egyetlen magyar űrhajós űrrepülésének (1980. május 26 – június 3.) relikviája. A Farkas Bertalant és parancsnokát, Valerij Kubászovot a Földre visszajuttató űrkabin a leszállító ejtőernyővel.

A Földre való visszatéréshez az űrállomás fogadó személyzetét feljuttató Szojuz-35 (Szojuz 7K–T) űrhajó parancsnoki egységét használták. A parancsnoki egységben 1973-tól 1981-ig alkalmazott megoldás kétszemélyes volt. A pályára állás, az űrállomással való összekapcsolás és a leszállás idején az asztronauták mentő-szkafanderükben (űrruhában) foglaltak benne helyet. A légköri fékezéskor keletkező óriási súrlódási hő elleni védelemül hőszigeteléssel és hővédő pajzzsal látták el. Az űrkabin kismértékű siklóképességgel is rendelkezett, így leszálláskor még aerodinamikai úton módosítható volt a pálya.

A Hungexpo területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira

Az azbeszt egészen a kétezres évek elejéig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag és sokrétűen alkalmazott építőanyag volt a hazai építőiparban, így az gyakorlatilag valamennyi magyarországi épület bontásánál egy vizsgálandó és kezelendő probléma. Szabó Rebeka és a Greenpeace ugyanakkor eddig soha, egyetlen más bontási munkaterületen nem tartották fontosnak, hogy hangot adjanak az azbeszt jelenléte iránti aggodalmuknak, kizárólag a Városligetben tiltakoznak. Tekintve, hogy az elmúlt években, sőt évtizedekben a magyar Greenpeace békében együtt élt az azbeszt-problémával, azzal kapcsolatosan az ez idő alatt elvégzett sokezernyi épületbontás egyikénél sem jelent meg, s Szabó Rebeka sem fogalmazta meg eddig egyetlen zuglói bontás esetében sem azbesztügyi aggodalmait, teljesen nyilvánvaló, hogy mostani fellépésük politikai motivációjú hisztériakeltés, amely nélkülöz bármely szakmai megalapozottságot. A lepusztult állapotú Hungexpo irodaházak szakszerűen végzett bontásának valós tényei a következőek. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben 2016. 07.16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A műszaki ellenőr az építési naplóban ezt rögzítette, illetve engedélyt adott a nem szennyezett területen a munkavégzés folytatására. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Fontosnak tartjuk a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökének bevonásával végeztetjük a további vizsgálatokat. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A bontási területen jelenleg a Városliget Zrt. megbízásából és a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megbízásából is mintavételezés folyik, amely minták kiértékelése a jövő hét közepére várható. Szeretnénk megerősíteni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira. A bontási területen elkerített azbesztcement törmeléket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az alábbiak szerint írja le. 

 „Az építőiparban kétféle azbesztterméket különböztetnek meg: az erős kötésű (rendszerint 1 t/m³-nél nagyobb térfogattömegű) és a gyenge kötésű (1 t/m³-nél kisebb térfogattömegű) azbesztet tartalmazó termékeket. Az első termékcsoportnál általában az ún. azbesztcement termékekről van szó. Az azbesztcementet, ismertebb nevén az eternitet Johann Hatschek találta fel, ill. dolgozta ki a XX. első évtizedében Vöcklabruckban. Az eljárás során kb. 90% cementet 10% azbeszttel kevertek és nedves eljárással formába sajtoltak. A cement jól megkötötte az azbesztszálakat és beépített állapotban ezekről az azbeszt-termékekről nem szabadulhatott fel veszélyes mennyiségű azbesztszál.”

«
1234