Egyszer volt, hol nem volt képeslapok - 2. rész

Örökre eltűnt városligeti parkrészletek és épületek
2. rész

Mindig izgalmas dolog olyan épületek és egyéb építmények emlékét felidézni, amelyek körül hosszú éveken át pezsgett az élet, majd az idők fordultával teljesen megsemmisültek. A Városligetben több, egykor jelentős létesítmény jutott erre a sorsa. Ezúttal olyan képes levelezőlapokat válogattunk össze, amelyek már nem létező épületeket és ligeti részleteket ábrázolnak. A saját korukban üzleti céllal készült régi képes levelezőlapok az idő fordultával kortörténeti dokumentummá nemesedtek. Bepillanthatunk rajtuk keresztül a múltba. Összeállításunk első részét a Hősök tere ma már nem létező parkjával zártuk. Folytassuk ezúttal egy 1896-os, nagyszerű alkotással, amely azóta is közmegelégedésre működik, de a képeslapon megörökített látvány örökre eltűnt.

Liget Budapest Projekt Városliget Városliget képeslapok TörténelemAz 1912-ben készült felvételen épp elhagyja egy Andrássy út felől érkező magányos motorkocsi az alagutat (Brück & Sohn Kunstverlag kiadása, 1912, magángyűjtemény)

Egyszer volt, hol nem volt képeslapok

Eltűnt városligeti parkrészletek és épületek

1. rész


A fotózott vagy művészek által rajzolt, festett képeslapok többnyire üzleti szempontok szerint kiválasztott helyszíneket örökítenek meg. Profi módon megkomponált emlékképek, népszerű témákról. Olyan látványt kínálnak, amelyért a vásárlóközönség hajlandó pénzt adni. A levelezőlapok képes oldalára csak olyasmi kerülhet, amit a kor embere szépnek, érdekesnek, reprezentatívnak tart, különben nem kelnének el. A közízléshez igazított postai lapok akarva, akaratlanul dokumentálják is, milyen volt megörökítése pillanatában a kiválasztott helyszín. Ahogy telik az idő, megváltozik a látvány, így az eredeti állapotot ábrázoló régi képes levelezőlapok kortörténeti dokumentummá nemesednek. Segítségükkel bepillanthatunk a múltba.

Liget Budapest Projekt Városliget TörténelemA Városligeti-tó környéke madártávlatból: a m. kir. Állami Térképészet légifelvétele alapján készült képeslapon jól kivehető balra a Körönd szökútja, jobbra a parkosított Hősök tere, a híd után pedig a Fővárosi Pavillon a ligetet átszelő Külső Andrássy út mentén. Ma már egyikük sem létezik (képes levelezőlap, 1939, részlet, magángyűjtemény)

Park volt egykor a Hősök tere díszburkolatának helyén

Virágágyások, szökőkutak, sétányok

Ki hinné, hogy a szabályos mértani formájú Hősök tere nem tudatos várostervezés eredménye?
Mai fejjel nehéz elképzelni azt is, hogy a Műcsarnokot 1896-ban nem a Hősök terére építették, hanem a  Városliget fái közé, a zöldbe. A tér akkor még nem létezett. Sőt! A millenniumot követő 36 évben önálló elnevezése sem volt. Csak 1932-ben kapta meg mai nevét. Ezek után nem meglepő, hogy a területet, melyet ma mindenki Hősök tereként ismer, a huszadik század első évtizedeiben szépen gondozott virágágyások és szökőkutak díszítették. Tekintsünk vissza a múltba, ismerkedjünk meg a mai díszburkolat helyén egykor zöldellő, szépen gondozott parkkal.

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Árulkodó az 1903-ból származó képeslap felirata: Városliget, Műcsarnok. Ma természetesen így írnák: Hősök tere, Műcsarnok. De akkoriban még nem épült meg sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Millenniumi emlékmű. A tér a ma ismert formájában még nem létezett (Brück & Sohn kiadásában megjelent képes levelezőlap)


Az 1870–1876 között kiépített Sugárút (mai nevén: Andrássy út) az Aréna utat keresztezve érte el a Városligetet. Az Aréna úton túli sugárúti szakaszt, az Andrássy út kiszélesedő torkolatát elődeink a Liget területének tekintették. A kertészek ennek megfelelően, a park többi részéhez hasonlóan gondozták. Az Andrássy út ligeti becsatlakozása egyébként sem számított főbejáratnak. Akkoriban a Városliget főkapuja a Rondó volt. Az Andrássy út torkolatából jobbra elágazó, kockaköves Stefánia út, amelyet 1872–1875 között építettek ki (a Városligeten belüli szakaszát pedig 1882-1885 között), szintén a régi, még Nebbien Henrik által kijelölt főbejárat felé kanyarodott. A Rondót érintve haladt át a Ligeten a lóversenytér felé.

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Az Andrássy út városligeti végét az 1890-es évek elején még az Ybl-féle Gloriette zárta le, amely a Millenniumi emlékmű helyén állt. Az Aréna úton túli részen nem láthatunk semmiféle teret, csak a Liget fáit. Ekkor még a későbbi tér első épülete, a Műcsarnok sem épült meg (Klösz György felvétele, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.140)

Visszatérve a tér legrégebbi épületéhez, a Schickedanz Albert (1846-1915) által tervezett Műcsarnokot a Vasárnapi Újság 1896-ban így mutatta be: „A nyugodt és derült épület nagyon illik az eleven zöld lombok közé.”  Valóban, a nyerstéglával burkolt, meleg hatású falak, a színes pirogránit díszítmények remekül mutattak a természetes környezetben. A tó város felőli oldala, ahová a Műcsarnok felépült, akkoriban még szerves része volt a Városliget fás-ligetes zöldterületének.

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Amint az 1905-ben postára adott, litografált levelezőlapon láthatjuk, a Műcsarnokot mindkét oldalról fák vették körül, elöl pedig egy kocsifelhajtóként is szolgáló sétány választotta el a sétányokkal szabdalt parktól (képes levelezőlap, magángyűjtemény)

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
A szokatlan látvány más nézőpontból: a Műcsarnok város felőli oldalán, a mai buszparkoló helyén fák, bokrok, virágágyások, sétatéri pad és a szökőkút medencéje (képes levelezőlap, 1907, magángyűjtemény)


Miután a Műcsarnokkal szemben 1906 decemberében megnyitották a Szépművészeti Múzeumot, amelyet Schickedanz Albert és Herczog Fülöp tervezett, 1909-ben az új épület előtti területet is parkosították. Az így létrejött ikerpark mindkét oldalán egy-egy szökőkutat is elhelyeztek. Középen ekkor már állt a Millenniumi emlékmű oszlopsora, igaz, még a királyszobrok nélkül. A lovasfogatok és a még ritkaságnak számító automobilok a középen szabadon hagyott, széles sétányon, Gábriel arkangyal szobrát megkerülve jutottak el a Városligeti-tó hídjához.

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
A Szépművészeti Múzeum előtti park, nem sokkal az átadás után. Ekkor még kicsik voltak a telepített növények (Illustrierte Zeitung, Leipzig, 1909, június 10.)

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
A néhány évvel későbbi felvételen már dús növényzetet és csobogó szökőkutat láthatunk (képes levelezőlap, 1912 körül, magángyűjtemény)


A Millenniumi emlékmű helyéről az 1896. évi VIII. törvénycikk így rendelkezett: "A Városligetnek az Andrássy út és a tó közötti részében a honfoglaló Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emléket állít." Az emlékmű építészeti része, a központi oszlop és a kolonnád 1896–1905 között épült ki, ugyancsak Schickedanz Albert tervei alapján. A mai Hősök tere megkomponáltsága végső soron annak köszönhető, hogy ugyanaz az építész tervezte mindhárom meghatározó építményét, amelyek évtizedes különbségekkel épültek fel. Az emlékmű befejezése különösen elhúzódott. Több mint harminc év telt el az első kapavágástól a felavatásáig. Amint arról a következő kép is tanúskodik, a kor embere még úgy látta – hasonlóan a törvényalkotókhoz –, hogy az emlékmű nem egy térre épül, hanem a Városligeten belül, növényzettel körülvéve.

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Nem könnyű pontosan meghatározni, hol is állhatott egykor a fotós, aki számára természetes volt, hogy a királyszobrok nélküli „Milleniumi emlék”-et fákkal az előtérben, a park padján üldögélő gyerekekkel örökítse meg (képes levelezőlap, 1900 körül, magángyűjtemény)


A parlamenti bizottság fontos szempontnak tekintette az emlékmű helyének meghatározásánál, hogy „ez az alkotás a fővárosi közlekedés valamely gócpontján akképp lenne állítandó, hogy a szakadatlanul nagy néptömegek figyelmét úgy vonja magára, hogy azért a forgalmat mégse akadályozza.” Idővel persze a Városligetbe igyekvő forgalom egyre markánsabban tört utat magának az Andrássy út irányából a tó hídjához, amelyet 1896-ban logikusan a sugárút tengelyébe építettek. A Millenniumi emlékmű körül kezdett kialakulni a ma is ismert úthálózat, de még évtizedeken át szökőkutak, fák, bokrok között haladtak a Ligetbe igyekvő járművek. A motorizáció elterjedésével fokozatosan vált ez az útvonal a Városliget főbejáratává.

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
A 20. század elején már megjelentek a téren átvezető utak az épületek előtti parkok között. Ezen a felvételen épp egy ló baktat, gazdáját követve a Liget bejárata felé (képes levelezőlap, részlet, magángyűjtemény)

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Eleinte a hídhoz vezető út, a Stefániától eltérően, nem is volt kikövezve. Ligeti sétánynak tekintették, a porfelverődés ellen pedig, a park többi sétányához hasonlóan, locsolással védekeztek. A kertészek folyamatosan gondozták, locsolták az itteni növényzetet is (balról: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum, Kerekes J. Zoltán, 1909, jobbról: Fortepan / Schoch Frigyes, 1914)


A kor embere számára szimpatikusabb volt a virágágyásokkal tagolt „sétatér” a kopár kősivatagnál. Gyönyörködjünk a parkosított Hősök tere látványában a különböző évszakokban.

 

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
A felvétel 1930-ban készült, valószínűleg egy hétvégi napon. Amint látható, a Millenniumi emlékmű körüli tér és a bevezető út a gyalogosoké, egyetlen járművet sem látunk (Fortepan / Schwimmer János)

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
A Szépművészeti Múzeum előtti, szépen gondozott park, fákkal, cserjékkel, nem sokkal a „lekövezés” előtt, az 1930-as évek elején (Fortepan / Somlai Tibor)

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Téli életkép örökzöldekkel (Élet a régi Városligetben, 2013. 141. o.)


1928-ra helyükre kerültek az utolsó királyszobrok is a Millenniumi emlékmű kolonnádján. A honfoglaló vezérek szoborcsoportja előtt elhelyezték a Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét, mely elé, az akkor még parkosított tér stílusához igazodva, félkörben pázsitot telepítettek.1929. május 26-án megtartották a Millenniumi emlékmű végső felavatását. 1932-ben pedig az addig névtelen tér megkapta a Hősök tere nevet.
 

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Az 1935-ben készült légifelvételen jól kivehető, hogy az immár saját névvel rendelkező tér kezdi felvenni ma ismert formáját. A szökőkutak még megvannak, de a parkosított területek visszaszorulóban, helyüket fokozatosan a felvonulásokra, rendezvényekre alkalmas, kövezett felületek veszik át (Fortepan / Szent-Istvány Dezső)


 

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Az utolsó pillanatok egyike, amikor az emberek még sétaúton közlekedtek a téren át és a Millenniumi emlékmű előtti térség sem volt lekövezve. A felvétel 1932–1936 között készült (képes levelezőlap, magángyűjtemény)



Az évtizedeken át szépen gondozott parkot 1938-ban szüntették meg végleg, amikor a teret az Eucharisztikus Kongresszus miatt átépítették. Mintegy száz méter szélességben lekövezték, hogy a központi rendezvényre érkező százezres tömegnek helyet biztosítsanak. Az újabb nemzedékek már ebben a kövezett formájában ismerték meg a teret, mely a díszburkolattal is megkapó látványt nyújt a tó és a hatalmas park szomszédságában. 
 

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
A parkoló gépkocsikkal együtt is szép látvány  madártávlatból, esti díszkivilágításban a díszburkolattal ellátott tér (Civertan Grafikai Stúdió / wikipédia)



A 21. századi ízlés mintha visszakanyarodna a száz évvel korábbi felfogáshoz: az emberek a természetes, zöld környezetben otthonosabban érzik magukat, mint a mégoly látványos, monumentális, de az utolsó négyzetméterig kővel borított téren. Erre az ízlés- és szemléletváltozásra is reflektált Persányi Miklós, a Liget Projekt kert- és tájépítészeti miniszteri biztosa első sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, hogy legszívesebben minél előbb száműzné a sokezres, a Ligetet kettévágó, zaj- és levegőszennyezéssel járó autóforgalmat a Kós Károly sétányról és újraparkosítaná a Hősök terét.

 

Liget Budapest Projekt Városliget Hősök tere
Búcsúzóul és emlékeztetőül idézzük fel még egyszer a parkosított Hősök tere látványát egy 1937-ből származó felvétellel (képes levelezőlap, magángyűjtemény)

A közlekedés 20. századi benzingőzös forradalma:a lovak helyét a Liget útjain is átvették az autók

A Fővárosi Önkormányzat döntése értelmében július végétől szeptemberig, az augusztusi hétvégéken lezárták az autóforgalom elől a Városligetet átszelő Kós Károly sétányt. Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói így a hétköznapoknál lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhettek, sportolhattak, használhatták a játszótereket. A nagy többség támogatását elnyerő intézkedés kapcsán érdemes áttekinteni az autók, buszok, motorok ligeti térfoglalásának több mint százéves történetét.

Liget Budapest Projekt Közlekedés Kós Károly sétány Autóforgalom ParkolóA beköszöntő 20. század vívmánya: társaság gépkocsival 1900 körül, a Városliget egyik sétányán, a Kis Színház előtt. Kormánya szokatlan helyen, a jobboldalon, mivel akkoriban a "balra hajts" szabálya szerint közlekedtek Magyarországon (fokert150.hu)

Mitől lesz különleges az új Néprajzi Múzeum?

Novemberben bezár a Néprajzi Múzeum a Kossuth téren, elkezdődik a a csomagolás majd a költözés a 2018 végére elkészülő Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, ugyanakkor elkezdődhet az Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület építése is. A Napur Architect pályázatnyertes tervei alapján készülő, közepén a föld alá ívelő új néprajzi palota a Városliget kapuja is lesz. Földből kiemelkedő két szárnya már nevet is kapott: az északi a "zajos"oldal, a déli, vagyis az Ajtósi Dürer sor felőli a "csendes" oldal. Míg az előbbibe zajosabb közösségi funkciók kerülnek, földszintjén a liget látogatóközpontjával, első emeletén a gyermekmúzeummal, fölötte pedig rendezvénytermekkel, az utóbbi szárnyban pedig lesznek az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek. A földfelszín alatt pedig a két szárnyat összekötő, az egész épület hosszában végighúzódó kiállítóterek. Ide majd csak a tervezett épületátadás után kezdheti meg a beköltözést a múzeum. Kemecsi Lajossal, a Néprajzi Múzeum főigazgatójával erről az időszakról beszélgettünk.