A Liget legszebb szobrai - 2. rész

A Vízhordó fiútól Darányi Ignácig

Sokan nem is tudják, hogy az ország egyik leggazdagabb szoborparkjának ad otthont a Városliget. Virtuális sétánk második részében a két világháború között készült és felállított, napjainkban is látható városligeti szobrok közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, felavatásuk időrendjében.

Az 1. világháborút követő évtized eseménytelensége után, 1928-ban egyszerre négy szép alkotással gazdagodott a park. A vásárlási akció, mellyel a főváros vezetése segíteni kívánta a művészeket, olyan kedvező visszhangot váltott ki, hogy 1929-ben két további, jelentős művészi értéket képviselő művel bővült tovább a ligeti szoborpark.

1928 A négy, egyidőben felállított szoborból három ma is ott áll az egykori Stefánia út mentén. A Vízhordó fiú, Erdey Dezső (1902 1957) alkotása mintha a közeli Ifjúság kútjából hozná a vizet. Tersánszky Józsi Jenő, a Kakuk Marci szerzője 1928-ban A kannás fiú címen mutatta be a remekmívű, finoman kiegyensúlyozott bronzalakot: - Ez a kis szobor, bár jelentéktelenségnek tetszik, mindenképpen fontos tény, szerény véleményem szerint, Budapest szépészeti történetében. Haladás, kiegyezés, eredmény, remény, ígéret, üdülés, minden, amit csak akarunk. Hogy naturalizmusa kissé akadémikus és tetszetősségre pályázó, annyi baj legyen! Ha jó! Ez a szobor pedig jó. Nagyszerű, életteljes a mozdulata, új a felfogása, nemes a hatása. Művészet! 

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
- Végre-végre, a Városligetben is akad egy zugoly, amely kifogástalan, önmagában és a környezettel együtt, szerénységében, úgy ahogy van, mert kiegészíti általa az emberkéz munkája a jó Isten remekeit - Tersánszky ezzel a gondolattal fejezte be A kannás fiú méltatását (a baloldalon Zentai József 1958-as felvétele, jobbra pedig 1941-ben készült, téli amatőr fotó, Fortepan / Kurutz Márton)


1928 A Körönd és a Műcsarnok között, ugyancsak a Stefánia út mentén állították fel 1928-ban az Ifjúság kútját. A márványból faragott, kecses nőalak Horváth Géza (1879 – 1948) alkotása, a kút tervét Cserhalmi Jenő (1877 – 1944) készítette. A téma és a kompozíció is illik a park hangulatához, pedig a művész eredetileg nem ide tervezte az aktot. A főváros a Műcsarnok 1925-26. évi aktkiállításán vásárolta meg az alkotást, és a műemléki bizottság javasolta, hogy a szobor egy kúttá kiképzett alapépítményen kerüljön a Városligetbe. A kútszobor egyetlen hiányossága, hogy több más fővárosi díszkúthoz hasonlóan, nem tölti be eredeti funkcióját. Ebből a kútból sem csobog már régóta a kompozíciót elevenné tevő víz.
 

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
Az Ifjúság kútjából már az 1950-es évek végén sem folyt a víz (a baloldalon Zentai József fotója, Thaly Tibor: A 200 éves Városliget, Bp., 1958, jobbra a kútszobor napjainkban készült felvételen)


1928 Témáját tekintve nem illeszkedik szorosan a Városliget karakteréhez, ám kiváló művészi kvalitású alkotás Beszédes János László (1874 – 1922) Pányvavető szobra. A főváros a művész halála után, a hagyatékából vásárolta meg az alkotást. A kétméteres bronzszobrot Fülöp János hortobágyi számadó csikósról mintázta alkotója. A haraszti mészkő talapzaton álló, népviseletbe öltözött, kezében pányvát tartó csikós az alföldi népéletet, Petőfi szabad pusztai világának hangulatát idézi fel közel kilenc évtizede a nagyvárosi parkban. 
 

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
Beszédes János szobra hosszú ideig méltatlan környezetben, a BNV irodaépületének kerítéséhez szorítva állt. A műgyűjtők körében nagy népszerűségre tett szert kicsinyített, 47 cm-es bronz változata, amely a képzőművészeti aukciók kedvelt darabja (a baloldalon a szobor eredeti környezetében, Lyka Károly, Budapest, szobrai, 1955, jobbra a Pányvavető kisplasztika változata, magángyűjtemény)


1929 A főváros művészeket támogató vásárlásainak második ütemében került a Műjégpálya bejáratához az Íjász. Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884 – 1975) 1918-ban készült bronzszobrának érdekessége, hogy először nem a Városligetben volt látható. Több példány is készült belőle: a Zala megyei születésű művész tiszteletére Zalaegerszegen állították fel az egyiket. Látható replika a világszerte népszerű Íjász szoborból Svédországban, az Egyesült Államokban, sőt Indonéziában is.

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
Kisfaludi erőteljes, szuggesztív szobrát a francia Bourdelle Íjazó Herkules című műve ihlette (a baloldalon Fortepan / Eperjesi Gyula, 1952, jobbra Vajszada Károly felvétele, 1967, Fortepan / Zsanda Zsolt)


1929 Stróbl Alajos (1856 – 1926) is azon jelentős művészek közé tartozik – Ligeti Miklós, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Zala György mellett -, akiknek több szobra áll a Ligetben, illetve a parkkal szerves egységek alkotó Hősök terén. Olvasó lányokat ábrázoló alkotását eredetileg a Washington sétányon állították fel,. 1933-ban helyezték mai helyére a Stefánia út mellé, az akkori Fővárosi Múzeum (ma Olof Palme Ház) közelébe. Az olvasó lányokat eredetileg a Jókai-emlékmű mellékszobrának szánta a művész. A hangulatos páros szobrot a művész halála után Jókai özvegyétől, Nagy Bellától (1879 – 1947) vásárolta meg a főváros. A művészi szempontokon túl feltehetően az is motiválta az akkori döntéshozókat, hogy Jókainét támogassák a vásárlással. A bronzszobrot egyébként 2009-ben megpróbálták ellopni. Ledöntötték a talapzatáról, 8-10 méternyit vonszolták, de szerencsére elvinni nem tudták, feltehetően a súlya miatt. Ma is eredeti helyén látható.

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
A szobor kapcsolatát a Jókai-emlékművel az is kifejezi, hogy a lányok által olvasott bronz könyvre Jókai Mór egyik regényhősének, Kárpáthy Zoltánnak a nevét vésték (a baloldalon Zentai József 1958-as felvétele, jobbra Fortepan / Koroknai-Tegez Ferenc, 1938, a jobb felső sarokban közeli felvétel a lányok kezében nyugvó bronz könyv címlapjáról)

1930 A városligeti szobrok tematikája igen változatos, a szabadsághősök emlékműveitől az állatszobrokig mindenféle téma megtalálható. A szoborállításokkal igyekeztek olyan művészek emlékét is megörökíteni, akik a gyermekeknek szóló műveket alkottak. Közéjük tartozik Pósa Lajos (1850 – 1914) tanár, lapszerkesztő, aki Benedek Elekkel elindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Én Újságom címmel, amelynek szerkesztője is volt. Az emlékszobor költségeit is az Én Újságom szerkesztősége által szervezett közadakozásból gyűjtötték össze. Margó Ede (1872 – 1946) 1930-ban készítette el a talapzattal együtt több mint háromméteres bronz szobrot. A talapzaton eredetileg két mese-témájú dombormű is látható volt, amelyek sorsa 1952 óta ismeretlen.

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
Pósa Lajos emlékszobra a Vakok kertjének közelében, a Városligeti körút és az Olof Palme sétány Ajtósi Dürer sori találkozásától nem messze található (a baloldali újságfotón az író tisztelőinek egy csoportja, jobbra a szobor napjainkban, OSZK Országalbum / juhaszj)


1931 Az 1896-os millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportjának tervezését annak idején Alpár Ignác (1855 – 1928) nyerte el. A neves építész olyan sikeres épületegyüttest tervezett, hogy a kiállítás után tartós anyagokból újjáépítették, és ma is áll Vajdahunyadvár néven. Telcs Ede (1872 – 1948) szobrászművész háromméteres bronzszobra méltó helyre, az Alpár által megálmodott vár bejárata mellé került. Érdekessége, hogy az építészt középkori céhes öltözetben ábrázolja. Ennek magyarázata, hogy az emlékszobrot a budapesti építőmesterek nagymúltú ipartestülete állíttatta, melynek egy időben Alpár Ignác az elnöke volt. A céhes öltözet arra is utal, hogy építészként középkori elődeinek legszebb alkotásait örökítette meg Vajdahunyad vára történelmi korstílusokat felidéző épületeiben. Hetvenedik születésnapa alkalmából, 1925-ben bronzplakettjét is elhelyezték tisztelői az általa tervezett épületcsoport falán.
 

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
A szobor kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Alpár Ignác halála is egy emlékszoborhoz kötődik. Már elmúlt hetven éves, amikor New York-ba utazott 1928-ban, az ottani Kossuth-szobor leleplezésére. Hazafelé, útközben megállt Svájcban, ahol váratlanul meghalt (wikipédia / Ivanhoe, wikipédia / Csurla)


1931 Amikor a huszadik század elején Vajdahunyad várát újraépítették, hosszú távra szóló funkciót kerestek az épületnek. Darányi Ignác (1849 – 1927) agrárpolitikus, aki több kormányban is működött földművelésügyi miniszterként, sokat tett azért, hogy itt találjon otthonra a Mezőgazdasági Múzeum. Halálát követően a Magyar Mezőgazdák Szövetsége gyűjtést indított, hogy a múzeum épületénél állítsanak emlékszobrot Darányinak. Kisfaludi Stobl Zsigmond alkotása - hasonlóan az Anonymushoz és a Károlyi Sándor szoborhoz -, ülve, egy padon ábrázolta az egykori földművelésügyi minisztert. Talapzata haraszti mészkőből készült, a bronzöntést Krausz Ferenc végezte. A szobrot az épület tó felőli oldalán, a „német torony” előtti sziklakertben állították fel.  Az 1944-es bombázások során a Darányi-szobor súlyosan megsérült. További sorsáról annyit tudunk, hogy évekig egy szoboröntő cég raktárában tárolták. 1950-ben elszállították innen, és feltehetően, több más háború előtti “reakciós” alkotással együtt, beolvasztották a rengeteg bronzot igénylő, monumentális Sztálin-szoborba.
 

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
Darányi Ignác volt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megálmodója, aki az intézmény alapító okiratában rögzítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék” (amatőr felvétel 1935-ből, Fortepan, a jobb felső sarokban a bombázásokban megsérült szobor, közterkep / mapublic )


2017 Darányi Ignác emlékszobra a háborús sérüléseket követően megsemmisült, ám szerencsére a műalkotás kisméretű makettje épségben fennmaradt a Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében. A 2007-es centenáriumi kiállítás látogatói is megtekinthették. A korabeli fotók és a megőrzött makett alapján Kisfaludi Strobl Zsigmond művét napjaink egyik elismert emlékmű-szobrásza, Györfi Sándor a megsemmisült eredeti alkotásnak kijáró alázattal alkotta újra. Az újjászületett szobor nem az eredeti helyére került, hanem a múzeum udvarának egyik hangsúlyos pontjára, a középkori kerengő elé. Darányi Ignác új szobrának talapzatán, hasonlóan az eredetihez, a következő, Vajdahunyad várára utaló felirat olvasható: „SI MONUMENTUM QUAERIS, CIRCUMSPICE”, azaz: Ha emléket keresel, tekints körül.

Liget Budapest Projekt Városliget Szobrok
Halálának 90. évfordulóján, 2017 májusában avatták fel másodszor Darányi Ignác egykori földművelésügyi miniszter szobrát  a Magyar Mezőgazdasági Múzeum udvarán (wikipédia / B jonas)

A Liget legszebb szobrai - 1. rész

Anonymustól Szent Kristófig

Sokan nem is tudják, hogy az ország egyik leggazdagabb köztéri szoborparkjának ad otthont a Városliget. Főbejáratánál a Millenniumi emlékmű méltóságteljes szoboregyüttese fogadja a látogatókat. Beljebb, a sétányokon pedig különböző korokból származó, változatos témájú alkotások sorakoznak. Virtuális sétán első részében az 1. világháború előtt készült városligeti szobrok közül azokat mutatjuk be felavatásuk időrendjében, melyek napjainkban is láthatók.

1832 A Városliget tervezője, Nebbien Henrik az 1810-es években a park fái között a nemzet nagyjainak emlékszobrait szerette volna elhelyezni. Kisfaludy Károly halála után a költő barátai 1832-ben gyűjtést szerveztek, hogy felállítsák a leendő nemzeti pantheon első emlékművét. A Kisfaludy szobrot végül nem a ligeti tó egyik szigetén, hanem a Nemzeti Múzeum kertjében helyezték el.

Városliget Liget Budapest ProjektA legelső városligeti szoborterv ugyan nem valósult meg, de el tudjuk képzelni, milyen lett volna, mert a közadakozás népszerűsítésére több fantáziakép is készült (a nagyobb képen ismeretlen művész korabeli fantáziafestménye, jobbra fenn pedig Hofmann rézmetszete a szobortervről, Aurora folyóirat, 1832)

A Városliget tájépítészeti megújításának tervei

A Liget Projekt tájépítészeti terveinek elkészítésére kiírt pályázatot 2016-ban a Garten Studio nyerte meg. Nem sokkal később el is kezdődött a tervezőmunka. Hol tart most, milyenek lesznek a Városliget megújuló zöldfelületei és a park létesítményei? Erről kérdeztük a pályázat után egy évvel Szloszjár Györgyöt, a Garten Studio vezetőjét 

Mit tart tervük legfőbb erényének?

Talán azt, hogy Nebbien Henrik kétszáz évvel ezelőtti, eredeti koncepciójának helyreállítása mellett tettük le a voksunkat. Ez egy érett tájképi kompozíció volt, s ahol lehet ennek a térszerkezetéhez, arányaihoz térünk vissza.

A kiírásban is eleve fontos szerepet kapott a kert történetisége.

Igen, de azt hiszem, a Nebbien-féle koncepciót a mi tervünk hozta vissza legkarakteresebben. Tudomásul véve persze, hogy azóta a területből jelentős részeket lecsatoltak. A vasúthoz, az Állatkerthez, a Hősök teréhez, a Kós Károly sétányhoz, a múzeumokhoz. Mégis, ha valaki a tervünkre ránéz, nem egy fragmentált koncepciót lát, hanem egy átfogó tájépítészeti szemléletű tervet. Tehát azt hiszem, ez a legfőbb erénye, hogy ezt a történeti, tájképi jelleget a legmarkánsabban tudtuk megjeleníteni.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

A leglátványosabb két eleme ennek, a Városligeti tó visszaalakítása és az Olof Palme sétány szinte teljes eltüntetése. Említhetnénk persze a Kós Károly sétány autómentessé tételét is, de ott azért a fő nyomvonal megmarad, széles promenádként. Ezek közül talán az Olof Palme sétány kiiktatása szorul leginkább magyarázatra, hiszen annak is volt történeti hagyománya, ez volt az Andrássy utat és a Stefániát összekötő kocsikorzó útvonala a XIX. század végén.

Az Olof Palme sétány megszüntetése a Nebbien-féle térszerkezet, különösen a rondó körüli területek visszaalakítása miatt történik. A Városligeti fasor vonalában az egykori rondó körkörös, háromosztatú útvonalakkal körbezárt körsétány volt, egy kapumotívummal a fasor felé. Körülötte pedig sejtes, gömbölyded formákba rendezett ágyások, növényfelületek terültek el, közöttük szabálytalan útrendszerrel. Ezt vágták át a XIX. század végén a kocsikorzóval. Ha vissza akarjuk hozni az eredeti kertszerkezetet, abba nagyon nem fér bele, hogy ezt egy sugárútszerű útvonal kettészeli. És bár a ligeten át a Stefániára való kikocsizás emlékezete máig megvan, de ez már csak emlék, a valóságban nem létezik. Ráadásul a gyalogosforgalom is csekély a Stefánia felől. Egyedül a kerékpárosok használják intenzívebben ezt az útvonalat, de nekik helyette tudunk alternatívát kínálni a ligeten keresztüli gyors és andalgós áthaladásra egyaránt.

Az nem okozott problémát a parkrekonstrukciós törekvésekben, hogy az új Néprajzi Múzeum belevág a hajdani rondó szélébe?

Nem vesz el többet, mint a jelenlegi parkoló, és az építésznek túl nagy mozgástere sem volt, hiszen az épület helyét ide jelölte ki a szabályozási terv. Viszont pozitív gesztust gyakorolt a rondó és az itt álló 56-os emlékmű irányába azzal, hogy az épület itt, a találkozási ponton egészen a föld alá hajlik. Az, hogy a rekonstruálandó rondó egy csonka kör lesz, sajnos adottság. Más kérdés, hogy mennyire akarjuk majd ezt az elmetszettséget hangsúlyozni az ágyások és az épület találkozásánál.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

Lesz konflis a ligetben?

Megvan a lehetősége, hogy látvány vagy turisztikai jelleggel majd legyen valamilyen nem robbanómotoros jármű, ami körbejár a ligetben, ez lehet akár egy lóvontatta jármű is, de külön kiépített infrastruktúrája nem lesz.

Az Olof Palme házat is nehezebb lesz megközelíteni az Olof Palme sétány nélkül, hiszen e mellett vezetett el az út.

Pontosabban mögötte. Most azonban az épület visszanyeri az eredeti bejáratát. Hisz az a homlokzata, ahonnan az utóbbi időben a bejárás volt, az igazából a hátulja. A főbejárat most visszakerül a keleti oldalra. Előtte rózsakert és szökőkút létesül, ami felértékeli az érkezési pontot, és helyrebillenti a ház arányait. A királydomb felőli hátsó terasz pedig a nyitott, zöld térségre néz majd.

A tó változásairól szólva kezdjük talán azzal, hogy miből fog táplálkozni a tó, ha nem a Széchenyi Fürdő vizéből.

Én nem mondtam, hogy nem abból fog.

Akkor miképp válik élővé, hiszen mint Radó Dezső nyolcvanas években kiadott könyvében is olvashatjuk, épp azért nem sikerült vízinövényeket maradandóan visszatelepíteni a vízbe, mert a Széchenyi Fürdő használt vizét nem bírták. Azóta sem.

Készül egy Liget-szintű vízstratégia is, amely pontosan arról szól, hogy milyen vizeket milyen célra veszünk ki, és használunk fel. Tény, hogy a tó táplálására nagy mennyiségű termálvizet használunk, napi 3-4 ezer köbmétert, amely részben elpárolog, részben túlfolyóval a csatornahálózatba távozik, tehát nem hasznosul például a park zöldfelületeinek öntözésére. Mi a tavat egy lépcsőzetes mederrel képzeljük el, mégpedig úgy, hogy a fölső tónál át tudjon bukni a víz a mederben áthaladó kisföldalatti betonalagútja fölött, s a tófenék egyre mélyüljön aztán az alsó tó felé. Lesznek pontok, ahol a két méteres vízmélységet is el fogja érni. A csónakázás jelenleg csak a jégpálya melletti szakaszon lehetséges. Mi szeretnénk elérni, hogy a Széchenyi-sziget körbecsónakázható legyen és még a visszaállított Páva szigetet körülölelő tóágba is be lehessen evezni egy darabon.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

Jelenleg hány ponton érkezik víz a tóba?

Egy ponton, a Robinson étteremmel szemben. Mi továbbra is alapvetően a használt termálvízzel számolunk a tó táplálásánál, de fogunk telepíteni egy tisztítóművet és sokkal több helyen engedjük be illetve ki a vizet, ezzel is javítva a tó vízkormányzását, oxigénellátását. Négy-öt helyen tervezünk új befolyót. A projekt kapcsán a termálvíz energetikai célú hasznosítása is szóba került. Ami azt jelenti, hogy ezzel tudnák fűteni az új épületeket, a hűtéshez pedig hidegvizes kutakat fúrnának, Adott esetben ezek vizét szintén hasznosíthatjuk a tó táplálására, illetve öntözésre is. Alaptörekvésünk arra irányul, hogy a jelenlegi öntözés nélküli zöldfelületek vízegyensúlyát helyreállítsuk. Ez is indokolja az új kutakat. Lesznek más vízforrások is. A kis tó például részben az Új Nemzeti Galéria tetejéről lefolyó esővízből táplálkozik majd, részben pedig kútvízből.

A tómeder betonja megszűnik?

Részben megszűnik, de a mederátépítési tervünk még nincs meg részletesen. Ha élővé akarjuk tenni a tavat, márpedig ezt szeretnénk, akkor el kell érni, hogy csak a műjég területe legyen az, amelyet télre vízmentesítünk, mobilgátak segítségével, mégpedig úgy, hogy ehhez ne kelljen leereszteni az egész tavat, mert azzal az élővilág sérül. A jelenlegi betonmederrel az is baj, hogy egyenletes a mélysége, nincsenek benne mélyebb telelőhelyek a halak számára, márpedig ilyenekre szükség van, már csak ezért is bontani kell. A mostani egy méter körüli vízmélység teleléshez kevés. Másfelől viszont nem lehet teljes egészében a betonmedret felszámolni, egyebek mellett azért, mert a tó alatti réteg vízáteresztő. Ha fölnyitjuk a betont, valami mással kell szigetelni a tavat, például bentonit paplanos szigeteléssel, amelyen a nád gyökérzete már át tud nőni.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

A vár alatti szigetparton egy nádas látszik a látványterveken, amelybe móló vezet be. Több helyen tervezik az élő vízpart visszaállítását.

Az a rész, amelyet említ, most is viszonylag be van nőve. Olyan helyeken gondolunk vízi, vízparti növényzetre, ahol a sétány eltávolodik a vízparttól. De lehet nyíltvizes részeken, szigetszerűen is ilyen vegetációt kialakítani.

Szökőkutakat is látunk majd az újjávarázsolt tóban, bár szökőkutak voltak is.

Igen úszó szökőkutak vannak és maradnának is. Részben a látvány miatt, részben levegőztetési céllal. Ami újonnan felmerült, hogy a földalatti alagút hátán átbukó vízlépcső és a Millenniumi híd közötti részen egy külön kezelt, tisztán tartott medencerészen lenne esetleg egy látványos, magasra lövellő szökőkút és programozott vízjáték, viszont ez elég költséges.

A hidak kapcsán: ismert, hogy a Vajdahunyadvár szigetét, a mai Széchenyi-szigetet valaha Drótszigetnek nevezték az oda átvezető függesztett fémhídról. Ezt visszaidézik valamiképp a tervezett öt új híd valamelyikén?

Pont erre a szigetre nem épül új híd, egyéb helyeken pedig indokolatlan lenne ugyanazt a szerkezetet másolni. Persze, mi is kísérleteztünk vele, hogy vissza lehet-e hozni, de az derült ki, hogy ez most ide nem alkalmas. Annyit ígérhetek, hogy az új hidak némelyikénél gondolkodunk a régi dróthídkorlát rombuszos kiképzésének megidézésén. De nem „drót”, hanem vasbeton alapszerkezetű hidak lesznek, amelyek azonban a részletek kidolgozásánál nem fogják a finomságot nélkülözni

Egy másik téma: az aszfalt és a burkolt felületek sorsa. Szóba került, hogy a Hősök tere kövezetét felbontanák. De az önök tervében ez nem látszik.

A tér a jelen tervezésnek nem volt tárgya. De van róla véleményünk. Én azt gondolom, hogy a díszburkolatos rész körüli több sávnyi aszfalt, amennyiben a tér nem fog szerepet kapni többé a közúti közlekedésben, márpedig nem fog, akkor mindenképpen felbontható, zöldíthető. A díszburkolatos rész elegendő szabad helyet ad itt, léptékében elégséges a szoborcsoporthoz is. De még egyszer mondom, ez nem része a tervezésünknek.

A Kós Károly sétány is megszűnik mint autóút. Ez mindenki által pozitívan értékelt része a tervnek. Azonban a nyomvonala megmarad és egy kockaköves valódi sétány válik belőle. Tehát nem zöldfelületté válna.

Ez így csak részben igaz. Az út két szélén a két járda ténylegesen zöldfelületté válik. Sőt a középső útfelületből is faragunk kicsit. Tehát a – járdákkal együtt -  körülbelül tizenhét méter széles út mintegy tízre keskenyedik, melynek egy része aszfalt, másik része sima, vágott felületű kőburkolat lesz. Így a korzózók és a biciklisek egyaránt kényelmesen közlekedhetnek majd itt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

Hogyan alakulnának a parkban a zöldfelületi arányok százalékban és minőségben.

A Liget Projekt garantálta és a szerződésünknek is része, hogy a zöldfelületi fedettségnek nőnie kell, legalább hatvanöt százaléknak kell lennie a számított értéknek, amiből hatvanegy százalék terepszinten teljesül. Ezeket a számokat tudja a vázlatterv, és tudni fogja a park, némi tartalékunk is van még. A növekedés egyrészt abból adódik, hogy ténylegesen elbontunk jelentős aszfalt- és betonburkolatokat, például a felvonulási téren lévő nagyparkolót, amelynek helyén fásított promenád lesz. De beleszámít az élővé tett tó is, amelynek jelenleg csak egy része számít zöldfelületnek, az, amelyben állandó vízborítás található.

Akkor essen szó a növényzetről is. Több fa kerül a ligetbe. Ahogy látszik, többségében az utak mellé.

Nebbien tervének van egy kellemes, arányos térszerkezete. Aki rápillant az általa tervezett parkra, az nem egy homogén erdőt lát, hanem egy olyan közparkot, amelyben a sűrűségek, a ligetes, bokros részek és a nagy, nyílt gyepek jó dinamikájú együttessé állnak össze. Ilyen egy érett tájképi kert. Persze, az elhanyagoltabbakban aztán jelentkezik az elvadulás, sok sarjról nőtt, magról nőtt, oda nem tervezett fás növény jelenik meg. És a park karaktere ezáltal folyamatosan elenyészik. Ez például az Orczy-kertre, vagy sok kastélyparkra is igaz, nemcsak a Városligetre. Nekünk az a vállalt feladatunk, hogy az eredeti karaktert erősítsük, a gyomfákat távolítsuk el, a helyreállított úthálózatot pedig erősítsük meg fasorokkal, illetve itt-ott létesítsünk sűrű foltokat.

Milyen fajokkal szeretnének bővíteni. Olvastuk, hogy sok tiszafát képzelnek el. Ez nem annyira szimpatikus növény, nemcsak a színe mérgeszöld, hanem valóban mérgező is. Igaz, sokáig él.

A tájképi kerthez kellenek ezek a sötétebb foltok is. A vázlatterv egyébként még nem megy bele fajok konkrét elhelyezésébe. Három dolgot fogunk majd figyelembe venni ennek tervezésénél. Nebbien fennmaradt, eredeti növénytervét, ezt most fordítják németből (úgy értesültünk kötetben is meg fog jelenni), ez az egyik nagyon fontos igazodási pont. Ő egyébként olyan fajokat is használt, mint például az akác, a feketefenyő. A másik, hogy a mostani faállomány egészségi állapota alapján milyen fajták érzik jól magukat. És akkor ehhez adódnak majd olyan egyéb várostűrő fajok, amelyek beleillenek ebbe a kompozícióba. Plusz lesz egy-két speciálisabb dolog, mint a kis botanikuskert, amelyet kicsit diverzebbé szeretnénk tenni a mainál. Továbbá ott lesz a rózsakert, a kis tó.

Mondjon néhány fafajt, hogy ne csak a tiszafára emlékezzek.

Platán biztosan lesz. Láthatóan jól vannak a ligetben. Több is megvan még azokból a példányokból, amelyeket József nádor hozatott egykor az alcsúti kastélyparkból. Lesznek biztosan füzek, egy-két szép fekete nyár. A fasorokban juhar, hárs, kőris, de ahogy mondtam, még nincs kész növénykiültetési tervünk.

A gyepek?

Minél fajgazdagabb, biodiverzebb életközösségekre törekszünk. Az öntözés megoldásával lehetnek végre nagy, nyílt napozóhelyek, mint a Nagyrét, a Királydomb  környéke, ahol nyírt, karbantartott fű lesz. És lesznek olyan részek, ahol ez átmehet magasabbra hagyott, vadvirágokkal teli biodiverz gyepekbe, akár egy látványos, éles határvonal mentén elválasztva ezeket a nyírt részektől.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

Lesz rózsakert is. Korábban volt ilyen a ligetben?

A ligetben kimondottan nem, de most az Olof Palme ház elé tervezünk. Mindezt a „rózsaspecialistákkal” együttműködve. Nemzeti rózsagyűjtemények sokfelé vannak, sok helyen kastélyok kertjében. Erre emlékeztet majd az Olof Palme ház melletti rózsakert is, amely egy szimmetrikus díszkert lesz. Tudjuk, hogy ez a ház nem kastély, de egy történelmi épület, amely eredetileg Műcsarnoknak épült. Szerintem jó döntés a főtengelyébe egy díszkertet helyezni, még akkor is, ha az angol tájképi kertnek a szerkesztett rózsakert általában nem része. Mivel vannak árnyékosabb részei, ezért nemcsak rózsákat fogunk ültetni, hanem más virágokat is, például íriszeket, árnyékliliomokat.

Az új Nemzeti Galéria közönségét milyen kerti létesítmények szolgálják ki a múzeum közvetlen környezetében?

Minden egyes épület közvetlen környezetét külön tájépítész tervezi. Nekünk az a dolgunk, hogy odafigyeljünk, ezek összhangban legyenek a parktervekkel, hogy ne szülessen valami nagyon elütő dolog. Az új galéria közvetlen környezetalakítási terve majd a japán építész és a japán tájépítész kezéből kerül ki. A törekvés az, hogy az épület közvetlen környezetéből a látogató mind a négy irányba minél előbb a parkba, a zöldbe jusson ki. Az egyik ilyen távozási lehetőség például a kis dísztóhoz vezet. Ahol egyébként talál majd ligettérképet, átláthatja a park szerkezetét. Lesznek a közelben okos padok, wifi-ponttal, bubi kerékpárkölcsönző.

A játszó- és sportterek is üdítően modernek. Honnan merítették ezekhez az ötleteket, a mintákat. Például a liget délnyugati sarkában elhelyezkedő sportterek mellett lesz egy fantasztikus játszótér, több emelet magas, hálós mászóka- és csúszdarendszerrel.

Amit a látványterven megjelenítettünk az egy hálós mászórendszer, mely áttörtségével, átlátszóságával jól illeszkedik a filozófiánkba, miszerint próbáljunk a játszótéren is minél inkább természetesek maradni. A magas, nagyszabású elemeket persze számos egyéb játszóeszköz egészíti ki, hogy minden gyermekkorosztály megtalálja itt a szórakozását, és hogy a fogyatékkal élő gyermekeknek is legyen lehetőségük a kikapcsolódásra.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

A focipályára is új műfű és műanyag burkolat kerül. De a négysávos futókör nem túlzás kicsit?

Ha a nagy futókörre gondol, az nem négysávos lesz. A nagy futókört 2 kilométer hosszúra és 1,8 méter szélesre terveztük, hogy két futó kényelmesen elférjen rajta egymás mellett, ha például valaki egy vak futót kísér, ne legyen ez gond. Ami négy sávos lesz, az más. A társadalmi egyeztetések során fölmerült, hogy a környékbeli iskoláknak szükségük lenne a tornaórákhoz rendes sport- és futópályára, 400 méteres és 60 méteres futáshoz, távolugráshoz, labdajátékhoz, és próbáljunk valamit adni, mert mostanáig a PECSA melletti, rossz állapotú, aszfaltos pályákat használták tornaórára. Ezért az Ajtósi Dürer sorhoz közel, a Vakok kertje alatt lesz egy új liget-létesítmény, egy kisebb sporttelep az iskolásoknak. Az ezt körülvevő 200 méteres futókör lesz négysávos. A PECSA melletti régi betonos pályákat megszüntetjük és azt a területet visszaadjuk a zöldnek.

Két helyen is lesz kutyafuttató.

Két zárt és egy nyitott kutyafuttatót terveztünk. Sok élményelemmel, itatóval. És kísérleti jelleggel megpróbálkozunk egy bekerítetlen területtel is, hiszen kutyát ugyan a jogszabály szerint póráz nélkül futtatni csak arra kijelölt helyen lehet, de ennek nem kell feltétlen bekerítettnek lennie.

Nagyon fontos és tetszetős, hogy egységes kiszolgáló épületrendszer kerül a parkba. Kicsit segítene értelmezni, hogy mire utal az alakjuk, miért ilyen lett a megjelenésük?

Ezeket az építményeket Kis Péter építész tervezte. A vázlattervi elképzelések szerint kör alaprajzzal, faburkolattal, illetve áttetsző falakkal épülnének, melyeket árnyékoló – pergolarendszer egészít ki. Formailag a fákra, facsoportokra utalnak vissza. Falaik legnagyobbrészt üvegből készülnek, hogy aki odabenn ül, az is kilásson a természetbe. Lesz köztük három vendéglátóhely, kínálatuk szerint sörkert, pihenőkert és egészségkert fantázianévvel. És lesz kilenc új illemhely is.

Végül is becsléseik szerint mennyiből lehet mindezt megvalósítani?

Nettó 15 milliárdba kerülne számításaink szerint. Jelenleg a vázlattervek elkészítését fejeztük be. A kiviteli tervek első üteme 2018 áprilisára lesz kész.

Új otthonra lelnek a Szépművészeti Múzeum szobormásolatai

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően több évtized után végre megnyugtatóan rendeződhet a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének helyzete. A komáromi Csillag Erőd átfogó megújításával és a Városliget melletti Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) megépítésével végre méltó otthonra találhatnak a művészettörténet e különleges relikviái, amelyek a jövőben oktatási, ismeretterjesztési és tudományos célokat szolgálhatnak majd.

A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének rövid története

A Szépművészeti Múzeum egykori gipszmásolat gyűjteménye mintegy 1000 művet foglalt magába, ebből 650 antik alkotások másolata volt, 300 pedig középkori és reneszánsz szobroké. A Múzeum a 19. századi irányokat követve a szobrászat átfogó történetét, eredeti művek hiányában, másolatokon keresztül tervezte bemutatni. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait is ennek az antik, középkori és reneszánsz másolatgyűjteménynek a befogadására tervezték meg.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum SzobrokA Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka 1926-ban

Szökőkutak és díszkutak a Városligetben

A Városerdőcske 19. századi látogatói nyaranta gyakran panaszkodtak a fullasztó por miatt. Valóságos tortúrának számított gyalogosan kisétálni a népszerű kirándulóhelyre. Ráadásul a pimasz „uracsok” , a fogatjaikat hajtó előkelő fiatalurak szándékosan úgy száguldottak végig a fasoron, hogy minél jobban felverjék a port. A helyzet csak a század utolsó éveiben kezdett javulni, amikor hozzáfogtak az intenzív parkosításhoz. Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás sétaterén és a szomszédos Köröndön ekkor létesítették az első szökőkutakat. Ettől kezdve a forró napokon hűsítő vízpermet szállt a levegőben, szólt a térzene – a nyári estéken benépesültek a sétányok. A népszerű ligeti korzó elmaradhatatlan kellékeivé váltak a zenepavilonok mellett a szökőkutak.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás szökőkútja az Iparcsarnok előtti sétatéren, a zenepavilon szomszédságában (Dörre Tivadar rajza, Vasárnapi Újság, 1885. 18. szám)


A víz a kezdetektől fontos szerepet játszott a Városliget történetében. A kirándulók számára a városerdő egyik fő vonzereje a tó volt. A megnyugtató környékre előbb hideg vizes kúrát nyújtó szanatóriumok települtek, majd  a kitartó fúrással megtalált termálvíz lehetővé tette a meleg vizes gyógyfürdő megtelepedését. Maga a Liget nem vált hivatalosan fürdőhellyé, mint a Margitsziget, de a közpark egy része „kurparkként” is működött. A gyógyulni vágyók ivókúrára használták az első díszkutat, az Ybl Miklós tervei alapján 1884-ben épült Gloriettet, amely a mai Hősök tere park felőli  részén, a Millenniumi emlékmű helyén állt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Gloriett látványtervének részlete (Budapest Főváros Levéltára / Ybl Miklós Virtuális Archívum)

Az 1885-ben felépült Iparcsarnok közepére, a központi kupola legmagasabb pontja alá is egy látványos díszkutat helyeztek el, mely találkozóhelyként és igazodási pontként szolgált a látogatók számára. Kecses formáival, klasszikus megjelenésével remekül ellensúlyozta a vasszerkezetes épület gyárcsarnokszerű, kissé rideg megjelenését.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
Miközben az 1892-es Országos Dalünnep több ezer résztvevője előtt, zászlókkal felvonul a színpadra a dalárdák egyesített kórusa, középen zavartalanul csobog az Iparcsarnok díszkútja (Jantyik Mátyás rajza, Vasárnapi Újság, 1892. 35. szám)


 A Városliget két évszázados történetének leglátványosabb szökőkútját az 1896-os millenniumi kiállításra építették meg. A szökőkút medencéjében, egy sziklán szoborkompozíciót helyeztek el, mely Sió tündér legendáját ábrázolta Fáy András tündérmeséje nyomán. Maga a vízmedence 700 (!) négyzetméteres volt, a legmagasabb vízsugár pedig négyemeletnyi magasságba tört fel. Esténként váltakozó színű villanyfénnyel világították meg a vízsugarakat, miközben szólt a térzene. Nem csoda, hogy a „fontaine lumineuse”, azaz a világító szökőkút az Ezredéves kiállítás egyik kiemelkedő látványosságának számított. A horganyozott lemezből készült alakokat Mátrai Lajos György szobrász formázta, a szökőkutat Oskar Marmorek bécsi mérnök tervezte, a Ganz és Tsa. Részvénytársaság kivitelezte és működtette a kiállítás alatt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A kivilágított szökőkút este, a korzózók kényelmét szolgáló székekkel körülvéve, sétálgató közönséggel a millenniumi kiállítás idején (Morelli Gusztáv rajza, Vasárnapi Újság, 1896. 42. szám)

A  látványos szökőkutat a tartós fennmaradásra érdemes építmények közé sorolták, így a kiállítás bezárása után nem bontották el. Virágos parkot, majd látványos rózsakertet alakítottak ki körülötte. A fővárosiak kedvelt sétálóhelye maradt egészen az I. világháború végéig, amikorra berendezése tönkrement és környékét is elhanyagolták.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A virágokkal körülvett Sió regéje szökőkút a századfordulón (képeslap, részlet, magángyűjtemény)
Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A legfelső nőalak Sió tündér, a Balaton nimfája, balra Kelén és Helka, a két szerelmes, jobbra Kamor, a Balaton varázslója. Körben furulyázó pásztorgyerekek és nimfák, akik az aranyszőrű kecske fürtjeit nyújtják Sió tündérnek (korabeli képeslap, részlet, magángyűjtemény)

Nem messze az Iparcsarnok előtti sétatér látványosságától, a Köröndön is működött egy szökőkút a 20. század fordulóján. Ebben nem kapott helyet szoborkompozíció, de így is kellemes látványt nyújtott a kör alakú medence, a közepén magasra törő vízoszloppal, melyhez minden irányból tucatnyi vízsugár csatlakozott. Akkoriban Fővárosi sétánynak nevezték a szépen parkosított területet, a Liget korábbi főbejáratát, amely a Stefánia út szomszédságában népszerű sétálóhelynek számított.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Fővárosi sétány (Körönd) szökőkútja 1903-ban, népes közönséggel, akik a kor szokása szerint sétálgatnak, üldögélnek, korzóznak (korabeli képeslap, Brück & Sohn Kunstverlag, Meissen)

A Műcsarnokot 1896-ban nem a mai kopár környezetbe, hanem a Liget fái közé, a zöldbe építették. Egészen az 1930-as évek végéig a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum által közrefogott, jelentős átmenő forgalommal bíró Hősök tere is parkosítva volt. A Millenniumi emlékmű előtti zöld szigetekben fák, bokrok zöldelltek. A Városliget Andrássy út felőli főbejáratához virágágyások és két szökőkút között lehetett eljutni.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Szépművészeti Múzeum előtti szökőkút, a téren átvezető út bal oldalán, az 1910-es években (képeslap, részlet, magángyűjtemény)

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Műcsarnok előtti szökőkút, a téren átvezető út jobb oldalán, a Millenniumi emlékművel 1937-ben (képeslap, magángyűjtemény)

Az 1920-as évek közepétől egyre népszerűbb lett a Városligetben évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár. A BNV látogatói elől eleinte igyekeztek eltakarni a romos Sió regéje szökőkutat,  ám a  főváros néhány vásári szezon után úgy döntött, hogy újra működésbe hozza az egykori látványosságot. A szoborcsoportot rendbetették és újra felszerelték az esti díszkivilágítást. Sió tündére fél évszázad múltán újra népszerű lett a  közönség körében. Jött azonban egy újabb világháború és a szökőkút ismét megsérült, műkődésképtelenné vált. Ráadásul szobrainak anyaga, a horganylemez a háborút követően értékes ritkaságnak számított, így a szobormaradványokat széthordták, csak az üres medence maradt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A szökőkút  1931-től  a déli órákban  és esténként fél 6-tól fél 7-ig világítás nélkül, szerdánként, a hétvégéken és ünnepnapokon este negyed 9-től háromnegyed 10-ig kivilágítva működött (képeslap, 1930-as évek, részlet, magángyűjtemény)

Természetesen, ha a városligeti szökőkutakről és díszkutakról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Széchenyi Fürdőt. A fürdők természetes környezetet jelentenek a csobogóknak, vízköpőknek, mindenféle vízzel kapcsolatos szerkezetnek. A Széchenyi Fürdő épületkomplexumában is számos remek régi és újabb vizes alkotás látható működés közben. A gyógyfürdő szerves részét képezi a kívül elhelyezett, népszerű ivókút is.
 

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Szent István forrás és ivókút gőzölgő medencéje 1941-ben (Fortepan / Kurutz Márton)

Csodás módon a Körönd szökőkútja túlélte a 2. világháborút, majd a felvonulási tér zöldterület-rabló kiépítését is. Még a szomszédságában emelt Sztálin-szobor miatt sem rombolták le. A korábbinál egyszerűbb formában, néhány központi vízsugárral működött évtizedeken át a szocialista korszakban, mint a Városliget egyik, háború előtti időkből megmaradt szökőkútja.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Körönd szökőkútja 1955-ben, hátterében a Sztálin szoborral és a vörös csillaggal ékes MÉMOSZ-székházzal (Fortepan / Pálfi Balázs)

Az egykori Sió tündére szökőkút sem tűnt el nyom nélkül. Szobrait ugyan széthordták a háború végén, de egykori helyén, feltehetően medencéje és csőrendszere maradványainak felhasználásával új szökőkutat készítettek. Az 1960-as évek elején újrainduló Budapesti Nemzetközi Vásár központi terének egyik dísze, a átogatók kedvelt találkozóhelye lett. A lámpákkal kivilágított, függőleges és ferde vízsugarakat lövellő szökőkút az 1970-es évek elejéig gyakran feltűnik a BNV-t ábrázoló korabeli képeslapokon.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A BNV kivilágított szökőkútja a vásárváros központi terén, modern építészeti környezetben, 1968-ban (képeslap, magángyűjtemény)

A Budapesti Nemzetközi Vásár 1972-ig működött a Ligetben. Kiköltözése után jelentős terület szabadult fel a park szivében. A korábbi vásárterület peremén, a Széchenyi Fürdővel szemben állították fel 1978-ban a „Sellők" díszkutat, melyet egy időben „Faun és sellők” néven is emlegettek. A mészkő ülőkockákkal körülvett, 15 méter átmérőjű medence közepén ugyanis kétméteres bronz faunfigura ül síppal, körülötte pedig öt sellőszobor látható. A játékos bronzfigurákat Kerényi Jenő szobrász formálta, az építészeti tervező Szabó István volt.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
A Sellők díszkút a Kós Károly sétányon, 2015-ben (Globetrotter19 / wikimedia)


Idén a városligeti tavon újból megjelent a régóta hiányolt szökőkút. Az 1980-as évektől már működött hasonló, amely nagy népszerűségnek örvendett, de az ezredfordulóra véglegesen elöregedett és leállították. A Liget Budapest Projekt megrendelésére a FŐKERT 2014 óta folyamatosan végez különböző felújítási munkálatokat a parkban. Ennek a programnak a keretében kelt újra életre a Városligeti tó egész évben feltöltött részében a szökőkút. Mellette egy úszó levegőztető rendszer is helyet kapott, mely a vízsugarakkal együtt javítja a víz minőségét. Gyorsan megkedvelték a hazai és külföldi látogatók a legújabb látványosságot, mely tovább erősíti a víz és a Városliget több mint két évszázada tartó, szoros kapcsolatát.

Liget Budapest Projekt Városliget Szökőkutak
Új szökőkút a városligeti tavon