Mitől lesz szexi az új Néprajzi Múzeum?

A Liget Projekt ikonikus eleme az új Néprajzi Múzeum. Az elképzelések szerint a Városligeti fasorral szemben lévő, elég kopár parkoló helyére kerülne majd az új múzeum, amely izgalmas, valóban modern jelképe lehet a környéknek és Budapestnek is, egyúttal pedig a Liget kapuja lesz majd. A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos leplezetlen izgalommal mesélt az új épület felépítéséről és funkcióiról, egyúttal képzeletben végigkalauzolt bennünket a jövőbeli folyosókon. 

Tulajdonképpen már az építkezés előtt el is költözött a Néprajzi Múzeum új épülete. Erre miért volt szükség? 

Változott a helyszín. Korábban egy bekanyarodó, “L” alakú saroképületről volt szó. Voltak olyan elemei, amelyekre múzeumszakmai szempontok alapján azt mondtuk, hogy nagyon elégedettek vagyunk vele. Például egyszerűen lehetett közlekedni benne, átlátható rendszert képviselt. Szerintem annak az elvárásnak is eleget tett, hogy kapu jellege legyen a Liget felé, hiszen volt benne egy átjáró is. Mivel azonban változott a helyszín, ezért már nem lehetett szó arról, hogy megmaradjon az a terv.  És hát ne felejtsük el, hogy azért nagyon komoly kritikája volt annak a francia elképzelésnek. Bár voltak olyan építészek, akik meglátták benne azt a színvonalat, amely miatt értékes lehetett volna az az épület is. A közönség számára viszont nehezebben volt elfogadható, nem találták szerethetőnek. Még egyszer mondom: belülről, mint múzeum, nagyon jó volt az is. Igaz, hogy nem ez az egyetlen szempont.

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos
Kemecsi Lajos - Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Most pedig van egy új terv, egy új épülettel, a Városligeti fasorral szemben. Ha jól láttam, akkor itt is van egy kapu, csak éppen fejjel lefelé fordítva, a földbe süllyesztve.  

Ami egyébként nagyszerű ötlet a tervező részéről. Nemzetközi tervpályázatot írtak ki az új épületre is, amellyel kapcsolatban továbbra is kihívást jelentett, hogy változatlanul képviselnie kellett a kapu jelleget a város felől a Liget irányába. Jobb helyre került az épület így. Azzal együtt is, hogy kezelnie kellett még az 56-os emlékművet és annak környezetét is. A pályázók nagy többsége ezt úgy oldotta meg, hogy fölötte átívelő épületet terveztek, ami esetenként robusztus végeredményt szült. Voltak azért bőven izgalmas tervek, és tényleg jó építészirodák pályáztak.  

Nekem például rögtön beugrik Zaha Hadid irodája.  

De az csak az egyik példa. Egyébként kaptunk olyan visszajelzéseket is, amelyek szerint a Néprajzi Múzeum túlságosan is tudta, hogy mire van szüksége. Milyen méretekre, milyen terekre tart igényt. Még a takarítószekrény méretét is megadtuk. Elismerem, hogy ez az építészek határtalan szárnyalását befolyásolhatta, ennek ellenére azért elég változatos tervek születtek. De az igényeink szöveges meghatározásán túl lehetőség adódott arra is, hogy személyesen találkozzanak velünk a pályázók. Volt alkalmuk látni a mostani működésünket, láthatták, hogy mi jelent számunkra problémát, bevittük őket a kerámiagyűjtemény raktárába is. Erre például azért volt szükség, mert a pályázati kiírásba beleírtuk a látványraktárat is, amit elsősorban a kerámiákra építenénk. Szerettük volna azt, hogyha látják, hogy ez mit jelent, hogy milyen is valójában az a 35 ezer darabos gyűjtemény. Megdöbbentően impulzív látvány.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

35 ezer darab kerámia vár majd a látogatókra a látványraktárban? 

Nem, dehogy! Ekkora mennyiség még egy rajongó muzeológusnak is sokkoló. Az az egyik cél, hogy a raktárakban őrzött tárgyaink minél nagyobb részét láthatóvá tegyük. Egyébként az a helyzet, hogy a világ néprajzi múzeumai általában a gyűjtemény 2 százalékát állítják ki a látogatók elé. Ezt én egészségtelennek tartom. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni szerettünk volna. Ezért fogalmaztuk meg a világban egyébként egyre terjedő látványraktár koncepciónkat. Ez azt jelenti, hogy az építésznek végig kell gondolnia azt, hogy olyan teret hozzon létre, ahol gyakorlatilag mindenki találkozhat ezekkel a tárgyakkal. Rengeteget foglalkoztunk azzal, hogyan lehet megmutatni a lehető legtöbb múzeumi tartalmat, összhangban az épülettel. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy lesz egy gyönyörű hosszú lépcső, ami levezet az épület mélyébe. Oda, ahol a jegyvásárlás, a ruhatár lesz. Ezt a lépcsőt kíséri majd végig ez a raktár, de nem kirakatszerűen, mert akkor olyan lenne, mintha egy plázában lennénk. Hanem egy megkomponált látvánnyal és üzenettel, amelyhez az is hozzátartozik, hogy a kapcsolódó tartalmat is közvetítjük. Ez nem a tárgyfeliratokat jelenti, hiszen ember nincs, aki végigolvasná a 10 méter magasan lévő feliratokat. A korszerű technikát, például a mindenkinél ott lévő okostelefonokat felhasználva biztosítanánk az ismereteket a legegyszerűbben hozzáférhető formában. Ráadásul a látványraktár felfedezéséért, a tárgyak megismeréséért nem kell majd fizetni. Az is a célunk, hogy az új múzeumi típust, a társadalmi múzeumot képviseljük itt a Ligetben. Ez azt is magával hozza, hogy az épület adottságait kihasználva átsétálható és megismerhető lesz - a látványraktárral együtt. 

Mégis mi a különbség a látványraktár és az állandó kiállítás között? 

Először talán nem árt tudni, hogy mi a látvány- és a tanulmányi raktár közötti különbség. Utóbbi arra ad lehetőséget, hogy több szakmai szempontot is megismerhessenek az érdeklődők. Több interaktív elem kap helyet. Akár hozzá is nyúlhatnak bizonyos részekhez. Ezt azért a főépületben nem célszerű megvalósítani. A tanulmányi raktár a Szabolcs utcai bázison valósul meg majd 500 négyzetméternél nagyobb területen. Az állandó kiállításban azonban nem adott tárgytípust, mondjuk a kerámiákat lehet körbejárni, hanem tematikus egységek várják majd a látogatókat. Ezekben a magyar és a nemzetközi gyűjtemények anyagát a témákhoz igazodva, a legkorszerűbb megoldásokkal mutatjuk be. Várhatóan lesz olyan állandó kiállítási egység is, ami a néprajztudomány formálódását, a néprajzról való gondolkodás alakulását mutatja be.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Napjainkban mitől lehet szexi egy néprajzi múzeum? Hogyan tudja egy néprajzi gyűjtemény megragadni a mai fiatalok figyelmét? Nyilván nem az IMAX mozikkal kell versenyezni, de sok más blockbuster kiállításhoz képest a Néprajzi tárlatainak talán komolyabb kihívásokkal kell megküzdenie.  

Nyilvánvaló, hogy versenyhelyzet van. De az is nyilvánvaló, hogy a múzeumok óriási hátrányban lennének, ha ugyanazon a versenypályán indulnának, ahol mondjuk a témaparkok, szórakoztató parkok vagy élményparkok. Nem is lehetünk ott versenytársak. Bizonyos múzeumok sikerének és látogatottságának titka csupán annyi, hogy a legmodernebb, legkorszerűbb múzeumi, műszaki, tartalmi megoldásokat alkalmazzák. Ilyen például a Terror Háza is. Azonban túlságosan egyszerű lenne azt mondani, hogy ilyet nem lehet a Néprajzi Múzeumban, mert ez olyan sok forrást igényel. Nyilvánvaló az, hogy a Néprajzi Múzeum gyűjteményét nem lehet bemutatni néhány millió forintból egy új állandó tárlaton. Az új, hosszú évekig látható állandó kiállításunk költsége valószínűleg eléri majd például a Szépművészetiben is látható blockbuster kiállítások költségvetését. Ezzel kell számolni. Hogy mitől szexi a Néprajzi Múzeum? Attól, hogy meg tud mutatni olyan társadalmi vagy történelmi folyamatokat és jelenségeket, amelyek a nálunk őrzött gyűjteményben, akár a 150-200 éve gyűjtött tárgyakban, az itt lejegyzett tudományos adatbázisban is megtalálhatók, de a kortárs világra is reagálnak. Nem mehetünk el olyan jelenségek mellett, amelyek a hétköznapjaink részei. Ilyen például a műanyag - volt is erről egy sikeres kiállítása az intézménynek. Vannak olyan jelenségek, amelyeket a néprajz módszertanával és az antropológia eszköztárával akár a városi kultúrára vonatkoztatva is relevánsan lehet értelmezni. A nemzetközi gyűjteményünk további óriási erősségünk. Nem voltak gyarmataink, mégis hatalmas jelentőségű értékeink vannak. A Torday-gyűjtemény egy afrikai kutatómunka eredményeként került a múzeumba. A gyűjtemény nagyobb része a British Museum-ot gazdagítja, 100 legfontosabb tárgyuk között szerepelnek a Torday-gyűjteményből valók is. A gyűjtemény másik része viszont itt van nálunk. Az angol kollégáknak nem volt szakemberük arra, hogy feldolgozzák az anyagot, nálunk viszont megjelent a kétnyelvű gyűjteményi katalógus. Az új épületben már lehetőség lesz arra, hogy például a brit anyagot és a miénket együtt mutassuk be. Hasonló a Diószegi-féle sámángyűjtemény, ami megint csak egyedülálló. Mongóliai sámán felszerelési tárgyak izgalmas gyűjteményével rendelkezik a Néprajzi Múzeum. Mongóliában a miénkkel egy időben és hasonlóan adatolva gyűjtött tárgyak nincsenek, mert nem lehetett összegyűjteni. Nekünk azonban zseniális anyagunk van. Hogy a sámán eszközkészletnek van-e a 21. században izgalmas és mondjuk a mai kérdéseket is megválaszolni képes tudásanyaga, szerintem ezt megítélhető. Látjuk, hogy milyen kulturális mozgalmak vannak és mik bukkannak fel. Azért lettem néprajzos, mert az derült ki számomra az egyetemen, hogy gyakorlatilag végtelen azon tematikák száma, amihez a néprajztudomány módszertanával és elődeink által összegyűjtött ismeretanyagával érdemben hozzá lehet szólni. 

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Kanyarodjunk vissza az épülethez! Ott tartottunk, hogy amikor belépünk, akkor egy hosszú lépcsőn végigsétálunk lefelé, az épület belsejébe, a kiállítótérbe. Na, de mi lesz a föld felszíne fölött abban a két hatalmas csúcsos részben? 

Annyira nem hatalmas egyébként, mert nagyjából 20 méteres az a magasság, amit elér. Nem nagyobb, mint a környező épületek. Ami az arra sétálók számára izgalmassá teheti, az például az, hogy az épület gyakorlatilag a park folytatását képezi, fizikailag is eggyé válik vele. Nem egy vékony gyepréteggel lesz bevonva, ami aztán vagy megsárgul, vagy nem, hanem rendes földréteggel borítjuk. Hét olyan pontja is lesz az épületnek, ahol a több méteres földvastagság miatt akár egész facsoportokat el lehet helyezni.  

A több méteres földvastagság már csak azért is hangzik izgalmasan, mert többek között amiatt  támadták a terveket, hogy az alig félméteres földrétegen biztosan nem állnak majd meg az odarajzolt fák.  

Ezek a helyek, ahol több méteres lesz a földréteg az ún. tektonikus pontok. Meghatározó elemei az épületnek. Egyébként lehet, hogy erről nem egy bölcsésznek kell beszélnie. Az viszont biztos, hogy múlt héten pont arról beszéltünk az építészekkel, hogy itt lenne az ideje az áttelepítésre szánt fák közül kiválasztani azokat, amelyek jók lennének ott és meglenne a helyük. Nem csak fák, hanem cserjék is lesznek. Lesznek olyan felületek, az 56-os emlékművet tiszteletben tartva természetesen, ahol akár piknikezni is lehet majd. Szépen körbesétálható lesz az épület fent is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik majd a környékre. Szeretnénk, ha az épület egyik terasza egy kávézó lenne, amelyet körülvesz ez a zöld, de úgy, hogy közben kilátás nyílik a Dózsa György útra és az ott lévő épületekre.  

És még nem is mentünk be a házba… 

Maradjunk egy kicsit a föld alatt. Vannak kritikus hangok, amelyek megkérdőjelezik, hogy miért vannak a kiállítóterek a föld alatt. Ha valaki megnézi a 21. században épült múzeumokat, akkor egyértelműen láthatja, hogy állományvédelmi, kiállítástechnikai szempontból ideális, ha nem egy külön elsötétítést igénylő térben, hanem a föld alatt alakítják ki a kiállító helyiségeket. A természetes fény nagyon veszélyes a műtárgyakra nézve. Ráadásul nem csak a fényviszonyok, hanem a klíma szempontjából is jobb így. Az is egy nagy kihívás, hogy a kiállítóterekben milyen klimatikus viszonyokat tudunk teremteni. A földalatti térnek a hűtése és fűtése sokkal biztonságosabban és gazdaságosabban megvalósítható.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Tehát az önök eredeti elképzelése volt az, hogy a föld alá helyezzék a kiállítótereket? 

Jeleztük, hogy ennek örülnénk, a nyertes pályázó pedig nagyon-nagyon komolyan vette azt, amit mi megfogalmaztunk. Az egyeztetés szerintem azóta is kiválóan működik. Nagyon jól tudunk együtt dolgozni Ferencz Marcellék tervezőirodájával. Rendkívül érzékenyek a szakmai elvárásainkra. Az építészek még nem terveztek múzeumot, tehát gyakorlatilag tőlünk tanulják meg azt, hogy bizonyos dolgok miért jók nekünk.  

Visszatérve az épületre… 

Igen. Az épület föld feletti részének a Műcsarnok felőli oldalát nevezték el az építészek a hangos vagy zajos oldalnak. Oda kerülnek azok a funkciók, amelyek bizonyos nyitottságot vagy plusz zajt jelentenek. A csendes oldalra kerülnek azok, amelyeket nem lett volna szerencsés a föld alá tenni, például a dolgozói irodák. A zajos oldalon, a földszinten belépve az egész Liget látogatóközpontja működik majd. Innen a Ligetben működő összes intézményhez lesz kapcsolódás, jegyvásárlási lehetőség, tájékoztatás a programokról és minden más ehhez tartozó elem. Itt fog működni egy étterem is, amiben több nemzetközi konyhát szeretnénk majd megmutatni. Efölött, az első emeleten lesz a gyermekmúzeum, ami megint csak zajosabb funkció. Ennek a múzeumnak egy olyan teraszt terveztek, ami egy kültéri játszótér és a gyermek programokhoz és kiállításokhoz is igazodó helyszín lehet. Ez egy elég nagy terület, ahol lesz beltéri játszótér, és ahol az Éjszaka a Múzeumban projektet is szeretnénk megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy akár osztálykirándulásokat is szervezhetnek ide az iskolák, és az éjszakát is itt tudják tölteni. Izgalmas élményt jelenthet ez a gyerekeknek. 

Szerintem nekem is.  

Igen, el kell gondolkoznunk azon, hogy esetleg korhatárt emeljünk…  A gyermekmúzeum egy ismeretlen múzeumi típus ma Magyarországon, de a világban számos ilyet találni. Ezeket tanulmányozva határoztuk meg a miénk felépítését is, amely így messze jobb lesz majd mint a legtöbb hasonló - a terasz, a terek mérete és sok egyéb miatt. A gyerekmúzeum fölött, a második emeleten lesz a rendezvénytér, helyenként 10-11 méteres belmagassággal, tehát nagyon impozáns, gyönyörű helyiségek valósulnak meg, amelyek egybenyithatók, de szekcionálhatók is konferenciák számára is. Ehhez is tartozik terasz, öltözők, catering. Nem titok, hogy a tervezéshez nagyon sok tapasztalatot szereztünk a mostani, Kossuth téri működésből, ahol a reprezentatív épület miatt gyakran ki tudtuk adni a tereinket, ami egy fontos bevételi forrás. Én ugyan optimista alkat vagyok, de nem hinném, hogy csak a jegybevételekből működhetne az intézmény - még az új helyen sem. Ismerünk olyan néprajzi múzeumot Európában, ahol minden nap van valamilyen rendezvény. Ez a célunk: minden nap képesek legyünk valami olyat kínálni, amely miatt érdemes eljönni. Legyen filmvetítés, koncert és minden más. A földszinten lesz a múzeumi bolt, egy üzlethelyiség kávézóval, valódi etno-chill hangulatot fog közvetíteni. Fontos tér lesz ez is. Aztán itt találhatjuk majd az irodákat, üzemeltetést, kommunikációt, az önkéntesek és a baráti kör helyiségeit.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Kellett egyáltalán kompromisszumot kötni? 

Eddig ilyenre nem kényszerültünk. Inkább csak finomodott vagy javult a helyzet.  

Mi a legnagyobb öröm a költözésben? 

Az, hogy a gyűjtemények rendben lesznek végre. Egy múzeum létének alapját jelenti, hogy - a mi esetünkben 145 éves története során - összegyűjtött egy pótolhatatlan értéket. A magyar népi kultúrának és a világ kultúrájának egyedülálló kincsesháza ez. Hogy ez egy új raktárbázison biztonságosan elhelyezhető, hogy ez a költözés biztonságosan megvalósítható, ez nagyon fontos dolog. De ezzel szorosan összefügg a városligeti épület. A jelenlegi állandó kiállításunk 1991-ben készült. Igaz, hogy azóta igyekeztünk korszerűsíteni, de az alap változatlan. Az, hogy az új épületben egy korszerű, modern és alapterületre is impozáns - 3000 négyzetméternyi - állandó kiállítást hozhatunk létre, azt jelenti, hogy versenyképesek leszünk Európa nagy néprajzi múzeumaival. Ez nagyon fontos. Az új helyiségek segítenek abban is, hogy a társadalom és a közösségek számára hasznos módon működhessünk. Nagyon jó, hogy megkapjuk ezeket a tereket! A jelenlegi palota is gyönyörű, de hát ez eredetileg a Kúriának épült. Ez nem egy múzeum. A márvány nagyon impozáns, de a márványoszlopok között csuhébabát fonni a gyerekekkel egy  kicsit anakronisztikus. Nagyon sok kompromisszumot kényszerített ránk a mostani épület. Meg hát végre enyhül az a fájdalom, hogy itt van egy fantasztikus gyűjtemény, amelynek csupán 1-2 százalékát tudjuk megmutatni. Ennél majd sokkal többet lehet majd a Városligetben.

Tervező: Napur Architect Kft. építésziroda

Mezőgazdasági Múzeum: páratlan lehetőségeket kínál a Liget Projekt

A megújuló Mezőgazdasági Múzeum azt kívánja bemutatni, ami a ma emberét leginkább érdekli, például az élelmiszer-termelésről és -feldolgozásról, az egészséges táplálkozáskor, a környezetkultúráról.

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896-ban alapította Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, de a történet nem 120 éve, hanem évtizedekkel korábban kezdődött – mondja az alapítás előzményeiről dr. Estók János, az intézmény főigazgatója.

– A legerősebb agrár-érdekképviseleti szervezet, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület fogta össze a mezőgazdasági múzeum alapítására irányuló elképzeléseket, így jött létre 1869-ben a kertészeti kiállítás, pár évvel később pedig az ebből kinövő Gazdasági Múzeum. A Városligetben 1896 májusában megnyílt országos millenniumi kiállításon mutatták be azt a rendkívül gazdag mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és néprajzi anyagot, amelynek egy része az ekkor alapított Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek törzsanyagába került.

Liget Budapest Projekt Estók János Mezőgazdasági Múzeum

Ebből a szellemiségből, az alapítók szándékaiból mit örökölt meg a mai múzeum?

– Az alapítás legfontosabb tényezője az a társadalmi kezdeményezés volt, amely mögött gazdasági igény állt. Ez a szemlélet napjainkig jellegzetessége a múzeumnak. A cél már a kezdetekkor is az volt, hogy a teljes agrárvilág megjelenjen a múlt bemutatásával és a jövő lehetőségeinek felvázolásával. A mai napig is igyekszünk ezt megvalósítani. Azt gondolom, sikerrel, hiszen múzeumunk az ország egyik legnépszerűbb szakmúzeuma. Látogatóink száma a korábbi évekbeli kilencvenezer főről tavaly százhatvanezerre nőtt, idén év végéig pedig szeretnénk a kétszázezredik látogatót is köszönteni. Jelentősen növekedett a külföldi vendégek száma is. Megnyitottuk a csodálatos műemléképületnek a látogatók elől eddig elzárt tereit, emellett igazi családi múzeum vagyunk, ahová nagyszülők és szülők hozzák vissza unokáikat, gyermekeiket. Szeretnek bennünket a látogatók, és ez a megújulásra kötelez. Ehhez a múzeum épületének teljes körű rekonstrukciójára, és kiállításainak, szolgáltatásainak a megújítására van szükség. Mi készen állunk erre.

A mostani Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár milyen helyet foglal el a nemzetközi mezőnyben?

– Büszkék vagyunk rá, hogy olyan nemzeti értéket képviselünk, amely nemcsak alapítását tekintve első, hanem ma is Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma. De nem elsősorban a kiállítás nagysága a lényeg. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdaságnak ne csupán egy szelete – mondjuk a régi magyar háziállatok fajtái vagy a földművelés technikájának fejlődése – legyen látható. A megújuló Mezőgazdasági Múzeum azt kívánja bemutatni, ami a ma emberét leginkább érdekli, például az élelmiszertermelésről és -feldolgozásról, az egészséges élelmiszerekről, a környezetkultúráról. Ide értve a vidéki életet, a vidéki emberek mindennapjait is. Múzeumunkat okkal nevezhetjük a vidék fővárosi kapujának.

Liget Budapest Projekt Estók János Mezőgazdasági Múzeum

Ebbe a komplexitásba hogyan fér bele a múlt bemutatása mellett a jövő felvázolása?

– Történeti kiállításaink is bemutatják a jelent, azaz összekötjük a múltat a jelen kihívásaival.  Például nemrég volt egy bemutatónk a falu és a víz témakörében, amelyen a hagyományos vízvételi technikákat, az állatok itatását éppúgy szemléltettük, mint a számítógéppel vezérelt öntözést vagy élővizeink veszélyeztetettségét. Mindez, tudjuk, nemcsak a ma itt élők problémája, hanem a következő generációké is, ezért gondoljuk azt, hogy amíg lesz élet a Kárpát-medencében, addig ennek a múzeumnak lesz mondani- és bemutatnivalója. Emiatt is fogadunk be szívesen agrárszakmai rendezvényeket. Rendszeresen teremtünk találkozási alkalmakat, ahol a termelők kapcsolatba kerülhetnek a fogyasztókkal. Rendezvényeinkkel kilépünk az épület falai közül a Széchenyi-szigetre, ahol a múzeum épületegyüttese áll. Erre kevés múzeum képes, mivel a lehetőséget a városligetbeli elhelyezkedésünk kivételes adottságának köszönhetjük.

Ha már szóba került, nézzünk szét a múzeum falain kívül: a Városliget megújulásához kapcsolódó viták mennyiben érintik a Mezőgazdasági Múzeumot?

– Kevés figyelem irányult eddig ránk, a mi múzeumunkra, a városligeti Vajdahunyadvárra, inkább az új épületek elhelyezése, funkcionalitása volt napirenden. Ezt az is magyarázza, hogy a Mezőgazdasági Múzeum most és a fejlesztést követően is vitathatatlanul szerves egységet alkot a nagy egésszel, a környezetével. Ebben a megújuló, korszerű kulturális szövetben, ami létrejön, mi csak erősödni fogunk. Ha már itt lesz a Magyar Zene Háza és a Nemzeti Galéria, az olyan természetes szinergiákat teremt, amelyekkel élni fogunk. Az pedig, hogy még a Néprajzi Múzeum is a közelünkbe kerül, páratlan lehetőségeket kínál – ilyen mezőgazdasági múzeum nincs Európában. Mondok erre egy egyszerű példát: a Néprajzi Múzeumban bemutatják majd, hogy milyen hagyományok, milyen rítusok kapcsolódnak a kenyérsütéshez, a kenyér megszegéséhez, mi pedig megmutatjuk, hogy milyen gabonából sütötték ezt a kenyeret, sőt, azt is, hogy miként nemesítették hozzá a búzát. Ráadásul a szomszédunk lesz a Magyar Zene Háza, amely számunkra egy újabb kapcsolódási pont, hiszen a Vikár Béla, Bartók Béla vagy Kodály Zoltán munkásságával fémjelzett magyar zenei világ szorosan kötődik a magyar, a kárpát-medencei falusi emberek munkájához, kultúrájához, mindennapi életéhez. A tervezett fejlesztések nyomán tehát létrejöhet – pontosabban világszínvonalon megújulhat – Budapest egyedülállóan különleges, sokszínű kulturális szabadidőparkja, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egy népszerű, egyedi értéket hozzáadó alkotóeleme.

Az interjú a Liget Város újságban jelent meg.

Ezért irigyelni fog minket az európai múzeumszakma

A Liget Budapest Projekt keretében 2018-ra megépül az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ a Szabolcs utcai egykori kórház területén. A közel 37.000 négyzetméteres, világszínvonalú, a Városliget közelében felépülő, minden szakmai igényt kielégítő épületegyüttesben a raktárak, restaurátor-műhelyek, kutatószobák, irodák mellett a tervek szerint helyet kap majd a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is. Az európai viszonylatban is egyedülálló központ köré egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres parkot is kialakítanak.

A szakmai központ építése már előrehaladott állapotban van, a munkálatokat Vasáros Zsolt, a Narmer Építészeti Stúdió vezető tervezője éa Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa mutatta be a helyszínen Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és Tóth Józsefnek, a XIII. kerület polgármesterének.

A Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 30.000 négyzetméteren világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A tervezett központ a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 350.000 műtárgya megőrzésének és tudományos feldolgozásának biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát.  A közel 20 milliárd forintos beruházás ezen nemzeti közgyűjtemények sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást.

Az öt épületből álló komplexum legnagyobb létesítménye a közel 30.000 négyzetméteres, raktáraknak és restaurátor-műhelyeknek otthont adó épület lesz, mely a térszínt alatt négy, a felett pedig háromszintes területen biztosít korszerű és biztonságos körülményeket a műtárgyaknak. Az itt található műhelyek, irodák, műtermek alkalmasak lesznek a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai hátteret biztosítani az OMRRK-ban dolgozó múzeumi szakemberek számára.

Az egykori izraelita kórház felvételi épületének, majd imaházának rekonstruált épületében kap helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével történő rekonstrukció során többek között konferenciatermet, kiállítótermet és éttermet alakítanak ki.

Az épületegyüttesben több mint 3000 négyzetméteren kap otthont a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is, ahol XXI. századi színvonalon felszerelt irodák mellett könyv- és iratarchívum is segíti majd a kutatók munkáját. A volt kórház területén az OMRRK-hoz kapcsolódóan egy mélygarázs és egy kertészház is kialakításra kerül

A Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján készülő fejlesztés a régi és új épületek összhangjára törekszik. Az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a 19. századi, kisebb volumenű kórházi pavilon-épületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni.

Faátültetésről kezdőknek és szkeptikusoknak

A Városliget Zrt. tegnap egy háttérbeszélgetést tartott a sajtó munkatársainak, ahol részletesen bemutatták az Állatkert területén belül, az előtte található pavilonoknál, illetve a lebontott Hungexpo irodaházak területén végrehajtott faátültetések technológiáját.

A beszélgetésen a fák mozgatását végző szakemberek: Tom Braam, a mintegy 50 éves tapasztalattal rendelkező és 1 millió sikeres faátültetésest végrehajtó német Opitz GmbH vezetője és Kórody Olivér, a Galapagos Zoo Service Kft, a német cég hazai képviselője ismertette a héten végrehajtott műveleteket, és válaszoltak az újságírói kérdésekre is.

Mint ismeretes, a héten 7 db fát ültettek át az egykori Hungexpo irodaházak területén, ezek közül a december 13-án elvégzett közműfeltárások alapján 6 példányt az elkerített területen belül helyeztek el, míg 1 egyed ideiglenesen átkerült a Tahi faiskolába, melyet később a tájépítészeti tervek végrehajtásánál visszaszállítanak a Ligetbe. A helyszínen egy darab, a Közlekedési Múzeum területén pedig 3 fa előkészítését kezdték meg, hogy alkalmas legyen egy későbbi átültetésre. 

Ezekhez kapcsolódóan a beszélgetésekből megtudhatták a résztvevők, hogy a munkálatokat nagy körültekintéssel végezték el, minden fa esetében részletesen, külön mérlegelik, melyik a legjobb technológia, amelynek segítségével felelősen el lehet végezni az átültetést. A szakemberek kiemelték: az egyedi készítésű, speciális, nagy teljesítményű gépek segítségével a megfelelő egészségi állapotban lévő fák esetében nem szükséges az előzetes, több hónapos előkészítés, mert a földlabdát egészében ki tudják emelni, a gyökérzet lényegi részének egyben tartásával.

Az átültetést követően viszont kulcsfontosságú a megfelelő utógondozás: a fát stabilizálják sodronnyos vagy karózásos technológiával, szellőző- és öntözőgyűrűket helyeznek el, és a megfelelő mennyiségű gomba adagolásával serkentik a gyökérzet fejlődését, megerősödését. Végezetül a fák lombkoronáját is hozzá kell igazítani a gyökérzet minimálisan csökkent méretéhez, hogy, amíg megerősödik a fa, kevesebb legyen a tápanyagigénye. Utolsó lépésként az öntöző gyűrűt elárasztják 500-1000 l vízzel, és ezt követően nagyon fontos a vegetációs időhöz és időjárási viszonyokhoz igazított öntözés.

Ha a fent említett lépéseket felelősen végrehajtják, a német cég tapasztalatai szerint az átültetett fák 95 százaléka életben marad (ezt az adatot a legalább két éve átültetett fák túlélése alapján mérték). Természetesen a most átületetett városligeti fák mindezeket az utókezeléseket megkapták, ütemezett öntözésük biztosított és a jövőben folyamatosan nyomon követik a fejlődésüket a szakemberek.

Nem a mostaniak az első fa „költöztetések” a Városligetben: az elmúlt évben az Opitz cég, 56 példányt már átültetett az Állatkert területén belül, amelyeknek jelenleg a magyar partner az utógondozását felügyeli. Az előzetes vizsgálatok alapján az eredmények bíztatóak, az egyedek nagy többségénél szépen megeredt és fejlődik a gyökérzet, mindössze 3-4 példánynál nem a kívánatos ütemű a fejlődés, de remélhetőleg a tavasz folyamán ez még megváltozik.

Mint azt már sokszor hangsúlyoztuk, a park régóta esedékes megújításához kapcsolódóan az a cél, hogy a városligeti építkezések során egyetlen egészséges fa se kerüljön kivágásra, kizárólag akkor lehet szó egyes egyedek eltávolításáról, ha az kertészetileg indokolt (betegség, balesetveszély, özönfaj), de ez esetekben is a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően többszörösen visszapótoljuk azokat, a Városligeti tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio szakmai iránymutatásával.

A jelenlegi tervek alapján a Liget intézményi területének megújítása kapcsán a park 7105 fájából maximum 226 lehet érintett. Ezeket a fákat alaposan megvizsgálták, s e vizsgálatok alapján a fentiekben ismertetett eljárással 182 fa alkalmas arra, hogy más helyre ültessék át a parkon belül, 44 faegyed esetében azonban az átültetésnek a fa állapota vagy egyéb jellemzője (invazív típus, balesetveszély) miatt nem lenne értelme, ezek lesznek tehát a pótlandó fák.

NEGYEDIK ÁLLOMÁSÁHOZ ÉRKEZETT A LIGET PARK FÓRUM

Fórum a Liget Parkjának szabadidős szolgáltatásairól a sportólástól a kutyasétáltatáson át az illemhelyekig. 

Csütörtökön tartották meg a negyedik Liget Park Fórumot, amely ezúttal a Városliget, mint nagyvárosi park szabadidős szolgáltatásainak tervezett fejlesztési irányaival foglalkozott. Érintették többek között a sportpályák, futókörök, a sportolást szolgáló infrastruktúra kérdéseit, a játszótereket, a ligetet kutyával felkeresők igényeit, a fogyatékossággal élő embereket, s különösen a látássérülteket szolgáló megoldásokat, illetve a közvilágítás és a közbiztonság kérdéskörét is.

 

A Városliget szabadidős szolgáltatásainak fejlesztési irányaival kapcsolatos tematikus egyeztetéssel folytatódott a Liget Park Fórum csütörtökön. A fórumot prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa hívta életre azzal a céllal, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait. Az első ilyen fórumra szeptember 21-én, a másodikra október 27-én, a harmadikra pedig november 24-én került sor, a mostani tehát már a negyedik volt a Városliget parkjának megújításával kapcsolatos egyeztetések sorozatában.

 

A társadalmi egyeztetés eredményét figyelembe veszik a tervezés során

A korábbi fórumok során már kialakult szokást követve a program ez alkalommal is a miniszteri biztos bevezetőjével kezdődött. Persányi professzor röviden emlékeztetett az eddigi Liget Park Fórumokra, és azokra a célokra, amiért a kezdeményezést nem sokkal kinevezése után elindította. Mint elmondta, a Városliget kert- és tájépítészeti megújítása kivételes lehetőség, amelyet nemcsak elherdálni nem szabad, hanem egyúttal nagyon komolyan is kell venni, hiszen a mostani tervező munka évtizedekre határozza majd meg a Liget parkrészeinek arculatát.  

A miniszteri biztos éppen ezért tartja fontosnak a Liget Park Fórumot, hiszen a téma súlya megérdemli az átláthatóságot, a komoly, tényeken alapuló megvitatást. A fórumra minden érintett szervezetet igyekeztek meghívni, és örömmel vették az időközben jelentkezett szervezetetek csatlakozását is. Összességében 144 szervezetet szólítottak meg a fórumok kezdete óta, függetlenül attól, hogy melyik szervezetnek mi a véleménye a projektről.

A fórumokon a Városliget kert- és tájépítészeti fejlesztésével kapcsolatos egyes témakörök legjobb szakértői mutatták be az elképzeléseket, s nemcsak kérdezni lehetett tőlük, hanem mindenki megfogalmazhatta a véleményét, álláspontját, javaslatait is. Valamennyi fórum nyilvános volt a sajtó számára, a fórumok anyaga pedig (az ott készült videókkal együtt) a miniszteri biztos honlapján minden érdeklődő számára hozzáférhető.

Bevezetője végén Persányi professzor arról is beszámolt, hogy a fórumokon és a kapcsolódó egyeztetéseken felvetett, vagy a levélben és e-mailben eljuttatott észrevételek alapján január elejétől elkezdődik a kert- és tájépítészeti tervezésnek azon szakasza, amelynek során a különféle javaslatokat és kéréseket egyenként megvizsgálják, összevetik egymással, és igyekeznek beépíteni a tervekbe, figyelembe véve a műszaki, gazdasági és fenntarthatósági racionalitást is. Ennek eredményéről az egyes észrevételek megfogalmazói külön is kapnak majd tájékoztatást, de a miniszteri biztos a tervek egészére nézve is szeretne majd beszámolni arról, hogy a javaslatokat milyen módon sikerült azokba beépíteni. Erre várhatóan egy újabb fórum keretében kerülhet majd sor a jövő évben.

 

A sokféleség érték, de a park korszerűtlen és felújításra szorul

A miniszteri biztos bevezetőjét követően Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezető igazgatója számolt be a városligeti parkhasználat témakörében elvégzett közvélemény-kutatás eredményeiről. A kutatás során egyrészt a városliget használóit, másrészt a fővárosi lakosság véleményét kérdezték reprezentatív minta alapján. A tapasztalatok szerint a két kör véleménye közel azonos, ami természetesen a nagy átfedésből is adódik, hiszen a fővárosi lakosok nagy része egyúttal ligethasználó is: az elmúlt 12 hónapban a budapestiek 70%-a járt a Városligetben. A megkérdezettek a Liget legfőbb értékének a sokoldalúságot, a szabadidős szolgáltatások sokféleségét tartják, ide értve a parkrészek változatos használati lehetőségeit, a játszótereket és a sportlétesítményeket, de ide értve a múzeumokat, az Állatkertet, illetve a vendéglátás különféle formáit is.

A közvélemény-kutatás keretében vizsgálták a parkhasználati szokásokat, illetve azt is, hogy a ki mivel elégedett, s ki minek a fejlesztését szeretné leginkább. A Ligetet jelenlegi állapotában csak a megkérdezettek 31%-a tartja korszerűnek, a többség inkább korszerűtlennek és felújítandónak gondolja. Ezzel összefüggésben mindössze 9%-ra tehető azok száma, akik szerint „minden jó úgy, ahogy jelenleg van”, a túlnyomó többség tehát pártolja a fejlesztéseket. A kutatásból kitűnt az is, hogy az ligethasználók az illemhelyek számának és színvonalának növekedését, illetve a Liget egyes területein a közvilágítás javítását különösen szívesen látnák, s jellemzően nem veszik rossz néven azt sem, ha a Ligetbe új szolgáltatások kerülnek, feltéve, hogy a számukra fontos meglévő szolgáltatások továbbra is megmaradnak.

Megvizsgálták azt is, ki milyen módon, milyen közlekedési eszközzel közelíti meg a Városligetet. Eszerint a Liget látogatói közül 54% tömegközlekedéssel, 28% személygépkocsival, 12% gyalog, 2% pedig kerékpárral érkezik.

 

A parkhasználati lehetőségeket nem csökkenteni, hanem bővíteni, fejleszteni kell

A következő előadó Petrik Máté, a Városliget Zrt. intézményfejlesztési projektvezetője volt, aki ligeti szabadidős szolgáltatások fejlesztésének irányait mutatta be a megbízó szemszögéből. Előadásából kiderült, alapelvként határozták meg, hogy a meglévő parkhasználati lehetőségekből elvenni nem szabad, így azokhoz csak hozzátenni szeretnének, a jelenlegiek fejlesztésével párhuzamosan. Az alapelvek meghatározását a külföldi példák (pl. Central Park New Yorkban, a Metropolitan Zoological Park and Museum District St. Louis-ban, vagy a Queen Elizabeth Olympic Park Londonban) elemzése előzte meg, illetve kiindulópontot jelentett a Városliget évszázadokon át kialakult hagyományos struktúrája, szabadidős programkínálata is.

Mint ismeretes, a terület már az 1830-as években sem csak park volt, hanem számos vendéglátó és szórakoztató funkció is jelen volt benne, majd az Állatkert 1866-os, illetve az artézi fürdő 1881-es megnyitásával, az 1885-ös országos, majd az 1896-os millenniumi kiállításokkal, illetve a Ligetben állandó helyet kapott múzeumokkal lényegében már több mint száz évvel ezelőtt kialakult az a sokféleség, amelyet a Városliget használói a terület egyik legfőbb értékének tartanak.

 

Illemhelyek, sportlétesítmények, kutyás parkhasználat

A parkhasználati funkciókról Szloszjár György, a Garten Studio Kert- és tájépítészeti Iroda vezető tervezője tartott előadást, áttekintve a Városligetben kialakult parkhasználati szokásokat, és az ezzel kapcsolatos különböző igényeket. Mint elmondta, a kert- és tájépítészeti tervezés során a Ligeten belül három zónát különítettek el, hogy egyes, egymást zavaró parkhasználati funkciókat térben is elkülönítsenek egymástól.

A fejlesztések közül az egyik legfontosabb, hogy növelni fogják a meglévő illemhelyek számát. A tervek szerint ezeket úgy helyezik majd el, hogy 300 méternél többet a Liget egyetlen pontjától se kelljen gyalogolni a legközelebbi illemhelyig. Emellett tervezik a világítótestek számának növelését, ami fontos közbiztonsági kérdés is. Megnövekedne a hulladékgyűjtők száma is.

A Ligetbe sportolni járókat a tervek szerint több sportpálya (kispályás foci, többfunkciós pályák, lábtenisz, röplabda), illetve egy 2 km hosszúságú futókör szolgálja majd (bár természetesen a sétányokon is lehet majd futni), mi több, a vezető tervező külön kiemelte a sportolást szolgáló szociális létesítményeket is. Részben a Dózsa György úti oldal felszín alatti parkolóházban, részben az illemhelyeken értéktároló, illetve zuhanyzó is szolgálná a sportolni szándékozó ligethasználók kényelmét.

Megtartanák és fejlesztenék a Városligeten belüli tematikus parkokat is. Ilyen a KRESZ park, a kis botanikus kert, illetve a vakok kertje is. Ez utóbbi különösen fontos, mert az egyeztetés során a látássérültek képviselői külön is felhívták a figyelmet az önálló, elkerített kert fontosságára.

A kutyával érkezőkre – és minden más ligethasználóra is – gondolva kutyapiszok gyűjtők kerülnek kihelyezésre, illetve két elkerített kutyafuttató területet is kialakítanának a megfelelő berendezésekkel. Emellett felmerül a Ligeten belül két további övezet kijelölésére, ahol meghatározott napszakban ugyancsak lenne mód az ebek póráz nélküli futtatására.

 

Ismét sok észrevétel volt

Ahogy az eddigi fórumok során, ez alkalommal is számos kérdés, hozzászólás hangzott el. Felvetődött például a ligeti tömegrendezvények parkra gyakorolt hatása, szóba kerültek a környező iskolák igényei a ligeti sportpályákkal kapcsolatban, felmerült a vízfelületek és a felszín alatti vizek kérdésköre, a Liget parkjához kapcsolódó ismeretterjesztési lehetőségek ügye, valamint a kutyás parkhasználat több szempontja is.

A miniszteri biztos zárszavában elmondta, hogy az e fórum során tárgyalt témakörökben december 15-ig várják az esetleges további javaslatokat, hogy azokat is be lehessen majd építeni a tervekbe. Emellett megköszönte a mostani, illetve a korábbi fórumok valamennyi résztvevőjének, hogy érdeklődésével, kérdéseivel, kritikájával, javaslatával és hozzászólásával segítette a Városliget kert- és tájépítészeti megújításával kapcsolatos tervező munkát, és hozzájárult ahhoz, hogy a fejlesztések során a tervezők minden ligethasználóra tekintettel lehessenek.

Felhívta továbbá a figyelmet a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokkal kapcsolatban létrehozott honlapra (www.varosligetpark.hu), amelyre folyamatosan kerülnek fel a fórumok előadásai, illetve a kapcsolódó szakmai és háttér-információk is. Mint elmondta, a honlap az elmúlt időszakban a parkfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalók egyre többek által használt gyűjteményévé és forrásává vált. A fórum legvégén a miniszteri biztos a fórum valamennyi résztvevőjének kellemes ünnepeket, illetve a Városliget jövője iránti nem lankadó figyelmet kívánt.