Lenyűgöző Biodómmal bővül az Állatkert

Mikor és kiben fogalmazódott meg a Pannon Park és a Biodóm ötlete? Mi a Biodóm és hogyan képzeljük el? Miben jelent újdonságot az eddigiekhez képest? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána Simonyi Gáborral, a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs osztályának vezetőjével. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Amikor a Vidámpark 2010 körül a csőd közelébe került, felmerült, hogy bezárása után a területét a Fővárosi Állat– és Növénykert kapja meg, még akkor is, ha a területen kirívóan magas a zaj- és légszennyezés, ezért állatkerti célokra csak speciális megoldásokkal alkalmas. Az Állatkert – külföldi szakértőkkel kiegészült – szakmai gárdája, prof. dr. Persányi Miklós vezetésével évek alatt sorra vette a közönség kívánalmait, az állattartás javításának igényeit, és a modern állatkertészet legkorszerűbb megoldásait – és mindezek alapján több változatban kidolgozták a fejlesztés koncepcióját. Az egyik tervben az új területek egyötödén egy nagyméretű, 21. századi pálmaházat és akváriumot képzeltek el, melyet kellemes park és tágas állatkifutók öveznek. Ez a Pannon Park, a nagy „üvegház” pedig maga a Biodóm. Az állatkerti fejlesztés lehetőségeit végül két verzióban ismerte meg a Fővárosi Közgyűlés, mely nyílt ülésén, ellenszavazat nélkül a biodómos változat mellett döntött. Ehhez a fővárosi fejlesztéshez rendelt 2015-től a Kormány is támogatást. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A mi éghajlatunkon a szabadtéri kifutók mellett fedett, fűthető állattartó terekre is szükség van. Az Állatkert klasszikus területén ezek három tucat pavilonba kerültek, ám ennek az a hátránya, hogy rossz időben – az esőben, hóban vagy hidegben – mindig ki kell menni az egyik házból, hogy átjussunk a másikba. A Pannon Parkban is a park és a szabadtéri kifutók foglalják majd el a nagyobb teret, de az utóbbiakhoz tartozó belső férőhelyigényt több kisebb építmény helyett egyetlen nagyobb, a Biodóm elégíti ki.  

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm tehát egy nagy méretű modern növény– és állatház, a szó szoros értelmében egy fedett park, egy fényáteresztő tetőszerkezettel ellátott építmény, mely egy egész életközösséget képes befogadni. Előképe a 114 éves régi Pálmaház és Akvárium, ahol a fedett légtér alatt állattartó és növénybemutató terek váltakoznak. Itt is ez lesz a helyzet, csak nagyobb a tér. A Pálmaházban most lajhár, tatu és pirája méretű állatokkal találkozhatunk, a Biodómban viszont nagyobb a tér, ezért az elefántok és a csimpánzfélék is elférnek majd, de még a nagyobb méretű cápák is. A legfőbb újdonság a tér tágassága és látnivalók sokasága lesz. Buja növényzet, érdekes kiállítások, oktatóterek, csónakkal bejárható folyócska és még sok más különlegesség. Egy átlagos állatkerti látogatás teljes időtartamára elegendő látnivalót nyújt majd a Biodóm, amely legalább helyi szinten hozzájárul az éghajlatváltozás káros hatásainak tompításához. Különösen a kedvezőtlen időjárású napokon értékelődik fel a fedett látogatóközpont jelentősége, mert sokkal több gyerek és felnőtt, jóval hosszabb időtartamban kap majd az Állatkertben tudást és élményeket. Azzal, hogy a volt vidámparki terület „hátsó végébe”, gyakorlatilag a Hungária körúti beépítési sorba, a 10 forgalmi sávos felüljáró elé épül a Biodóm, a forgalom zaját és a légszennyezést is jelentősen csökkenti. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm-típusú építmények az ezredfordulót követően kezdtek elterjedni, de a világon még nem sok van belőlük - például Montrealban, Szingapúrban, több európai országban láthatunk ilyen megoldásokat. Habár olykor önálló bemutatóhelyek, gyakrabban funkcionálnak egy-egy állatkert részeként. Az európai állatkertekben a legkorábbi példa az arnhemi állatkert „Burgers’ Bush” nevű trópusi csarnoka, mely 1988 óta nagy sikerrel működik. Nem olyan régen épült Németországban a lipcsei „Gondwanaland”, Hollandiában az emmeni „Wildlands”, Lengyelországban pedig a wroclawi „Afrykarium”. Valamennyi nagyon népszerű. A budapesti biodóm részben a benne kialakítandó bemutató tematikája miatt, részben a műszaki megoldásai miatt lesz ezeknél is különlegesebb. Építészete és energetikája a fenntarthatósági szempontokat tartja szem előtt, az épület fűtésében elsődleges a termálhő használata.  A koncepciót augusztusban 14 ország vezető állatkertésze ismerte meg, akik igen elismerően nyilatkoztak róla. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Az Állatkert klasszikus területén a közönség az építkezésből nem fog semmit érzékelni, mivel a volt Vidámpark helyén épül a Pannon Park az összes kifutójával és a Biodómmal. Egyedül a megmaradó műemlék játéküzemekhez, a Hullámvasúthoz és a Mesecsónakhoz nem lehet pár évig hozzáférni, hiszen az építési területen veszélyes lenne átmenni. A régi Körhintánál azonban nem lesz ilyen probléma, ezért az a szezonban gond nélkül használható marad, úgy, ahogy az idén nyáron is történt.

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Pannon Park, és benne a Biodóm átadására várhatóan 2019-ben kerül majd sor, viszont az új kisgyerek-állatkertet, a Körhinta mögött létesülő Meseparkot a terveink szerint már a 2017-es évben birtokba veheti a nagyközönség.

Csodás hangok palotája

Európában biztos, de talán az egész világon egyedülálló lesz a Liget-projekt keretén belül tervezett Magyar Zene Háza. Az első – zajos – kapavágások után érdemes megnézni, mit kínál majd 2018 végétől a csodák zenés palotája. - Sümegi Noémi Heti Válaszban megjelent cikke a Magyar Zene Házáról.

Az anyai szív dobbanásával – magzatkorunk első zenei élményével – indul majd az ismerkedés a muzsikával a Magyar Zene Háza kiállítóterében. „Olyan lesz a zeneház, mint a maga műfajában a Virtuózok: a komoly- és kevésbé komoly zenét a legmodernebb eszközökkel teszi vonzóvá, érdekessé, szórakoztatóvá – mondja lapunknak Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője. – A televíziós tehetségkutató olyan közönséget tudott pusztán a megközelítési módjával megszólítani, amelynek addig nem volt érdekes a komolyzene. A gyerekek ugyanúgy játszottak, mint egy zeneiskolai koncerten, amit húsz ember hallgat, a tévében pedig ezt olyan módon tálalták, hogy adásonként 800 ezer ember nézte. Ugyanezt az aha-élményt kellene a zeneháznak is előidéznie.”

A házat belépőnek tervezik a zene birodalmába: nem lesz versenytársa a Müpának, a Zeneakadémiának, az Operának, a BMC-nek vagy az A38 hajónak, inkább kedvet csinál a főváros zenei intézményeihez. „Mindannyian egy nagy partitúra játékosai vagyunk” – mondja Batta. Nem az a cél, hogy a már egyébként is hangverseny-látogató elitnek jöjjön létre új zenei intézmény. A zeneház jó hétvégi program lesz a családoknak, az iskolás csoportoknak és a turistáknak, akik a Liget-projekt többi eleme miatt is ellátogatnak majd a Városligetbe, s akiket bizonyítottan érdekel Budapest zenei kínálata. A ház kicsiben reprezentálhatná a nagyot: nyitott, barátságos hely, ahova bárki bármikor bemehet. Talán ha nem a zeneházzal kezdődnek a Liget-projekt kiemelt munkálatai, akkor nem támad körülötte ekkora vihar, és több szó esne a tartalomról.

Tárlat a kalapban

„A múzeumi kommunikációban forradalom zajlik” – mondja a munkacsoport vezetője. A klasszikus zenei intézmények a közönség ilyen típusú megszólítására nincsenek felkészülve, ebben hézagpótló lehet a zeneház, ahol nem a megszokott sémákban találkozik az ember a zenével, hanem mindig van benne valami csavar. Mire a látogató végigjárja a ház minden szegletét a kiállítástól a koncertig, olyan összetett élményben lesz része, mintha színházi előadást vagy filmet nézne végig. „Ilyet még sehol a világon nem láttunk” – mondja Batta András. A párizsi Cité de la Musiqueban például hangszerkiállítás van, de nem tudjuk kipróbálni, megtapogatni a tárgyakat. A Magyar Zene Háza nem fog átvenni meglévő hangszergyűjteményeket – azt majd a Zenetudományi Intézetben lehet megtekinteni, ha valaki kedvet kap hozzá.

„Az épület egyedülállósága az összetettségében rejlik” – mondja Horn Márton, a Magyar Zene Háza projektvezetője. A föld felszíne alatti térben lesz a zenetörténeten végigkalauzoló interaktív kiállítás és az ehhez kapcsolódó hangdóm. A hangdómban egyedülálló hangtechnika és látványvilág várja majd a látogatókat: a tízperces térhatású vetítések során egy dzsungel, egy szimfonikus zenekar vagy akár Budapest hangjai is megelevenedhetnek. „Szeretnénk visszaállítani a fül szerepének fontosságát, mert a mérleg nagyon elbillent a szem, a vizualitás felé. Pedig a hangok csodálatos világa vesz körül minket, amelyre nem figyelünk eléggé” – mondja Batta András.

Az átlátszó falakkal határolt földszint az előadó-művészeteké egy nagyobb multifunkcionális teremmel és egy kisebb produkciók befogadására alkalmas előadóteremmel. Úgy lehet itt komoly-, könnyű-, világ- és népzenei koncerteket tartani, hogy közben gyönyörködhetünk a parkban, s az arra járók is láthatják, mi zajlik bent, és kedvet kaphatnak hozzá. Sötétebb kulisszát igénylő tánc- vagy színházi előadásnál pedig behúzhatják a függönyöket. A Virtuózokkal való hasonlat azért is helytálló, mert a zeneház is szeretne teret adni azoknak a tehetséges fiataloknak, akiknek még nincs lehetőségük föllépni például a Müpában vagy az A38 hajón, de kisebb léptékben már kipróbálnák magukat. Nem világsztárokban gondolkodnak egyébként sem, hanem érdekes, a zenét a közönségnek jól „eladó” produkciókban: egy különleges hangszeres előadó Afrikából vagy Indiából a zene gazdag, egyetemes összekapcsoló erejét is megmutathatja.

A földszinten lesz az étterem, és a népszerű Kertem világa is itt él tovább, a tó felé nyitott pulttal. A domb másik oldalán szabadtéri színpad ad lehetőséget további fellépésekre. A gomba „kalapjában” megbúvó emeleti szinten a digitális zenei könyvtár és a múzeumpedagógiai „osztálytermek” mellett időszaki kiállításokat rendeznének, ahol nem a klasszikus zenére helyeznék a hangsúlyt. Nagy nemzetközi zenei tárlatokat szeretnének Budapestre hozni, mint amilyen a David Bowie-ról szóló nemzetközi utazó kiállítás. Várhatóan a magyar könnyűzene fél évszázadát bemutató tárlattal nyitnak majd.

Fülünk botja

Olyan látogatói útvonalat terveznek, amely az online tartalmak segítségével már az otthoni készülődéskor elkezdődhet, a kiállításon ér a csúcsra, utána pedig lehetőséget ad arra is, hogy az élmény lecsengjen, „utórezgéseit” továbbra is érezhessük, hiszen ha a kiállításon megtetszik egy zene, egy dallam, digitális hordozón hazavihetjük. A kiállításon a műtárgyak, az installációk és az interaktív felületek egyensúlyát, harmóniáját szeretnék megteremteni.

A tárlat kiindulópontja olyan lesz, mint egy zenei csodák palotája: megismerjük a hang, a zene fizikáját, keletkezését és feldolgozását, a fül, a torok működését – egy nagyméterű fület akár be is járhatunk. De megjelenik a zenének az ember életében betöltött szerepe is, ami a már említett szívdobogással kezdődik. Megtudhatjuk, sőt kipróbálhatjuk, mi a különbség a zenei és nem zenei hang között, s megérthetjük, hogyan lesz mindebből emóció, hatás, mit érzékelünk harmóniának és mit diszharmóniának, jóllehet a hangsorok ugyanazokból a hangokból állnak össze. A 0. élménykör végén pedig mindenki kipróbálhatja zenei tehetségét.

A kiállítás második felének középpontjában a zenetörténet áll, amelyet dramatizált utazásként kell elképzelni (lásd ábránkat). A 12 élménykör a legfontosabb állomásokat jeleníti meg, magyar hangsúlyokkal: ha végigmegyünk rajta, olyan, mint egy film, de ha becsukjuk a szemünket, akkor is összeáll egy megkomponált zenemű felvonásokkal, drámai csúcspontokkal, katarzispillanatokkal.

Az első állomás munkaneve: Isten hangja. A zene létrejöttében ugyanis a transzcendens megszólítása alapvető katalizátor volt. Ebben gyökerezik a mágia, mely a természet hangjainak felhasználásával kísérlet az események uralására, s amely a zeneművészet bölcsőjének is tekinthető. Innen csak egy lépésre van szükség a világvallások zenéi felé. A gregorián és a komponált többszólamúság utáni kép már a XVI. századot mutatja, ahol az uralkodói udvarok és a születő polgárság zenéje is érdekes, az egyházi zene pedig meghasad – a reformáció-ellenreformáció zenében is megmutatkozó ellentétét egy kétosztatú templombelső jelképezné, és a különböző templomi kórusok éneke.

A XVII–XVIII. században az utazó zenészóriások és az európai zenei központok kerülnek előtérbe, vetített terepasztallal és a kor jellemző közlekedési eszközével, egy valóságos postakocsival. A vonósnégyeseket digitális asztal jelenítené meg, ahhoz hasonlatos, amilyen körül hajdanában játszottak: az egyes hangszerek egy-egy kotta „kihajtásával” lépnének be, szólalnának meg, éreztetve, hogy a vonósnégyes a kor egyik érthető társasági nyelve volt. Az opera élményköre részben hétköznapi tematikára épül (szerelem, gyilkosságok), Beethoven művei mellett pedig – például a teljes csönd megidézésével – a siketségét is érzékeltetnék.

A XIX. századtól a nemzeti öntudat megerősödésével párhuzamosan a magyar zene venné át a vezető szerepet: Erkeltől és Liszttől Kodályon és Bartókon át jutunk el Ligeti és Kurtág művészetéig. A népzene, a „tiszta forrás” történelmi jelentőségű felfedezése a kiállítás egyik súlypontja, a XX. századi avantgárd műveket pedig úgy mutatják majd be mint kísérleti műhelyt, ahol számos későbbi zenei műfaj született. „Szeretnénk megértetni azt is, amit csak szűk réteg ismer, a többség pedig furcsán tekint rá” – mondja Petrik Máté, a Magyar Zene Háza múzeumszakmai munkatársa.

Zenei Bábel-torony

A tömegek dalainak élményköre a világháborúkhoz kapcsolódó propagandától indul, s bemutatja, hogy a zene a rádió, a hanglemez megjelenésével válik mindennapjaink részévé. Innen jutunk el a „Time Square-re”, amely egy nagy, XXI. századi városi teret jelképez, afféle zenei Bábel-tornyot, ahol minden új műfaj – pop, rock, világzene, dzsessz – egymás mellett él.

Az egyes élménykörök többségében mindenki számára könnyen befogadható vetítés fut, de lehetőség lesz a kor elmélyültebb tanulmányozására is. „Jó visszajelzés lenne, ha az, aki egyébként nem foglalkozik zenével, vasárnap megnézné a kiállítást, hétfőn pedig azt mondaná a munkatársainak: tudtátok, hogy Mozart postakocsin töltötte élete közel harmadát? – mondja Batta András. – Ahogy a Virtuózok esetében a sarki fűszeres is azt találgatta, melyik gyerek jut tovább a következő fordulóba.”

A zen-gomba
A Liget Budapest legeredetibb, a Sou Fujimoto Architects iroda által tervezett épülete egy eddig nem használt területen valósul meg. A japán tervező a 2014-es tervpályázaton a nemzetközi zsűri egybehangzó véleménye alapján nyert: az épület kommunikál a parkkal, a földszint falai átláthatók, a tetőn lévő lyukak pedig a fáknak is helyet adnak. Az épület 2600 négyzetméter alapterületű – a most lebontott Hungexpo-épületegyüttes, amelynek a helyére kerül, éppen ekkora. Az eddigi – tízezer négyzetméternyi – körbekerített terület megnyitásával pedig hétezer négyzetméternyi zöld területet kap vissza a park. Az épület 14 méter magas lesz, teteje a lombkoronaszint alatt marad. Több mint két éve zajlik a szakmai munka: a magyar munkacsoport tagjai a Fujimoto Építészirodával és magyar partnerükkel, a Teampannonnal alakítják ki az épület részleteit, hogy tartalom és forma összhangot alkosson a 2018-ban megnyíló Magyar Zene Házában, vagy ahogy a munkatársak nevezik, a ZEN-ben.

Heti Válasz - Sümegi Noémi

Jó kezekben a Városliget – Fedélzeten a Garten Studio 

Szerződést kötött a Városliget Zrt. a Garten Studio Kft.-vel, hogy a Liget Budapest Projekt keretében közösen megvalósítsák a Városliget átfogó zöldterületi fejlesztését.  A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a Városliget parki funkcióinak megújítására, a meglévő zöldfelület és növényállomány védelmére, területének és biológiai aktivitásának növelésére 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak. 

A mintegy 200 éves Városliget az elmúlt évtizedekben sajnos egyre jobban lepusztult, növényállománya  elöregedett és a közösségi, pihenési és sportolási lehetőségek sem olyan minőségűek már, mint amilyet a XXI. században elvárhatunk. Hosszú ideje használaton kívüli, romos épületek csúfítják el a parkot, a parkoló gépkocsik látványa pedig megszokottá vált a valaha Pest egyik legnépszerűbb közösségi helyszíneként működő Ligetben. Zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát borítja, míg az itt található épületek négy és fél százalékát foglalják el a parknak, a fennmaradó 35 százalék pedig betonutak és parkolók töltik ki. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ennek hamarosan vége: sokkal kevesebb lesz a lekövezett terület, ezek rovására ugyan minimálisan nő az épületek összterülete, de ennek többszörösével növekszik a teljes értékű zöldfelület, és az állandó vízborítottságú vízfelület. A Széchenyi-sziget mellett ismét testet ölt a Páva-sziget (más néven Nádor-sziget), a tó medrében pedig az év minden hónapjában lenne víz (kivéve a Műjégpálya elhatárolt részét korcsolyaszezon idején). A Városligeten átvezető burkolt sétányok sok helyen eltúlzott szélességűek, ezeket is szűkítik, amelyek helyén további zöldfelület létesítenek. A családok és az aktívan pihenni vágyok legnagyobb örömére pedig új nagyjátszótér, sportpályák és rekortán burkolatú, kivilágított futókör gazdagítja majd a Városliget programkínálatát. 

Mindezek mellett a Liget Budapest Projekt egyik kiemelt célja, hogy a nyertes tájépítészeti pályázat megvalósításával még egyszer ne kerülhessen ilyen rossz állapotba a Liget növényzete, a park megújuló növényállományának fenntartható, folyamatos és tervszerű ápolása elsődleges prioritás, amelyekre természetesen a források is rendelkezésre állnak.  

A végleges kert- és tájépítészeti terv a múlt héten életre hívott Liget Park Fórum-sorozat lezárultát követően állhat össze, amelynek célja, hogy a megújuló Városliget valamennyi parkhasználó igényét is kielégítse. A munkálatok várhatóan 2017-ben indulnak el.

Közösen gondolkodunk a Ligetről

Útjára indult a Liget Park Fórumsorozat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Városliget nyertes tájépítészi koncepcióját az elkövetkezendő hónapok során úgy véglegesítsék, hogy az lehetőség szerint a valamennyi parkhasználó javaslatát, igényét is tartalmazza. A fórumot a lehető legszélesebb körben tarották meg, a környezet- és természetvédelmi, szakmai, illetve civil szervezetek, köztük a kerékpárosok, a futók a kutyás szervezetek, az akadálymentesítésben, és a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek, a környékbeli óvodák és iskolák, illetve a városligeti intézmények és vállalkozások képviselői is meghívást kaptak. 

A közel három órás esemény végig konstruktív hangvételben zajlott. Prof. Dr. Persányi Miklós, miniszteri biztos köszöntőjében kiemelte, hogy a Liget Budapest Projekt történelmi lehetőséget ad a park rendbetételére, soha ekkora összeget nem fordítottak még tájépítészeti fejlesztésre Magyarországon. Sokkal kevesebb lesz a lekövezett terület, utóbbiak rovására 2500 négyzetméterrel nő az épületek összterülete, de négyzetméterben mérve ennél is nagyobb arányban növekszik a teljes értékű zöldfelület, valamint a zöldtetők, vízfelületek terjedelme is.  A folytatásban Szloszjár György, a Garten Studio vezetője bemutatta az irodájuk nyertes tájépítészeti koncepcióját. Mint elmondta, a Királydomb és a Nagyrét egységes zöldfelületként újulhat meg, a megnövelt Városligeti tavon szigetet alakítanának ki, a Kós Károly sétány pedig végre megszűnne autópálya bevezetőként. Csökkentenék a Dvorák sétány keresztmetszetét is, de a troliforgalmat fenntartanák a Városligetben. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy kiinduló állapot, amelynek a finomhangolására szolgál a fórum-sorozat. 

A prezentáció után valamennyi jelenlévő szervezet képviselője lehetőséget kapott arra, hogy részletesen elmondhassa véleményét, javaslatát a park felújításával kapcsolatban. A fórum résztvevői közül sokan fogalmaztak meg nagy számú javaslatot, igényt a parkkal kapcsolatban. Például a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének képviselője a kifejezetten látássérültek rendelkezésére álló védett kertrész fontosságára hívta fel a figyelmet. A Magyar Kerékpárosklub a bicikliutak kialakításával kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselője madárvédelmi szempontokat vetett fel, a Varga Márton Kertészeti Szakközépiskola részéről a majdani fenntartási munkák megkönnyítését segítő javaslat hangzott el. A Magyar Díszkertészek Szövetségének képviselője a várostűrő fákkal kapcsolatos kutatásaik eredményét – az általuk telepíteni javasolt fajokat – ajánlotta a tervezők figyelmébe. 

Megszólalt a Magyar Deszkások Országos Egyesülete, az „Eb Ovo” Felelősségteljes Kutyatartók Egyesülete és több más szabadidős szervezet is. A Városliget Café vezetője a turisztikai használat változásaira és az idősek közlekedésének megoldására hívta fel a figyelmet az átalakuló útszerkezet tervezésében. Kifejtette javaslatait a Civil Zugló Egyesület is, egyebek között a gépjármű és kerékpáros közlekedés, a turistabuszok parkolása, a tömegrendezvények, a tó és a talajvizek állapota, a növekvő látogatóforgalom, a Liget környezetének fásítása, a sportpályák és a KRESZ-park jövőjének problémáit érintő kérdésekben, valamint rámutattak a műjégpálya területének a korcsolyaszezonon kívüli időben tó helyett rendezvénycélú felhasználásának ellentmondásaira is. A Gundel étterem vezetője javasolta, hogy a Szépművészeti Múzeum mögötti Gundel Károly utat parkosítsák. A Liget Köztársaság főtitkára – aki egyben a zuglói képviselő-testületnek is tagja – a Városligeten átmenő autóforgalom és a felszíni parkolás megszűntetésének szükségességét hangsúlyozta.  

A fórum-sorozat koncepciója szerint az elhangzott kérdésekre most ugyan nem válaszoltak az illetékesek, de valamennyit összegyűjtötték, és az egyeztetések következő, tematika szerint szétválasztott állomásain - előreláthatólag már októberben - ismertetik a beérkezett felvetésekre készített válaszokat. 

Addig is a szervezők szeptember 30-ig várják a további javaslatokat, észrevételeket ligetparkforum@ligetbudapest.org címen.

Több természetet, kevesebb autót szeretne a Ligetbe az új miniszteri biztos

Több természetet és kevesebb átmenő gépkocsiforgalmat szeretne a Ligetbe, és sokakkal ellentétben lát lehetőséget a Városligeten belül a zöldfelületek növelésére Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, aki augusztus közepe óta a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosa is egyben. Az új miniszteri biztos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: annak érdekében, hogy a park rekonstrukciója során a ligethasználók szempontjait figyelembe vehessék, társadalmi párbeszédet kezdeményez: egyeztető fórumra hívja az érintett közösségek képviselőit. 

A Városliget parkrésze külön miniszteri biztost kapott

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere  prof. dr. Persányi Miklóst a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosává nevezte ki. Az új miniszteri biztos feladata többek között azon folyamatok koordinálása, amelyek a Városliget, mint tájképi jellegű park helyreállítása, zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek felmutatása és tájépítészeti megújítása, valamint a városligeti park üzemeltetése és működtetése terén jelentkeznek.

Prof. Dr. Persányi Miklós Liget Budapest Projekt

Persányi professzor – a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójaként – 22 éve dolgozik a Városligetben. Eddigi munkássága során nemcsak magát az Állatkertet, mint a Liget legtöbb botanikai értéket is felmutató intézményét irányította sikeresen, hanem a városligeti intézményeket összefogó, két évtizede létrejött Liget Köztársaság Egyesület egyik alapítójaként és egykori elnökeként a Városliget egészének ügyeivel is kiterjedten foglalkozott, sőt, vezetésével már 2000-ben is készült egy Liget stratégia. 

Több természet, kevesebb átmenő gépkocsiforgalom

Az új miniszteri biztos a Városliget megújítása körül zajló áldatlan vitákról úgy vélekedik, hogy ezek sokszor nem a lényegről szólnak, messze csúsznak a tényektől, s közben alig hoznak érdemi eredményt.

Sokan aggódnak például a Városliget „beépítése” miatt, holott szó sincs beépítésről. A Ligetbe kerülő új funkciók nem pihenőparki zónákat foglalnak el, hanem már korábban beépített, illetve burkolattal fedett, tehát eddig sem zöldfelületként szolgáló területeket. A Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok, illetve a Repüléstörténeti Kiállítás helyére, a Magyar Zene Háza a régi Hungexpo épületek helyére kerül majd (amelyek valójában már akkor elvesztették eredeti funkciójukat, amikor 1974-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár átköltözött az új kőbányai vásárközpontba), a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház pedig az egykori Felvonulási tér burkolt, ma parkolónak használt területén épül fel.

A miniszteri biztos a pihenőparki, növényzettel fedett zóna növelésére is lát lehetőséget. A Városliget belsejében futó, széles, aszfaltozott utak helyett például keskenyebb sétányok is elegendők lehetnek, hiszen amíg létesítésükkor a Városligetben még motorversenyeket is tartottak, ma már szinte csak a parkban sétálók igényeit kell kiszolgálniuk. A biztos emellett megvizsgálná annak lehetőségét is, volna-e mód a Hősök tere háború előtti, parkosított állapotának a visszaállítására.

Persányi professzor újra elő kívánja venni a Liget Köztársaság által korábban már többször felvetett átmenő forgalom kérdését is. A Városliget, mint pihenőpark szempontjából ugyanis nem az jelenti az igazi problémát, hogy ott – az elmúlt több mint száz évben kialakult állapotnak megfelelően – a zöldfelületek mellett különféle intézmények, például több múzeum, fürdő, korcsolyapálya is van, hanem az óriási zajt és légszennyezést jelentő, a Liget felét tönkretevő átmenő gépkocsiforgalom, és sok helyet elfoglaló felszíni parkolás. A miniszteri biztos véleménye szerint a Városligetnek több természet és kevesebb autó használna leginkább.

A fákkal kapcsolatos vitában az új miniszteri biztos szerint a szakmaiságra kell helyezni a hangsúlyt. Az oktalan fairtást ellenzi, és azt tartaná helyesnek, ha minden egyes fa esetében sokoldalú, szakmailag megalapozott vizsgálat előzné meg a döntést, amennyiben fa kivágása mutatkozik szükségesnek. Emellett nagyobb hangsúlyt fektetne a fapótlásra, a Városliget faállományának a szakszerű, fenntartható gyarapítására és minőségi javítására.

A Városliget mindenkié, így minden érintett véleménye számít

A Városliget nem egy települési közpark, hanem az ország első parkja, amelyben a történelmileg kialakult hagyományoknak megfelelően sokféle funkció megfér egymás mellett. Éppen ezért a használói is sokfélék. Használják a környéken lakó emberek, a főváros távolabbi pontjairól érkezők, s a vidékről, vagy az országhatárokon túlról Budapestre látogatók is. És nagyon sokféleképpen használják.

A miniszteri biztos éppen ezért olyan Városligetet szeretne, amely sokakat szolgál, amely kellemesebb a mostaninál, s amelyben még többen lelik örömüket.  „Olyat, amelyben sokkal, de sokkal kevesebb az autó és sokkal több a természet. Amely zöldebb a mostaninál, és »zöld csápjai« Zuglóba, Erzsébet- és Terézvárosba is benyúlnak. Amely sokféle szolgáltatást nyújt, 21. századi színvonalon, és „rendes” benne, ami kell, az ép padoktól a közvilágításig, a tiszta pihenőhelyektől a közbiztonságig, az ivókutakon át a civilizált illemhelyekig, a gondozott pázsittól a tó tiszta vizéig.” A Városliget szolgáltatásainak város-ökológiai és pihenési értéke a közvetlen szomszédságában élők mellett egész Budapestet, sőt, az egész országot kell szolgálnia.

A források a park megújítására rendelkezésre állnak, és a tájépítész szakmában konszenzus övezi a tájtervezői pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda koncepcióját is, amely mellett a többi, ugyancsak szívvel-lélekkel összeállított pályázat is bőven tartalmaz hasznosítható elemeket. Most az a feladat, hogy a koncepcióból megszülessenek a részletes kiviteli tervek. Ebben azonban a miniszteri biztos valódi társadalmi párbeszédet szeretne, amelyben világossá válhat a sokféle parkhasználó sokféle érdeke.

Az új miniszteri biztos ezért haladéktalanul életre hívja a Liget Park Fórumot, amelyet első alkalommal szeptember 21-én, szerdán fognak megtartani. A fórumra meghívást kapnak az érintett környezet- és természetvédelmi, szakmai, illetve civil szervezetek, köztük a kerékpárosok, a futók a kutyás szervezetek, az akadálymentesítésben, és a fogyatékossággal élőket segítő speciális szolgáltatások ügyében érintett szervezetek, a környékbeli óvodák és iskolák, illetve a városligeti intézmények és vállalkozások képviselői is.  

Persányi Miklós végzettsége szerint biológus, diplomamunkáját a városi fák pormegkötő képességéről írta. Környezetvédelmi szakmérnök, a tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. Vezető tisztségeket töltött be különböző hazai és külföldi környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, intézményeknél. Volt vezető környezetvédelmi szakértő a londoni székhelyű Európa Banknál. Volt a Magyar Állatkertek Szövetsége, illetve az Európai Állatkertek Szövetsége elnöke. 2003 és 2007 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, elnökölte az ENSZ Klímaváltozási Világkonferenciát. A húsz éve működő Liget Köztársaság Szövetség civil szervezetnek egyik alapítója, öt éven át elnöke, jelenleg is alelnöke.