A cirkuszt életben kell tartani

Nem fordulhat elő, hogy a cirkuszt lebontják és nem lesz helyette másik épület – hangsúlyozza Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.  Azzal, hogy az év mind a 12 hónapjában folyamatosan tartanak előadásokat, már most is különleges helyzetben vannak a régióban: az épülő cirkuszművészeti központ létrejöttével viszont Európa csúcsintézményévé válnak.

  

  • Miért van szükség új épületre?

  • A Fővárosi Nagycirkusz 45 éves épületben működik, amely semmilyen szempontból nem felel meg a kor kihívásainak.  Ezért született az a kormánydöntés, hogy a Liget Projekt részeként a régit lebontsák, és újat építsenek. Most éppen azt keressük, hol lenne erre a legmegfelelőbb terület.  

  • Milyen igényeik vannak az új hellyel kapcsolatban?

  • Erről 8 oldalas listánk van! Csak néhányat említve: városközponti, jól megközelíthető helyen álljon, jól látszódjék majd az épület, megfelelő méretű terület álljon rendelkezésre a cirkuszmúzeum, a kutatóközpont, az artistaképző iskola, a szállás, a lakókocsik számára.
  • A Fővárosi Nagycirkusz az európai kultúra része, így az új épületünk számára megfelelő helyszín kialakítása nemzeti és európai felelősség.

  • Mikorra várható, hogy elkészül?

  • A hely kijelölésétől számítva 34 év, de fontos, hogy addig nekünk a régi cirkuszt életben kell tartanunk! Sőt, éppen most született meg a döntés, hogy a cirkusz mellett lévő „késdobáló” jellegű kocsmából egy színvonalas, családbarát kakaóbárt alakítunk ki, amely a következő esztendőkben ki tudja szolgálni az ideérkező családokat.

 

  • Többször nyilatkozta, hogy szeretnék megújítani a cirkuszművészetet. Ebben milyen segítséget jelent majd az új épületkomplexum?

  • A magyar cirkuszművészeti tradíciók és az elmúlt két évben elvégzett munkánk Európa vezető intézményévé tettek bennünket. Már most is nagyon elismert helyzetben vagyunk: a szakmánk nemrég ünnepelte a cirkuszművészet fennállásának 250. évfordulóját, és itt Budapesten mi rendezhettük a megnyitó sorozatot, konferenciákkal, fesztivállal, 30 országból érkezett művészekkel. A Fővárosi Nagycirkusz módszertani központként is funkcionál: a világ minden tájáról jönnek „eltanulni” tőlünk, hogyan lehet például audiónarrálni. Ez azt jelenti, hogy a vak látogatóknak folyamatosan mondjuk fülhallgatón keresztül, hogy mi történik, ilyen sehol máshol nincs. Hasonlóan egyedi a cirkuszpedagógiai programunk, amelynek keretében fizikát, biológiát, matematikát tanítunk egy-egy cirkuszi előadáshoz kapcsolódva. Nem csupán szórakoztatunk, hanem üzenetet közvetítünk. A gyerekek testközelből láthatják, hogy akarattal, kitartással mit lehet elérni, hogy a csoda nem csak virtuálisan hajtható végre. A megújuló tartalmaknak megfelelő otthonra van szükségünk, ez lesz az új cirkuszközpont.        

 

Nem lesz akadály a Ligetben

A Városliget az első olyan közpark Magyarországon, ahol már a tervezésénél külön figyelmet kaptak a fogyatékossággal élők speciális igényei, vakok, gyengén látok, mozgássérültek, s mindazok, akiknek a közlekedés valamilyen okból nehézséget jelenthet: a babakocsis anyukáktól az idős, vagy alacsony növésű embereken át a túlsúlyosakig.

A tervezés során tizenhárom érintett szakmai szervezet gyűjtötte össze a szempontjait, melyek a Liget végső terveibe beépülnek. Fontos a járófelületek burkolatának kialakítása, s a tervek szerint a Ligetet megközelítő közösségi járművek is lehetőség szerint alacsony padlósak lesznek, illetve a megállókat, peronokat a járművek padlójával egy síkban tervezik kialakítani. Az irányító táblák Braille-írással is elkészülnek, s olyan magasságban kerülnek ki, hogy azt egy kerekes székből is kényelmesen el tudják olvasni. A térképek tapinthatóak lesznek, a sétautak kövezete és szélessége pedig lehetővé teszi majd, hogy babakocsival, kerekes székkel is kényelmes leférnek – jól elkülönítve a kerékpárutaktól. Az akadálymentes szempontok vonatkoznak valamennyi épületre és illemhelyre is a Ligetben.

A megújult Vakok kertjének látványterve

Már idén használhatják az érintettek a Vakok Kertjét, amely a parkmegújítás első ütemében készül el. Erhart Péter, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa szerint a kivitelezés során minden igényüket figyelembe vették, elsősorban azt, hogy az eredeti tervekkel szemben ne integrált kertet hozzanak létre, hanem maradjon meg a csaknem egyhektáros terület elkerítettsége. 

A Vakok Kertjét ‒ Európában másodikként ‒ 1972-ben hozták létre, brüsszeli mintára, hogy a látássérült emberek önállóan, biztonságos környezetben pihenhessenek, végezhessenek szabadidős, és sporttevékenységet. A felújítást megelőző egyeztetéseken a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezetek egyik legfontosabb kérése az volt, hogy a parkot kimondottan a látássérültek számára, az ő igényeiknek, balesetvédelmi szempontjaiknak, kényelmüknek és biztonságuknak megfelelően alakítsák ki. Erhart Péter szerint ugyanis éppen ez a lényeg: ami más fogyatékos csoportoknak jó, az nem ugyanúgy felel meg a vakoknak és gyengénlátóknak.

Erhart Péter

 A kert a kezdetektől fogva nagyon népszerű az érintettek körében. A parkrész önkéntesekkel vagy egyénileg is látogatható, egy olyan terület, ahol a látássérültek védett környezetben tudnak sportolni, napozni, olvasni, családi programot tartani, és azoknak a szülőknek is kikapcsolódást jelent, akik vakként nevelik gyermekeiket. A kert zártságát  indokolja az is, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a látássérültek kárára elkövetett bűncselekmények. A parkrész a korszerűsítés után még biztonságosabb lesz, mivel a beléptetés egyedi, chipes kártyával történik majd. Megoldódik az áramellátás, a korábbi rozoga faház helyett pedig speciális, a vakok igényeihez igazodó akadálymentes épület létesül, ahol a sporteszközöket, játékokat tárolják majd. A tájékozódás segítésére eltérő burkolatok lesznek, amelyek bottal és talppal is jól érzékelhetően elkülönülnek, és jelzik a biztonságos zónát. 

Erhart Péter szerint nagyon fontos, hogy ez a terület megmarad a látássérülteknek. A vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó szervezeteknek több tízezer tagjuk van: számukra rendkívül fontos, hogy rekreációs, sport vagy szórakozási célból igénybe vehetik a kertet. A kerttel szemben található a Vakok Iskolája óvodával, általános iskolával, nevelőotthonnal, a gyerekek részére akár a megújult parkrészben is megtarthatják majd a testnevelésórákat.

 

Nehéz döntés után új utakon a Közlekedési Múzeum

"Azt kell elérnünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a múlt közlekedési dilemmái, sikerei és kudarcai iránt oly módon, hogy a kiállítás nézője tudjon összefüggéseket találni a múltból a jelenre és a jövőre nézve, s így aztán abban az információtengerben, amelyben élünk, jobban tudjon navigálni" - mondja Vitézy Dávid a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a megújuló és új helyre költöző intézményről. Nemcsak az új helyszínről kérdeztük, arra is kíváncsiak voltunk, mi marad a rekonstruálandó ligeti épületben.

Liget Budapest Projekt Vitézy Dávid Magyar Innováció Háza Magyar Műszaki és Közlekedési MúzeumDízel-csarnok Közlekedési Múzeum

Kutyavilág a Városligetben

Amikor Susu vizsla autót vezetett a Liget útjain


A Liget faunájának alakulását az elmúlt két évszázadban döntően az emberi tevékenység határozta meg. Amikor a 18. század végén megtiltották itt a legeltetést és megjelentek a kirándulók, a városlakók hozták magukkal ház körüli állataikat is. A korabeli képek tanúsága szerint a Városliget kezdettől fogva kedvelt kutyafuttató hely volt. Már a legelső, az 1800-as évek első feléből származó ábrázolásokon feltűnnek a kirándulóerdő sétányain, tisztásain a gazdájukat fegyelmezetten kísérő vagy épp felszabadultan futkározó kutyák. Egészen a 19. század utolsó harmadáig nem volt jellemző, érthető okokból, hogy pihenés szándékával magányosan sétálgatott volna bárki a félvad, közvilágítás nélküli erdőcskében. Nők esetében ez szóba sem jöhetett, ha pedig egy férfi indult el egyedül az akkor még távolinak számító, városon kívül eső helyre, legalább a kutyáját feltétlenül magával vitte.

Liget Budapest Projekt Budapest Városliget KutyákAz 1840 körül készült képen (balról) a hídjáról nevezetes Drót-sziget, az előtérben a Városligeti-tó partján békésen beszélgető társasággal. A gyermekek biztonságos távolságban, a közelben játszanak, és természetesen ott van velük a család kutyája is. Jobbra egy fantáziakép a közadakozásból tervbe vett Kisfaludy Károly emlékszoborról és környezetéről, 1832-ből. A festő, hogy az általa megálmodott látvány hitelességét fokozza, a napernyővel sétáló pár mellé egy vígan futkározó kutyust is odapingált az előtérbe (1)

VIDEÓ Liget Budapest Projekt – még az idén befejeződik  a komáromi Csillag erőd felújítása

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően még ebben az évben befejeződik a komáromi Csillag erőd rekonstrukciója és bővítése. A  hatmilliárd forintos beruházással a tervek szerint egy új, összesen több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jön létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének jeles darabjai találnak majd otthonra. Az új létesítmény a tervek szerint oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát majd el korszerű, interaktív múzeumi körülmények között, így igazi családbarát kulturális intézményként várja majd a látogatókat 2019 nyarától.

A beruházásról szóló videó itt tekinthető meg: