Liget Budapest Projekt? Irány Komárom!

Bár a Liget Budapest Projekt a Városliget megújítását szolgálja, néhány kapcsolódó fejlesztés azonban – földrajzilag mindenképp – ennél messzebbre mutat. A Projekt egyik legfontosabb része – a csaknem 40.000 négyzetméteres Országos Restaurálási és Raktározási Központ –  a parktól távolabb eső, a Vágány utca és a Szabolcs utcai közti, egyébként eddig elzárt és romos épületekkel tarkított területet érinti, de van olyan eleme is fejlesztésnek, amely a fővárostól csaknem 100 kilométerre valósul meg. Merthogy a komáromi Csillag Erőd régen várt felújítása is a Projekt szerves része. És miért? Azért mert a Projekt múzeumfejlesztési része nem pusztán az új múzeumi épületekről szól, hanem egyben az érintett a gyűjtemények helyzetének javításáról is. Ebből a szempontból senki nem vitatja, hogy a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye „jobban jár” ezekkel a múzeumi fejlesztésekkel. És itt jön képbe a komáromi Csillag Erőd, amely a Szépművészeti Múzeum eddig nagyrészt raktárakban porosodó gipszgyűjteményének (pontosabban jeles darabjainak) válik majd méltó otthonává. A történet leegyszerűsítve így szól: van egy gyűjtemény, amely otthont és közönséget keres és van egy helyszín, amely funkciót.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
Gipszmásolatok a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában a múlt század elején

 Mik azok a gipszmásolatok? A Szépművészeti Múzeum Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett épületében kezdetben a képtár mellett a szobrászat híres darabjainak másolataiból álló gipszgyűjtemény is helyet kapott, amely az antikvitástól a reneszánszig reprezentálta a művészettörténeti korszakok jelentős műveit. A csaknem 1000 darabot számláló budapesti Glypthotékában – így nevezték a századfordulón azokat a kollekciókat, amelyek minden nagy európai múzeumban megtalálhatók voltak – vannak töredékek, egyalakos szobrok, szószékek, keresztelő kutak, síremlékek, kapuzatok, valamint 10-12 méter magas lovas szobrok is. A másolatok leginkább oktatási célokat szolgáltak, de a 20-as évektől a háttérbe szorultak, helyüket átvették az eredeti műtárgyak, a gipszek raktárakba kerültek, majd kisebb részük pedig néhány vidéki helyszínen bukkant fel. (Mintegy 100 szobor például a tatai zsinagóga épületében volt látható egészen  mostanáig, a kollekció ezen része most búcsúzott el Tatától és a Szépművészeti restaurátor műhelyébe költözik, mielőtt Komáromban talál otthont.)   Néhány évtizedes hányattatás után mostanában újra előtérbe kerültek ezek a másolatok, leginkább mint múzeumtörténeti relikviák lettek érdekesek a művészettörténészek számára, de ezeknek a másolatoknak az ismeretterjesztésben betöltött szerepe elvitathatatlan.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
Donatello Gattamelata lovas szobrának életnagyságú másolata a Szépművészeti Múzeum felújítás előtt álló Román Csarnokban


A Liget Projekt tervei szerint a gyűjtemény jeles darabjai 2018-től lesznek láthatóak a megújult komáromi Csillag Erdődben, amely épp olyan különleges – és elfelejtett – a magyar hadtörténetben, mint a gipszgyűjtemény a muzeológiában. A térség egyik legnagyobb újkori erődje, a Csillag Erőd 1850 és 1871 között épült, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédség használta, a második világháborút követően szükséglakásokat alakítottak ki benne, később a helyi ÁFÉSZ tulajdonába került és a cég zöldségraktárként hasznosította az erőd helyiségeit.. Az erőd jelenleg üres, állapota romlik, de a környezet megújításával és a karakteréhez illeszkedő kortárs bővítményekkel kiegészülve megfelel a kallódó gyűjtemény bemutatásához szükséges követelményeknek. 

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A Komáromi Csillagerőd madártávlatból

A 21. századi igényeknek megfelelően nem csak nagyméretű műtárgyak, hanem kiszolgáló egységek, mosdók, múzeumshop, kávézó, vetítő-, előadóterem is helyet kap épület felépülő bővítményeiben. Itt nemcsak arra lesz mód, hogy az antik gipszeket, valamint a középkori és reneszánsz emlékeket időrendben mutassa be a kiállítás, de a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolataira is rávilágít majd a tervezett tárlat. Így lehetőség nyílik pl. a Laokoón szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. 

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A felújított Komáromi Csillagerőd belső látványterve

A gipszmásolatokból álló gyűjtemény lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését, stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását; ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák kialakulásának és alkalmazásának szemléltetését. A sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített eredeti alkotások után készült alkotásokat itt közelről, szemmagasságból lesz mód tanulmányozni. És mindezt hívebben közvetítve, mint a bármilyen kitűnő technikával készített síkreprodukciók, illusztrált könyvek képsorai. A komáromi Csillagerőd kiállítása egy olyan modern gipszmúzeum lesz, mely nem historizáló felfogást, hanem sokkal inkább az új gipszmúzeumoknak és az utóbbi időszak újrarendezett állandó kiállításainak a mintáját követi majd.

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd

Liget Budapest Projekt Komáromi Csillagerőd
A felújított Komáromi Csillagerőd külső látványtervei

Tervező iroda: Mányi István Építész Stúdió

Madárnak lenni jó a Városligetben

liget budapest projekt

Péntektől Madárbarát Kert- és Tanösvény várja a Városliget látogatóit a Királydomb szomszédságában. A Liget Budapest Projekt és a Madártani Egyesület együttműködésében megvalósult fejlesztés célja, hogy felhívjuk a figyelmet a park igen csak gazdag és változatos szárnyas lakóira. Ennek keretében tíz darab, látványos tablót helyeztünk el a parkban, melyeknek köszönhetően rengeteg érdekességet lehet megtudni valamennyi ligethonos madárról a fészekrakási technikáiktól egészen a szárnyfesztávukig. A projekt részeként odúkat és madáretetőket is elhelyeztünk a Városligetben.  

liget budapest projekt

Persányi Miklós, Liget Budapest Projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokért felelős miniszteri biztosa az  átadóünnepségen elmondta: különösen fontosnak tartja, hogy a Városliget parkjában megvalósuló fejlesztések során vegyék figyelembe az ott honos állatvilág szempontjait is. Noha a Városliget nem egy természetes ligeterdő maradványa, hanem a XVIII. században elkezdett, s azóta is folytatott telepítések, illetve parkfenntartó munka eredménye, igen sok Magyarországon őshonos állatfaj választotta természetesen élőhelyének. A hazánkban vadon megtalálható, valamivel kevesebb, mint négyszáz madárfaj közül 123 faj városligeti előfordulásáról vannak hitelesített adatok. De több kisemlős, köztük sünök, denevérek, sőt még cickányok is előfordulnak a Liget területén. 

liget budapest projekt

A fák védelmének és ápolásának szempontjai időnként ellentétesek a Városliget állatvilágának érdekeivel. Az idős fák ápolása során például a bekorhadt odvakat kitisztítják, lekezelik, ha nedves az odú, akkor gondoskodnak a pangó víz kivezetéséről is, végül pedig az egész odvat hálóval lezárják. Mindez a fák érdekében történik, ugyanakkor a madaraknak és a kisemlősöknek az lenne az érdekük, ha használhatnák az odvakat, még azon az áron is, hogy ez a fa idő előtti pusztulásához is vezethetne.

A helyes megoldás természetesen nem az odvak lezárásának elhagyása, hanem a madarak és a kisemlősök számára készített odúk kihelyezése. A Madárbarát Városliget program keretében – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködve – ötven odú ad majd remélhetőleg otthont a szárnyas barátainknak a Liget különböző pontjain. Emellett a téli madáretetésről is gondoskodtunk: öt ponton állítottak fel madáretetőket. 

Az odúk és etetők kihelyezése mellett pénteken átadtuk a Madárbarátok tanösvényét, illetve a Madárbarát mintakertet is, amely a városligeti Királydomb szomszédságában, a játszóteret és a kis botanikus kertet összekötő sétány mentén került kialakításra. A mintakertben különböző típusú odúkat, itatókat, békamenedéket és „süngarázst” is kihelyeztünk azért is, hogy ötletet adjunk akár otthoni madárbarát kertek kialakításához is. Az eseményen a környékbeli iskolák alsó tagozatos tanulói is részt vettek, akiket számos ismeretterjesztő gyerekprogram várt: kézműves foglalkozások, madár origami, de egy vörösbegy gyűrűzésének is a szemtanúi lehettek és hatalmas kormoránt is megcsodálhattak testközelből. 

liget budapest projekt

A Madárbarátok tanösvényét, illetve a Madárbarát mintakertet pénteken délután adta át Persányi Miklós miniszteri biztos, illetve Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, aki egyben az MME Madárbarát kert programjának programvezetője is. Az eseményen felhívták a figyelmet a téli időszak madárvédelmi teendőire, így a madarak számára kihelyezett eleség fontosságára is.

Több lesz a teljes értékű zöldfelület a Városligetben - Liget Park Fórum

Szakmai egyeztetés a fákról, a zöldfelületekről és a Városligeti-tóról

Az egy hónappal ezelőtti általános egyeztetés után a Városliget növényzetével és vízfelületeivel kapcsolatos tematikus programmal folytatódott a Liget Park Fórum, amelyet Persányi Miklós miniszteri biztos hívott életre. Jövő hónapban a közlekedési kérdések kerülnek majd terítékre. 

A Városliget parkrészeinek növényzetével, illetve a vízfelületekkel kapcsolatos tematikus egyeztetéssel folytatódott a Liget Park Fórum csütörtökön. A fórumot prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa hívta életre azzal a céllal, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait. Az első ilyen fórumra szeptember 21-én került sor, a mostani tehát már a második volt a Városliget parkjának megújításával kapcsolatos egyeztetések sorozatában. 

Liget Budapest Projekt Liget Park Fórum

Nem csökken, hanem nő a teljes értékű zöldfelület

A fórum a miniszteri biztos bevezetőjével kezdődött. Persányi professzor annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a Városliget fejlesztésével kapcsolatban tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a korábbi viták sokszor igen messze csúsztak a tényektől. Felidézte, hogy kinevezése után elsőként azt tekintette át, milyen változások várhatók a Ligeten belül a zöldfelületek, a burkolt felületek és a beépített területek arányában. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy szó sincs a Városliget beépítéséről, már csak azért sem, mivel az új épületek vagy meglévő épületek helyére, vagy olyan területekre kerülnek, ahol jelenleg burkolt felületek vannak. Sőt, nemcsak, hogy nincs szó a park csökkenéséről, hanem a zöldfelületek, és ezen belül a teljes értékű zöldfelületek kiterjedése éppenséggel növekedni fog.

A miniszteri biztos kiemelte azokat a fontos kérdéseket, amelyekkel a Városliget parkjának megújításán belül a növényzettel kapcsolatban mindenképpen foglalkozni kell. Ilyen a területszámítás módjának világos bemutatása, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. Ilyen a fakataszter kérdése, a fák állapotának vizsgálata, az idős fák ápolásának kérdésköre, illetve a faátültetések módszerének megválasztása is. A fórum egyes előadói ezeknek a témáknak a részleteit mutatták be az érdeklődőknek. 

Vizet a tóba!

A miniszteri biztos bevezetője után Szloszjár György, a Városliget megújítására kiírt tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda ügyvezetője ismertette a Liget növényzetével kapcsolatos elképzeléseket, elemezve Nebbien Henrik XIX. század eleji elképzeléseit, a park jelenlegi állapotát, illetve részletesen bemutatva a zöldfelületeket és a vízfelületeket érintő tervezett változásokat is. A vízfelületekkel kapcsolatban elmondta, hogy visszaállítják a tó eredeti, Nebbien által tervezett állapotát és az egykori Nádor-szigetet is. Ennél is fontosabb azonban, hogy olyan új rendszert alakítanak ki, amely a mostani viszonyokkal ellentétben lehetővé teszi, hogy a tó nagy részében az év mind a 12 hónapjában víz legyen (csak magának a műjégpályának a területén nem lenne víz a korcsolyaszezon idején).

Külön előadást szenteltek a zöldfelület-számítási metódus szakszerű bemutatásának, hiszen a zöldfelületek, burkolt felületek és beépített területek kiterjedésének változásával, növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos vitákban igen gyakori, hogy e szakterület alapos ismerete nélkül fogalmaznak meg bírálatokat a számítással kapcsolatban. Annak érdekében tehát, hogy itt is tiszta vizet lehessen önteni a pohárba, Horváth Gábor, az Óbuda–Újlak Zrt. projektigazgatója részletesen ismertette a számítási módszereket. 

Félmilliónál több fa a fővárosi parkokban, hétezer a Városligetben

Szaller Vilmos, a FŐKERT Nonprofit Zrt. faállomány-fejlesztési szakértője a fakataszter készítésével kapcsolatos szakmai alapelvek bemutatása után a Városliget faállományáról készített legújabb katasztert mutatta be. Eszerint a területen 7105 faegyed található. A szakember előadásában ismertette a fák állapotának felmérésével kapcsolatos vizsgálatok, műszeres mérések menetét, és azt, hogy ezek alapján miként jellemezhető a ligeti fák állapota. Kitért a fák, különösen az idős faegyedek ápolásával kapcsolatos feladatokra is.

A fakataszterrel kapcsolatban a miniszteri biztos később külön is megjegyezte: egy hónappal ezelőtt minden, a téma iránt érdeklődő szervezet számára meghirdette, hogy akinek az elkészült, és az interneten el is érhető fakataszterrel kapcsolatban észrevétele van, azt e hónap végéig juttassa el a ligetparkforum@ligetbudapest.org e-mail címre.

Lipcsei Szabolcs, a FŐKERT zöldfelület-fenntartási igazgatója a Városliget parkjának jellemzőit hasonlította be Budapest többi parkjával, illetve egyéb zöldterületeivel. Előadásából kiderült, hogy Budapesti közigazgatási határain belül három olyan területtípus van, ahol jelentékeny faállományt találunk: a zárt erdőtársulásokban, a közlekedési célú területeken, illetve a rekreációs zöldterületeken. A hatezer hektárnyi erdős területen lévő fák számáról nincsenek pontos adatok, hiszen az erdőgazdálkodásban jellemzően nem faegyedekben, hanem egységnyi területre jutó fatömegben számolnak. Mindenesetre ezek az erdőtársulások alkotják Budapest „tüdejét”. A közlekedési célú területek körébe nemcsak az utak összessége, hanem közvetlen környezetük is beletartozik. A fővárosban ilyen területeken hozzávetőleg 300-350 ezer faegyed található. A rekreációs célú zöldterületeken, azaz parkokban és fasorokban álló fák közül 250-300 ezer faegyed fenntartói a kerületi önkormányzatok, további 130 ezer faegyed fenntartásáértFővárosi Önkormányzatfelel. Ez utóbbiak, köztük a Városligetben álló 7105 faegyed fenntartása tartozik a FŐKERT hatáskörébe.

Liget Budapest Projekt Liget Park Fórum

Bár a Liget Budapest projekt keretében tervezett építkezések nem tartoznak a miniszteri biztos portfoliójába, a téma iránti érdeklődés miatt egy előadást annak szenteltek, hogy az építkezések mennyiben érintik a Városliget jelenlegi faállományát. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy az ilyen vonatkozásban érintett faegyedek száma a Liget 7105 fájából maximum 226 lehet. Ezeket a fákat alaposan megvizsgálták, s e vizsgálatok alapján 182 fa alkalmas arra, hogy más helyre ültessék át, 44 faegyed esetében azonban az átültetésnek a fa állapota vagy egyéb jellemzője miatt nem lenne értelme, ezek lesznek tehát a pótlandó fák. 

Faátültetésről szakmai alapokon

Külön előadás foglalkozott a faátültetések szakmai kérdéseivel. Kóródy Olivér, a GalapagosZoo Service Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta az alkalmazni kívánt faátültetési módot, amely egyébként a ma elérhető legkorszerűbb eljárásnak számít. Részletesen ismertette a kisebb fákkal kapcsolatos körásógépes, illetve a nagyobb fáknál alkalmazandó körülárkolásos megoldást, valamint az átültetett fákkal kapcsolatos utógondozási munkálatokat is. Emellett elmondta, hogy ezzel a technológiával az elmúlt négy évtizedben egymillió fát ültettek át szerte Európában, méghozzá igen jó eredménnyel, 95 % körüli sikerességgel. Az előadó néhány referenciát is bemutatott, többek között a Francia Nemzeti Könyvtár 1996-ban átadott új épületegyüttesének belső udvarára átültetett fák esetét is.  

Értékes hozzászólások és kérdések, honlap hasznos információkkal

Az egyes témákat felölelő előadások után a fórum résztvevőinek kérdései és hozzászólásai következtek. Felszólalt például a Levegő Munkacsoport, az ELTE Botanikus Kertje, illetve az „Eb Ovo” Felelősségteljes Kutyatartók Egyesületének képviselője, valamint a VI. kerület főépítésze is. A felvetett témák között volta közműhálózattal kapcsolatos munkálatok növényzetre gyakorolt hatása, az őshonos fafajok, illetve a városi körülmények között alkalmazható fafajok kérdése, a tó bővítésének néhány részlete, a mélygarázs fölé tervezett talajréteg vastagsága, a park fenntartásának hosszú távú kérdései és a fakataszterrel összekapcsolható térinformatikai rendszer létrehozásának lehetősége is.

A miniszteri biztos zárszavában bejelentette, hogy a Liget Park Fórum a jövő hónapban tovább folytatódik. A november második felében megtartandó újabb tematikus egyeztetés fő témáját a Városliget tájépítészeti fejlesztésének közlekedési vonatkozásai adják majd. Persányi professzor egyben felhívta a figyelmet a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokkal kapcsolatban létrehozott honlapra (www.varosligetpark.hu), amelyre folyamatosan kerülnek fel a fórumok előadásai, illetve a kapcsolódó szakmai és háttér-információk is. 

Tízezer új fát Budapestre!

Közvetlenül a csütörtöki fórum előtt került sor a „10.000 új fát Budapestre” faültetési program hivatalos nyitóeseményére, amelynek keretében először a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlását kezdték el a FŐKERT szakemberei. A programot Tarlós István, Budapest főpolgármestere jelentette be, és beszédet mondott Hassay Zsófia, a VI. kerület, illetve Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere is, hiszen a Terézváros és az Erzsébetváros is csatlakozott a kezdeményezéshez. Persányi professzor, aki miniszteri biztosként a program kezdeményezője volt, az eseményen elmondta, hogy a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlásával a Liget egyik fontos, a lakónegyedek közé nyúló „zöld csápja” erősödött meg. Hozzátette azt is, hogy jogszabály-módosítással arra is lenne lehetőség, hogy a Liget Budapest projekt fejlesztési forrásaiból a környező területek faállományának fejlesztésére is lehessen áldozni, hiszen ezek összefüggenek a Városliget parkrészével is.

Betonbontás és élővé tett tó

„A nagy feladat ebben az, hogy a hely potenciálját hogyan tudjuk maximálisan kibontakoztatni annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb ökológiai és társadalmi hasznot hajtsuk vele” – mondja Szloszjár György, a Városliget Zrt. tájépítészeti tervpályázatán nyertes Garten Studio Kft. vezetője. A legilletékesebbnél érdeklődtünk a tervezési folyamat elindulásáról, a park megújításáról. 

Mi a feladata egy tájépítésznek?

A válasz gyökere a Mőcsényi Mihály professzor által megfogalmazott táj-fogalomban rejlik, miszerint „a táj nem más, mint a kultivált (művelt) és humanizált (emberarcúvá alakított) természet”.  A TÁJ építése alapvetően tehát alakítás, és csak nagyon ritkán indul „fehér lapról”. Ez némileg meg is különbözteti testvérétől, az építészettől. Azt, hogy mégis családtagok, azt a hasonló alkotói folyamat igazolja. Hiszen – ahogy a definíció is tartalmazza – műveljük, alakítjuk a természetet, formáljuk a rendelkezésére álló teret, alakítjuk annak arculatát. A nagy feladat ebben az, hogy a hely potenciálját hogyan tudjuk maximálisan kibontakoztatni annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb ökológiai és társadalmi hasznot hajtsunk vele. Mindeközben persze ott a tájépítészet örök dilemmája a terhelés és terhelhetőség, a fenntartás és fenntarthatóság közötti egyensúly megtalálása. Speciális a tájépítészet feladata akkor, amikor nagy elődök nyomdokán halad, mint a Városliget esetében is. Itt az önálló alkotói attitűd mellett erősen jelen kell lennie az örökség tiszteletének is.

Liget Budapest Projekt Szloszjár György Garten Studio

Mennyire gyakori, hogy egy Városliget léptékű park megújítására nyílt pályázatot írnak ki? Mit jelentett ez a hazai szakmának?

Azt mondanám, hogy gyakorlatilag ez az eset egyedülálló. Ennek egyik oka úgy általában a tájépítészeti pályázatok meglehetősen kis száma. A kevés ilyen témájú pályázat közül is a legtöbb csupán ötletpályázat, azaz nincs „tervezési szerződésre váltható” végeredménye, a folytatás bizonytalan. A másik ok maga a Városliget, melyhez léptékében és jelentőségében csak kevés közpark, vagy kastélykert hasonlítható. Az ilyen méretű parkok esetében csak nagyon ritkán áll rendelkezésre elegendő forrás arra, hogy megújításuk teljes körű lehessen (inkább szinte soha). A fővárosi nagy zöldterületek gazdája a Főkert, így ezek fejlesztése esetében is ritkán adatik meg a tervpályázat lehetősége. Szintén nem kedvez a pályázatok kiírásának a határidő szorítása sem, mert bár szakmailag a legjobb eredményt ez az eljárás hozhatja, nem elhanyagolható időigénye miatt sokszor nem választják a beruházók.

A kérdés másik fele: a hazai szakmának elsősorban nagy kihívás, és ha ennek jól sikerül megfelelnünk, akkor az megerősítheti a tájépítészek elismertségét. Ez egy kis szakma az építész és mérnök „univerzumban”, mégis megkerülhetetlen, mint azok a parkok, kertek és terek, amiket a tájépítészek alkotnak. A környezettudatosság, a zöldebb városok iránti igényre, úgy gondoljuk, nekünk megvannak a válaszaink, amit ennél a projektnél is bizonyítani szeretnénk.

Hogyan viszonyul az Önök nyertes tájépítészeti koncepciója az eredeti, Nebbien Henrik féle tervekhez?

Maximális tisztelettel! Tisztán látható a beadott pályázati anyagunkban is, hogy a parkként megmaradt területet egyértelműen a Nebbien-féle eredeti koncepciónak megfelelően alakítottuk ki. Ennek a megfeleltetésnek több szintjét különböztettük meg a legszorosabb rekonstrukciótól, a funkcionális visszautaláson át, egyes térrészek azonos városökológiai szerepének biztosításáig. Ezek együttese, ráépülve az eredeti parkból máig megmaradt markáns parkszerkezeti elemekre, jól felismerhetően közelebb hozhatja a majdani Városligetet az eredeti kialakításhoz.

A ligetet használók visszajelzései hogyan épülnek majd be a végleges tervekbe?

Igyekszünk a parkhasználók igényeinek a lehető legteljesebben megfelelni. Ez kevésbé a park szerkezetének alakításában ölt majd testet, hiszen ott a történeti szál a meghatározó, inkább a park funkcionális egységeire, ezek arányára, vagy arculatára lesz hatással. Fontosak a visszajelzések azoknak a rendszereknek a kidolgozásához is, amitől a liget „SMART”, vagy éppen madárbarát lesz, de a komplex akadálymentesítés, az egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása sem képzelhető el az egyes témákban szakavatott civil szervezetek véleményének beépítése nélkül. A számtalan, sokszor biztosan eltérő véleményből képzett mátrix kiértékelése nem lesz egyszerű feladat, de nagy izgalommal várjuk!

Liget Budapest Projekt Szloszjár György Garten Studio

Melyik a kedvenc eleme a pályázatuknak?

Igazából nincs ilyen. Egyben tekintve, a teljes kompozíció az, amit így több hónappal a pályázat leadása után is érettnek, helytállónak látok. Ha valamit mégis ki kellene emelni, az a tó átalakítása és a családi (korábban Páva) sziget visszaállítása.

Milyen állapotban van most a Városliget növényállománya? Tényleg szükség van a megújítására?

Nem emelném ki kifejezetten a növényzetet. Egy közpark komplex tájépítészeti együttes, amelynek legfőbb „építőanyaga” a növényzet, de használatához az épített elemek is elengedhetetlenek. Ide sorolandó elsősorban a belső gyalogút hálózat, de ide tartoznak a berendezési tárgyak, a játszóeszközök, sportpályák, vagy éppen az illemhelyek, a közvilágítás, öntözőhálózat, a terepalakulatok, de maga a mesterséges tó is. Ezek együttesen pusztultak le az elmúlt évtizedekben, és bár vannak egyes kiemelt térrészek, vagy létesítmények a ligetben, amelyekre költöttek, az összkép mégis eléggé elszomorító. Az épített elemek megújítása mindenki számára egyértelmű igény, de a növényzet esetében nem mindenki számára ilyen nyilvánvaló ez. Azonosítani kell a Városliget valódi, védendő dendrológiai értékeit, és meg kell határozni az ezekkel kapcsolatos kezelési, védelmi feladatokat. Mindemellett szelektálni kell a spontán felnőtt, invazív fajok egyedeit, és szükséges lesz az állomány tisztítására is. A park megújítása és az optimális térszerkezet miatt ez tervezett kivágásokat is jelent. Fontos kiemelni, hogy a Városliget egy tervezett városi park, ahogy korábban említettem „kultivált és humanizált természet”. Azaz a szakszerű beavatkozásnak helye van.

Liget Budapest Projekt Szloszjár György Garten Studio

A nyertes tájépítészeti koncepció megvalósításával hogyan fog változni a Városliget zöldfelületi aránya? Tartható az ígért 65 százalékos növekedés?

Jelentős burkolatbontással számolunk, mely elsősorban a felszíni parkolók megszüntetését, az utak keresztmetszetének szűkítését jelenti. Emellett élővé szeretnénk tenni a tavat úgy, hogy a műjég területének kivételével egész évben víz borítsa. Ezek együttes hatása biztosítja az előírt 65%-os zöldfelület mértékét. Meg szeretném jegyezni, hogy egyfajta profiltisztítást is szeretnénk a parkban. A múzeumok megjelenése egyidejűleg szükségessé teszi egyes funkciók visszaszorítását. Itt elsősorban az extrém sportokra, vagy a parkbelsőben tartott rendezvényekre gondolok. Ezekre alternatív helyszíneket is javasoltunk pályázatunkban. Szeretnénk, ha a liget elsősorban olyan csendesebb parkfunkcióknak adna helyet, mint a séta, a piknik, vagy a csónakázás.

Hogyan képzeli el 2020-ra a Városligetet?

Egy korszerű, tiszta, karbantartott parkot képzelek, amely amellett, hogy modern, mégis az elmúlt 100 év bármely időszakánál jobban tiszteletben tartja saját örökségét. Olyan zöldfelületet, ahol sok százan fogyasztják el piknikkosaraik tartalmát. Szeretném, ha a Városliget világszínvonalú hely lenne, ahová alig várják a budapestiek, hogy kijuthassanak. Tó, fák, gondozott gyep, játszóterek, futópálya, hőlégballon, emellett madárcsicsergés és teljes kikapcsolódás.

Az interjú a LigetVáros újság legutóbbi számában jelent meg.

Mai igényekre lefordítva kellene visszahozni a régi hangulatot

Dira Ferenc egykori ligetlakó emlékei a Városligetről 

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy nemcsak szórakozni, pihenni, netán gyerekkorukban játszani jártak a Városligetbe, hanem ott is laktak – Dira Ferenc ezen kevesek közé tartozik. Jó régen költözött ide, bár esetében a „költözött” szó erős túlzás, merthogy akkor még nem volt kimondottan költöző képes korban, lévén, hogy kilenc nap hiányzott az egyéves születésnapjához. - Bognár Nándor írása a LigetVáros újságból.

Mindez még 1931-ben történt, mikor is édesapjának – mivel az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat szolgálatába lépett – munkahelye a Műcsarnok lett. Itt kaptak szolgálati lakást december ötödikén, mégpedig a múzeum épületének Aréna – ma Dózsa György – út felőli első oldalszárnyának emeletén. Itt lakott a család 1950 decemberéig, igaz, a fiatalember csak októberig, hiszen akkor behívták katonának.

Liget Budapest Projekt Városliget

Ez a „saját” játszótér, amit a ligeti helyszín kínált, érdekes barátságokat is hozott. Volt például egy kisfiú, akivel sokat játszottak együtt, akinek édesapja a Mezőgazdasági Múzeumban volt teremőr, és aki családjával a Vajdahunyad várban, a bejárati kapu egyik tornyában lakott. Vasárnaponként ministrált a várban, a Jáki kápolnában, ha meg lehetősége nyílt rá, akkor az orgonát próbálgatta. Később Kárpáti József néven lett ismert, mint orgonaművész.

Liget Budapest Projekt Városliget
"Édesapámmal a Műcsarnok melletti sétányon, 1942." A jobbra lévő park helyén lett a Felvonulási-tér.

A Városliget pedig maga volt a csoda, úgy egészében, a háború előtt, meg egy ideig utána is. A 85 éves egykori ligetlakó valósággal felvillanyozódik, amikor azt próbálja érzékeltetni: hogyan is volt itt sétáló meg játszó terület, sok és jó levegő, és hozzá kiegészítő, ma úgy mondanánk: szolgáltató épületek. Nemcsak a Mezőgazdasági Múzeum és a Közlekedési Múzeum, nemcsak a Műjégpálya és a Széchenyi fürdő, és nem csak az időszakos nemzetközi vásárok az Iparcsarnokban, hanem egyéb létesítmények is várták a látogatókat. Mert volt mutatványos tér és Fortuna mozi, Alpesi falu és Angol – majd Vidám – Park, Fényes Cirkusz – ma fővárosi Nagycirkusz – meg persze a tó, télen korcsolyázáshoz, nyáron csónakázási lehetőséggel, és az egészet körbevette a Hősök tere után felszínre bukkanó, a tó mellett körbefutó földalatti villamos. Az Aréna út és Ajtósi Dürer sor sarkán állt az Erzsébetvárosi Színház, amelynek épületét újra és újra érdemes volt megnézni a Garay téri piac felé menet. Az sem volt zavaró, hogy a liget néha otthont adott kerékpár-, sőt, motorversenynek is – már csak azért sem, mert a versenyek alakulását kiválóan lehetett figyelemmel kísérni a műcsarnoki lakás ablakából, sőt kimászva, a tetőről is.

Liget Budapest Projekt Városliget
"Édesapámmal a Sió díszkút előtt, háttérben az Iparcsarnok főbejárata, 1942."

Mostanában már nem nagyon jár a Ligetbe Dira Ferenc, és ezt szomorúan mondja, pedig életkorától még nyugodtan járhatna – nem olyan sok az a 85 év –, de attól tart, hogy azt a fajta Városligetet, ami volt, azt nagyon nehéz lesz visszaállítani. Nem arról van szó, hogy valamiféle sima rétnek kellene itt lenni, szükség van az épületekre, amelyek sokféle funkciót láthatnak el, de a mostani autóforgalom, füst, zaj, a gondozatlan területek, az elhanyagolt építmények – nos, ezek azok, amiket nagyon rossznak tart. Régen, ahogy mondja, anyukák hozták ki ide kis gyerekeiket, a Weingruber vendéglő mellett térzene volt, és ami talán a legérdekesebb, hogy vasárnaponként hatalmas tömeg jött ki, de eloszlott, nem volt zsúfoltság. Az emberek jól érezték magukat, ettek, ittak, szórakoztak, beszélgettek, és itt mindenki egyforma volt: házmester és postás, bádogos és vízszerelő, hivatalnok és sofőr, nem számított, a lényeg az volt, ahogy a régi slágerben elhangzott: „Ujjé, a ligetben nagyszerű, ujjé, hogy mulat a nép”. Mindehhez jó levegő, szép, gondozott környezet társult. Persze, az emberek is változnak, meg az igényeik is, ma már kevesebb anyuka tudja kihozni a gyerekét hétköznap, mert dolgozik, nagyobb az igény testmozgásra, futásra, esetleg kispályás focira, szóval valahogy mai igényekre lefordítva kellene visszahozni a régi ligetet. Hogy ez mennyire sikerül majd, arra nagyon kíváncsi a 85 éves egykori ligetlakó, Dira Ferenc. Annak örül, hogy megszűnik a széles beton Felvonulási tér, ahol korábban zöld terület volt; hogy lebontják a Közlekedési Múzeum néhány évtizede hozzáillesztett pavilonját és visszaépítik a kupolát; hogy az egykori patinás Iparcsarnok helyére épített, csúf garázshoz hasonlatos Petőfi Csarnok sem marad meg – valahogy a régi „ligethangulatot”, azt szeretné igazán visszakapni.