Több fontos épület esetében már a befejezéshez közelednek, máshol pedig a terveknek megfelelően, a tervezett ütemben folynak a kivitelezési munkák, miközben fokozatosan újjászületik a park - mondja Dr. Gyorgyevics Benedek, a Liget Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. A környék pedig máris felértékelődött ‒ ez jól látszik a befektetők és az ingatlanfejlesztők érdeklődésén.

- Melyek azok a fejlesztések, amelyeket a nagyközönség a leghamarabb birtokba vehet?

- Ha a Ligetről beszélünk, egészen Komáromig kell mennünk. Még az idén elkészül a Csillag Erőd, amelyben a Szépművészeti Múzeum gipsz szoborgyűjteménye lesz látható. A hányatott sorsú kollekció nagy részét az elmúlt évtizedekben raktárakban, mostoha körülmények közt tárolták. A gyűjtemény most végre méltó helyet kap az erődben, amelyet 6,5 milliárd forintból alakítanak át korszerű kulturális központtá. 

- Hol tart a többi építkezés?

- A végéhez közeledik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója. Ennek a leglátványosabb eleme a II. világháború óta a közönségtől elzárt, impozáns Román Csarnok, amelynek rekonstrukcióján az elmúlt hónapokban tucatnyi restaurátor szakember dolgozott. A múzeum ez év októberében a nagyközönség előtt is megnyílik egy megújult állandó kiállítással. 

- Megoldódnak-e a korábbi raktározási gondok?

- Méltatlanul kevés szó esik a volt Szabolcs utcai kórház területén épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központról. Ez a szívem egyik csücske, elsősorban azért, mert egy klasszikus, barnamezős beruházásról van szó. A terület a 13. kerületnek nem a felkapott része, ipari zóna, ahová először mi települtünk a 38 ezer négyzetméteresre tervezett épülettel, amely a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum háttérintézménye lesz. Látványnak sem utolsó a 4 térszint alatti és a 3 afölötti szinttel, amelyben 350 ezer műtárgy tárolása oldódik meg. Talán még ennél is fontosabb, hogy a múzeumszakmai munka végre korszerű és a műtárgyak értékéhez méltó környezetben zajlik majd. Egy ilyen intézményt Európa bármelyik részén megirigyelnének. A központnak lesz látogatható része is, és az arra járók az újonnan létesülő több mint tízezer négyzetméteres közparkot is élvezhetik. Várhatóan ez a beruházás is elkészül az év végére.

- Hogy állnak a parkmegújítási munkák?

- Alapos előkészítő munkát követően megkezdődött a Városliget hatalmas, 100 hektáros parkjának a megújítása, amelynek vannak intenzívebb és kevésbé látványos kivitelezési időszakai. A legfontosabb, hogy a Liget a hagyományait folytatva az épített környezet és a természet összhangját figyelembe véve újul meg. A léptékében egyedülálló tájépítészeti pályázat győztese, a Garten Stúdió, kiterjedt egyeztetéseket folytatott a Liget használóinak képviselőivel. Az első ütemben azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyek a látássérültek, a környező iskolák, illetve a „kutyások” igényeit szolgálják. Hamarosan birtokba vehető a teljesen felújított Vakok kertje és az újonnan kialakított kutyaélménypark. Emellett létrejön egy korszerű sportközpont, amely alkalmas az iskolai testnevelésórák megtartására, valamint megújul a Szépművészeti Múzeum zöld környezete is, hogy az épület felújításának befejezésével az azt övező természeti környezet is betölthesse funkcióját. Az Állatkerti körúton pedig már állnak a Feszl Frigyes tervezte pavilonok, amelyeket az ízléstelen bódék helyére építettünk. Ez a kicsi, de szimbolikus beruházás mutatja, hogy milyen minőségben képzeljük el az egész park rekonstrukcióját.

Mindezzel párhuzamosan folyik a közművek felújítása is, amelyek terveztetése, engedélyeztetése és a kivitelezése egyaránt időigényes feladat és a költségvetésben is jelentős tétel. Ez utóbbi az a láthatatlan háttér, ami ahhoz kell, hogy tényleg minden organikus egységként működjön.

- Mekkora a Liget Projekt költségvetése?

- 250 milliárd forint. Ebben nemcsak a park és az összes kapcsolódó intézmény megújítása van benne, hanem olyan intézményeké is, amelyek nem a Városliget Zrt. felügyelete alatt ‒ pl. az Állatkert bővítése ‒ valósulnak meg. Az összeg körülbelül egy tízéves időtávot ölel fel, a tervezéstől a kifizetésig. 

- Milyen megtérülésről beszélhetünk?

- Fontos tisztázni, hogy mit értünk megtérülés alatt egy közberuházásnál. A programalkotáskor azt tartottuk szem előtt, hogy nemzetgazdasági szinten milyen hozzáadott értéket képvisel. Nehezen számítható értékről van szó, hiszen vannak azonnal megjelenő elemei, mint például a közvetlen bevételek, és vannak közvetettebb elemei, mint amilyen a vendégéjszakák számának növekedése és ezáltal a turizmus további fellendülése. A kapcsolódó tanulmányok egyébként 15 éves megtérüléssel számolnak. Egyébként pedig máris látszik befektetői érdeklődés a Szabolcs utcai kórház környékén, és ez a Liget szomszédságában is várható, akár a VI., a VII. vagy a XIV. kerületben. Amikor tehát a Liget Projektről beszélünk, akkor nemcsak a turizmusra, hanem a kereskedelem- és ingatlanfejlesztésre gyakorolt hatást ugyanúgy vizsgálni kell, mint a közvetlen megtérüléseket. Szintén a projekt kedvező hatása lesz a környékbeli lakóingatlanok értékének növekedése, ami pedig minden itt lakó számára örvendetes hír. 

- A park megújítását követően mennyivel növekedhet a Városliget látogatóinak száma?

- Most évente 4 millió látogatója van a parknak és a benne található intézményeknek. A prognózis alapján ez a szám 5,5-6 millióra fog emelkedni. Ezt a terhelést könnyen fel tudja venni a Liget, persze amellett, hogy nagy figyelmet fordítunk a parkfenntartásra. Erre határozott a szándékunk és a szükséges források is a rendelkezésünkre állnak.

Köszönjük a Dr. Gyorgyevics Benedekkel készített inerjút Kálmán Zsuzsának.

Nem fordulhat elő, hogy a cirkuszt lebontják és nem lesz helyette másik épület – hangsúlyozza Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.  Azzal, hogy az év mind a 12 hónapjában folyamatosan tartanak előadásokat, már most is különleges helyzetben vannak a régióban: az épülő cirkuszművészeti központ létrejöttével viszont Európa csúcsintézményévé válnak.

• Miért van szükség új épületre?

• A Fővárosi Nagycirkusz 45 éves épületben működik, amely semmilyen szempontból nem felel meg a kor kihívásainak.  Ezért született az a kormánydöntés, hogy a Liget Projekt részeként a régit lebontsák, és újat építsenek. Most éppen azt keressük, hol lenne erre a legmegfelelőbb terület.  

• Milyen igényeik vannak az új hellyel kapcsolatban?

• Erről 8 oldalas listánk van! Csak néhányat említve: városközponti, jól megközelíthető helyen álljon, jól látszódjék majd az épület, megfelelő méretű terület álljon rendelkezésre a cirkuszmúzeum, a kutatóközpont, az artistaképző iskola, a szállás, a lakókocsik számára.

• A Fővárosi Nagycirkusz az európai kultúra része, így az új épületünk számára megfelelő helyszín kialakítása nemzeti és európai felelősség.

• Mikorra várható, hogy elkészül?

• A hely kijelölésétől számítva 34 év, de fontos, hogy addig nekünk a régi cirkuszt életben kell tartanunk! Sőt, éppen most született meg a döntés, hogy a cirkusz mellett lévő „késdobáló” jellegű kocsmából egy színvonalas, családbarát kakaóbárt alakítunk ki, amely a következő esztendőkben ki tudja szolgálni az ideérkező családokat.

• Többször nyilatkozta, hogy szeretnék megújítani a cirkuszművészetet. Ebben milyen segítséget jelent majd az új épületkomplexum?

• A magyar cirkuszművészeti tradíciók és az elmúlt két évben elvégzett munkánk Európa vezető intézményévé tettek bennünket. Már most is nagyon elismert helyzetben vagyunk: a szakmánk nemrég ünnepelte a cirkuszművészet fennállásának 250. évfordulóját, és itt Budapesten mi rendezhettük a megnyitó sorozatot, konferenciákkal, fesztivállal, 30 országból érkezett művészekkel. A Fővárosi Nagycirkusz módszertani központként is funkcionál: a világ minden tájáról jönnek „eltanulni” tőlünk, hogyan lehet például audiónarrálni. Ez azt jelenti, hogy a vak látogatóknak folyamatosan mondjuk fülhallgatón keresztül, hogy mi történik, ilyen sehol máshol nincs. Hasonlóan egyedi a cirkuszpedagógiai programunk, amelynek keretében fizikát, biológiát, matematikát tanítunk egy-egy cirkuszi előadáshoz kapcsolódva. Nem csupán szórakoztatunk, hanem üzenetet közvetítünk. A gyerekek testközelből láthatják, hogy akarattal, kitartással mit lehet elérni, hogy a csoda nem csak virtuálisan hajtható végre. A megújuló tartalmaknak megfelelő otthonra van szükségünk, ez lesz az új cirkuszközpont.        

A Városliget az első olyan közpark Magyarországon, ahol már a tervezésénél külön figyelmet kaptak a fogyatékossággal élők speciális igényei, vakok, gyengén látok, mozgássérültek, s mindazok, akiknek a közlekedés valamilyen okból nehézséget jelenthet: a babakocsis anyukáktól az idős, vagy alacsony növésű embereken át a túlsúlyosakig.

A tervezés során tizenhárom érintett szakmai szervezet gyűjtötte össze a szempontjait, melyek a Liget végső terveibe beépülnek. Fontos a járófelületek burkolatának kialakítása, s a tervek szerint a Ligetet megközelítő közösségi járművek is lehetőség szerint alacsony padlósak lesznek, illetve a megállókat, peronokat a járművek padlójával egy síkban tervezik kialakítani. Az irányító táblák Braille-írással is elkészülnek, s olyan magasságban kerülnek ki, hogy azt egy kerekes székből is kényelmesen el tudják olvasni. A térképek tapinthatóak lesznek, a sétautak kövezete és szélessége pedig lehetővé teszi majd, hogy babakocsival, kerekes székkel is kényelmes leférnek – jól elkülönítve a kerékpárutaktól. Az akadálymentes szempontok vonatkoznak valamennyi épületre és illemhelyre is a Ligetben.

Már idén használhatják az érintettek a Vakok Kertjét, amely a parkmegújítás első ütemében készül el. Erhart Péter, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa szerint a kivitelezés során minden igényüket figyelembe vették, elsősorban azt, hogy az eredeti tervekkel szemben ne integrált kertet hozzanak létre, hanem maradjon meg a csaknem egyhektáros terület elkerítettsége. 

A Vakok Kertjét ‒ Európában másodikként ‒ 1972-ben hozták létre, brüsszeli mintára, hogy a látássérült emberek önállóan, biztonságos környezetben pihenhessenek, végezhessenek szabadidős, és sporttevékenységet. A felújítást megelőző egyeztetéseken a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezetek egyik legfontosabb kérése az volt, hogy a parkot kimondottan a látássérültek számára, az ő igényeiknek, balesetvédelmi szempontjaiknak, kényelmüknek és biztonságuknak megfelelően alakítsák ki. Erhart Péter szerint ugyanis éppen ez a lényeg: ami más fogyatékos csoportoknak jó, az nem ugyanúgy felel meg a vakoknak és gyengénlátóknak.

 A kert a kezdetektől fogva nagyon népszerű az érintettek körében. A parkrész önkéntesekkel vagy egyénileg is látogatható, egy olyan terület, ahol a látássérültek védett környezetben tudnak sportolni, napozni, olvasni, családi programot tartani, és azoknak a szülőknek is kikapcsolódást jelent, akik vakként nevelik gyermekeiket. A kert zártságát  indokolja az is, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a látássérültek kárára elkövetett bűncselekmények. A parkrész a korszerűsítés után még biztonságosabb lesz, mivel a beléptetés egyedi, chipes kártyával történik majd. Megoldódik az áramellátás, a korábbi rozoga faház helyett pedig speciális, a vakok igényeihez igazodó akadálymentes épület létesül, ahol a sporteszközöket, játékokat tárolják majd. A tájékozódás segítésére eltérő burkolatok lesznek, amelyek bottal és talppal is jól érzékelhetően elkülönülnek, és jelzik a biztonságos zónát. 

Erhart Péter szerint nagyon fontos, hogy ez a terület megmarad a látássérülteknek. A vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó szervezeteknek több tízezer tagjuk van: számukra rendkívül fontos, hogy rekreációs, sport vagy szórakozási célból igénybe vehetik a kertet. A kerttel szemben található a Vakok Iskolája óvodával, általános iskolával, nevelőotthonnal, a gyerekek részére akár a megújult parkrészben is megtarthatják majd a testnevelésórákat.

Amikor Susu vizsla autót vezetett a Liget útjain

A Liget faunájának alakulását az elmúlt két évszázadban döntően az emberi tevékenység határozta meg. Amikor a 18. század végén megtiltották itt a legeltetést és megjelentek a kirándulók, a városlakók hozták magukkal ház körüli állataikat is. A korabeli képek tanúsága szerint a Városliget kezdettől fogva kedvelt kutyafuttató hely volt. Már a legelső, az 1800-as évek első feléből származó ábrázolásokon feltűnnek a kirándulóerdő sétányain, tisztásain a gazdájukat fegyelmezetten kísérő vagy épp felszabadultan futkározó kutyák. Egészen a 19. század utolsó harmadáig nem volt jellemző, érthető okokból, hogy pihenés szándékával magányosan sétálgatott volna bárki a félvad, közvilágítás nélküli erdőcskében. Nők esetében ez szóba sem jöhetett, ha pedig egy férfi indult el egyedül az akkor még távolinak számító, városon kívül eső helyre, legalább a kutyáját feltétlenül magával vitte.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően még ebben az évben befejeződik a komáromi Csillag erőd rekonstrukciója és bővítése. A  hatmilliárd forintos beruházással a tervek szerint egy új, összesen több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jön létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének jeles darabjai találnak majd otthonra. Az új létesítmény a tervek szerint oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát majd el korszerű, interaktív múzeumi körülmények között, így igazi családbarát kulturális intézményként várja majd a látogatókat 2019 nyarától.

A beruházásról szóló videó itt tekinthető meg: