A Liget zakatoló szíve
Bár a Városliget közelében hamarosan megnyíló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot az egész múzeumi szakma érdeklődéssel várja, legjobban mégis a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria munkatársai örülnek neki. Raktárak, restaurátorműhelyek, kutatóintézet, látogatóközpont - egy példaértékű barnamezős beruházás részletei az egykori Szabolcs utcai kórház területén.
Képek és hangok összetartozása, fekete doboz, vizuális átélhetőség, a csend közepén megszülető zene - ezekről is beszél a Magyar Zene Háza állandó kiállításának egyik látványtervezője és belsőépítésze. Az új intézmény programjainak és kiállításainak koncepciójával már foglalkoztunk korábban, most azt mutatjuk be, hogy milyen belső terekbe lép majd be a látogató.
A főváros kacagtató nyári szenzációi:
Feld Matyi, a tréfás pesti fiú bohózatai
a városligeti színházban
A magyar nyelvű színjátszást a Városligetben meghonosító Feld Zsigmondot népes család vette körül. Gyermekeit, akik a ligeti kulisszák között nőttek fel, egy életre magával ragadta a színház varázslatos világa. Mind a négy Feld-gyerek életpályáját meghatározta erős kötődésük a színházi élethez. A városligeti színház vezetését is egyik fia, Feld Mátyás(1876-1953) vette át a Feld-dinasztia alapítójától. A főváros népszerű Feld Matyija emlékezetes sikereket aratott operettek és népszerű bohózatok írójaként, rendezőjeként a 20. század első évtizedeiben.
Aligha van kulturális terület, ami híresebb magyar művészeket adott a világnak, mint a zene, mégsincs hazánkban olyan ismeretterjesztő intézmény, ahol a magyar zenekincs átfogóan, az egyetemes zenetörténet részeként megismerhető lenne - legalábbis eddig nem volt. A Magyar Zene Háza ugyanis pont ezt a hiányosságot fogja pótolni. A Liget Budapest Projekt részeként már épülő központ látványtervei jó ideje ismertek, és most az is kiderül: mit kínál, és mitől lesz más ez a hely, mint a külföldi, hasonló profilú intézmények. Részletek a Magyar Zene Háza koncepciójáról, kiállításairól, oktatási programjáról - Mozarttól Bartókon át a mai rocksztárokig, popikonokig.
Krúdy Gyula írja egy helyen, hogy"a hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből". Ezért is használta fel oly gyakran történetei helyszíneként a havas tájakat, utcaképeket. Krúdy írásaiban gyakran feltűnik a téli Városliget is. Persze nemcsak a Városligethez ezernyi szállal kötődő írónak volt kedvelt témája a téli, behavazott park. Szívesen megörökítették más művészeti ágak képviselői is: az írók mellett költők, festők, fotósok. Ezúttal a romantikus hóbundába öltözött városligeti szobrokról készült régi felvételek közül válogattunk. Meglepetésünkre a behavazott kő- és bronzszobrok fotói mellett a közel százéves újságok lapjain hóból gyúrt-faragott művészi alkotások képeivel is találkoztunk.
