Évtizedeken át sok örömet szerzett látogatóinak
az idén megújult Vakok kertje

Magyarországon a 19. század végén jöttek létre az első bentlakásos intézetek a látássérültek ellátására. 1899-ben alapították meg Zsófia, Habsburg főhercegasszony védnökségével a Vakok Országos Nevelő és Tanintézetét. A nevelőintézet épülete 1904-re épült fel a Hermina úton, a Városliget közvetlen szomszédságában. Az ország különböző részeiből érkező látássérült emberek ettől kezdve rendszeres látogatói lettek a közeli parknak, amely biztonságos környezetet nyújtott számukra, akár kísérő nélkül is, a sétára, pihenésre.

Lófuttatás, kocsikorzó, ügető- és távhajtóversenyek

A lovak - hátaslóként vagy kocsi elé fogva - több mint egy évszázadon át hozzátartoztak a Városliget mindennapi képéhez. Az 1800-as években a módosabbak saját kocsival hajtattak ki, a nagyközönség pedig menetrendszerűen induló gyorskocsikon, lóvontatású omnibuszon vagy lóvasúton közlekedett a belváros és a Liget között. A teherszállítást is lovaskocsikkal oldották meg. Az előkelő réteg mindennapi elfoglaltságai közé tartozott a városligeti sétalovaglás és a látványos vonulás a kocsikorzón. A 19. században kibontakozó hazai lósport is ezer szállal kötődik a főváros legnagyobb múltú parkjához. Szeptember közepén rendezik a Hősök terén a Magyar Vágta idei döntőjét, ebből az alkalomból adunk ízelítőt a magyar lovaskultúra és a Városliget sokrétű kapcsolatából.

A 19. század közepétől az 1. világháború befejezéséig

Családi kirándulóhelyként vált annak idején népszerűvé a pesti Városerdő, a mai Városliget. Az 1800-as évek első felében készült, dokumentumértékű rajzokon, festményeken mindenütt ott láthatók a felnőttek körül a gyerekek is. Szüleik közelében sétálnak, lovacskáznak, karikát hajtanak, vagy épp szaladgálnak a családot a kirándulásra elkísérő kutyákkal. A nagyobbak - a kamaszkorú fiúk, lányok - körjátékokat játszanak, táncolnak a füves tisztásokon. A kor embere számára természetes volt, hogy a különböző korosztályok együtt töltik szabadidejüket a természetben. Amikor pedig megjelentek a mutatványosok, kialakult a szórakoztatás különféle formáit kínáló vurstli, kezdettől fogva gondoltak a gyerekekre is. Összeállításunk első részében archív képek és dokumentumok segítségével mutatjuk be a gyermekek jelenlétét a Városligetben a 19. század közepétől az 1. világháború - történelmi korszakhatárt jelentő - befejezéséig.

A 19. századi parkok legtöbb látogatót vonzó programja a térzene volt. Többnyire katonazenekarok játszottak, alkalmi helyszíneken, a forgalmas sétautak közelében vagy egy-egy nagyobb, táncra is alkalmas tisztáson. Az állandó helyre épített zenepavilonok először az angol parképítészetben jelentek meg. Az 1800-as évek második felére olyan népszerűvé váltak, hogy nélkülük nem is tekintettek egy nyilvános parkot teljes értékűnek.

Hamarosan megkezdődik a Magyar Zene Háza építése a Városligetben. A Sou Fujimoto világhírű japán építész által tervezett különleges épület az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre úgy, hogy ezzel együtt több ezer négyzetméter, évtizedek óta kerítéssel lezárt zöldterületet is visszaadnak a parknak. Az oktatási, múzeumi intézményként és koncerthelyszínként is funkcionáló páratlan intézmény a tervek szerint 2020 végén nyitja meg kapuit. A Liget Budapest Projekt keretében megépülő, a természet és az épített környezet egyensúlyára különleges hangsúlyt helyező Magyar Zene Háza a magyar zeneművészet egyedülállóan sokoldalú megismerését teszi majd lehetővé.

Aligha van olyan kulturális terület, amely híresebb magyar művészeket adott a világnak, mint a zene. Kodály országaként ismer bennünket a világ, de számos magyar művész alkotott maradandót a zene univerzális nyelvén: Bartók Béla és Liszt Ferenc meghatározó alakjai az európai zenetörténetnek, Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter pedig a kortárs zeneművészet óriásai. A 2020 végén új intézményként megnyíló Magyar Zene Háza ezt a gazdag zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Egy olyan új, hiánypótló intézmény jön létre a Városligetben, mely méltó emléket állít a magyar művészet világszinten talán legismertebb és legelismertebb ágazatának, s egyben a zene megismerésére, művelésére is ösztönöz.

A Liget Budapest Projekt Európa jelenleg legjelentősebb kulturális tartalmú városfejlesztési beruházása, mely Magyarország legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözi egy, a millenniumi idők óta nem látott intézményfejlesztési programmal.

„Az elmúlt évek alapos tervezési munkálatai után, a Magyar Zene Háza építésének megindítása a Városliget megújításának egy újabb kulcsfontosságú lépését jelenti. A Liget Budapest Projekt, amely ma Európa legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési programja, immár nemcsak egy nagyszabású tervként létezik, hanem a megvalósítás szakaszába lépett, s 2020 végéig teljes egészében elkészül” - emelte ki Baán László, a projekt miniszteri biztosa. 

Az épületről

A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kap vissza a Városliget és a parkhasználók. A tervező Sou Fujimoto, a világ egyik leginnovatívabb építésze egyedülállóan izgalmas, természetközeli épületet alkotott meg, melyet a nemzetközi tervpályázaton a magyar és nemzetközi zsűri 168 beérkezett pályamű közül választott ki. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, s hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi és különleges funkciójából fakadó igényeket.

A természet-ihlette, inspiráló épületeiről híres japán építész a Zene Háza tervezésekor a természetből és a zenéből egyaránt merített. Az épület jellegzetes lebegő tetejét a hang rezgésének vizuális képe, a hullám ihlette. A nyitottság és átjárhatóság jegyében az építész az épület oldalfalait üvegből tervezte, míg a tetőre álmodott lukacsos szerkezet, hasonlóan a fák lombjaihoz, áteresztik a fényt az épület belső helyiségeibe is.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „Az augusztusban induló fejlesztéssel, egy új kulturális intézmény és közösségi tér érkezik a Városligetbe. Sou Fujimoto épülete nagy eséllyel pályázik Budapest új ikonikus épületének címére, a zenei intézmény elképzelése a Liget Budapest Projekt terveit támogatva a családi programok és a kulturális élet központjává, illetve a város pezsgő találkozóhelyévé varázsolja majd újra a Városligetet.”

A Magyar Zene Háza tartalmáról

A Magyar Zene Háza épületének hármas szintfelosztása támogatja és segíti az intézmény komplex tartalmi kínálatát is: a kiállító, az előadóművészeti és az oktató tereken.

Az épület földalatti szintje a kiállítások tere, amely izgalmas tárlatokkal, a legkorszerűbb technológiai megoldásokkal változtat a hagyományos múzeumélményen. Az állandó kiállítás tartalma egyfajta zenei csodák palotájaként interaktív módon ismerteti meg a zene működését, valamint átfogó zenetörténeti képet ad a világ és kiemelten hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain és emblematikus alakjain keresztül.

Ugyanez a szint ad otthont egy időszaki kiállítótérnek is, ahol a magyar zenetörténet egy-egy témakörének részletesebb bemutatása válik lehetővé, de itt mutatkozhatnak be a világ nagyszabású, zenei témájú utazó kiállításai is. A tervek szerint elsőként az elmúlt félévszázad magyar könnyűzene történetét feldolgozó izgalmas tárlat várja majd a közönséget.

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó zenepedagógiai programok jól illeszkednek a köznevelési intézmények művészetoktatási tevékenységéhez, s egyúttal gyerekbarát helyszínként hiánypótló családi programlehetőséget is nyújt.

Batta András, a zenei ismeretterjesztő központ szakmai munkacsoportjának vezetője, a Zeneakadémia egykori rektora a kiállítás tervezésével kapcsolatban kiemelte: „Vállalásunk nem kisebb, bízunk benne, hogy hatásunkra sok ember életében kap fontosabb szerepet majd a zene. A kiállításokon interaktív, játékos eszközökkel, sajátélményeken keresztül fedezhetjük fel a zene fejlődését a népzenétől, a gregoriánig, a klasszikus zenétől a jazzig, egészen korunk zenei világáig. A Magyar Zene Háza a zene csodálatos birodalma lesz, egy olyan izgalmas hely, ahol a gyerekektől a felnőttekig, korcsoporttól és zenei képzettségtől függetlenül bárki izgalmas zenei élményeket szerezhet.”

A kiállító terek mellett egy úgynevezett hangdóm is helyet kap. Egy különleges félgömb alakú kupola térben az egyedi hangtechnika hoz majd létre hangtereket, így izgalmas helyszínek zenei és képi világát ismerheti meg a látogató, legyen az a természet hangja az Amazonas esőerdő közepén, tánc egy erdélyi lakodalomban vagy egy szimfonikus hangverseny élménye.

Az épület földszintjén egy koncertterem és egy előadóterem, valamint egy szabadtéri színpad kap helyet, amely a legkülönbözőbb fellépők és zenei stílusok bemutatásával kalauzolja el a közönséget a zene világába. Programkínálata a sokszínűséget tükrözi, amelyben a hangsúly az ismeretterjesztésé, a magyar népzene épp annyira fontos szerepet kap, mint a távoli kultúrák zenéje vagy az értékes jazz, a klasszikus és kortárszene, illetve a könnyűzene.

A Zene Háza az oktatásában is szerepet vállal, az épület emeleti szintjén zenepedagógiai termek és egy digitális könyvtár helyezkedik el, amely iskolai és gyerekcsoportok számára nyújt majd átfogó programkínálatot. A Magyar Zene Háza továbbá nagy hangsúlyt kíván fektetni a tehetséggondozásra, a professzionális zenészek mellett amatőr együttesek szerepeltetését és a fiatal tehetségek felfedezését is célul tűzte ki.

A Magyar Zene Háza felépítésével 2020 végén egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jöhet majd létre, amely a klasszikus és a könnyű zene terén egyaránt megkerülhetetlen lesz az alapfokú zenei oktatásban.