A Városliget az első olyan közpark Magyarországon, ahol már a tervezésénél külön figyelmet kaptak a fogyatékossággal élők speciális igényei, vakok, gyengén látok, mozgássérültek, s mindazok, akiknek a közlekedés valamilyen okból nehézséget jelenthet: a babakocsis anyukáktól az idős, vagy alacsony növésű embereken át a túlsúlyosakig.

A tervezés során tizenhárom érintett szakmai szervezet gyűjtötte össze a szempontjait, melyek a Liget végső terveibe beépülnek. Fontos a járófelületek burkolatának kialakítása, s a tervek szerint a Ligetet megközelítő közösségi járművek is lehetőség szerint alacsony padlósak lesznek, illetve a megállókat, peronokat a járművek padlójával egy síkban tervezik kialakítani. Az irányító táblák Braille-írással is elkészülnek, s olyan magasságban kerülnek ki, hogy azt egy kerekes székből is kényelmesen el tudják olvasni. A térképek tapinthatóak lesznek, a sétautak kövezete és szélessége pedig lehetővé teszi majd, hogy babakocsival, kerekes székkel is kényelmes leférnek – jól elkülönítve a kerékpárutaktól. Az akadálymentes szempontok vonatkoznak valamennyi épületre és illemhelyre is a Ligetben.

Már idén használhatják az érintettek a Vakok Kertjét, amely a parkmegújítás első ütemében készül el. Erhart Péter, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa szerint a kivitelezés során minden igényüket figyelembe vették, elsősorban azt, hogy az eredeti tervekkel szemben ne integrált kertet hozzanak létre, hanem maradjon meg a csaknem egyhektáros terület elkerítettsége. 

A Vakok Kertjét ‒ Európában másodikként ‒ 1972-ben hozták létre, brüsszeli mintára, hogy a látássérült emberek önállóan, biztonságos környezetben pihenhessenek, végezhessenek szabadidős, és sporttevékenységet. A felújítást megelőző egyeztetéseken a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezetek egyik legfontosabb kérése az volt, hogy a parkot kimondottan a látássérültek számára, az ő igényeiknek, balesetvédelmi szempontjaiknak, kényelmüknek és biztonságuknak megfelelően alakítsák ki. Erhart Péter szerint ugyanis éppen ez a lényeg: ami más fogyatékos csoportoknak jó, az nem ugyanúgy felel meg a vakoknak és gyengénlátóknak.

 A kert a kezdetektől fogva nagyon népszerű az érintettek körében. A parkrész önkéntesekkel vagy egyénileg is látogatható, egy olyan terület, ahol a látássérültek védett környezetben tudnak sportolni, napozni, olvasni, családi programot tartani, és azoknak a szülőknek is kikapcsolódást jelent, akik vakként nevelik gyermekeiket. A kert zártságát  indokolja az is, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a látássérültek kárára elkövetett bűncselekmények. A parkrész a korszerűsítés után még biztonságosabb lesz, mivel a beléptetés egyedi, chipes kártyával történik majd. Megoldódik az áramellátás, a korábbi rozoga faház helyett pedig speciális, a vakok igényeihez igazodó akadálymentes épület létesül, ahol a sporteszközöket, játékokat tárolják majd. A tájékozódás segítésére eltérő burkolatok lesznek, amelyek bottal és talppal is jól érzékelhetően elkülönülnek, és jelzik a biztonságos zónát. 

Erhart Péter szerint nagyon fontos, hogy ez a terület megmarad a látássérülteknek. A vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó szervezeteknek több tízezer tagjuk van: számukra rendkívül fontos, hogy rekreációs, sport vagy szórakozási célból igénybe vehetik a kertet. A kerttel szemben található a Vakok Iskolája óvodával, általános iskolával, nevelőotthonnal, a gyerekek részére akár a megújult parkrészben is megtarthatják majd a testnevelésórákat.