A cirkuszt életben kell tartani

Nem fordulhat elő, hogy a cirkuszt lebontják és nem lesz helyette másik épület – hangsúlyozza Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.  Azzal, hogy az év mind a 12 hónapjában folyamatosan tartanak előadásokat, már most is különleges helyzetben vannak a régióban: az épülő cirkuszművészeti központ létrejöttével viszont Európa csúcsintézményévé válnak.

  

  • Miért van szükség új épületre?

  • A Fővárosi Nagycirkusz 45 éves épületben működik, amely semmilyen szempontból nem felel meg a kor kihívásainak.  Ezért született az a kormánydöntés, hogy a Liget Projekt részeként a régit lebontsák, és újat építsenek. Most éppen azt keressük, hol lenne erre a legmegfelelőbb terület.  

  • Milyen igényeik vannak az új hellyel kapcsolatban?

  • Erről 8 oldalas listánk van! Csak néhányat említve: városközponti, jól megközelíthető helyen álljon, jól látszódjék majd az épület, megfelelő méretű terület álljon rendelkezésre a cirkuszmúzeum, a kutatóközpont, az artistaképző iskola, a szállás, a lakókocsik számára.
  • A Fővárosi Nagycirkusz az európai kultúra része, így az új épületünk számára megfelelő helyszín kialakítása nemzeti és európai felelősség.

  • Mikorra várható, hogy elkészül?

  • A hely kijelölésétől számítva 34 év, de fontos, hogy addig nekünk a régi cirkuszt életben kell tartanunk! Sőt, éppen most született meg a döntés, hogy a cirkusz mellett lévő „késdobáló” jellegű kocsmából egy színvonalas, családbarát kakaóbárt alakítunk ki, amely a következő esztendőkben ki tudja szolgálni az ideérkező családokat.

 

  • Többször nyilatkozta, hogy szeretnék megújítani a cirkuszművészetet. Ebben milyen segítséget jelent majd az új épületkomplexum?

  • A magyar cirkuszművészeti tradíciók és az elmúlt két évben elvégzett munkánk Európa vezető intézményévé tettek bennünket. Már most is nagyon elismert helyzetben vagyunk: a szakmánk nemrég ünnepelte a cirkuszművészet fennállásának 250. évfordulóját, és itt Budapesten mi rendezhettük a megnyitó sorozatot, konferenciákkal, fesztivállal, 30 országból érkezett művészekkel. A Fővárosi Nagycirkusz módszertani központként is funkcionál: a világ minden tájáról jönnek „eltanulni” tőlünk, hogyan lehet például audiónarrálni. Ez azt jelenti, hogy a vak látogatóknak folyamatosan mondjuk fülhallgatón keresztül, hogy mi történik, ilyen sehol máshol nincs. Hasonlóan egyedi a cirkuszpedagógiai programunk, amelynek keretében fizikát, biológiát, matematikát tanítunk egy-egy cirkuszi előadáshoz kapcsolódva. Nem csupán szórakoztatunk, hanem üzenetet közvetítünk. A gyerekek testközelből láthatják, hogy akarattal, kitartással mit lehet elérni, hogy a csoda nem csak virtuálisan hajtható végre. A megújuló tartalmaknak megfelelő otthonra van szükségünk, ez lesz az új cirkuszközpont.        

 

Nem lesz akadály a Ligetben

A Városliget az első olyan közpark Magyarországon, ahol már a tervezésénél külön figyelmet kaptak a fogyatékossággal élők speciális igényei, vakok, gyengén látok, mozgássérültek, s mindazok, akiknek a közlekedés valamilyen okból nehézséget jelenthet: a babakocsis anyukáktól az idős, vagy alacsony növésű embereken át a túlsúlyosakig.

A tervezés során tizenhárom érintett szakmai szervezet gyűjtötte össze a szempontjait, melyek a Liget végső terveibe beépülnek. Fontos a járófelületek burkolatának kialakítása, s a tervek szerint a Ligetet megközelítő közösségi járművek is lehetőség szerint alacsony padlósak lesznek, illetve a megállókat, peronokat a járművek padlójával egy síkban tervezik kialakítani. Az irányító táblák Braille-írással is elkészülnek, s olyan magasságban kerülnek ki, hogy azt egy kerekes székből is kényelmesen el tudják olvasni. A térképek tapinthatóak lesznek, a sétautak kövezete és szélessége pedig lehetővé teszi majd, hogy babakocsival, kerekes székkel is kényelmes leférnek – jól elkülönítve a kerékpárutaktól. Az akadálymentes szempontok vonatkoznak valamennyi épületre és illemhelyre is a Ligetben.

A megújult Vakok kertjének látványterve

Már idén használhatják az érintettek a Vakok Kertjét, amely a parkmegújítás első ütemében készül el. Erhart Péter, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa szerint a kivitelezés során minden igényüket figyelembe vették, elsősorban azt, hogy az eredeti tervekkel szemben ne integrált kertet hozzanak létre, hanem maradjon meg a csaknem egyhektáros terület elkerítettsége. 

A Vakok Kertjét ‒ Európában másodikként ‒ 1972-ben hozták létre, brüsszeli mintára, hogy a látássérült emberek önállóan, biztonságos környezetben pihenhessenek, végezhessenek szabadidős, és sporttevékenységet. A felújítást megelőző egyeztetéseken a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezetek egyik legfontosabb kérése az volt, hogy a parkot kimondottan a látássérültek számára, az ő igényeiknek, balesetvédelmi szempontjaiknak, kényelmüknek és biztonságuknak megfelelően alakítsák ki. Erhart Péter szerint ugyanis éppen ez a lényeg: ami más fogyatékos csoportoknak jó, az nem ugyanúgy felel meg a vakoknak és gyengénlátóknak.

Erhart Péter

 A kert a kezdetektől fogva nagyon népszerű az érintettek körében. A parkrész önkéntesekkel vagy egyénileg is látogatható, egy olyan terület, ahol a látássérültek védett környezetben tudnak sportolni, napozni, olvasni, családi programot tartani, és azoknak a szülőknek is kikapcsolódást jelent, akik vakként nevelik gyermekeiket. A kert zártságát  indokolja az is, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a látássérültek kárára elkövetett bűncselekmények. A parkrész a korszerűsítés után még biztonságosabb lesz, mivel a beléptetés egyedi, chipes kártyával történik majd. Megoldódik az áramellátás, a korábbi rozoga faház helyett pedig speciális, a vakok igényeihez igazodó akadálymentes épület létesül, ahol a sporteszközöket, játékokat tárolják majd. A tájékozódás segítésére eltérő burkolatok lesznek, amelyek bottal és talppal is jól érzékelhetően elkülönülnek, és jelzik a biztonságos zónát. 

Erhart Péter szerint nagyon fontos, hogy ez a terület megmarad a látássérülteknek. A vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó szervezeteknek több tízezer tagjuk van: számukra rendkívül fontos, hogy rekreációs, sport vagy szórakozási célból igénybe vehetik a kertet. A kerttel szemben található a Vakok Iskolája óvodával, általános iskolával, nevelőotthonnal, a gyerekek részére akár a megújult parkrészben is megtarthatják majd a testnevelésórákat.

 

Kutyavilág a Városligetben

Amikor Susu vizsla autót vezetett a Liget útjain


A Liget faunájának alakulását az elmúlt két évszázadban döntően az emberi tevékenység határozta meg. Amikor a 18. század végén megtiltották itt a legeltetést és megjelentek a kirándulók, a városlakók hozták magukkal ház körüli állataikat is. A korabeli képek tanúsága szerint a Városliget kezdettől fogva kedvelt kutyafuttató hely volt. Már a legelső, az 1800-as évek első feléből származó ábrázolásokon feltűnnek a kirándulóerdő sétányain, tisztásain a gazdájukat fegyelmezetten kísérő vagy épp felszabadultan futkározó kutyák. Egészen a 19. század utolsó harmadáig nem volt jellemző, érthető okokból, hogy pihenés szándékával magányosan sétálgatott volna bárki a félvad, közvilágítás nélküli erdőcskében. Nők esetében ez szóba sem jöhetett, ha pedig egy férfi indult el egyedül az akkor még távolinak számító, városon kívül eső helyre, legalább a kutyáját feltétlenül magával vitte.

Liget Budapest Projekt Budapest Városliget KutyákAz 1840 körül készült képen (balról) a hídjáról nevezetes Drót-sziget, az előtérben a Városligeti-tó partján békésen beszélgető társasággal. A gyermekek biztonságos távolságban, a közelben játszanak, és természetesen ott van velük a család kutyája is. Jobbra egy fantáziakép a közadakozásból tervbe vett Kisfaludy Károly emlékszoborról és környezetéről, 1832-ből. A festő, hogy az általa megálmodott látvány hitelességét fokozza, a napernyővel sétáló pár mellé egy vígan futkározó kutyust is odapingált az előtérbe (1)

VIDEÓ Liget Budapest Projekt – még az idén befejeződik  a komáromi Csillag erőd felújítása

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően még ebben az évben befejeződik a komáromi Csillag erőd rekonstrukciója és bővítése. A  hatmilliárd forintos beruházással a tervek szerint egy új, összesen több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jön létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének jeles darabjai találnak majd otthonra. Az új létesítmény a tervek szerint oktatási, ismeretterjesztési feladatokat lát majd el korszerű, interaktív múzeumi körülmények között, így igazi családbarát kulturális intézményként várja majd a látogatókat 2019 nyarától.

A beruházásról szóló videó itt tekinthető meg:

Magyar Zene Háza - Varázstértől a hangdómig

A Magyar Zene Háza a hangok csodáját, a kultúra e megkerülhetetlen világát fogja közel hozni mindenkihez. Egyszerre lesz igényes kiállítások és populáris koncertek, a legszélesebb alapvető zenei ismeretterjesztés és a zeneművészet ínyenceinek otthona: egyfajta zenetörténeti élményközpont.
Az intézmény ugyan várhatóan jövő év végén nyitja meg kapuit, az általa képviselt zeneélmény azonban mostantól felfedezhető az érdeklődők számára, ezért is indította útjára a Magyar Zene Háza hangműhely rendezvénysorozatát, ahol most szombaton az A38-on minden nagyóvodást, kisiskolást és persze szülőket és nagyszülőket is szeretettel várnak egy varázslatos, közös éneklésre!

Részletek itt olvashatóak!

Mindezek apropóján Dr. Batta Andrással, a Magyar Zene Háza szakmai munkacsoport vezetőjével készült beszélgetés közöljük, melyből rengeteg érdekesség kiderül az új intézmény küldetéséről, különlegességeiről.

Lehet egyszerre mindenkihez szólni?

Persze. Családokra, csoportokra, egyéni látogatókra, zeneértőkre és érdeklődőkre is készülünk. Népszerű programjaink, interaktív installációink a zene, a ritmus nyelvének, szerepének megismertetésére szolgálnak. Lesznek alkalmi, tematikus kiállítások, rendezvények is. Nem csak a vájt fülűeknek készül ez a Ház; a célunk az, hogy azt a magyar zenei tudást, műveltséget, mely híressé tett bennünket a világban, itt újra felfrissítsük, ápolni segítsük, s a lehető legszélesebb körnek megmutassuk, micsoda pluszt kap az életben az, aki a zene nyelvén is ért. A lényeg, hogy a látogatók a zenéhez kapcsolódó izgalmas élményeket, érdekes ismereteket kapjanak. 

 

Magyar Zene Háza Batta András Liget Budapest Projekt Városliget Budapest A38

Mindenféle zene megszólal majd ebben a zenei csodák palotájában?  

A gregoriántól Eötvös Péterig, a cigány- a népzenétől a jazzig, a Beatlestől az LGT-ig, minden, ami értékes zene.

Mi lesz a Magyar Zene Háza tartalma?

A Magyar Zene Háza a zene egyetemes nyelvét mutatja be. A magyar dallamvilág, hihetetlen gazdag népzenei kincsünk azonban nyilván hangsúlyosan lesz jelen, hiszen ez a mi élő zenei anyanyelvünk, s ebből kiindulva kerülhetünk közelebb a zene világához. A hármas szintfelosztású házban a legmodernebb technika alkalmazásával mutatjuk be, hogy a zene valójában életünk minden pillanatában, a bölcsőtől a sírig jelen van, elkísér.

A Ház kapcsán hallani lehetett hangdómról, zenei csodák palotájáról, varázstérről. Ezek nem annyira zenei szakkifejezések…

Persze, hiszen nem akarjuk sem átvenni, sem utánozni a Zeneakadémia vagy a MÜPA nemzetközi hírű szakmai működését! Mi a legnemesebb értelemben a zenei ismeretterjesztést valósítjuk meg népszerű és könnyen befogadható eszközökkel. De, a mi látogatóinkból kerülhet majd ki a jövő érdeklődő és értő koncert- és operaközönsége! Az állandó kiállítás tematikus sétákkal, átélhető, bejárható hangélményekkel, ritmusokkal, az egyetlen hangtól a többszólamúság értelméig, a szív dobbanásának alapritmusától az összetettebb ritmusvilágig számtalan felfedeznivalót kínál. Az interaktív attrakciók során  kis segítséggel saját zenét is szerezhet a látogató, másutt megismerheti a különböző tájegységekre jellemző hangzásvilágot, vagyis megértheti a jelenben élő múltat s kézzelfoghatóvá válik a magyar és az európai zenei identitás. Mindezt már az okostelefonnal születő, digitális nemzedék számára legérthetőbb magyarázatokkal, eszközökkel. A földalatti „varázstér”  egy  elvarázsolt kastély élményét idézi majd meg, többek között egy hangdómmal, ami olyan lesz, mint a planetárium, csak csillagok helyett hangok kápráztatnak el benne. Az időszakos kiállításunkat a magyar könnyűzene 1957-től 1992-ig tartó történetének bemutatásával nyitjuk. A Ház legfelső szintje lesz, ahol kisebb „osztálytermekben” pedagógusoknak, csoportoknak tartunk felkészítőket, workshopokat.

 

Magyar Zene Háza Batta András Liget Budapest Projekt Városliget Budapest A38

Koncertterem is kap helyet ebben a rendhagyó házban?

Egy 270 fős „nagytermünk” és egy 130 fős „kistermünk” lesz. Ezekben kisebb, főként beavató jellegű koncerteknek, előadásoknak adunk helyet. És nem szóltunk még, pedig nagyon fontos, magáról az épületről. A Ház nyitottságát és befogadó jellegét egyedi építészeti bravúr is megtestesíti: az épület ötletes szegletein, átlátható üvegfalain keresztül abban a természetes környezetben érezzük magunkat, amely a Magyar Zene Háza filozófiájának alapja is: a zene létünk egyik eleme, mint a levegő, s bárki számára hozzáférhető! Kodály Zoltánt idézném, mert nála frappánsabban még senki sem tudta megfogalmazni, hogy „Legyen a zene mindenkié”. Rajtunk nem fog múlni! 2020 elején nyitunk!