Több természetet, kevesebb autót szeretne a Ligetbe az új miniszteri biztos

Több természetet és kevesebb átmenő gépkocsiforgalmat szeretne a Ligetbe, és sokakkal ellentétben lát lehetőséget a Városligeten belül a zöldfelületek növelésére Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, aki augusztus közepe óta a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosa is egyben. Az új miniszteri biztos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: annak érdekében, hogy a park rekonstrukciója során a ligethasználók szempontjait figyelembe vehessék, társadalmi párbeszédet kezdeményez: egyeztető fórumra hívja az érintett közösségek képviselőit. 

A Városliget parkrésze külön miniszteri biztost kapott

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere  prof. dr. Persányi Miklóst a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosává nevezte ki. Az új miniszteri biztos feladata többek között azon folyamatok koordinálása, amelyek a Városliget, mint tájképi jellegű park helyreállítása, zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek felmutatása és tájépítészeti megújítása, valamint a városligeti park üzemeltetése és működtetése terén jelentkeznek.

Prof. Dr. Persányi Miklós Liget Budapest Projekt

Persányi professzor – a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójaként – 22 éve dolgozik a Városligetben. Eddigi munkássága során nemcsak magát az Állatkertet, mint a Liget legtöbb botanikai értéket is felmutató intézményét irányította sikeresen, hanem a városligeti intézményeket összefogó, két évtizede létrejött Liget Köztársaság Egyesület egyik alapítójaként és egykori elnökeként a Városliget egészének ügyeivel is kiterjedten foglalkozott, sőt, vezetésével már 2000-ben is készült egy Liget stratégia. 

Több természet, kevesebb átmenő gépkocsiforgalom

Az új miniszteri biztos a Városliget megújítása körül zajló áldatlan vitákról úgy vélekedik, hogy ezek sokszor nem a lényegről szólnak, messze csúsznak a tényektől, s közben alig hoznak érdemi eredményt.

Sokan aggódnak például a Városliget „beépítése” miatt, holott szó sincs beépítésről. A Ligetbe kerülő új funkciók nem pihenőparki zónákat foglalnak el, hanem már korábban beépített, illetve burkolattal fedett, tehát eddig sem zöldfelületként szolgáló területeket. A Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok, illetve a Repüléstörténeti Kiállítás helyére, a Magyar Zene Háza a régi Hungexpo épületek helyére kerül majd (amelyek valójában már akkor elvesztették eredeti funkciójukat, amikor 1974-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár átköltözött az új kőbányai vásárközpontba), a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház pedig az egykori Felvonulási tér burkolt, ma parkolónak használt területén épül fel.

A miniszteri biztos a pihenőparki, növényzettel fedett zóna növelésére is lát lehetőséget. A Városliget belsejében futó, széles, aszfaltozott utak helyett például keskenyebb sétányok is elegendők lehetnek, hiszen amíg létesítésükkor a Városligetben még motorversenyeket is tartottak, ma már szinte csak a parkban sétálók igényeit kell kiszolgálniuk. A biztos emellett megvizsgálná annak lehetőségét is, volna-e mód a Hősök tere háború előtti, parkosított állapotának a visszaállítására.

Persányi professzor újra elő kívánja venni a Liget Köztársaság által korábban már többször felvetett átmenő forgalom kérdését is. A Városliget, mint pihenőpark szempontjából ugyanis nem az jelenti az igazi problémát, hogy ott – az elmúlt több mint száz évben kialakult állapotnak megfelelően – a zöldfelületek mellett különféle intézmények, például több múzeum, fürdő, korcsolyapálya is van, hanem az óriási zajt és légszennyezést jelentő, a Liget felét tönkretevő átmenő gépkocsiforgalom, és sok helyet elfoglaló felszíni parkolás. A miniszteri biztos véleménye szerint a Városligetnek több természet és kevesebb autó használna leginkább.

A fákkal kapcsolatos vitában az új miniszteri biztos szerint a szakmaiságra kell helyezni a hangsúlyt. Az oktalan fairtást ellenzi, és azt tartaná helyesnek, ha minden egyes fa esetében sokoldalú, szakmailag megalapozott vizsgálat előzné meg a döntést, amennyiben fa kivágása mutatkozik szükségesnek. Emellett nagyobb hangsúlyt fektetne a fapótlásra, a Városliget faállományának a szakszerű, fenntartható gyarapítására és minőségi javítására.

A Városliget mindenkié, így minden érintett véleménye számít

A Városliget nem egy települési közpark, hanem az ország első parkja, amelyben a történelmileg kialakult hagyományoknak megfelelően sokféle funkció megfér egymás mellett. Éppen ezért a használói is sokfélék. Használják a környéken lakó emberek, a főváros távolabbi pontjairól érkezők, s a vidékről, vagy az országhatárokon túlról Budapestre látogatók is. És nagyon sokféleképpen használják.

A miniszteri biztos éppen ezért olyan Városligetet szeretne, amely sokakat szolgál, amely kellemesebb a mostaninál, s amelyben még többen lelik örömüket.  „Olyat, amelyben sokkal, de sokkal kevesebb az autó és sokkal több a természet. Amely zöldebb a mostaninál, és »zöld csápjai« Zuglóba, Erzsébet- és Terézvárosba is benyúlnak. Amely sokféle szolgáltatást nyújt, 21. századi színvonalon, és „rendes” benne, ami kell, az ép padoktól a közvilágításig, a tiszta pihenőhelyektől a közbiztonságig, az ivókutakon át a civilizált illemhelyekig, a gondozott pázsittól a tó tiszta vizéig.” A Városliget szolgáltatásainak város-ökológiai és pihenési értéke a közvetlen szomszédságában élők mellett egész Budapestet, sőt, az egész országot kell szolgálnia.

A források a park megújítására rendelkezésre állnak, és a tájépítész szakmában konszenzus övezi a tájtervezői pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda koncepcióját is, amely mellett a többi, ugyancsak szívvel-lélekkel összeállított pályázat is bőven tartalmaz hasznosítható elemeket. Most az a feladat, hogy a koncepcióból megszülessenek a részletes kiviteli tervek. Ebben azonban a miniszteri biztos valódi társadalmi párbeszédet szeretne, amelyben világossá válhat a sokféle parkhasználó sokféle érdeke.

Az új miniszteri biztos ezért haladéktalanul életre hívja a Liget Park Fórumot, amelyet első alkalommal szeptember 21-én, szerdán fognak megtartani. A fórumra meghívást kapnak az érintett környezet- és természetvédelmi, szakmai, illetve civil szervezetek, köztük a kerékpárosok, a futók a kutyás szervezetek, az akadálymentesítésben, és a fogyatékossággal élőket segítő speciális szolgáltatások ügyében érintett szervezetek, a környékbeli óvodák és iskolák, illetve a városligeti intézmények és vállalkozások képviselői is.  

Persányi Miklós végzettsége szerint biológus, diplomamunkáját a városi fák pormegkötő képességéről írta. Környezetvédelmi szakmérnök, a tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. Vezető tisztségeket töltött be különböző hazai és külföldi környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, intézményeknél. Volt vezető környezetvédelmi szakértő a londoni székhelyű Európa Banknál. Volt a Magyar Állatkertek Szövetsége, illetve az Európai Állatkertek Szövetsége elnöke. 2003 és 2007 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, elnökölte az ENSZ Klímaváltozási Világkonferenciát. A húsz éve működő Liget Köztársaság Szövetség civil szervezetnek egyik alapítója, öt éven át elnöke, jelenleg is alelnöke.

Milyen volt a régi Városligeti Színház?

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően újjáépítik az 1952-ben lebontott Városliget Színházat is, amely a hagyományaihoz illő, régóta hiányzó funkciót hivatott pótolni, és újjáéleszteni a parkban. Az egykori teátrum közel 300 fő befogadására volt alkalmas, szecessziós épülete az Ötvenhatosok terének déli részén, most lebetonozott felületet áll majd; koncepcióját tekintve pedig gyermek és ifjúsági színház lesz.

A színház történetét Budai T. Ildikó foglalta össze a pestbuda.hu oldalon, amely cikket az alábbiakban ajánljuk a figyelmébe:

„Feld papa” kezdetleges nyári arénából állandó kőszínházzá alakított műintézete, a Városligeti Színház évtizedeken át a hazai színházi élet érdekes színfoltja volt az akkori főváros peremén. Egyszerre elégített ki magas kultúrigényt és adott helyet az igénytelenebb szórakozásnak. Falai közül színművészetünk számos kiválósága indult, deszkáin Európa legnevesebb aktorai ágáltak.

Színház a Városligetben? Sokan rémülten kapták fel a fejüket a hírre, pedig a főváros reprezentatív közparkjában valaha élénk színházi élet folyt: itt alakult meg az első bábszínház, a Liliputi nemzetközi hírnevet is szerzett, de működött benne kabaré és zenés orfeum is. Mind közül a leghosszabb ideig a krajcáros színházként indult, később modern és fontos darabokat játszó Városligeti Színház működött a mai Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Az 1952-ben elbontott szecessziós épületet az eredeti helyszínére építenék vissza.

A Városligetet a Belvárossal összekötő Sugárutat 1875-ben adták át a forgalomnak, de ekkor már évtizedek óta állt az Arena im Stadtwäldchen, a Városligeti Aréna. Ezt az épületet 1879-ben a német színigazgatóból magyar színigazgatóvá lett Feld Zsigmond saját költségén alakíttatta át a favázas nyári színházból, s tette állandó előadásokra alkalmassá. Feld Zsigmond ugyan német nyelvű színház működtetésére kapott engedélyt, de hamar eldöntötte, hogy a városligeti játszóhelyet „a magyar Thália templomává” alakítja át. 1889. június 16-án a Városligeti Színkör első magyar nyelvű előadásán Jókai Mór Prológja után Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című népszínművét mutatták be Blaha Lujzával, Vidor Pállal, Pálffy Ninával, Pauli Mariskával és Szirmai Imrével a főszerepben.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Városligeti Színkör favázas épülete

A korabeli helyárakból ítélve a színház a közönség szegényebb rétegei számára játszott, a jegyárak az „alsóbb néposztályhoz” igazodtak, hiszen már húsz krajcárért, két omnibuszjegy áráért fel lehetett ülni a karzatra. Feld Zsigmond a publikum ízléséhez is igazodva jórészt a Népszínház és a budai nyári színház műsorát vette át. Csepreghy Ferenctől A piros bugyellárist 1889-ben mutatta be, majd 1928-ig hússzor újította föl. Szigligeti Ede A szökött katona című darabját ugyancsak húszszor, Gaál József A peleskei nótárius című művét huszonnyolcszor, A falu jegyzőjét harmincegyszer. Jókaitól Az aranyember huszonkétszer szerepelt a repertoáron és Katona Bánk bánja is vissza-visszatért. Többször is sor került a Rómeó és Júliára, valamint az Othellóra, A kaméliás hölgyet Gauthier Margit címmel pedig szinte folyamatosan játszották. 

A színkör évadja általában májustól októberig tartott, és a társulat ugyan évről évre változott, a közönség mégis találkozhatott visszatérő művészekkel. Itt játszott többek között – közvetlenül azelőtt, hogy a Vígszínház híres komikája lett – Nikó Lina. Bihari Béla hősszerelmes színész a Városligetben a főrendezői munkakört is betöltötte. Újváry Károly több éven át lépett fel, 1892-ben színészi jubileumát is itt ünnepelték. De fellépett Somlay Artúr, Rózsahegyi Kálmán – méghozzá mint Liliomfi –, Latabár Árpád, Vízvári Gyula, Csortos Gyula, Rákosi Szidi, Góth Sándor, sőt Jászai Mari, Hegedűs Gyula is.

A Városligeti Színház egyre sikeresebb lett, 1908-ban Feld Zsigmond a favázas nyári színházat negyedmillió koronáért állandó téli kőszínházzá alakíttatta át. A Városliget színidirektora a kor meghatározó építészeit, a Vágó testvéreket, az építész Lászlót és a belsőépítész Józsefet kérte fel az új épület megtervezésére. A magyar szecesszió olyan jelentős alkotásai köthető nevükhöz, mint a Gresham-palota a Lánchídnál, valamint a legendás Nemzeti Szalon, a Schiffer-villa a Munkácsy utcában és a Gutenberg téri bérpalota. A maga korában impozánsnak számító városligeti teátrumban az előteret és a színházterem mennyezetét Kernstock Károly freskói díszítették, a nézőtéri széket selyemplüssel borították, a színpadtechnika is kimagasló volt. A zsinórpadlás mellett több süllyesztőt, modern hangosító- és világítóberendezést alkalmaztak.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
A Városligeti Színház egykori, újjáépítendő állandó épülete

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

Az új színház ünnepélyes külsőségek között 1909. június 19-én nyílt meg. Pakots József alkalmi Prológját az igazgató lánya, Feld Irén mondta el, majd színre került Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című darabja. Feld Zsigmondnak Ditrói Mór, a Vígszínház művészeti igazgatója adta át a Színészegyesület díszoklevelét.

1912 elején Feld Zsigmond Budapesti Színház névre keresztelte át az intézményt, a közelgő háború azonban nem kedvezett a kultúrának, egyre nehezebb körülmények között tudta működtetni a teátrumot. Az alapító 1926-ban visszavonult, s fiának adta át az igazgatást, Feld Mátyás már nem Thália, csupán a pesti humor szentélyévé kívánta tenni a játszóhelyet. A kimenőt kapott cselédlányok és a szabadnapos katonák lettek a szecessziós épület leggyakoribb vendégei. Az igazgató nagy büszkeséggel mutatta be nyaranta saját bohózatait, köztük a belvárosi színházak sikerdarabjainak olyan paródiáit, A csámpáskirálynét vagy A Schlésinger fiú esete Lefkovits Katóval darabot. Azon túl, hogy burleszkjeit megírta, nem sokat törődött a színházával: lehetőleg bérbe adta, 1920-ban az Új Színháznak, 1923-ban Sebestyén Géza miskolci társulatának és az Apolló Kabaré alkalmi együttesének, 1932-ben pedig Békeffi László kabaréjának. A színház azonban egyre inkább perifériára szorult, és akkor már nemcsak helyrajzi értelemben, 1935-ben megvált a színháztól Feld Mátyás, az új igazgató Erdélyi Mihály lett. Főleg nagysikerű operetteket mutattak be, egy-egy teltházas estén 885 néző tapsolt a színészeknek, közöttük olyan hírességeknek, mint Honthy Hanna, Jávor Pál, Somogyi Nusi, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Gombaszögi Ella. A színház utolsó előadását 1944. november 30-án tartották.

A nagy műgonddal tervezett és kiváló alapanyagokból megépült színház gyakorlatilag sértetlenül vészelte át Budapest 102 napos ostromát. Vesztét az '50-es évek új szemléletű, nagy tereket követelő városrendezési elveinek köszönheti. A háború után először Both Béla Szabad Színháza működött benne: Brecht, Shaw és Goldoni darabjaiban Görbe Jánost, Kállai Ferencet, Horváth Tivadart és Komlós Jucit láthatta az újjáépülő főváros közönsége. 1946 tavaszán Béke Színház néven nyitotta meg a kapuit, tíz nagysikerű előadásukban fellépett Dajka Margit, Greguss Zoltán, Tolnay Klári, Lukács Margit és Sennyei Vera. A sikeres évadok ellenére a főváros hamarosan házi kezelésbe vette a teátrumot, majd a liget rendezése során 1952-ben lebontatta az épületét.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Feldék síremléke

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt (1938; Honthy Hanna és Jávor Pál)

A Liget mostani megújítása kapcsán az egyik legfontosabb kitűzött cél a park eredeti funkciójának helyreállítása volt – hangoztatta a projektért felelős Baán László miniszteri biztos több fórumon. A korábbi elképzelések nem számoltak a Liget egyik legfontosabb és legsokrétűbb hagyományával, a színházzal, nemrég viszont már a Városligeti Színház újjáépítésének tervezését elnyert építészeti stúdió nevét is közzétették.

Az intézmény a Városliget Zrt. fenntartásában, a Kolibri Színház közreműködésével, Novák János igazgató művészeti vezetésével, de állandó társulat nélkül, befogadó gyerek- és ifjúsági színházként funkcionál majd. A színház az eredeti tervek alapján épül újjá, de a legmodernebb technikával lesz felszerelve. Lesz benne egy nagyobb, 300-400 fő befogadásra alkalmas, jó akusztikájú nézőtérrel rendelkező terem, valamit kisebb kamaraelőadásoknak alkalmas helyiségeket is kialakítanak az épületben.

http://pestbuda.hu/cikk/20160804_milyen_volt_a_regi_varosligeti_szinhaz

Újra levegőben az AN-2-es

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum AN-2

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett "100 éves a magyar motoros repülés" című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került.

Tízezer négyzetmétert kap vissza a Liget az egykori Hungexpo terület rendezésével

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

A Liget Budapest Projekt egyik alapvető célja, hogy a Városligetben feleslegesen leburkolt, illetve elkerített területeket újjávarázsolva és parkosítva visszaadja a közönségnek. Ennek köszönhetően a Hungexpo irodáknál évtizedek óta indokolatlanul elzárt, 10 000 négyzetméteres parkfelületet is újra birtokba vehetik a Városligetet használók, természetesen gyönyörűen megújítva. 

Az elhagyatott irodaházak helyén ugye 2018-ra felépül a Magyar Zene Háza, amely jóval kisebb lesz, mint a ma ott látható, bántóan lepusztult romok által elfoglalt terület. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által megálmodott különleges épületben egy zenei „csodák palotájához” hasonló közösségi- és kiállító tér jön létre.  

De, hogyan lehetséges zöldfelületek bővítése? 

A volt Hungexpo bekerített területe ma részben beépített. Jelenleg kilenc, használaton kívüli épület: iroda- és raktárépületek, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak, illetve vendéglátó-ipari egység és kerthelyisége található rajta. Ezeket az épületeket fogják elbontani a Liget Budapest Projekt részeként, aminek köszönhetően közel 10 000 négyzetméter területet használhatnak ismét a Városliget látogatói. A terület körülbelül háromnegyed része a park zöldfelületét növeli majd, egynegyede pedig a világhírű a leendő Magyar Zene Háza épületének ad helyet. 

Fontos tény, hogy a bontási és építési munkálatok nem járnak majd további fakivágásokkal a területen.

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Kérdezz-felelek a Közlekedési bontásáról

A Városliget Zrt. a ma indult bontási munkák kapcsán számos kérdést kapott, így a korábbi közleményünket megerősítve az alábbi tájékoztatást adjuk:

Miért van szükség kordonozásra?
A Közlekedési Múzeum régi, elavult épületét lebontjuk, hogy a helyén a korszerű új Közlekedési Múzeum megépülhessen, mely egyébként kevesebb helyet foglal majd a Ligetben és lehetővé teszi a zöldfelület bővítését. A bontás veszélyes munkavégzés, nehézgépek és mozdonyok mozgatására is sor kerül az épület bontásán túl, ezen munkafolyamatok során a bontó- és szállítócégek felelőssége biztosítani, hogy nehogy egy tiltakozóra vagy járókelőre ráessen egy tégla vagy bármilyen sérülést szenvedjen. Ezért egy biztonsági céget bíztak meg, akik a bontási területet körbekordonozták.

Jogszerű-e a kordonállítás közterületen?
Igen, mivel a közterületet építési területként veszi igénybe a Városliget Zrt. A szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a közterület kezelője amúgy is a beruházó szervezet, a Városliget Zrt., tehát eleve kizárt volna, hogy saját magunknak nem engedélyezzük a munkavégzést. A közterületet ilyen esetekben jogszerűen lehet körbekordonozni, erre építési beruházásoknál vagy akár rendezvényeknél gyakran kerül sor. Gondoljunk csak a Sziget-fesztiválra: a közterületet olyankor is kordon veszi körül, biztonsági őrök védik és ha valaki átmászna a kerítésen, jogszerű intézkedéssel a biztonsági őrök fellépnek ellene. Ugyanilyen jogalapon történt a Közlekedési Múzeum körbekordonozása is: az építési terület a munkák idejére nem közterület, a kordonállítás jogszerű.

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum

Miért volt szükség biztonsági emberekre?
Egy szűk tiltakozói csoport mindent megpróbál elkövetni, hogy a Városliget megújulását, ennek részeként a Közlekedési Múzeum bontását akadályozzák. Mindezt teszik annak ellenére, hogy számos alkalommal elmondtuk: az új múzeum kisebb helyet foglal majd a mainál és a széles aszfaltozott parkoló helyén is zöldfelületet építünk. Az aggresszív tiltakozók éjjel is megpróbálták a kordont áttörni, ilyenkor az építési terület védelmét a bontást végző cég csak biztonsági cég bevonásával tudja biztosítani, akik a fentiek szerint jogszerűen léptek és lépnek fel. Intézkedésüket a helyszínen a Rendőrség is támogatta. 
A kordon tehát a munkavégzés jogszerűségét és a tiltakozók védelmét is szolgálja, hiszen a munkavégzés során élet- és balesetveszély áll fenn a bontási terület közvetlen környezetében.

Miért éjszaka történt a bontási terület kordonozása?
Közterületen ilyen lezárásokat éjszaka lehet végrehajtani, hiszen nappal a városligeti parkoló tele van autókkal, így nem lehetne körbezárni. A közlekedési közterületeken zajló beruházásoknál bevett gyakorlat, hogy a munkaterületek kijelölése éjszaka történik - minden villamosberuházásnál, útépítésnél is így történik ez.

Próbálta-e meggyőzni a Városliget Zrt. a tiltakozókat?
Igen, számos alkalommal tett erre kísérletet a Városliget Zrt. de sajnos egy szűk tiltakozói csoport semmilyen érvet nem akar meghallgatni. Legutóbb a Városligetben tartott pikniken ismertettük az új Közlekedési Múzeum terveit, de az intézmény főigazgatója tucatnyi interjúban is megtette ezt az elmúlt hónapokban, az új Közlekedési Múzeum látványtervei pedig a megujulaliget.hu oldalon elérhetők.

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum

Tényleg újdonság-e, hogy föld alatt is bővül a Közlekedési Múzeum?
Év eleje óta minden fórumon, számos interjúban, rendezvényen tájékoztatást adtunk és adunk róla, hogy a múzeum a helyreállított történelmi épület alatt a föld alatti kiállítóterekkel bővül. Ezt épp azért tesszük így, hogy a Városligetben a lehető legkevesebb helyet foglalja az új múzeum és így tudjuk bővíteni a zöldfelületeket - tehát a tiltakozás teljesen érthetetlen.

Mi történik most?
A bontócég az épület teljes bontása során az építési terület elzárását fenntartja. Néhány műtárgy, például az épület tetején lévő repülő vagy az épületben lévő régi mozdonyok, nehézgépek elszállításához az épület kisebb bontása szükséges, majd ezek elszállítása után kerül sor az elavult épület teljes lebontására. Minden munkafázis a szükséges engedélyek birtokában történik.

Mi épül a lebontott múzeum helyén?
A Közlekedési Múzeum kívül-belül, alapjaiban születik újjá a Liget Budapest Projektnek köszönhetően. Az eddiginél kétszer nagyobb kiállítótér jön létre, amely végre lehetőséget ad egy XXI. századi követelményeknek megfelelő, interaktív, digitális technológiákkal a közlekedés múltját és jövőjét bemutató új Közlekedési Múzeum létrehozására. Jelentősen bővülő gyűjtemény és megújult épület várja majd a látogatókat a beruházás nyomán. A régi épület mára minden részletében elavult, sem kiállítótere, sem épülettechnológiája nem tette alkalmassá, hogy otthont adjon egy XXI. századi közlekedéstörténeti kiállításnak. A múzeum épületét az intézmény alapításakor, a 1899-ben megvalósult pompájában állítjuk helyre, így megidézve a II. világháború bombázásainak rombolása előtt a Városligetben állt gyönyörű építményt. Az épületen belül ugyanakkor kortárs, XXI. századi belsőépítészeti megoldásokkal új kiállítás, kilátó és közösségi tér jön létre. A Közlekedési Múzeum új épülete a Városligetben az eddiginél kisebb helyet foglal el, az épület bővítése a föld alatt történik, az eddigi 20 méter széles aszfaltozott parkoló helyén pedig zöldfelületet létesítünk.