Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A cirkuszt életben kell tartani

Nem fordulhat elő, hogy a cirkuszt lebontják és nem lesz helyette másik épület – hangsúlyozza Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.  Azzal, hogy az év mind a 12 hónapjában folyamatosan tartanak előadásokat, már most is különleges helyzetben vannak a régióban: az épülő cirkuszművészeti központ létrejöttével viszont Európa csúcsintézményévé válnak.

  

  • Miért van szükség új épületre?

  • A Fővárosi Nagycirkusz 45 éves épületben működik, amely semmilyen szempontból nem felel meg a kor kihívásainak.  Ezért született az a kormánydöntés, hogy a Liget Projekt részeként a régit lebontsák, és újat építsenek. Most éppen azt keressük, hol lenne erre a legmegfelelőbb terület.  

  • Milyen igényeik vannak az új hellyel kapcsolatban?

  • Erről 8 oldalas listánk van! Csak néhányat említve: városközponti, jól megközelíthető helyen álljon, jól látszódjék majd az épület, megfelelő méretű terület álljon rendelkezésre a cirkuszmúzeum, a kutatóközpont, az artistaképző iskola, a szállás, a lakókocsik számára.
  • A Fővárosi Nagycirkusz az európai kultúra része, így az új épületünk számára megfelelő helyszín kialakítása nemzeti és európai felelősség.

  • Mikorra várható, hogy elkészül?

  • A hely kijelölésétől számítva 34 év, de fontos, hogy addig nekünk a régi cirkuszt életben kell tartanunk! Sőt, éppen most született meg a döntés, hogy a cirkusz mellett lévő „késdobáló” jellegű kocsmából egy színvonalas, családbarát kakaóbárt alakítunk ki, amely a következő esztendőkben ki tudja szolgálni az ideérkező családokat.

 

  • Többször nyilatkozta, hogy szeretnék megújítani a cirkuszművészetet. Ebben milyen segítséget jelent majd az új épületkomplexum?

  • A magyar cirkuszművészeti tradíciók és az elmúlt két évben elvégzett munkánk Európa vezető intézményévé tettek bennünket. Már most is nagyon elismert helyzetben vagyunk: a szakmánk nemrég ünnepelte a cirkuszművészet fennállásának 250. évfordulóját, és itt Budapesten mi rendezhettük a megnyitó sorozatot, konferenciákkal, fesztivállal, 30 országból érkezett művészekkel. A Fővárosi Nagycirkusz módszertani központként is funkcionál: a világ minden tájáról jönnek „eltanulni” tőlünk, hogyan lehet például audiónarrálni. Ez azt jelenti, hogy a vak látogatóknak folyamatosan mondjuk fülhallgatón keresztül, hogy mi történik, ilyen sehol máshol nincs. Hasonlóan egyedi a cirkuszpedagógiai programunk, amelynek keretében fizikát, biológiát, matematikát tanítunk egy-egy cirkuszi előadáshoz kapcsolódva. Nem csupán szórakoztatunk, hanem üzenetet közvetítünk. A gyerekek testközelből láthatják, hogy akarattal, kitartással mit lehet elérni, hogy a csoda nem csak virtuálisan hajtható végre. A megújuló tartalmaknak megfelelő otthonra van szükségünk, ez lesz az új cirkuszközpont.        

 

Tovább


Rökk Marika röpködött a vágtató cirkuszi lovon

Városligeti cirkusztörténet - 2. rész

2018-ban ünnepeljük a modern kori cirkusz megszületésének 250. évfordulóját. A jubileumi évet megnyitó, 12. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál színhelye a Fővárosi Nagycirkusz városligeti épülete. Az ünnepi alkalomból bemutatjuk, sok korabeli képpel illusztrálva, a Városligetben két évszázada zajló cirkuszi életetet. Az első rész a kezdeti időszakról szólt, ezúttal a Nagycirkusz születésével és történelmi korszakokon átívelő történetével folytatjuk a jubileumi múltidézést.

Az első ligeti cirkuszigazgatók, akik kivétel nélkül külföldről érkeztek, igyekeztek évről-évre híres nemzetközi attrakciókat szerződtetni. A városligeti állandó cirkusz történetének első fél évszázadában alig találunk hazai artistákat a fellépők között. Kisebb szenzációnak számított annak idején, hogy Beketow Sándor, aki apja, Beketow Mátyás halála után átvette a cirkusz irányítását, 1933-ban egyszerre hat magyar számot is szerepeltetett műsorában. Kedvező változást ezügyben az első, artista körökben kiterjedt hazai kapcsolatrendszerrel cirkuszigazgató, Fényes György (1882-1959) hozott. Működése idején előbb a Néparéna, majd annak 1938-as lebontása után a Nagycirkusz fellépői között is megszaporodott a magyar bohócok és artisták létszáma.

Városliget Liget Budapest Projekt Fővárosi Nagycirkusz
A művészek képzeletét mélyen megragadta a városligeti mutatványosok és a cirkusz világa. A baloldali fotón a Barokaldi Cirkusz, a későbbi Néparéna a vurstliban, megépítése idején, jobbról pedig Aba-Novák Vilmos 1930-as években készült festményén (1)

Tovább


A Néparénától a Fővárosi Nagycirkuszig

Városligeti cirkusztörténet - 1. rész


A cirkusz szerelmesei számára emlékezetesenek ígérkezik a most induló év: 2018-ban ünnepeljük a modern kori cirkusz megszületésének 250. évfordulóját. Külön öröm, egyben a hazai cirkuszművészet elismerése, hogy a jubileumi év nyitányának a magyar főváros a helyszíne. Ezekben a januári napokban a városligeti cirkusz porondjára figyel a nemzetközi cirkuszvilág. A jubileumi évet megnyitó, 12. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon tizenöt ország 126 artistaművésze mutatja be különleges attrakcióit, a vendégek között pedig ott lesz a legendás artistaművészek, neves cirkuszigazgatók egész sora. Ebből az alkalomból idézzük fel a Városligetben két évszázada zajló cirkuszi élet történetét, különös tekintettel az 1889-ben állandó otthonra talált, azóta itt működő Fővárosi Nagycirkuszra.

Városliget Liget Budapest Projekt Fővárosi Nagycirkusz Cirkusz
A Fővárosi Nagycirkusz bejárata 1939-ben (balról), a jobboldali képen pedig a városligeti épület homlokzata díszkivilágításban, 2015-ben készült felvételen (1)

Tovább


Kontakt

Kövess minket