Ha a Liget fái mesélni tudnának

A fákra általában úgy gondolunk, mint az állandóság jelképeire. Olyan hatalmas növényekre, amelyek ott élik le egész életüket, ahol születtek. Pedig, ha a Liget fái mesélni tudnának, kalandos történeteket hallhatnánk utazásaikról. Jó néhány közöttük évtizedekig máshol élt, felnőtt korában ültették át mai helyére. Már József nádor idejében is voltak faátültetések, de a földalatti vasút meghosszabbítása idején is számos fa áttelepítéséről gondoskodtak a kertészeti szakemberek. Hiszen az átültetés - éppúgy, mint az ültetés, a koronaalakító metszés vagy éppen a plombálás - egyike a parkok fenntartása során időről időre felmerülő szakmai feladatoknak. Jelenleg is folynak faátültetések a Városliget térségében, a Liget parkjában és a szomszédos Állatkertben is. Utóbbi az egykori Vidámparktól visszakapott területét alakítja át állat- és növénykertté. A területrendezési munkák keretében eddig félszáz kisebb-nagyobb fát költöztettek új helyre a ma elérhető legkorszerűbb technológiával. Érdemes visszatekinteni a múltba és felidézni, mikor és hogyan költözködtek korábban a városligeti fák. A közterületekre telepített fák élete ugyanis szinte kivétel nélkül költözködéssel kezdődik, amikor a faiskolákban gondozott csemetéket - még szabad gyökérzettel - kiemelik és véglegesnek szánt helyükön elültetik.

Liget Budapest Faátültetés Fővárosi Állat- és NövénykertJózsef nádor 1846-ban maga ültette el az egykori Hattyú-tó partján azt a virginiai mocsárciprust, amely még az 1990-es években is élt. Állapota ekkor kezdett romlani, 1992-ben már csúcsszáradással küzdött. Kipusztulásának pontos idejét nem ismeri a szakirodalom. A baloldali képen a ligeti mocsárciprus 1958-ban, 112 évesen, jobbra idősebb fa szállítása átültetéshez a 19. században (balra Zentai József fotója, jobbra Barron-féle faátültető gép korabeli rajzon)

Lenyűgöző Biodómmal bővül az Állatkert

Mikor és kiben fogalmazódott meg a Pannon Park és a Biodóm ötlete? Mi a Biodóm és hogyan képzeljük el? Miben jelent újdonságot az eddigiekhez képest? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána Simonyi Gáborral, a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs osztályának vezetőjével. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Amikor a Vidámpark 2010 körül a csőd közelébe került, felmerült, hogy bezárása után a területét a Fővárosi Állat– és Növénykert kapja meg, még akkor is, ha a területen kirívóan magas a zaj- és légszennyezés, ezért állatkerti célokra csak speciális megoldásokkal alkalmas. Az Állatkert – külföldi szakértőkkel kiegészült – szakmai gárdája, prof. dr. Persányi Miklós vezetésével évek alatt sorra vette a közönség kívánalmait, az állattartás javításának igényeit, és a modern állatkertészet legkorszerűbb megoldásait – és mindezek alapján több változatban kidolgozták a fejlesztés koncepcióját. Az egyik tervben az új területek egyötödén egy nagyméretű, 21. századi pálmaházat és akváriumot képzeltek el, melyet kellemes park és tágas állatkifutók öveznek. Ez a Pannon Park, a nagy „üvegház” pedig maga a Biodóm. Az állatkerti fejlesztés lehetőségeit végül két verzióban ismerte meg a Fővárosi Közgyűlés, mely nyílt ülésén, ellenszavazat nélkül a biodómos változat mellett döntött. Ehhez a fővárosi fejlesztéshez rendelt 2015-től a Kormány is támogatást. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A mi éghajlatunkon a szabadtéri kifutók mellett fedett, fűthető állattartó terekre is szükség van. Az Állatkert klasszikus területén ezek három tucat pavilonba kerültek, ám ennek az a hátránya, hogy rossz időben – az esőben, hóban vagy hidegben – mindig ki kell menni az egyik házból, hogy átjussunk a másikba. A Pannon Parkban is a park és a szabadtéri kifutók foglalják majd el a nagyobb teret, de az utóbbiakhoz tartozó belső férőhelyigényt több kisebb építmény helyett egyetlen nagyobb, a Biodóm elégíti ki.  

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm tehát egy nagy méretű modern növény– és állatház, a szó szoros értelmében egy fedett park, egy fényáteresztő tetőszerkezettel ellátott építmény, mely egy egész életközösséget képes befogadni. Előképe a 114 éves régi Pálmaház és Akvárium, ahol a fedett légtér alatt állattartó és növénybemutató terek váltakoznak. Itt is ez lesz a helyzet, csak nagyobb a tér. A Pálmaházban most lajhár, tatu és pirája méretű állatokkal találkozhatunk, a Biodómban viszont nagyobb a tér, ezért az elefántok és a csimpánzfélék is elférnek majd, de még a nagyobb méretű cápák is. A legfőbb újdonság a tér tágassága és látnivalók sokasága lesz. Buja növényzet, érdekes kiállítások, oktatóterek, csónakkal bejárható folyócska és még sok más különlegesség. Egy átlagos állatkerti látogatás teljes időtartamára elegendő látnivalót nyújt majd a Biodóm, amely legalább helyi szinten hozzájárul az éghajlatváltozás káros hatásainak tompításához. Különösen a kedvezőtlen időjárású napokon értékelődik fel a fedett látogatóközpont jelentősége, mert sokkal több gyerek és felnőtt, jóval hosszabb időtartamban kap majd az Állatkertben tudást és élményeket. Azzal, hogy a volt vidámparki terület „hátsó végébe”, gyakorlatilag a Hungária körúti beépítési sorba, a 10 forgalmi sávos felüljáró elé épül a Biodóm, a forgalom zaját és a légszennyezést is jelentősen csökkenti. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm-típusú építmények az ezredfordulót követően kezdtek elterjedni, de a világon még nem sok van belőlük - például Montrealban, Szingapúrban, több európai országban láthatunk ilyen megoldásokat. Habár olykor önálló bemutatóhelyek, gyakrabban funkcionálnak egy-egy állatkert részeként. Az európai állatkertekben a legkorábbi példa az arnhemi állatkert „Burgers’ Bush” nevű trópusi csarnoka, mely 1988 óta nagy sikerrel működik. Nem olyan régen épült Németországban a lipcsei „Gondwanaland”, Hollandiában az emmeni „Wildlands”, Lengyelországban pedig a wroclawi „Afrykarium”. Valamennyi nagyon népszerű. A budapesti biodóm részben a benne kialakítandó bemutató tematikája miatt, részben a műszaki megoldásai miatt lesz ezeknél is különlegesebb. Építészete és energetikája a fenntarthatósági szempontokat tartja szem előtt, az épület fűtésében elsődleges a termálhő használata.  A koncepciót augusztusban 14 ország vezető állatkertésze ismerte meg, akik igen elismerően nyilatkoztak róla. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Az Állatkert klasszikus területén a közönség az építkezésből nem fog semmit érzékelni, mivel a volt Vidámpark helyén épül a Pannon Park az összes kifutójával és a Biodómmal. Egyedül a megmaradó műemlék játéküzemekhez, a Hullámvasúthoz és a Mesecsónakhoz nem lehet pár évig hozzáférni, hiszen az építési területen veszélyes lenne átmenni. A régi Körhintánál azonban nem lesz ilyen probléma, ezért az a szezonban gond nélkül használható marad, úgy, ahogy az idén nyáron is történt.

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Pannon Park, és benne a Biodóm átadására várhatóan 2019-ben kerül majd sor, viszont az új kisgyerek-állatkertet, a Körhinta mögött létesülő Meseparkot a terveink szerint már a 2017-es évben birtokba veheti a nagyközönség.