Mai igényekre lefordítva kellene visszahozni a régi hangulatot

Dira Ferenc egykori ligetlakó emlékei a Városligetről 

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy nemcsak szórakozni, pihenni, netán gyerekkorukban játszani jártak a Városligetbe, hanem ott is laktak – Dira Ferenc ezen kevesek közé tartozik. Jó régen költözött ide, bár esetében a „költözött” szó erős túlzás, merthogy akkor még nem volt kimondottan költöző képes korban, lévén, hogy kilenc nap hiányzott az egyéves születésnapjához. - Bognár Nándor írása a LigetVáros újságból.

Mindez még 1931-ben történt, mikor is édesapjának – mivel az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat szolgálatába lépett – munkahelye a Műcsarnok lett. Itt kaptak szolgálati lakást december ötödikén, mégpedig a múzeum épületének Aréna – ma Dózsa György – út felőli első oldalszárnyának emeletén. Itt lakott a család 1950 decemberéig, igaz, a fiatalember csak októberig, hiszen akkor behívták katonának.

Liget Budapest Projekt Városliget

Ez a „saját” játszótér, amit a ligeti helyszín kínált, érdekes barátságokat is hozott. Volt például egy kisfiú, akivel sokat játszottak együtt, akinek édesapja a Mezőgazdasági Múzeumban volt teremőr, és aki családjával a Vajdahunyad várban, a bejárati kapu egyik tornyában lakott. Vasárnaponként ministrált a várban, a Jáki kápolnában, ha meg lehetősége nyílt rá, akkor az orgonát próbálgatta. Később Kárpáti József néven lett ismert, mint orgonaművész.

Liget Budapest Projekt Városliget
"Édesapámmal a Műcsarnok melletti sétányon, 1942." A jobbra lévő park helyén lett a Felvonulási-tér.

A Városliget pedig maga volt a csoda, úgy egészében, a háború előtt, meg egy ideig utána is. A 85 éves egykori ligetlakó valósággal felvillanyozódik, amikor azt próbálja érzékeltetni: hogyan is volt itt sétáló meg játszó terület, sok és jó levegő, és hozzá kiegészítő, ma úgy mondanánk: szolgáltató épületek. Nemcsak a Mezőgazdasági Múzeum és a Közlekedési Múzeum, nemcsak a Műjégpálya és a Széchenyi fürdő, és nem csak az időszakos nemzetközi vásárok az Iparcsarnokban, hanem egyéb létesítmények is várták a látogatókat. Mert volt mutatványos tér és Fortuna mozi, Alpesi falu és Angol – majd Vidám – Park, Fényes Cirkusz – ma fővárosi Nagycirkusz – meg persze a tó, télen korcsolyázáshoz, nyáron csónakázási lehetőséggel, és az egészet körbevette a Hősök tere után felszínre bukkanó, a tó mellett körbefutó földalatti villamos. Az Aréna út és Ajtósi Dürer sor sarkán állt az Erzsébetvárosi Színház, amelynek épületét újra és újra érdemes volt megnézni a Garay téri piac felé menet. Az sem volt zavaró, hogy a liget néha otthont adott kerékpár-, sőt, motorversenynek is – már csak azért sem, mert a versenyek alakulását kiválóan lehetett figyelemmel kísérni a műcsarnoki lakás ablakából, sőt kimászva, a tetőről is.

Liget Budapest Projekt Városliget
"Édesapámmal a Sió díszkút előtt, háttérben az Iparcsarnok főbejárata, 1942."

Mostanában már nem nagyon jár a Ligetbe Dira Ferenc, és ezt szomorúan mondja, pedig életkorától még nyugodtan járhatna – nem olyan sok az a 85 év –, de attól tart, hogy azt a fajta Városligetet, ami volt, azt nagyon nehéz lesz visszaállítani. Nem arról van szó, hogy valamiféle sima rétnek kellene itt lenni, szükség van az épületekre, amelyek sokféle funkciót láthatnak el, de a mostani autóforgalom, füst, zaj, a gondozatlan területek, az elhanyagolt építmények – nos, ezek azok, amiket nagyon rossznak tart. Régen, ahogy mondja, anyukák hozták ki ide kis gyerekeiket, a Weingruber vendéglő mellett térzene volt, és ami talán a legérdekesebb, hogy vasárnaponként hatalmas tömeg jött ki, de eloszlott, nem volt zsúfoltság. Az emberek jól érezték magukat, ettek, ittak, szórakoztak, beszélgettek, és itt mindenki egyforma volt: házmester és postás, bádogos és vízszerelő, hivatalnok és sofőr, nem számított, a lényeg az volt, ahogy a régi slágerben elhangzott: „Ujjé, a ligetben nagyszerű, ujjé, hogy mulat a nép”. Mindehhez jó levegő, szép, gondozott környezet társult. Persze, az emberek is változnak, meg az igényeik is, ma már kevesebb anyuka tudja kihozni a gyerekét hétköznap, mert dolgozik, nagyobb az igény testmozgásra, futásra, esetleg kispályás focira, szóval valahogy mai igényekre lefordítva kellene visszahozni a régi ligetet. Hogy ez mennyire sikerül majd, arra nagyon kíváncsi a 85 éves egykori ligetlakó, Dira Ferenc. Annak örül, hogy megszűnik a széles beton Felvonulási tér, ahol korábban zöld terület volt; hogy lebontják a Közlekedési Múzeum néhány évtizede hozzáillesztett pavilonját és visszaépítik a kupolát; hogy az egykori patinás Iparcsarnok helyére épített, csúf garázshoz hasonlatos Petőfi Csarnok sem marad meg – valahogy a régi „ligethangulatot”, azt szeretné igazán visszakapni.

"Sokkal kevesebb autó, sokkal több természet" - interjú Persányi Miklóssal

Prof. Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója lett a Liget Budapest Projekt parkfejlesztésért felelős miniszteri biztosa 2016. augusztus 15-től. Terveiről kérdeztük. 

Liget Budapest Projekt Persányi Miklós– Ön sok éve vezet egy nagy, patinás közintézményt, amely az idén 150 éves. A Fővárosi Állat- és Növénykert sokak kedvence, évi egymillió látogatóval büszkélkedhet, szakmai sikerei megkérdőjelezhetetlenek. Hiányzott-e az új kihívás? 

– Nem én jelentkeztem a feladatért, de ha már megtalált, szeretnék használni a Ligetnek. Én nem ma kezdtem el vele foglalkozni: 22 éve itt dolgozom, és vagy hatvan éve használom, 8 évesen a Szecskában tanultam meg úszni, és még megvan az a jutalomkönyvem is, amit 14 évesen nyertem egy Városliget-vetélkedőn…  

Gyaníthatóan egyike vagyok a legrégebbi „ligetvédőknek”. Két évtizeddel ezelőtt egyik alapítója voltam a Liget Köztársaság Szövetség civil szervezetnek. Máig érvényes célunk az volt, hogy az itt működő jelentős intézmények, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek vezetői közösen lépjenek fel a Városliget elszomorító állapotainak javításáért. Már 2000-ben dolgoztunk egy Liget-stratégián, de sajnos javaslatainkat kevéssé fogadták meg.  

– Milyennek látja a Liget állapotát? 

Minden Liget-használó tudja, hogy a helyzet minősíthetetlen volt. Húsz éve mondtuk, hogy a Liget egyik felét nem lehet parkként használni a Kós Károly sétányon és az Állatkerti körúton keresztülzúduló autópálya-forgalom, meg a vele járó agresszív zaj és légszennyezés miatt. Meg hogy méltatlanok a lumpenkocsmák, a bóvlibódék, az igénytelen, roskadozó ipari vásári épületek, mint a Pecsa, vagy a Hungexpo-házak. Botrányos színvonalú a kiskereskedelem, egyre dagad az ócskapiac, hogy a tömérdek ide parkoló autó, a hatalmas lebetonozott felületek, az autóversenyekre méretezett utak sokkal fontosabb közösségi céloktól veszik el a helyet. Hosszan beszélhetnék a tömegrendezvényekkel hónapokra letiport zöldfelületekről, vagy az egyébként is alig kezelt, lepusztult parkrészekről, elkorhadt padokról, az évtizedeken át minimálisan ápolt, élősdiektől fertőzött, tönkrement fák sokaságáról, a szemétről és a vandalizmusról. Jó, hogy már látszik sok változás, hiszen végre sokkal több pénz jut parkfenntartásra. De akkor nem lehetett tiltakozó hangokat hallani – a Liget Köztársaságén kívül. A sok felelős és hivatal között pedig elveszett maga a Liget: nem volt igazi gazdája. 

Látom ma is a Liget körüli áldatlan vitákat, amelyek gyakran nem a lényegről szólnak, és messze csúsznak a tényektől – közben pedig nem, vagy alig teremnek valamit. Nem kérdés pedig, hogy egy ilyen sokcélú parknál csak összehangolt szakmai, természetvédelmi, kertépítészeti megoldások szolgálhatják a közjót. 

– Ön személy szerint milyen Városligetet szeretne? 

Hogy én milyen Ligetet szeretnék? Határozott képem van róla, hiszen az Állatkertben 150 éves történelmi parkot, két tucat műemlék-épületet, országos jelentőségű természetvédelmi területet gondozunk, és elismerés övezi a munkánkat. De a személyes véleményemnél talán még fontosabb, hogy minél több Ligetet használó igényére úgy válaszoljanak a változások, hogy mások érdekei minél kevésbé csorbuljanak. Ehhez értelmes együttgondolkodás kell, az érdekek egyeztetése és ütköztetése – és a végén persze szakmailag megalapozott, megvalósítható döntés.  

Olyan Ligetet szeretnék, amely sokakat szolgál, a mostaninál kellemesebb, és többen lelik benne örömüket. Sokkal, de sokkal kevesebb benne az autó és sokkal több a természet. Zöldebb a mostaninál, és „zöld csápjai” Zuglóba, Erzsébet- és Terézvárosba is benyúlnak. Sokféle szolgáltatást nyújt, 21. századi színvonalon, és „rendes” benne, ami kell, az ép padoktól a közvilágításig, a tiszta pihenőhelyektől a közbiztonságig, az ivókutakon át a civilizált illemhelyekig, a gondozott pázsittól a tó tiszta vizéig. A Liget szolgáltatásainak város-ökológiai és pihenési értéke a közvetlen szomszédságában élők mellett – ahogyan már kétszáz éve – egész Budapestet, talán nem patetikus, ha azt mondom: az egész országot kell, hogy szolgálja.  

Mindennek már megvannak a keretei. Sőt milliárd forintok állnak rendelkezésre a park megújítására, a tájtervezői pályázaton nyertes Garten Stúdió koncepcióját pedig a tájépítész szakmában konszenzus övezi. A többi pályázatot is szívvel-lélekkel rakták össze alkotóik, és bőven tartalmaznak hasznosítható elemeket.  

– Hogyan lehet összefoglalni a „Liget Park Projekt” miniszteri biztosának feladatait? Volt-e ebbe beleszólása? 

– Volt módom beleszólni a feladat tartalmába, így végül nagyjából két dologról szól a megbízatásom. Egyrészt, hogy a következő pár év alatt a lehető legjobb minőségű városi park legyen a Városligetből, másrészt, hogy már középtávon kialakuljon a Ligetnek az a 21. századi karaktere, amely történelmi értékeit is megidézi, de közösségi funkciói a mostaninál sokkal magasabb szinten tudják kielégíteni a lehető legtöbb Liget-használó igényét. 

Legelőször azon kell dolgoznom, hogy a nyertes tájépítészeti pályamunkából egy éven belül egy megvalósítható terv legyen. Feltett szándékom, hogy ehhez az érintett közösségek minden érdemi véleményét meghallgassam és megfontoljam, és ezek ismeretében szülessen meg a végső döntés. Az érdekek egyeztetése nyilván nem lesz könnyű, már csak a konfliktusokkal terhelt előzmények miatt sem, és azért sem, mert a különböző igények olykor „ütik” egymást. De azt gondolom, kellő nyitottsággal és egymás, meg a Liget iránti tisztelettel egyáltalán nem teljesíthetetlen feladat. 

– Ennek az érdekegyeztetésnek a színtere lesz a Liget Park Fórum sorozat? 

– Igen, szándékom mihamarabb létrehívni a Liget Park Fórumot, mint a társadalmi párbeszéd intézményes keretét. Ezen a tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Stúdió részletesen bemutatja terveit – és a tervezőkkel együtt meg fogom hallgatni mindazoknak a szervezeteknek, közösségeknek, intézményeknek az észrevételeit, amelyek az érdekeiket érvényesíteni szeretnék a Ligettel, mint parkkal szemben. A felmerülő reális igényeket, észrevételeket beépítjük a tervekbe – és mindezt a nyilvánosság előtt. 

Persányi Miklós végzettsége szerint biológus, diplomamunkáját a városi fák pormegkötő képességéről írta. Környezetvédelmi szakmérnök, a tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. Vezető tisztségeket töltött be különböző hazai és külföldi környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, intézményeknél. Volt vezető környezetvédelmi szakértő a londoni székhelyű Európa Banknál. Volt a Magyar Állatkertek Szövetsége, illetve az Európai Állatkertek Szövetsége elnöke. 2003 és 2007 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, elnökölte az ENSZ Klímaváltozási Világkonferenciát. A húsz éve működő Liget Köztársaság Szövetség civil szervezetnek egyik alapítója, öt éven át elnöke, jelenleg is alelnöke.

Lenyűgöző Biodómmal bővül az Állatkert

Mikor és kiben fogalmazódott meg a Pannon Park és a Biodóm ötlete? Mi a Biodóm és hogyan képzeljük el? Miben jelent újdonságot az eddigiekhez képest? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána Simonyi Gáborral, a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs osztályának vezetőjével. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Amikor a Vidámpark 2010 körül a csőd közelébe került, felmerült, hogy bezárása után a területét a Fővárosi Állat– és Növénykert kapja meg, még akkor is, ha a területen kirívóan magas a zaj- és légszennyezés, ezért állatkerti célokra csak speciális megoldásokkal alkalmas. Az Állatkert – külföldi szakértőkkel kiegészült – szakmai gárdája, prof. dr. Persányi Miklós vezetésével évek alatt sorra vette a közönség kívánalmait, az állattartás javításának igényeit, és a modern állatkertészet legkorszerűbb megoldásait – és mindezek alapján több változatban kidolgozták a fejlesztés koncepcióját. Az egyik tervben az új területek egyötödén egy nagyméretű, 21. századi pálmaházat és akváriumot képzeltek el, melyet kellemes park és tágas állatkifutók öveznek. Ez a Pannon Park, a nagy „üvegház” pedig maga a Biodóm. Az állatkerti fejlesztés lehetőségeit végül két verzióban ismerte meg a Fővárosi Közgyűlés, mely nyílt ülésén, ellenszavazat nélkül a biodómos változat mellett döntött. Ehhez a fővárosi fejlesztéshez rendelt 2015-től a Kormány is támogatást. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A mi éghajlatunkon a szabadtéri kifutók mellett fedett, fűthető állattartó terekre is szükség van. Az Állatkert klasszikus területén ezek három tucat pavilonba kerültek, ám ennek az a hátránya, hogy rossz időben – az esőben, hóban vagy hidegben – mindig ki kell menni az egyik házból, hogy átjussunk a másikba. A Pannon Parkban is a park és a szabadtéri kifutók foglalják majd el a nagyobb teret, de az utóbbiakhoz tartozó belső férőhelyigényt több kisebb építmény helyett egyetlen nagyobb, a Biodóm elégíti ki.  

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm tehát egy nagy méretű modern növény– és állatház, a szó szoros értelmében egy fedett park, egy fényáteresztő tetőszerkezettel ellátott építmény, mely egy egész életközösséget képes befogadni. Előképe a 114 éves régi Pálmaház és Akvárium, ahol a fedett légtér alatt állattartó és növénybemutató terek váltakoznak. Itt is ez lesz a helyzet, csak nagyobb a tér. A Pálmaházban most lajhár, tatu és pirája méretű állatokkal találkozhatunk, a Biodómban viszont nagyobb a tér, ezért az elefántok és a csimpánzfélék is elférnek majd, de még a nagyobb méretű cápák is. A legfőbb újdonság a tér tágassága és látnivalók sokasága lesz. Buja növényzet, érdekes kiállítások, oktatóterek, csónakkal bejárható folyócska és még sok más különlegesség. Egy átlagos állatkerti látogatás teljes időtartamára elegendő látnivalót nyújt majd a Biodóm, amely legalább helyi szinten hozzájárul az éghajlatváltozás káros hatásainak tompításához. Különösen a kedvezőtlen időjárású napokon értékelődik fel a fedett látogatóközpont jelentősége, mert sokkal több gyerek és felnőtt, jóval hosszabb időtartamban kap majd az Állatkertben tudást és élményeket. Azzal, hogy a volt vidámparki terület „hátsó végébe”, gyakorlatilag a Hungária körúti beépítési sorba, a 10 forgalmi sávos felüljáró elé épül a Biodóm, a forgalom zaját és a légszennyezést is jelentősen csökkenti. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm-típusú építmények az ezredfordulót követően kezdtek elterjedni, de a világon még nem sok van belőlük - például Montrealban, Szingapúrban, több európai országban láthatunk ilyen megoldásokat. Habár olykor önálló bemutatóhelyek, gyakrabban funkcionálnak egy-egy állatkert részeként. Az európai állatkertekben a legkorábbi példa az arnhemi állatkert „Burgers’ Bush” nevű trópusi csarnoka, mely 1988 óta nagy sikerrel működik. Nem olyan régen épült Németországban a lipcsei „Gondwanaland”, Hollandiában az emmeni „Wildlands”, Lengyelországban pedig a wroclawi „Afrykarium”. Valamennyi nagyon népszerű. A budapesti biodóm részben a benne kialakítandó bemutató tematikája miatt, részben a műszaki megoldásai miatt lesz ezeknél is különlegesebb. Építészete és energetikája a fenntarthatósági szempontokat tartja szem előtt, az épület fűtésében elsődleges a termálhő használata.  A koncepciót augusztusban 14 ország vezető állatkertésze ismerte meg, akik igen elismerően nyilatkoztak róla. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Az Állatkert klasszikus területén a közönség az építkezésből nem fog semmit érzékelni, mivel a volt Vidámpark helyén épül a Pannon Park az összes kifutójával és a Biodómmal. Egyedül a megmaradó műemlék játéküzemekhez, a Hullámvasúthoz és a Mesecsónakhoz nem lehet pár évig hozzáférni, hiszen az építési területen veszélyes lenne átmenni. A régi Körhintánál azonban nem lesz ilyen probléma, ezért az a szezonban gond nélkül használható marad, úgy, ahogy az idén nyáron is történt.

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Pannon Park, és benne a Biodóm átadására várhatóan 2019-ben kerül majd sor, viszont az új kisgyerek-állatkertet, a Körhinta mögött létesülő Meseparkot a terveink szerint már a 2017-es évben birtokba veheti a nagyközönség.

Több természetet, kevesebb autót szeretne a Ligetbe az új miniszteri biztos

Több természetet és kevesebb átmenő gépkocsiforgalmat szeretne a Ligetbe, és sokakkal ellentétben lát lehetőséget a Városligeten belül a zöldfelületek növelésére Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója, aki augusztus közepe óta a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosa is egyben. Az új miniszteri biztos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: annak érdekében, hogy a park rekonstrukciója során a ligethasználók szempontjait figyelembe vehessék, társadalmi párbeszédet kezdeményez: egyeztető fórumra hívja az érintett közösségek képviselőit. 

A Városliget parkrésze külön miniszteri biztost kapott

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere  prof. dr. Persányi Miklóst a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatainak miniszteri biztosává nevezte ki. Az új miniszteri biztos feladata többek között azon folyamatok koordinálása, amelyek a Városliget, mint tájképi jellegű park helyreállítása, zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek felmutatása és tájépítészeti megújítása, valamint a városligeti park üzemeltetése és működtetése terén jelentkeznek.

Prof. Dr. Persányi Miklós Liget Budapest Projekt

Persányi professzor – a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójaként – 22 éve dolgozik a Városligetben. Eddigi munkássága során nemcsak magát az Állatkertet, mint a Liget legtöbb botanikai értéket is felmutató intézményét irányította sikeresen, hanem a városligeti intézményeket összefogó, két évtizede létrejött Liget Köztársaság Egyesület egyik alapítójaként és egykori elnökeként a Városliget egészének ügyeivel is kiterjedten foglalkozott, sőt, vezetésével már 2000-ben is készült egy Liget stratégia. 

Több természet, kevesebb átmenő gépkocsiforgalom

Az új miniszteri biztos a Városliget megújítása körül zajló áldatlan vitákról úgy vélekedik, hogy ezek sokszor nem a lényegről szólnak, messze csúsznak a tényektől, s közben alig hoznak érdemi eredményt.

Sokan aggódnak például a Városliget „beépítése” miatt, holott szó sincs beépítésről. A Ligetbe kerülő új funkciók nem pihenőparki zónákat foglalnak el, hanem már korábban beépített, illetve burkolattal fedett, tehát eddig sem zöldfelületként szolgáló területeket. A Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok, illetve a Repüléstörténeti Kiállítás helyére, a Magyar Zene Háza a régi Hungexpo épületek helyére kerül majd (amelyek valójában már akkor elvesztették eredeti funkciójukat, amikor 1974-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár átköltözött az új kőbányai vásárközpontba), a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház pedig az egykori Felvonulási tér burkolt, ma parkolónak használt területén épül fel.

A miniszteri biztos a pihenőparki, növényzettel fedett zóna növelésére is lát lehetőséget. A Városliget belsejében futó, széles, aszfaltozott utak helyett például keskenyebb sétányok is elegendők lehetnek, hiszen amíg létesítésükkor a Városligetben még motorversenyeket is tartottak, ma már szinte csak a parkban sétálók igényeit kell kiszolgálniuk. A biztos emellett megvizsgálná annak lehetőségét is, volna-e mód a Hősök tere háború előtti, parkosított állapotának a visszaállítására.

Persányi professzor újra elő kívánja venni a Liget Köztársaság által korábban már többször felvetett átmenő forgalom kérdését is. A Városliget, mint pihenőpark szempontjából ugyanis nem az jelenti az igazi problémát, hogy ott – az elmúlt több mint száz évben kialakult állapotnak megfelelően – a zöldfelületek mellett különféle intézmények, például több múzeum, fürdő, korcsolyapálya is van, hanem az óriási zajt és légszennyezést jelentő, a Liget felét tönkretevő átmenő gépkocsiforgalom, és sok helyet elfoglaló felszíni parkolás. A miniszteri biztos véleménye szerint a Városligetnek több természet és kevesebb autó használna leginkább.

A fákkal kapcsolatos vitában az új miniszteri biztos szerint a szakmaiságra kell helyezni a hangsúlyt. Az oktalan fairtást ellenzi, és azt tartaná helyesnek, ha minden egyes fa esetében sokoldalú, szakmailag megalapozott vizsgálat előzné meg a döntést, amennyiben fa kivágása mutatkozik szükségesnek. Emellett nagyobb hangsúlyt fektetne a fapótlásra, a Városliget faállományának a szakszerű, fenntartható gyarapítására és minőségi javítására.

A Városliget mindenkié, így minden érintett véleménye számít

A Városliget nem egy települési közpark, hanem az ország első parkja, amelyben a történelmileg kialakult hagyományoknak megfelelően sokféle funkció megfér egymás mellett. Éppen ezért a használói is sokfélék. Használják a környéken lakó emberek, a főváros távolabbi pontjairól érkezők, s a vidékről, vagy az országhatárokon túlról Budapestre látogatók is. És nagyon sokféleképpen használják.

A miniszteri biztos éppen ezért olyan Városligetet szeretne, amely sokakat szolgál, amely kellemesebb a mostaninál, s amelyben még többen lelik örömüket.  „Olyat, amelyben sokkal, de sokkal kevesebb az autó és sokkal több a természet. Amely zöldebb a mostaninál, és »zöld csápjai« Zuglóba, Erzsébet- és Terézvárosba is benyúlnak. Amely sokféle szolgáltatást nyújt, 21. századi színvonalon, és „rendes” benne, ami kell, az ép padoktól a közvilágításig, a tiszta pihenőhelyektől a közbiztonságig, az ivókutakon át a civilizált illemhelyekig, a gondozott pázsittól a tó tiszta vizéig.” A Városliget szolgáltatásainak város-ökológiai és pihenési értéke a közvetlen szomszédságában élők mellett egész Budapestet, sőt, az egész országot kell szolgálnia.

A források a park megújítására rendelkezésre állnak, és a tájépítész szakmában konszenzus övezi a tájtervezői pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda koncepcióját is, amely mellett a többi, ugyancsak szívvel-lélekkel összeállított pályázat is bőven tartalmaz hasznosítható elemeket. Most az a feladat, hogy a koncepcióból megszülessenek a részletes kiviteli tervek. Ebben azonban a miniszteri biztos valódi társadalmi párbeszédet szeretne, amelyben világossá válhat a sokféle parkhasználó sokféle érdeke.

Az új miniszteri biztos ezért haladéktalanul életre hívja a Liget Park Fórumot, amelyet első alkalommal szeptember 21-én, szerdán fognak megtartani. A fórumra meghívást kapnak az érintett környezet- és természetvédelmi, szakmai, illetve civil szervezetek, köztük a kerékpárosok, a futók a kutyás szervezetek, az akadálymentesítésben, és a fogyatékossággal élőket segítő speciális szolgáltatások ügyében érintett szervezetek, a környékbeli óvodák és iskolák, illetve a városligeti intézmények és vállalkozások képviselői is.  

Persányi Miklós végzettsége szerint biológus, diplomamunkáját a városi fák pormegkötő képességéről írta. Környezetvédelmi szakmérnök, a tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. Vezető tisztségeket töltött be különböző hazai és külföldi környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, intézményeknél. Volt vezető környezetvédelmi szakértő a londoni székhelyű Európa Banknál. Volt a Magyar Állatkertek Szövetsége, illetve az Európai Állatkertek Szövetsége elnöke. 2003 és 2007 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, elnökölte az ENSZ Klímaváltozási Világkonferenciát. A húsz éve működő Liget Köztársaság Szövetség civil szervezetnek egyik alapítója, öt éven át elnöke, jelenleg is alelnöke.

Milyen volt a régi Városligeti Színház?

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően újjáépítik az 1952-ben lebontott Városliget Színházat is, amely a hagyományaihoz illő, régóta hiányzó funkciót hivatott pótolni, és újjáéleszteni a parkban. Az egykori teátrum közel 300 fő befogadására volt alkalmas, szecessziós épülete az Ötvenhatosok terének déli részén, most lebetonozott felületet áll majd; koncepcióját tekintve pedig gyermek és ifjúsági színház lesz.

A színház történetét Budai T. Ildikó foglalta össze a pestbuda.hu oldalon, amely cikket az alábbiakban ajánljuk a figyelmébe:

„Feld papa” kezdetleges nyári arénából állandó kőszínházzá alakított műintézete, a Városligeti Színház évtizedeken át a hazai színházi élet érdekes színfoltja volt az akkori főváros peremén. Egyszerre elégített ki magas kultúrigényt és adott helyet az igénytelenebb szórakozásnak. Falai közül színművészetünk számos kiválósága indult, deszkáin Európa legnevesebb aktorai ágáltak.

Színház a Városligetben? Sokan rémülten kapták fel a fejüket a hírre, pedig a főváros reprezentatív közparkjában valaha élénk színházi élet folyt: itt alakult meg az első bábszínház, a Liliputi nemzetközi hírnevet is szerzett, de működött benne kabaré és zenés orfeum is. Mind közül a leghosszabb ideig a krajcáros színházként indult, később modern és fontos darabokat játszó Városligeti Színház működött a mai Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Az 1952-ben elbontott szecessziós épületet az eredeti helyszínére építenék vissza.

A Városligetet a Belvárossal összekötő Sugárutat 1875-ben adták át a forgalomnak, de ekkor már évtizedek óta állt az Arena im Stadtwäldchen, a Városligeti Aréna. Ezt az épületet 1879-ben a német színigazgatóból magyar színigazgatóvá lett Feld Zsigmond saját költségén alakíttatta át a favázas nyári színházból, s tette állandó előadásokra alkalmassá. Feld Zsigmond ugyan német nyelvű színház működtetésére kapott engedélyt, de hamar eldöntötte, hogy a városligeti játszóhelyet „a magyar Thália templomává” alakítja át. 1889. június 16-án a Városligeti Színkör első magyar nyelvű előadásán Jókai Mór Prológja után Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című népszínművét mutatták be Blaha Lujzával, Vidor Pállal, Pálffy Ninával, Pauli Mariskával és Szirmai Imrével a főszerepben.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Városligeti Színkör favázas épülete

A korabeli helyárakból ítélve a színház a közönség szegényebb rétegei számára játszott, a jegyárak az „alsóbb néposztályhoz” igazodtak, hiszen már húsz krajcárért, két omnibuszjegy áráért fel lehetett ülni a karzatra. Feld Zsigmond a publikum ízléséhez is igazodva jórészt a Népszínház és a budai nyári színház műsorát vette át. Csepreghy Ferenctől A piros bugyellárist 1889-ben mutatta be, majd 1928-ig hússzor újította föl. Szigligeti Ede A szökött katona című darabját ugyancsak húszszor, Gaál József A peleskei nótárius című művét huszonnyolcszor, A falu jegyzőjét harmincegyszer. Jókaitól Az aranyember huszonkétszer szerepelt a repertoáron és Katona Bánk bánja is vissza-visszatért. Többször is sor került a Rómeó és Júliára, valamint az Othellóra, A kaméliás hölgyet Gauthier Margit címmel pedig szinte folyamatosan játszották. 

A színkör évadja általában májustól októberig tartott, és a társulat ugyan évről évre változott, a közönség mégis találkozhatott visszatérő művészekkel. Itt játszott többek között – közvetlenül azelőtt, hogy a Vígszínház híres komikája lett – Nikó Lina. Bihari Béla hősszerelmes színész a Városligetben a főrendezői munkakört is betöltötte. Újváry Károly több éven át lépett fel, 1892-ben színészi jubileumát is itt ünnepelték. De fellépett Somlay Artúr, Rózsahegyi Kálmán – méghozzá mint Liliomfi –, Latabár Árpád, Vízvári Gyula, Csortos Gyula, Rákosi Szidi, Góth Sándor, sőt Jászai Mari, Hegedűs Gyula is.

A Városligeti Színház egyre sikeresebb lett, 1908-ban Feld Zsigmond a favázas nyári színházat negyedmillió koronáért állandó téli kőszínházzá alakíttatta át. A Városliget színidirektora a kor meghatározó építészeit, a Vágó testvéreket, az építész Lászlót és a belsőépítész Józsefet kérte fel az új épület megtervezésére. A magyar szecesszió olyan jelentős alkotásai köthető nevükhöz, mint a Gresham-palota a Lánchídnál, valamint a legendás Nemzeti Szalon, a Schiffer-villa a Munkácsy utcában és a Gutenberg téri bérpalota. A maga korában impozánsnak számító városligeti teátrumban az előteret és a színházterem mennyezetét Kernstock Károly freskói díszítették, a nézőtéri széket selyemplüssel borították, a színpadtechnika is kimagasló volt. A zsinórpadlás mellett több süllyesztőt, modern hangosító- és világítóberendezést alkalmaztak.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
A Városligeti Színház egykori, újjáépítendő állandó épülete

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

Az új színház ünnepélyes külsőségek között 1909. június 19-én nyílt meg. Pakots József alkalmi Prológját az igazgató lánya, Feld Irén mondta el, majd színre került Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című darabja. Feld Zsigmondnak Ditrói Mór, a Vígszínház művészeti igazgatója adta át a Színészegyesület díszoklevelét.

1912 elején Feld Zsigmond Budapesti Színház névre keresztelte át az intézményt, a közelgő háború azonban nem kedvezett a kultúrának, egyre nehezebb körülmények között tudta működtetni a teátrumot. Az alapító 1926-ban visszavonult, s fiának adta át az igazgatást, Feld Mátyás már nem Thália, csupán a pesti humor szentélyévé kívánta tenni a játszóhelyet. A kimenőt kapott cselédlányok és a szabadnapos katonák lettek a szecessziós épület leggyakoribb vendégei. Az igazgató nagy büszkeséggel mutatta be nyaranta saját bohózatait, köztük a belvárosi színházak sikerdarabjainak olyan paródiáit, A csámpáskirálynét vagy A Schlésinger fiú esete Lefkovits Katóval darabot. Azon túl, hogy burleszkjeit megírta, nem sokat törődött a színházával: lehetőleg bérbe adta, 1920-ban az Új Színháznak, 1923-ban Sebestyén Géza miskolci társulatának és az Apolló Kabaré alkalmi együttesének, 1932-ben pedig Békeffi László kabaréjának. A színház azonban egyre inkább perifériára szorult, és akkor már nemcsak helyrajzi értelemben, 1935-ben megvált a színháztól Feld Mátyás, az új igazgató Erdélyi Mihály lett. Főleg nagysikerű operetteket mutattak be, egy-egy teltházas estén 885 néző tapsolt a színészeknek, közöttük olyan hírességeknek, mint Honthy Hanna, Jávor Pál, Somogyi Nusi, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Gombaszögi Ella. A színház utolsó előadását 1944. november 30-án tartották.

A nagy műgonddal tervezett és kiváló alapanyagokból megépült színház gyakorlatilag sértetlenül vészelte át Budapest 102 napos ostromát. Vesztét az '50-es évek új szemléletű, nagy tereket követelő városrendezési elveinek köszönheti. A háború után először Both Béla Szabad Színháza működött benne: Brecht, Shaw és Goldoni darabjaiban Görbe Jánost, Kállai Ferencet, Horváth Tivadart és Komlós Jucit láthatta az újjáépülő főváros közönsége. 1946 tavaszán Béke Színház néven nyitotta meg a kapuit, tíz nagysikerű előadásukban fellépett Dajka Margit, Greguss Zoltán, Tolnay Klári, Lukács Margit és Sennyei Vera. A sikeres évadok ellenére a főváros hamarosan házi kezelésbe vette a teátrumot, majd a liget rendezése során 1952-ben lebontatta az épületét.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Feldék síremléke

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt (1938; Honthy Hanna és Jávor Pál)

A Liget mostani megújítása kapcsán az egyik legfontosabb kitűzött cél a park eredeti funkciójának helyreállítása volt – hangoztatta a projektért felelős Baán László miniszteri biztos több fórumon. A korábbi elképzelések nem számoltak a Liget egyik legfontosabb és legsokrétűbb hagyományával, a színházzal, nemrég viszont már a Városligeti Színház újjáépítésének tervezését elnyert építészeti stúdió nevét is közzétették.

Az intézmény a Városliget Zrt. fenntartásában, a Kolibri Színház közreműködésével, Novák János igazgató művészeti vezetésével, de állandó társulat nélkül, befogadó gyerek- és ifjúsági színházként funkcionál majd. A színház az eredeti tervek alapján épül újjá, de a legmodernebb technikával lesz felszerelve. Lesz benne egy nagyobb, 300-400 fő befogadásra alkalmas, jó akusztikájú nézőtérrel rendelkező terem, valamit kisebb kamaraelőadásoknak alkalmas helyiségeket is kialakítanak az épületben.

http://pestbuda.hu/cikk/20160804_milyen_volt_a_regi_varosligeti_szinhaz