Indul a korcsolyaszezon - 1. rész

Liget Budapest Projekt Városliget Városligeti Műjégpálya

A társasági élet fontos színtere volt a ligeti korcsolyapálya

Szerelmek szövődtek, házasságok köttettek a jégen


- Télen, mikor a tó befagy, új élet pezsdül föl a Városligetben. A korcsolyázók pompás csarnoka benépesül; a városligeti tó nagy jégpályáján kanyarogva iszánkodnak végig a korcsolyázók százai, olykor ezrei, ami este, villanyvilágítás és harsogó zene mellett a közönségnek is tündéri látvány - nagy íróhoz méltó megjelenítő erővel idézi elénk Jókai Mór a téli Városligeti tó képét. A városligeti korcsolyapálya a kiegyezéstől az I. világháborús évekig tartó, közel fél évszázados "aranykorban" fontos társasági színtérnek számított. Amint a tó jege kellő vastagságúra fagyott és korcsolyázásra alkalmassá vált, a korcsolyaegylet szerte a fővárosban nemzetiszínű zászlócskákat tűzött ki az omnibusz-, villamos- és autóbuszmegállókra, és tájékoztató táblákon adta hírül: megkezdődött a korcsolyszezon. Ettől kezdve, a tavasz beköszöntéig, a Városligeti tó jege lett a főváros társasági életének legélénkebb központja.

A Városliget legrégebbi épületének történetéből - 2. rész

A Fővárosi Múzeumból kőfaragóműhely lett, majd Olof Palme Ház néven újból kiállítóhely

Az első részben bemutattuk a legrégebbi városligeti épület külsejét, amelyről egyértelműen leolvasható, hogy a művészetek otthonának, műcsarnoknak szánták. Ezt jelzik a nagy reneszánsz képzőművészek portréi, a múzsaszobrok és a művészeti ágak szimbólumai a homlokzatán. A terv csak részben valósult meg. Műtárgyakat helyeztek el a ligeti pavilonban és hosszú ideig valóban kiállítóhelynek használták, csak másképp, mint ahogy eredetileg tervezték. Az épület 132 év alatt betöltött funkciói közül a múzeumi vált a leghangsúlyosabbá. Története során leghosszabb ideig, négy évtizeden át a Fővárosi Múzeum központi kiállítóhelyeként szolgált a ház 1896-1936 között.

Liget Budapest Projekt Városliget Olof Palme HázMegnyitása idején, 1885-ben az eredeti elképzelés szerint működött az Országos Általános Kiállítás Műcsarnoka. Termeit szobrok és festmények töltötték meg, a kor kiállítási szokásai szerint növényekkel és bútorokkal otthonossá tett enteriőrben (Vasárnapi Újság, 1885. 26. szám, újságrajz Kozmata fényképe nyomán, részlet)

A Városliget legrégebbi épületének történetéből - 1. rész

132 éve ragyognak a homlokzaton a Zsolnay kerámiák

Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás Műcsarnoka kiváló minőségű anyagokból, tartós fennmaradásra épült. A nyilvános pályázat győzteseként a 33 éves Pfaff Ferenc építész kapott megbízást a tervezésére, munkatársa a húszas éveit épp elhagyó Kauser Gyula volt. A díszpavilont elegáns tárlatok helyszínének, a főváros képzőművészeti központjának szánták a kiállítás bezárása után. Sorsa másképp alakult. Műcsarnoki szerepköre a következő évtized során fokozatosan háttérbe szorult: előbb az Andrássy úti régi Műcsarnok, majd a millenniumra felépített mai Műcsarnok lépett a helyére. Ennek ellenére szívós túlélőnek bizonyult. Körülötte minden építményt leromboltak az idők során, de a neoreneszánsz stílusú épület a mai napig áll.

Liget Budapest Projekt Olof Palme Ház VárosligetA kiállítás Műcsarnoka megnyitása idején, a mai főbejáratához képest hátulról, az egykori Királypavilon felől (Vasárnapi Újság, 1885. 22. szám, 356. oldal)

Ismert személyiségek városligeti történetei

Liszt vezényelt, a király és felesége lovagolt, Tesla a porba rajzolt

Az elmúlt kétszáz évben számos ismert személyiség fordult meg a Városligetben. Eleinte a szóbeszéd és írásos feljegyzések őrizték meg látogatásaik emlékét. A 19. század utolsó harmadától egyre több rajzos, fényképes dokumentum is maradt az utókorra. A múlt ünnepelt hírességeinek - az adott korszak celebjeinek - hosszú listájáról ezúttal olyanokat válogattunk, akik nevéhez egy-egy érdekes ligeti esemény, történet vagy fotó kapcsolódik. Közös bennük, hogy József nádort kivéve mindannyian a 19. század szülöttei. Egy részük teljesen e sikerekkel teli, feltörekvő század gyermeke, többek élete pedig átnyúlik a világháborúval beköszöntő 20. század első felébe.

Liget Budapest Projekt VárosligetJózsef nádor magyar díszruhában, mellette a Városligeti tó a 19. század közepén, a háttérben a budai panorámával (balról Johann Nepomuk Höfel festménye , 1840-es évek, wikipédia, jobbról Ludwig Rohbock acélmetszete, in: Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben)

Egyszer volt, hol nem volt képeslapok - 2. rész

Örökre eltűnt városligeti parkrészletek és épületek
2. rész

Mindig izgalmas dolog olyan épületek és egyéb építmények emlékét felidézni, amelyek körül hosszú éveken át pezsgett az élet, majd az idők fordultával teljesen megsemmisültek. A Városligetben több, egykor jelentős létesítmény jutott erre a sorsa. Ezúttal olyan képes levelezőlapokat válogattunk össze, amelyek már nem létező épületeket és ligeti részleteket ábrázolnak. A saját korukban üzleti céllal készült régi képes levelezőlapok az idő fordultával kortörténeti dokumentummá nemesedtek. Bepillanthatunk rajtuk keresztül a múltba. Összeállításunk első részét a Hősök tere ma már nem létező parkjával zártuk. Folytassuk ezúttal egy 1896-os, nagyszerű alkotással, amely azóta is közmegelégedésre működik, de a képeslapon megörökített látvány örökre eltűnt.

Liget Budapest Projekt Városliget Városliget képeslapok TörténelemAz 1912-ben készült felvételen épp elhagyja egy Andrássy út felől érkező magányos motorkocsi az alagutat (Brück & Sohn Kunstverlag kiadása, 1912, magángyűjtemény)