Az azbeszt egészen a kétezres évek elejéig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag és sokrétűen alkalmazott építőanyag volt a hazai építőiparban, így az gyakorlatilag valamennyi magyarországi épület bontásánál egy vizsgálandó és kezelendő probléma. Szabó Rebeka és a Greenpeace ugyanakkor eddig soha, egyetlen más bontási munkaterületen nem tartották fontosnak, hogy hangot adjanak az azbeszt jelenléte iránti aggodalmuknak, kizárólag a Városligetben tiltakoznak. Tekintve, hogy az elmúlt években, sőt évtizedekben a magyar Greenpeace békében együtt élt az azbeszt-problémával, azzal kapcsolatosan az ez idő alatt elvégzett sokezernyi épületbontás egyikénél sem jelent meg, s Szabó Rebeka sem fogalmazta meg eddig egyetlen zuglói bontás esetében sem azbesztügyi aggodalmait, teljesen nyilvánvaló, hogy mostani fellépésük politikai motivációjú hisztériakeltés, amely nélkülöz bármely szakmai megalapozottságot. A lepusztult állapotú Hungexpo irodaházak szakszerűen végzett bontásának valós tényei a következőek. 

A Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben 2016. 07.16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A műszaki ellenőr az építési naplóban ezt rögzítette, illetve engedélyt adott a nem szennyezett területen a munkavégzés folytatására. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Fontosnak tartjuk a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökének bevonásával végeztetjük a további vizsgálatokat. 

A bontási területen jelenleg a Városliget Zrt. megbízásából és a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megbízásából is mintavételezés folyik, amely minták kiértékelése a jövő hét közepére várható. Szeretnénk megerősíteni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira. A bontási területen elkerített azbesztcement törmeléket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az alábbiak szerint írja le. 

 „Az építőiparban kétféle azbesztterméket különböztetnek meg: az erős kötésű (rendszerint 1 t/m³-nél nagyobb térfogattömegű) és a gyenge kötésű (1 t/m³-nél kisebb térfogattömegű) azbesztet tartalmazó termékeket. Az első termékcsoportnál általában az ún. azbesztcement termékekről van szó. Az azbesztcementet, ismertebb nevén az eternitet Johann Hatschek találta fel, ill. dolgozta ki a XX. első évtizedében Vöcklabruckban. Az eljárás során kb. 90% cementet 10% azbeszttel kevertek és nedves eljárással formába sajtoltak. A cement jól megkötötte az azbesztszálakat és beépített állapotban ezekről az azbeszt-termékekről nem szabadulhatott fel veszélyes mennyiségű azbesztszál.”

A Liget Projekttel szembeni szkeptikusoktól gyakran elhangzó érv, hogy a közvélemény kutatások alapján a budapestiek többsége ellenzi a Városligetet megújító terveket. A laikus szemlélő számára az eredmények valóban ezt a benyomást kelthetik, azonban érdemes látni, hogy a szóban forgó kutatásokban a megkérdezettek leegyszerűsítő kérdésekre válaszoltak általánosságban, a projekt részleteinek figyelembe vétele nélkül. 

Ezért is bízta meg a Városliget Zrt. az Ipsos-t, hogy a budapestiek, illetve a Városligetet aktívan használók körében egy olyan, magas mintavételezésű, reprezentatív felmérést készítsen, amelyen a megkérdezettek a tervek ismertetése után mondhatják el a véleményüket. Április 9. és május 15. között a budapesti minta alapján 600 fő, illetve a városligeti minta alapján 800 fő vett részt egy több mint fél órás interjún, ahol a tervezett zöldfelületi fejlesztésektől kezdve a parfunkciók bővítésén át  a megújuló intézményekig mondhattak ítéletet a Liget Budapest terveiről. 

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett Városliget használók 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Az is kiderült, hogy a budapestiek az itt lévő intézményekkel együtt szeretik a parkot, 75 százalékuk szerint a fővárosban a legszélesebb intézménykínálatot nyújtja a Városliget, gondoljunk csak az Állatkertre, a Szépművészeti vagy a Közlekedési Múzeumra. Az Ipsos felmérésből az is megtudható, hogy a Liget Projektről tudók többsége szerint pozitív hatással lesz a fejlesztés a városrészre  és az is, hogy a budapesti válaszadók 75 százaléka támogatja a projekt egyik legfontosabb elemét, azt, hogy radikálisan csökkenjen az autóforgalom a parkban, különös tekintettel a Kós Károly sétány lezárására.  

A megkérdezettek zöme örül neki, hogy megújuljanak a játszóterek és a sportterületek is, de azt is fontosnak tartják, hogy nagyobb legyen a tisztaság, több illemhely és szemetes is legyen a parkban. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók csaknem 100 százaléka szerint fel kell újítani a régi épületeket, de a Ligetbe látogatók 70 százaléka szerint a Városligetbe jól illenek  a színvonalas, kortárs épületek is. 

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló parkfunkciókra vonatkozó újítások közül a megkérdezettek a park akadálymentesítését, a ligeten belüli környezetbarát közlekedés lehetőségét és a feleslegesen lebetonozott felületek visszaparkosítását gondolták a legfontosabbnak, de a sporteszközök bérlésének lehetősége, a kivilágított futókör kialakítása, bicikliút, rózsakert létesítése is előkelő helyen szerepel a parkot használók kívánság listáján.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett "100 éves a magyar motoros repülés" című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került.

A Liget Budapest Projekt egyik alapvető célja, hogy a Városligetben feleslegesen leburkolt, illetve elkerített területeket újjávarázsolva és parkosítva visszaadja a közönségnek. Ennek köszönhetően a Hungexpo irodáknál évtizedek óta indokolatlanul elzárt, 10 000 négyzetméteres parkfelületet is újra birtokba vehetik a Városligetet használók, természetesen gyönyörűen megújítva. 

Az elhagyatott irodaházak helyén ugye 2018-ra felépül a Magyar Zene Háza, amely jóval kisebb lesz, mint a ma ott látható, bántóan lepusztult romok által elfoglalt terület. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által megálmodott különleges épületben egy zenei „csodák palotájához” hasonló közösségi- és kiállító tér jön létre.  

De, hogyan lehetséges zöldfelületek bővítése? 

A volt Hungexpo bekerített területe ma részben beépített. Jelenleg kilenc, használaton kívüli épület: iroda- és raktárépületek, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak, illetve vendéglátó-ipari egység és kerthelyisége található rajta. Ezeket az épületeket fogják elbontani a Liget Budapest Projekt részeként, aminek köszönhetően közel 10 000 négyzetméter területet használhatnak ismét a Városliget látogatói. A terület körülbelül háromnegyed része a park zöldfelületét növeli majd, egynegyede pedig a világhírű a leendő Magyar Zene Háza épületének ad helyet. 

Fontos tény, hogy a bontási és építési munkálatok nem járnak majd további fakivágásokkal a területen.

A Városliget Zrt. a ma indult bontási munkák kapcsán számos kérdést kapott, így a korábbi közleményünket megerősítve az alábbi tájékoztatást adjuk:

Miért van szükség kordonozásra?
A Közlekedési Múzeum régi, elavult épületét lebontjuk, hogy a helyén a korszerű új Közlekedési Múzeum megépülhessen, mely egyébként kevesebb helyet foglal majd a Ligetben és lehetővé teszi a zöldfelület bővítését. A bontás veszélyes munkavégzés, nehézgépek és mozdonyok mozgatására is sor kerül az épület bontásán túl, ezen munkafolyamatok során a bontó- és szállítócégek felelőssége biztosítani, hogy nehogy egy tiltakozóra vagy járókelőre ráessen egy tégla vagy bármilyen sérülést szenvedjen. Ezért egy biztonsági céget bíztak meg, akik a bontási területet körbekordonozták.

Jogszerű-e a kordonállítás közterületen?
Igen, mivel a közterületet építési területként veszi igénybe a Városliget Zrt. A szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a közterület kezelője amúgy is a beruházó szervezet, a Városliget Zrt., tehát eleve kizárt volna, hogy saját magunknak nem engedélyezzük a munkavégzést. A közterületet ilyen esetekben jogszerűen lehet körbekordonozni, erre építési beruházásoknál vagy akár rendezvényeknél gyakran kerül sor. Gondoljunk csak a Sziget-fesztiválra: a közterületet olyankor is kordon veszi körül, biztonsági őrök védik és ha valaki átmászna a kerítésen, jogszerű intézkedéssel a biztonsági őrök fellépnek ellene. Ugyanilyen jogalapon történt a Közlekedési Múzeum körbekordonozása is: az építési terület a munkák idejére nem közterület, a kordonállítás jogszerű.

Miért volt szükség biztonsági emberekre?
Egy szűk tiltakozói csoport mindent megpróbál elkövetni, hogy a Városliget megújulását, ennek részeként a Közlekedési Múzeum bontását akadályozzák. Mindezt teszik annak ellenére, hogy számos alkalommal elmondtuk: az új múzeum kisebb helyet foglal majd a mainál és a széles aszfaltozott parkoló helyén is zöldfelületet építünk. Az aggresszív tiltakozók éjjel is megpróbálták a kordont áttörni, ilyenkor az építési terület védelmét a bontást végző cég csak biztonsági cég bevonásával tudja biztosítani, akik a fentiek szerint jogszerűen léptek és lépnek fel. Intézkedésüket a helyszínen a Rendőrség is támogatta. 
A kordon tehát a munkavégzés jogszerűségét és a tiltakozók védelmét is szolgálja, hiszen a munkavégzés során élet- és balesetveszély áll fenn a bontási terület közvetlen környezetében.

Miért éjszaka történt a bontási terület kordonozása?
Közterületen ilyen lezárásokat éjszaka lehet végrehajtani, hiszen nappal a városligeti parkoló tele van autókkal, így nem lehetne körbezárni. A közlekedési közterületeken zajló beruházásoknál bevett gyakorlat, hogy a munkaterületek kijelölése éjszaka történik - minden villamosberuházásnál, útépítésnél is így történik ez.

Próbálta-e meggyőzni a Városliget Zrt. a tiltakozókat?
Igen, számos alkalommal tett erre kísérletet a Városliget Zrt. de sajnos egy szűk tiltakozói csoport semmilyen érvet nem akar meghallgatni. Legutóbb a Városligetben tartott pikniken ismertettük az új Közlekedési Múzeum terveit, de az intézmény főigazgatója tucatnyi interjúban is megtette ezt az elmúlt hónapokban, az új Közlekedési Múzeum látványtervei pedig a megujulaliget.hu oldalon elérhetők.

Tényleg újdonság-e, hogy föld alatt is bővül a Közlekedési Múzeum?
Év eleje óta minden fórumon, számos interjúban, rendezvényen tájékoztatást adtunk és adunk róla, hogy a múzeum a helyreállított történelmi épület alatt a föld alatti kiállítóterekkel bővül. Ezt épp azért tesszük így, hogy a Városligetben a lehető legkevesebb helyet foglalja az új múzeum és így tudjuk bővíteni a zöldfelületeket - tehát a tiltakozás teljesen érthetetlen.

Mi történik most?
A bontócég az épület teljes bontása során az építési terület elzárását fenntartja. Néhány műtárgy, például az épület tetején lévő repülő vagy az épületben lévő régi mozdonyok, nehézgépek elszállításához az épület kisebb bontása szükséges, majd ezek elszállítása után kerül sor az elavult épület teljes lebontására. Minden munkafázis a szükséges engedélyek birtokában történik.

Mi épül a lebontott múzeum helyén?
A Közlekedési Múzeum kívül-belül, alapjaiban születik újjá a Liget Budapest Projektnek köszönhetően. Az eddiginél kétszer nagyobb kiállítótér jön létre, amely végre lehetőséget ad egy XXI. századi követelményeknek megfelelő, interaktív, digitális technológiákkal a közlekedés múltját és jövőjét bemutató új Közlekedési Múzeum létrehozására. Jelentősen bővülő gyűjtemény és megújult épület várja majd a látogatókat a beruházás nyomán. A régi épület mára minden részletében elavult, sem kiállítótere, sem épülettechnológiája nem tette alkalmassá, hogy otthont adjon egy XXI. századi közlekedéstörténeti kiállításnak. A múzeum épületét az intézmény alapításakor, a 1899-ben megvalósult pompájában állítjuk helyre, így megidézve a II. világháború bombázásainak rombolása előtt a Városligetben állt gyönyörű építményt. Az épületen belül ugyanakkor kortárs, XXI. századi belsőépítészeti megoldásokkal új kiállítás, kilátó és közösségi tér jön létre. A Közlekedési Múzeum új épülete a Városligetben az eddiginél kisebb helyet foglal el, az épület bővítése a föld alatt történik, az eddigi 20 méter széles aszfaltozott parkoló helyén pedig zöldfelületet létesítünk.