Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Így lesz a Dízelcsarnokból múzeum

Az amerikai Diller Scofidio+Renfro építésziroda nyerte a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt pályázatot. Az ő elgondolásaik alapján születhet meg tehát a MÁV egykori Északi Járműjavítójának ipari örökségét tiszteletben tartó, a korábbi dízelcsarnok megőrzését és múzeumként való újjászületését biztosító izgalmas épület.

 

A budapesti Közlekedési Múzeum 1896-ban egy ideiglenes pavilonban kapott helyet, amelyet a Városligetben, a Millenniumi Kiálltásra húztak fel Pfaff Ferenc tervei alapján. Az impozáns csarnok romantikus-eklektikus stílusban épült, a kiállítóterében a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, illetve a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A látogatók azonban annyira megkedvelték az építményt, hogy fokozatosan állandó épületté alakították át – így lett belőle az ismert Közlekedési Múzeum, megelőzve ezzel a lépéssel számos országot. A második világháborúban súlyos bombatalálat érte az épületet, több mint húsz évre be kellett zárni, majd évtizedekig egy épületcsonkban működött az intézmény.

Egy új otthon keresése mindenképpen időszerű volt tehát, főleg, hogy közben hatalmassá duzzadt a múzeum gyűjteménye. A kormány 2017-es döntése értelmében a Pfaff-féle kupolás épület a Liget Projekt részeként, mint a Magyar Innováció Háza épül újjá, az új Közlekedési Múzeum pedig a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésének közelébe kerül, a MÁV Északi Járműjavító dízelcsarnokába és a környező területre.

 

A legalkalmasabb tervező megtalálása érdekében a múzeum tavaly nyáron nemzetközi tervpályázatot hirdetett. Előzetesen tizenegy neves hazai és külföldi építészirodát kértek fel a részvételre, akikhez nyílt eljárás során további négy pályázó csatlakozhatott. A múzeum tervpályázata világszerte nagy érdeklődést váltott ki, rendkívül színvonalas pályamunkák születtek. Sokakat inspirált, hogy a tervezésnél egyszerre kellett építészeti, városépítészeti és tájépítészeti követelményeknek megfelelni.

„A zsűrizésnél alapelvként kezeltük, hogy az új épület és környezete a városrész katalizátora legyen, valamint, hogy a régi és az új épületelemek egymást harmonikusan kiegészítve jelenjenek meg a tervben. Erős párbeszéd alakulhat ki az épület és a környező tér között, és egyszerre jelenhet meg benne a múlt, a jelen és a jövő”

– fogalmazott Kristin Feireiss, építészeti és design kurátor, író, a nemzetközi bírálóbizottság tagja.

A győztes a New York-i Diller Scofidio+Renfro iroda lett, akiknek munkásságából kiemelkedik a bostoni Institute of Contemporary Art, a New York-i MoMA több fázisból álló bővítése, a Lincoln Center felújítása, egyik leghíresebb alkotásuk pedig az elhagyott manhattani magasvasútból kialakított High Line közösségi park és kulturális tér.

 

„A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító Eiffel Csarnokában épülő Opera Műhelyházhoz, így ez a két beruházás együtt Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti, korábban alulhasznosított, átmeneti zóna városszerkezeti pozícióját”

– hívta fel a figyelmet Tarlós István a tervpályázat eredményhirdetésén. A főpolgármester úgy véli: ez a terület néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át, az újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám a funkcióváltással egyben bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe is. Reményei szerint ez a pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, amely hosszútávon egész Kőbánya megújulásának előre mozdítója lehet.

„Ennek a barnamezős ipari területnek a felélénkítése csak úgy lehetséges, hogy ha elérjük, hogy a budapestiek ellátogassanak ide. A helyszínnek jó a közlekedési kapcsolata a belvárossal, két villamos- és egy buszjárat is érinti, és szeretnénk egy új vasúti megállót is, hogy a Keleti-pályaudvarból pár perc alatt megközelíthető legyen a terület”

– hangsúlyozta Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

 

Az új múzeum mintegy tízezer négyzetméteres, korszerű kiállítástechnológiával létrejövő új állandó tárlata számtalan eredeti műtárgyon és járművön keresztül mutatja be a magyar közlekedés történetét. Az új épületegyüttesben a kiállítás területével közel azonos méretű, látogatható műtárgyraktár, szakkönyvtár, dokumentációs központ, műszaki restaurátori tudásbázis is helyet kap. A nagyközönség elől majdnem másfél évszázada elzárt terület megnyílik, átjárhatóvá válik, új közösségi terek jönnek létre.

A nyertes pályamű a dízelcsarnokot új épülettel egészíti ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre. A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny mintegy kihúzott fiókként enged betekintést a múzeum belsejébe, és a látogatókat bevonzza a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése felől. A kialakított közterületek karakteres, vonzó környezetet teremtenek az intézmény látogatóin túl a járókelők számára is. Az új épületrész engedi érvényesülni a meglévő ipari örökségi értékeket, megőrzi és újrahasznosítja a csarnok karakteres belső tereit, legfelső szintje pedig remek kilátást nyújt a területre és a környező városrészre.

„Mivel az ország egyik leglátogatottabb családbarát múzeumáról van szó, nem kérdés, hogy az élményeket helyezzük a középpontba, megszólítva a gyerekeket, a szüleiket, az iskolás csoportokat, a budapestieket, a máshonnan érkezőket, a közlekedésrajongókat”

– sorolta a főigazgató. És hogy mikorra válnak valóra a tervek? A győztes iroda nagyjából öt évig tartó munkával számol, azaz 2024-nél előbb biztosan nem nyílik meg az új Közlekedési Múzeum.

Fotók: Közlekedési Múzeum

Tovább


Nehéz döntés után új utakon a Közlekedési Múzeum

"Azt kell elérnünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a múlt közlekedési dilemmái, sikerei és kudarcai iránt oly módon, hogy a kiállítás nézője tudjon összefüggéseket találni a múltból a jelenre és a jövőre nézve, s így aztán abban az információtengerben, amelyben élünk, jobban tudjon navigálni" - mondja Vitézy Dávid a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a megújuló és új helyre költöző intézményről. Nemcsak az új helyszínről kérdeztük, arra is kíváncsiak voltunk, mi marad a rekonstruálandó ligeti épületben.

Liget Budapest Projekt Vitézy Dávid Magyar Innováció Háza Magyar Műszaki és Közlekedési MúzeumDízel-csarnok Közlekedési Múzeum

Tovább


Újra levegőben az AN-2-es

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum AN-2

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett "100 éves a magyar motoros repülés" című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került.

Tovább


Kérdezz-felelek a Közlekedési bontásáról

A Városliget Zrt. a ma indult bontási munkák kapcsán számos kérdést kapott, így a korábbi közleményünket megerősítve az alábbi tájékoztatást adjuk:

Miért van szükség kordonozásra?
A Közlekedési Múzeum régi, elavult épületét lebontjuk, hogy a helyén a korszerű új Közlekedési Múzeum megépülhessen, mely egyébként kevesebb helyet foglal majd a Ligetben és lehetővé teszi a zöldfelület bővítését. A bontás veszélyes munkavégzés, nehézgépek és mozdonyok mozgatására is sor kerül az épület bontásán túl, ezen munkafolyamatok során a bontó- és szállítócégek felelőssége biztosítani, hogy nehogy egy tiltakozóra vagy járókelőre ráessen egy tégla vagy bármilyen sérülést szenvedjen. Ezért egy biztonsági céget bíztak meg, akik a bontási területet körbekordonozták.

Jogszerű-e a kordonállítás közterületen?
Igen, mivel a közterületet építési területként veszi igénybe a Városliget Zrt. A szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, a közterület kezelője amúgy is a beruházó szervezet, a Városliget Zrt., tehát eleve kizárt volna, hogy saját magunknak nem engedélyezzük a munkavégzést. A közterületet ilyen esetekben jogszerűen lehet körbekordonozni, erre építési beruházásoknál vagy akár rendezvényeknél gyakran kerül sor. Gondoljunk csak a Sziget-fesztiválra: a közterületet olyankor is kordon veszi körül, biztonsági őrök védik és ha valaki átmászna a kerítésen, jogszerű intézkedéssel a biztonsági őrök fellépnek ellene. Ugyanilyen jogalapon történt a Közlekedési Múzeum körbekordonozása is: az építési terület a munkák idejére nem közterület, a kordonállítás jogszerű.

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum

Miért volt szükség biztonsági emberekre?
Egy szűk tiltakozói csoport mindent megpróbál elkövetni, hogy a Városliget megújulását, ennek részeként a Közlekedési Múzeum bontását akadályozzák. Mindezt teszik annak ellenére, hogy számos alkalommal elmondtuk: az új múzeum kisebb helyet foglal majd a mainál és a széles aszfaltozott parkoló helyén is zöldfelületet építünk. Az aggresszív tiltakozók éjjel is megpróbálták a kordont áttörni, ilyenkor az építési terület védelmét a bontást végző cég csak biztonsági cég bevonásával tudja biztosítani, akik a fentiek szerint jogszerűen léptek és lépnek fel. Intézkedésüket a helyszínen a Rendőrség is támogatta. 
A kordon tehát a munkavégzés jogszerűségét és a tiltakozók védelmét is szolgálja, hiszen a munkavégzés során élet- és balesetveszély áll fenn a bontási terület közvetlen környezetében.

Miért éjszaka történt a bontási terület kordonozása?
Közterületen ilyen lezárásokat éjszaka lehet végrehajtani, hiszen nappal a városligeti parkoló tele van autókkal, így nem lehetne körbezárni. A közlekedési közterületeken zajló beruházásoknál bevett gyakorlat, hogy a munkaterületek kijelölése éjszaka történik - minden villamosberuházásnál, útépítésnél is így történik ez.

Próbálta-e meggyőzni a Városliget Zrt. a tiltakozókat?
Igen, számos alkalommal tett erre kísérletet a Városliget Zrt. de sajnos egy szűk tiltakozói csoport semmilyen érvet nem akar meghallgatni. Legutóbb a Városligetben tartott pikniken ismertettük az új Közlekedési Múzeum terveit, de az intézmény főigazgatója tucatnyi interjúban is megtette ezt az elmúlt hónapokban, az új Közlekedési Múzeum látványtervei pedig a megujulaliget.hu oldalon elérhetők.

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum

Tényleg újdonság-e, hogy föld alatt is bővül a Közlekedési Múzeum?
Év eleje óta minden fórumon, számos interjúban, rendezvényen tájékoztatást adtunk és adunk róla, hogy a múzeum a helyreállított történelmi épület alatt a föld alatti kiállítóterekkel bővül. Ezt épp azért tesszük így, hogy a Városligetben a lehető legkevesebb helyet foglalja az új múzeum és így tudjuk bővíteni a zöldfelületeket - tehát a tiltakozás teljesen érthetetlen.

Mi történik most?
A bontócég az épület teljes bontása során az építési terület elzárását fenntartja. Néhány műtárgy, például az épület tetején lévő repülő vagy az épületben lévő régi mozdonyok, nehézgépek elszállításához az épület kisebb bontása szükséges, majd ezek elszállítása után kerül sor az elavult épület teljes lebontására. Minden munkafázis a szükséges engedélyek birtokában történik.

Mi épül a lebontott múzeum helyén?
A Közlekedési Múzeum kívül-belül, alapjaiban születik újjá a Liget Budapest Projektnek köszönhetően. Az eddiginél kétszer nagyobb kiállítótér jön létre, amely végre lehetőséget ad egy XXI. századi követelményeknek megfelelő, interaktív, digitális technológiákkal a közlekedés múltját és jövőjét bemutató új Közlekedési Múzeum létrehozására. Jelentősen bővülő gyűjtemény és megújult épület várja majd a látogatókat a beruházás nyomán. A régi épület mára minden részletében elavult, sem kiállítótere, sem épülettechnológiája nem tette alkalmassá, hogy otthont adjon egy XXI. századi közlekedéstörténeti kiállításnak. A múzeum épületét az intézmény alapításakor, a 1899-ben megvalósult pompájában állítjuk helyre, így megidézve a II. világháború bombázásainak rombolása előtt a Városligetben állt gyönyörű építményt. Az épületen belül ugyanakkor kortárs, XXI. századi belsőépítészeti megoldásokkal új kiállítás, kilátó és közösségi tér jön létre. A Közlekedési Múzeum új épülete a Városligetben az eddiginél kisebb helyet foglal el, az épület bővítése a föld alatt történik, az eddigi 20 méter széles aszfaltozott parkoló helyén pedig zöldfelületet létesítünk.

Tovább


Megy a gőzös

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum Városliget 424-es gőzmozdony

A hosszú, munkával teli évek után szabadságra ment a Közlekedési Múzeum egyik legidősebb munkatársa, a legendás első 424-es típusú gőzmozdony. Hogy a kikapcsolódása valóban pihentető legyen, arról a Vasúttörténeti Park munkatársai fognak gondoskodni, amíg otthonát és munkahelyét a Liget Budapest Projekt keretében újjávarázsolják.

Tovább


Kontakt

Kövess minket