Az amerikai Diller Scofidio+Renfro építésziroda nyerte a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt pályázatot. Az ő elgondolásaik alapján születhet meg tehát a MÁV egykori Északi Járműjavítójának ipari örökségét tiszteletben tartó, a korábbi dízelcsarnok megőrzését és múzeumként való újjászületését biztosító izgalmas épület.

A budapesti Közlekedési Múzeum 1896-ban egy ideiglenes pavilonban kapott helyet, amelyet a Városligetben, a Millenniumi Kiálltásra húztak fel Pfaff Ferenc tervei alapján. Az impozáns csarnok romantikus-eklektikus stílusban épült, a kiállítóterében a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, illetve a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A látogatók azonban annyira megkedvelték az építményt, hogy fokozatosan állandó épületté alakították át – így lett belőle az ismert Közlekedési Múzeum, megelőzve ezzel a lépéssel számos országot. A második világháborúban súlyos bombatalálat érte az épületet, több mint húsz évre be kellett zárni, majd évtizedekig egy épületcsonkban működött az intézmény.

Egy új otthon keresése mindenképpen időszerű volt tehát, főleg, hogy közben hatalmassá duzzadt a múzeum gyűjteménye. A kormány 2017-es döntése értelmében a Pfaff-féle kupolás épület a Liget Projekt részeként, mint a Magyar Innováció Háza épül újjá, az új Közlekedési Múzeum pedig a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésének közelébe kerül, a MÁV Északi Járműjavító dízelcsarnokába és a környező területre.

A legalkalmasabb tervező megtalálása érdekében a múzeum tavaly nyáron nemzetközi tervpályázatot hirdetett. Előzetesen tizenegy neves hazai és külföldi építészirodát kértek fel a részvételre, akikhez nyílt eljárás során további négy pályázó csatlakozhatott. A múzeum tervpályázata világszerte nagy érdeklődést váltott ki, rendkívül színvonalas pályamunkák születtek. Sokakat inspirált, hogy a tervezésnél egyszerre kellett építészeti, városépítészeti és tájépítészeti követelményeknek megfelelni.

„A zsűrizésnél alapelvként kezeltük, hogy az új épület és környezete a városrész katalizátora legyen, valamint, hogy a régi és az új épületelemek egymást harmonikusan kiegészítve jelenjenek meg a tervben. Erős párbeszéd alakulhat ki az épület és a környező tér között, és egyszerre jelenhet meg benne a múlt, a jelen és a jövő”

– fogalmazott Kristin Feireiss, építészeti és design kurátor, író, a nemzetközi bírálóbizottság tagja.

A győztes a New York-i Diller Scofidio+Renfro iroda lett, akiknek munkásságából kiemelkedik a bostoni Institute of Contemporary Art, a New York-i MoMA több fázisból álló bővítése, a Lincoln Center felújítása, egyik leghíresebb alkotásuk pedig az elhagyott manhattani magasvasútból kialakított High Line közösségi park és kulturális tér.

„A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító Eiffel Csarnokában épülő Opera Műhelyházhoz, így ez a két beruházás együtt Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti, korábban alulhasznosított, átmeneti zóna városszerkezeti pozícióját”

– hívta fel a figyelmet Tarlós István a tervpályázat eredményhirdetésén. A főpolgármester úgy véli: ez a terület néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át, az újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám a funkcióváltással egyben bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe is. Reményei szerint ez a pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, amely hosszútávon egész Kőbánya megújulásának előre mozdítója lehet.

„Ennek a barnamezős ipari területnek a felélénkítése csak úgy lehetséges, hogy ha elérjük, hogy a budapestiek ellátogassanak ide. A helyszínnek jó a közlekedési kapcsolata a belvárossal, két villamos- és egy buszjárat is érinti, és szeretnénk egy új vasúti megállót is, hogy a Keleti-pályaudvarból pár perc alatt megközelíthető legyen a terület”

– hangsúlyozta Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

Az új múzeum mintegy tízezer négyzetméteres, korszerű kiállítástechnológiával létrejövő új állandó tárlata számtalan eredeti műtárgyon és járművön keresztül mutatja be a magyar közlekedés történetét. Az új épületegyüttesben a kiállítás területével közel azonos méretű, látogatható műtárgyraktár, szakkönyvtár, dokumentációs központ, műszaki restaurátori tudásbázis is helyet kap. A nagyközönség elől majdnem másfél évszázada elzárt terület megnyílik, átjárhatóvá válik, új közösségi terek jönnek létre.

A nyertes pályamű a dízelcsarnokot új épülettel egészíti ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre. A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny mintegy kihúzott fiókként enged betekintést a múzeum belsejébe, és a látogatókat bevonzza a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése felől. A kialakított közterületek karakteres, vonzó környezetet teremtenek az intézmény látogatóin túl a járókelők számára is. Az új épületrész engedi érvényesülni a meglévő ipari örökségi értékeket, megőrzi és újrahasznosítja a csarnok karakteres belső tereit, legfelső szintje pedig remek kilátást nyújt a területre és a környező városrészre.

„Mivel az ország egyik leglátogatottabb családbarát múzeumáról van szó, nem kérdés, hogy az élményeket helyezzük a középpontba, megszólítva a gyerekeket, a szüleiket, az iskolás csoportokat, a budapestieket, a máshonnan érkezőket, a közlekedésrajongókat”

– sorolta a főigazgató. És hogy mikorra válnak valóra a tervek? A győztes iroda nagyjából öt évig tartó munkával számol, azaz 2024-nél előbb biztosan nem nyílik meg az új Közlekedési Múzeum.

Fotók: Közlekedési Múzeum