Az azbeszt egészen a kétezres évek elejéig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag és sokrétűen alkalmazott építőanyag volt a hazai építőiparban, így az gyakorlatilag valamennyi magyarországi épület bontásánál egy vizsgálandó és kezelendő probléma. Szabó Rebeka és a Greenpeace ugyanakkor eddig soha, egyetlen más bontási munkaterületen nem tartották fontosnak, hogy hangot adjanak az azbeszt jelenléte iránti aggodalmuknak, kizárólag a Városligetben tiltakoznak. Tekintve, hogy az elmúlt években, sőt évtizedekben a magyar Greenpeace békében együtt élt az azbeszt-problémával, azzal kapcsolatosan az ez idő alatt elvégzett sokezernyi épületbontás egyikénél sem jelent meg, s Szabó Rebeka sem fogalmazta meg eddig egyetlen zuglói bontás esetében sem azbesztügyi aggodalmait, teljesen nyilvánvaló, hogy mostani fellépésük politikai motivációjú hisztériakeltés, amely nélkülöz bármely szakmai megalapozottságot. A lepusztult állapotú Hungexpo irodaházak szakszerűen végzett bontásának valós tényei a következőek. 

A Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben 2016. 07.16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A műszaki ellenőr az építési naplóban ezt rögzítette, illetve engedélyt adott a nem szennyezett területen a munkavégzés folytatására. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Fontosnak tartjuk a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökének bevonásával végeztetjük a további vizsgálatokat. 

A bontási területen jelenleg a Városliget Zrt. megbízásából és a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megbízásából is mintavételezés folyik, amely minták kiértékelése a jövő hét közepére várható. Szeretnénk megerősíteni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira. A bontási területen elkerített azbesztcement törmeléket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az alábbiak szerint írja le. 

 „Az építőiparban kétféle azbesztterméket különböztetnek meg: az erős kötésű (rendszerint 1 t/m³-nél nagyobb térfogattömegű) és a gyenge kötésű (1 t/m³-nél kisebb térfogattömegű) azbesztet tartalmazó termékeket. Az első termékcsoportnál általában az ún. azbesztcement termékekről van szó. Az azbesztcementet, ismertebb nevén az eternitet Johann Hatschek találta fel, ill. dolgozta ki a XX. első évtizedében Vöcklabruckban. Az eljárás során kb. 90% cementet 10% azbeszttel kevertek és nedves eljárással formába sajtoltak. A cement jól megkötötte az azbesztszálakat és beépített állapotban ezekről az azbeszt-termékekről nem szabadulhatott fel veszélyes mennyiségű azbesztszál.”

A Liget Projekttel szembeni szkeptikusoktól gyakran elhangzó érv, hogy a közvélemény kutatások alapján a budapestiek többsége ellenzi a Városligetet megújító terveket. A laikus szemlélő számára az eredmények valóban ezt a benyomást kelthetik, azonban érdemes látni, hogy a szóban forgó kutatásokban a megkérdezettek leegyszerűsítő kérdésekre válaszoltak általánosságban, a projekt részleteinek figyelembe vétele nélkül. 

Ezért is bízta meg a Városliget Zrt. az Ipsos-t, hogy a budapestiek, illetve a Városligetet aktívan használók körében egy olyan, magas mintavételezésű, reprezentatív felmérést készítsen, amelyen a megkérdezettek a tervek ismertetése után mondhatják el a véleményüket. Április 9. és május 15. között a budapesti minta alapján 600 fő, illetve a városligeti minta alapján 800 fő vett részt egy több mint fél órás interjún, ahol a tervezett zöldfelületi fejlesztésektől kezdve a parfunkciók bővítésén át  a megújuló intézményekig mondhattak ítéletet a Liget Budapest terveiről. 

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett Városliget használók 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Az is kiderült, hogy a budapestiek az itt lévő intézményekkel együtt szeretik a parkot, 75 százalékuk szerint a fővárosban a legszélesebb intézménykínálatot nyújtja a Városliget, gondoljunk csak az Állatkertre, a Szépművészeti vagy a Közlekedési Múzeumra. Az Ipsos felmérésből az is megtudható, hogy a Liget Projektről tudók többsége szerint pozitív hatással lesz a fejlesztés a városrészre  és az is, hogy a budapesti válaszadók 75 százaléka támogatja a projekt egyik legfontosabb elemét, azt, hogy radikálisan csökkenjen az autóforgalom a parkban, különös tekintettel a Kós Károly sétány lezárására.  

A megkérdezettek zöme örül neki, hogy megújuljanak a játszóterek és a sportterületek is, de azt is fontosnak tartják, hogy nagyobb legyen a tisztaság, több illemhely és szemetes is legyen a parkban. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók csaknem 100 százaléka szerint fel kell újítani a régi épületeket, de a Ligetbe látogatók 70 százaléka szerint a Városligetbe jól illenek  a színvonalas, kortárs épületek is. 

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló parkfunkciókra vonatkozó újítások közül a megkérdezettek a park akadálymentesítését, a ligeten belüli környezetbarát közlekedés lehetőségét és a feleslegesen lebetonozott felületek visszaparkosítását gondolták a legfontosabbnak, de a sporteszközök bérlésének lehetősége, a kivilágított futókör kialakítása, bicikliút, rózsakert létesítése is előkelő helyen szerepel a parkot használók kívánság listáján.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett "100 éves a magyar motoros repülés" című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került.

A Liget Budapest Projekt egyik alapvető célja, hogy a Városligetben feleslegesen leburkolt, illetve elkerített területeket újjávarázsolva és parkosítva visszaadja a közönségnek. Ennek köszönhetően a Hungexpo irodáknál évtizedek óta indokolatlanul elzárt, 10 000 négyzetméteres parkfelületet is újra birtokba vehetik a Városligetet használók, természetesen gyönyörűen megújítva. 

Az elhagyatott irodaházak helyén ugye 2018-ra felépül a Magyar Zene Háza, amely jóval kisebb lesz, mint a ma ott látható, bántóan lepusztult romok által elfoglalt terület. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által megálmodott különleges épületben egy zenei „csodák palotájához” hasonló közösségi- és kiállító tér jön létre.  

De, hogyan lehetséges zöldfelületek bővítése? 

A volt Hungexpo bekerített területe ma részben beépített. Jelenleg kilenc, használaton kívüli épület: iroda- és raktárépületek, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak, illetve vendéglátó-ipari egység és kerthelyisége található rajta. Ezeket az épületeket fogják elbontani a Liget Budapest Projekt részeként, aminek köszönhetően közel 10 000 négyzetméter területet használhatnak ismét a Városliget látogatói. A terület körülbelül háromnegyed része a park zöldfelületét növeli majd, egynegyede pedig a világhírű a leendő Magyar Zene Háza épületének ad helyet. 

Fontos tény, hogy a bontási és építési munkálatok nem járnak majd további fakivágásokkal a területen.

Az elmúlt időszakban két közvélemény kutatás is napvilágot látott a Városliget megújításával kapcsolatban, amelyekből első olvasatra az derülhet ki, hogy a budapestiek nem feltétlenül értenek egyet a park rendbetételével és annak módjával. Érdemes azonban egy picit mélyebbre ásni. Ami közös ezekben a felmérésekben, hogy a kérdések nem veszik figyelembe a Liget Budapest projekt tartalmi elemeit, leegyszerűsítőek és sugallóak, így a válaszadók gyakorlatilag nem a projekt elképzeléseiről döntenek. 

Jó példa erre az Ipsos Zrt. ezév januári mérése, amelyre a mai napig sokan hivatkoznak. 

„A VÁROSLIGETBEN NE LÉTESÍTSENEK ÚJ ÉPÍTMÉNYEKET, KIZÁRÓLAG A MEGLÉVŐ LEROMLOTT ZÖLDFELÜLETEKET, JÁTSZÓTEREKET, SPORTTERÜLETEKET, SÉTÁNYOKAT ÚJÍTSÁK FEL”  

Ezzel az állítással, ha válaszadó nincs tisztában a projekt alapvető elemeivel, könnyű egyetérteni. Azonban látni kell, hogy a Városligetben új építmény egyedül a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház lesz, de azok is az 56-osok terén zsúfolt, lebetonozott parkolók helyén jönnek létre. A Nemzeti Galéria, a Zene Háza, illetve a Közlekedési Múzeum új intézményei pedig a már meglévő, lepusztult, romos épületek helyére kerülnek. Tehát a park zöldfelülete nem csorbul, sőt, a feleslegesen lebetonozott területek feltörésével és nyertes tájépítészeti koncepció megvalósításával bővül és fenntartható módon megújul a park zöldfelülete. Ha úgy szólt volna a kérdés, hogy  

„A VÁROSLIGETBEN ÚJ ÉPÍTMÉNYEK CSAK A MEGLÉVŐ ROMOS, LEPUSZTULT ÉPÜLETEK, VAGY LEBETONOZOTT PARKOLÓK HELYÉRE KERÜLJENEK, ÉS EZEK MELETT A MEGLÉVŐ LEROMLOTT ZÖLDFELÜLETEKET, JÁTSZÓTEREKET, SPORTTERÜLETEKET, SÉTÁNYOKAT ÚJÍTSÁK FEL„ 

minden bizonnyal a többség egyetértett volna vele. És ugye erről szól a Liget Projekt.

Alátámasztja mindezt a Városliget Zrt. megbízásából készített friss, szintén az Ipsos által jegyzett kutatás, amelyen arra voltunk kíváncsiak, hogy akkor mit gondolnak az alanyok a Városliget megújításáról, ha egy személyes interjú során bemutatják nekik terveket is. A reprezentatív felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Ezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a budapestiek minél többet tudnak a Városligetet megújító Liget Budapest projektről, annál inkább támogatják azt.