Rendkívüli elismerésben részesült a Városliget átfogó fejlesztése a legjelentősebb nemzetközi szakrendezvényen Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron. A Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató kategória, a Best Futura Mega Project keretein belül került a négy legjobb projekt közé (egy japán, egy orosz és egy brazil fejlesztés mellett) egyedüli, vagyis a legjobb európai uniós projektként. Az ingatlanszakmai Oscar-díjnak is hívott MIPIM Awards versenyen a leginnovatívabb, legkiválóbb ingatlanprojekteket díjazzák.

Óriási siker, hogy a legátfogóbb nagyprojektek között a világ négy legjobb terve közé került és ezzel egyben e kategóriában a legjobb európai uniós fejlesztés lett a Liget Budapest projekt – mondta a projektet irányító Baán László miniszteri biztos, aki szerint a Városliget megújításának előkészítése során az első pillanattól kezdve világszínvonalú, nemzetközileg is egyedi projekt megvalósítása volt a cél.  Az elmúlt hat évben több száz szakember dolgozott e kitűzött cél megvalósításán és ez az elismerés most igazolta munkájukat és a projektbe vetett hitüket.  De legbüszkébbek talán mégsem ők lesznek, hanem azok, akiknek valójában készül az új Városliget. Ugyanis azok lesznek a Liget Projekt legfőbb haszonélvezői és nyertesei, akik nap mint nap látogatják és látogatni fogják az újjászületett parkot, valamint a felújított és most létrehozott intézményeit, és akiknek most a szemük láttára változik és újul meg az elmúlt évtizedében méltatlan állapotba került Városliget. Nem utolsósorban ez az elismerés talán azoknak is üzen, akik eddig nem hittek a projekt kiválóságában, nemzetközileg is kiemelkedő minőségében – tette hozzá Baán László, aki szerint a fejlesztés a terület hasznosításának több mint 100 éves hagyományaira épülő komplexitása mellett az egyediségével, a tervek minőségével, a fenntarthatóságával és a beruházás pénzügyi megtérülésével vívta ki a nemzetközi zsűri elismerését.

A MIPIM Awards díjátadón a világ legkiválóbb és legelőremutatóbb ingatlanprojektjeit értékelte a nemzetközi szakértőkből álló zsűri különböző kategóriák szerint, melyekben idén a világ 46 országából 214 projekt versenyzett.

A szakemberek döntésében komoly szerepet játszott, hogy a Városliget átfogó megújítása a park hagyományainak tiszteletben tartásával, de annak történetiségének szellemiségében fog megvalósulni: egyszerre újulnak meg a már itt lévő évszázados intézmények, új múzeumok épülnek magyar és nemzetközi sztárépítész-irodák közreműködésével, de mindezekkel párhuzamosan rehabilitálják a park természeti értékeit, jelentősen növelik zöldfelületeit és környezettudatos megoldásokkal zéró-emissziós övezetté alakítják teljes területet.

A projekt történetében ez az esztendő mérföldkő, hiszen hat év előkészítő munka után idén elkezdődnek az építkezések, valamint a zöldfelület rehabilitációja és a tervek szerint 3 év múlva a látogatók egy olyan, minden elemében megújult, bővebb és világszínvonalú intézményrendszert kínáló, zöldebb és vonzóbb városi parkot vehetnek majd birtokba, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen.

A cannes-i szakkiállítás népszerűségét fémjelzi, hogy évente mintegy 90 országból 2600 kiállító vesz rajta részt.  A MIPIM-en az ingatlanszektor legbefolyásosabb szereplői találkoznak: ingatlanfejlesztők, iparági szakértők, finanszírozók, gazdasági és politikai döntéshozók.  

Az, hogy a világ legjobbjai közé került egy magyar fejlesztés, nem csak Budapestnek elismerés, hanem a projektben közreműködő több száz hazai szakembernek is, akik bizonyították, hogy tudásuk, felkészültségük a nemzetközi porondon is kiemelkedő.

SZÉLES KÖRű TÁRSADALMI EGYEZTETÉS EREDMÉNYEKÉNT FÉLEZER JAVASLAT ÉRKEZETT A VÁROSLIGET PARKJÁNAK FEJLESZTÉSÉRE

Még márciusban minden javaslattevőnek válaszolnak a tervezők 

A Városliget parkjának megújításával kapcsolatos kiterjedt társadalmi egyeztetés során nagyszámú, több mint félezer javaslat érkezett az érintett szervezetektől. A tervek elkészítéséért felelős szakemberek az elmúlt hónapokban valamennyi felvetést egyenként mérlegre tették, részletesen megvizsgálták. Az eredmény: mivel legnagyobb részük alkalmas a megvalósításra, ezeket beillesztik a park végleges terveibe. 

Március hónapban fontos állomásához érkezik a Liget Budapest Projekt kert- és tájépítészeti feladataival kapcsolatos társadalmi egyeztetés. Az ennek során felvetett több mint félezer javaslatra és észrevételre ugyanis az azokat megfogalmazó szervezetek még ebben a hónapban választ kapnak a park tervezőitől. 

Liget Park Fórumok, szakmai egyeztetések

Mint ismeretes, a Városliget parkrészeinek megújításával kapcsolatban prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest Projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos hivatalba lépését követően, 2016 őszétől nagy hangsúlyt kapott a nyilvánosság szakszerű és alapos tájékoztatására. Elindult továbbá a széles körű társadalmi párbeszéd a Városliget használatában érintett csoportok – érdekvédelmi, gazdasági szervezetek, intézmények, szakmai közösségek, civil szervezetek – álláspontjának megismerésére.

A cél egy minél többeknek tetsző, minél több igényt kiszolgálni képes park megteremése volt. A miniszteri biztos ennek érdekében hirdette meg a Liget Park Fórumokat; ilyenekből szeptember és december között összesen négyet tartottak. Az egyes fórumokon a Liget parkjának fejlesztése szempontjából fontos témaköröket azok legavatottabb ismerői mutatták be az érdeklődőknek, mi több, az előadások és a hozzászólások teljes anyagát az interneten is hozzáférhetővé tették (www.varosligetpark.hu). A fórumokra a sajtó képviselői is meghívást kaptak, továbbá a miniszteri biztos külön sajtóbeszélgetést is szervezett erről, illetve több sajtóközleményt is kiadott.

Az egyeztetések rendszere kétféle módon igyekezett érdemben megismerni az észrevételeket: egyrészt a Liget Park Fórumokra meghívott 144 szervezet, intézmény, parkhasználó közösség képviselőit kérték fel a park fejlesztésével kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. Másrészt a fórumokkal párhuzamosan a Városliget megújítására kiírt tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítészeti Iroda összesen 60 szervezet részvételével, 16 alkalommal tartott részletes, tematikus egyeztetést, amelyekről egyébként szó szerint egyeztetett emlékeztetők készültek – ezek is olvashatók a miniszteri biztos honlapján. Ezeken kívül elektronikus levél formájában is érkeztek észrevételek. 

Félezer javaslat

A Liget parkja iránti fokozott érdeklődést, a társadalmi egyeztetések kiterjedtségét jól jellemzik a számok. A párbeszéd során végül 118 szervezet, intézmény és közösség képviselői fogalmaztak meg különböző észrevételeket, javaslatokat, illetve kérdéseket: összesen 558-at. A statisztika szerint ebből kereken 100-at a fórumokon, 218-at pedig a „kiscsoportos”, részletes egyeztető tárgyalásokon vetettek fel az érintettek, további 240 pedig közvetlenül a Városliget Zrt-hez érkezett be.

A beérkezett észrevételeket az elmúlt hónapokban – összesen közel ezer munkaórában – alaposan áttanulmányozták, megvizsgálták és megfontolták a programterv elkészítéséért felelős szakemberek. E munkában tervezői oldalról – a Garten Studio részéről – 18 szakember (köztük öt tájépítész, két rehabilitációs szakmérnök, egy ökológus, egy dendrológus, egy forgalomtechnikus, két úttervező, egy közműtervező, egy hidrogeológus, három vízépítés-tervező és egy építész), megrendelői oldalon – a Városliget Zrt. részéről – pedig egy 25 fős szakmai stáb vett részt, valamint a miniszteri biztos munkatársai. A szakemberek minden esetben arra törekedtek, hogy a javaslatok minél szélesebb köre legyen beépíthető a tervezési folyamatba – természetesen a realitások, a Városliget adottságainak figyelembe vételével. Emellett ésszerű kompromisszumot igyekeztek keresni minden olyan esetben, ahol a különböző ligethasználó csoportok érdekei egymással ellentétesek, ezért kívánságaik maradéktalan teljesítése kölcsönösen kizárná egymást.

Az 558 felvetésből végül mindössze 57 olyan akadt, amelyet csak részben vagy egyáltalán nem lehetett befogadni. A javaslatok csaknem 90 %-a azonban beilleszthető, és ezek várhatóan be is kerülnek a park megújítására vonatkozó programtervbe. Az egyedi javaslatok összesen 55 témakörbe csoportosíthatók, egy részük nemcsak megvalósítható, hanem az eredeti tervezői, megbízói szándékkal is egyezik, s azt mintegy megerősíti. Más részük eredetileg ugyan eredetileg nem szerepelt az elképzelések között, ám a tervekbe való beillesztésük megvalósíthatónak és hasznosnak ítélhető a Városliget parkjának fejlesztése szempontjából. Javaslat készül továbbá azoknak az ötleteknek a lehetséges hasznosításáról is, amelyek megvalósítására a Városligetben ugyan nincs mód, más helyszínen azonban ésszerűek lehetnek. 

„Szabadon kutyázás”, kerékpárparkoló, illatkert a látássérülteknek

Az egyeztetések során kiderül, mit látna szívesen az új parkban a javaslattevők többsége. Ilyen például a megfelelő közvilágítás kiépítése, az elégséges számú és minőségű ivókút, pad, pihenőhely és hulladékgyűjtő. Legyen átgondolt illemhelyhálózat a Liget egész területén, és legyen elegendő kutyaürülék-gyűjtő. Sokan szeretnének csomagmegőrzőt, tusolót, esetleg eszközkölcsönzőket, különösképpen a játszóterek és a sportpályák környékén. Általános az igény egy „családbarát Városliget” iránt, és rendszeresen visszatérő javaslat volt, hogy legyenek olyan érintetlen, zavarásmentes területek is, amelyeknek nincs egyéb funkciójuk, mint hogy a zavartalan pihenést szolgálják.

A félezernyi konkrét javaslat számos olyan gondolatot is hozott, amely egybecseng a tervezők eredeti elképzeléseivel is, és amelyek most a társadalmi egyeztetés révén is megerősítést nyertek. Nem meglepő módon ilyen fontos szempont volt a Liget természetközeli állapotának, értékes fáinak megtartása. Többen hangsúlyozták a különféle élőhelyek megtartását és bővítését, és szívesen vennék a természetes anyagok használatát is. Javaslatként fogalmazódott meg a Liget környékének fásítása is.

A Városligeti-tó esetében többek véleménye szerint is elengedhetetlen az állandó vízborítottság fenntartása. Ezt a tervezők is így gondolják, olyannyira, hogy a Garten Studio nyertes tervében eleve szerepel a tó vízfelületének növelése, méghozzá oly módon, hogy a tóban – a műjégpályát kivéve – lehetőleg egész évben legyen víz. Ezzel az elképzeléssel kapcsolatban csak egyetértő vélemények voltak.

Az egyeztetések során az is kiderült, milyen sokan vélik úgy, hogy a nagy tömeget vonzó, a gyepfelületet károsító rendezvényeknek nincs helyük a Városligetben. Minden rendezvény esetében ügyelni kell arra, hogy a lehető legkisebb legyen az okozott kár, valamint elő kell segíteni a gyep, illetve az összes többi érintett terület mihamarabbi regenerációját.

Határozott igényt fogalmaztak meg a környező iskolák, amelyek sportcélú parkrész kialakítását kérték az érintett intézmények által könnyen elérhető helyen, a napi rendszeres testnevelés megvalósításához, felmérések elvégzéséhez. Ezt szolgálná az általuk javasolt futópálya, két sportpálya, távolugrópálya kialakítása, valamint egyéb parki sporteszközök (szabadtéri asztalitenisz, sakkasztalok, mászásra alkalmas kötélháló, fitnesz eszközök) telepítése.

Általános igény a fogyatékossággal élő emberek részéről egy egységes akadálymentesítési koncepció, amely megoldást kínál a Liget akadálymentes és biztonságos bejárhatóságára, elősegíti az egyszerű és gyors tájékozódást, valamint könnyen hozzáférhetővé teszi a parkot valamennyi használója számára. Ide tartozik az a javaslat is, hogy maradjon, zárt, jól körülhatárolt Vakok kertje a megfelelő biztonságérzet megteremtése érdekében, más fogyatékossággal élő személyek által is látogathatóan. Szívesen vennék az érintettek azt is, ha úgynevezett illatkertek gazdagítanák a területet.

Számos javaslat érkezett a kutyatulajdonosoktól is, amelyek jelentős része a póráz nélküli kutyafuttatást érintette. A kutyatartók nagy százaléka előnyben részesítené több kisebb, zárt futtató kialakítását azzal a feltétellel, hogy ne csak ott, hanem a Liget más területein is lehessen póráz nélkül kutyát futtatni. Ez utóbbi célra a parkban nagyobb területű, fizikailag be nem kerített, de egyértelmű jelzésekkel ellátott övezeteket jelölnének ki (betartva ezzel a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit is), amelyeket azonban mindenki más is használt, akit a kutyák jelenléte nem zavar. A póráz nélküli kutyafuttatásra kijelölt területek mellett igény mutatkozott arra is, hogy legyen az ebek fürdetésére alkalmas vízfelület is a park területén.

Jelentős érdekcsoport a kerékpárosoké. Javaslataikból kiderült: a parkot határoló utak mentén kialakítandó, a távolsági kerékpáros forgalmat biztosító nyomvonalakon felül igény mutatkozik a parkon belüli, azon áthaladó kerékpáros közlekedés biztosítására is. Az Olof Palme sétány megszűnésével a park belső tervezett úthálózata biztosítja majd az átkerékpározást. A sportkerékpározók régóta kedvel gyakorlóterepe a Liget, világossá vált, hogy ők a jövőben is szívesen használnák az ún. komplex pályákat. Egy másik javaslat szerint a Városliget területén és a kapcsolódó úthálózaton célszerű megfelelő mennyiségű és elhelyezésű kerékpárparkoló telepítése, valamint a közösségi kerékpárrendszer bővítése mellett javasolják megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a park területén működő, a BUBI rendszerhez kapcsolódó, gyermek-kerékpároka biztosító szolgáltatás jöjjön létre.

Számos vélemény és észrevétel érinti a közlekedés kérdéskörét. Ilyen többek között az, hogy szűnjön meg a Kós Károly sétányon áthömpölygő gépkocsiforgalom, és radikálisan csökkenjen az Állatkerti körúton is. Mindenkinek egyaránt fontos emellett a park jó megközelíthetősége, és az is, hogy a zavartalanabb parkhasználat érdekében a Dvořák sétány és a Zichy Mihály út minél inkább gyalogos sétánnyá válhasson, ami a burkolt felület csökkentésével is együtt járna. Ehhez kapcsolódóan több javaslat is megfogalmazódott például a parkon átvezető trolibuszjárat felsővezeték nélküli, csökkentett sebességű átvezetésével, illetve a járat nyomvonalának megváltoztatásával, vagy végleges megszüntetésével kapcsolatban is.

Az egyeztetéseken részletesen tárgyalt témakör volt a turistabuszok kérdése. Ahhoz, hogy az idegenforgalom kiszolgálása zavartalanul meg tudjon valósulni, optimálisan kell meghatározni a Dózsa György út felől érkező turista és „hop on – hop off2 rendszerű városnéző buszok útvonalát a park területén belül.

Egyöntetű sikert aratott a szakemberek körében az a javaslat, amely a Széchenyi Fürdőt is tápláló termálvízre építve egy ismeretterjesztő és szórakoztató célú „vizes” látványosságot képzel el a Ligetbe. Ez érdekesen és jól érhetően mutatná be a magyar termálvízkincs jelentőségét, világszerte egyedülálló voltát a parkba látogatóknak, s úgy válhatna a Városliget fontos turisztikai nevezetességévé, hogy közben aktivitást játéklehetőséget is kínálna. 

Van, amit nem lehet

Az egyeztetések során megfogalmazott felvetések egy részének megvalósítására csak korlátozottan, vagy pedig egyáltalán nem látszik lehetőség a Városligetben. Ilyenek például a különféle extrém sportokat, illetve nem rekreációs jellegű, hanem versenysportokat szolgáló új sportlétesítmények – ezeket sokan nem szívesen látnák a Ligetben, és a fejlesztési koncepció sem számol velük. Az erre vonatkozó javaslatok jó részénél így nincs mód arra, hogy azok a Városligetben valósuljanak meg. Ugyanakkor az egyébként ésszerű és fontos igényt megjelenítő javaslatok sem kerülnek a „süllyesztőbe”: ezeket az egyeztetés szervezői összesítik, lehetséges megvalósításukról pedig egyeztetést kezdenek a szomszédos kerületek önkormányzataival.

Nem építik be a tervekbe azt a felvetést sem, hogy a millenniumi földalatti vasútnak újra legyen állomása az Állatkert előtt. A pálya nyomvonalát ugyanis az 1973-as pályahosszabbításkor módosították, és az ma már nem teszi ésszerűvé egy ilyen állomás kialakítását. Különösen úgy, hogy Állatkert a jelenleg meglévő Széchenyi Fürdő megállótól is könnyen megközelíthető. A tervezők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a Kacsóh Pongrác úti felüljáró térségében valóban létesülhet egy új állomás, amely közvetlen átszállási kapcsolatot teremtene a Hungária körúton közlekedő járatokkal. 

Mindenki választ kap

Március végéig a javaslattevő szervezetek, intézmények és közösségek az általuk felvetett javaslatok mindegyikére írásos választ kapnak. Ezt követően az összes válasz fel fog kerülni a miniszteri biztos honlapjára is. Közben a tervezők már megkezdik a befogadott javaslatok beillesztését a tervekbe, amelynek eredményét várhatóan a nyár folyamán fogják bemutatni egy nyilvános tervismertetés keretében – ide természetesen valamennyi javaslattevő ugyancsak meghívást fog kapni.

A Városliget fénykorában, az 1870-es évektől az I. világháborúig terjedő időszakban, de még a két világháború között is nagy volt a különbség a hétköznapok és a vasárnapok közönsége között. A hétköznapokon az úri nép, az arisztokrácia és a pesti polgárság használta a Ligetet. A kellemes környezet számukra elsősorban a társas élet színtereként szolgált. A korzó a hétköznapokon délután élénkült fel igazán. A zenepavilonokból szólt a zene, körülöttük színes forgatagban kavargott a fővárosi elit. Itt mutatták be a legújabb divat szerinti toaletteket a hölgyek, korzózás, sétálás, kávézás közben itt találkoztak a barátok, ismerősök. 

A Stefánia út megnyitását követően, az 1880-as évektől a Városliget nevezetes látványosságának számított délutánonként a lovas és kocsikorzó. A Fővárosi Lapokban, 1893-ban megjelent írásában Adorján Sándor így festette le a Stefánia-korzót: „A „társaság” itt van mind. Gyönyörű lovak, ezüstös szerszámok, csillogó fényességű hintók egymásután karikáznak előttünk, mutatva, hogy minő méltósággal és elfojtott ásítással hurcoltatják magukat gazdáik a fasor egyik végétől a másikig. Kiváló figyelmet csupán arra fordítanak, hogy minél több ösmerőst fedezhessenek föl, akiknek köszönését kiváló nyájasságú leereszkedéssel fogadhassák.”  A korzó népe kocsizott, gyalogolt vagy az út menti székeken ült és bámulta egymást. A Stefánián az egyik fő elfoglaltság a többiek megnézése és kritizálása volt. Ez számított a legfontosabb témának a hosszú Buchwald-széksoron üldögélve vagy séta közben. Mikor azután a hölgyek elfáradtak, a családokat, baráti társaságokat Kolegerszky Viktor elegáns kioszkja várta, ahol minden délután katonazene szólt, és kávézás közben folytathatták a korzó izgalmas eseményeinek megbeszélését.
 

A hétköznapokat munkával töltő alsóbb rétegek – bakák, cselédek, kétkezi munkások – a ritka kivételektől eltekintve vasárnaponként és az ünnepnapokon jutottak el a Ligetbe. Ők elsősorban szórakozni akartak, kikapcsolódni a hétköznapok egyhangúságából. A mutatványos bódék vasárnaponként már kora hajnalban kinyitottak. Az úri közönségtől elkülönülve, a vurstli környékén hajnaltól késő estig folyt a felszabadult szórakozás, mely sokszor féktelen mulatozásba csapott át. A Ligetnek ez a tömegek által látogatott, északi része kevésbé volt parkosított és rendezett, de a látványos homlokzatú mulatóbódék valóságos mesevilágot varázsoltak a szórakozni vágyók köré.

Természetesen akadt a mulató bódék között néhány igényesebb kivitelű építmény is. Az alábbi képeslap bal oldalán a Scheffner-féle körhinta pavilonja látható, mögötte a Feszty-körkép második épületének tetőzete. A 2. világháborúban az utóbbi megsemmisült, a körhinta azonban túlélte a háborút, s a vurstli mulató bódéi közül egyetlenként, napjainkig fennmaradt. 1950-2013 között a Vidámpark üzemeltette, azóta pedig az Állatkert működteti a műemlékké nyilvánított pavilont, melynek 1997-es rekonstrukciója kiérdemelte a rangos Europa Nostra-díjat. Az Állatkeri körút mentén álló régi körhintaház nyolcszögletes alaprajzú, szecessziós stílusú épület. Belül barokkos-rokokós falfestmények díszítik. Sátortető fedi, a tetején nyolcszögletű laternával. Belsejében, a mesébe illő, vidám hangulatú körhintán, faragott falovacskák, csónakok, forgó gondolák és tükrös hintók kaptak helyet. A központi korongrészen pedig egy díszes pavilont helyeztek el, mintha ezzel utalnának – pavilon a pavilonban – a környezetre, a többi városligeti pavilonra.
 

A Városliget életének megvolt a bejáratott, hagyományokon alapuló rendje egészen a 2. világháborúig, amikor a bombázások brutálisan lerombolták a létesítmények jelentős részét. A polgári életforma színtereinek és intézményeinek egész sora tűnt el. Az enyészeté lett a Gerbeaud Pavilon, a Fővárosi Nagyvendéglő, a Stefánia úti kioszk, az impozáns Iparcsarnok. A szovjet megszállás hátszelével létrejött új rend pedig megpróbálta módszeresen felszámolni a hagyományokon alapuló polgári életforma alapjait is. Az úrinak minősített Angolparkot a dolgozók Vidámparkjává alakították. Az egykori, elegáns kávézók és kioszkok helyén állami vállalatok igénytelenebb megjelenésű kerthelyiségei fogadták a kicserélődött vendégkört.
 

Az előző korszak megmaradt építményeit – a Széchenyi Fürdőt, Vajdahunyad várát, a régi Műcsarnokot, a megcsonkított Közlekedési Múzeumot – úgy-ahogy rendbetették, de időtálló új létesítmény gyakorlatilag nem épült a Liget területén az elmúlt fél évszázadban. A BNV-k kiállítási pavilonjai között akadt ugyan néhány figyelemre méltó, de ezeket egy kivétellel vagy elbontották vagy a kiállítás bezárása után máshol állították fel. Az 1970-es évek elején kivonuló nemzetközi vásár néhány lepukkant irodaépületet hagyott maga után.

Összességében a szocialista korszak 21. századi hagyatéka egy szedett-vedett, bódékkal tűzdelt épületkavalkád. Ennek az igénytelenségnek vethet véget a Liget megújításának átfogó programja, melynek része a most megnyíló Pavilonkert. Ha a Feszl-féle tervek alapján emelt pavilonokat beillesztjük a Liget vázlatosan bemutatott építménytörténetébe, jobban megérthetjük, mire is szolgálnak. Az ócska bódékat felváltó új pavilonok egyrészt betöltik azt a kereskedelmi funkciót, melyre valós igény mutatkozik az ide érkezők részéről. A látogatók azonban nem vásárolni jönnek elsősorban a Ligetbe. A számukra igazán fontos szolgáltatást a vendéglátó pavilonok és a felújított villamos-végállomás nyújtják majd. A kávézó, a cukrászda és étkezde elsődleges feladata a szabadtéri étel- és italfogyasztás kiszolgálása lesz, ezáltal életre kelhet egy új, szabadtéri kioszk. A múlt ismeretében jó lenne minél több asztalt és széket elhelyezni a pavilonok körül, hogy a Városligetbe látogatók a szabadban, a teraszokon vagy a napernyők alá leülve étkezés, kávézás közben nézelődhessenek, beszélgethessenek. Létrejöhet a társasági élet egy újabb színtere a fővárosban,  illeszkedve a hely szelleméhez, az évszázados városligeti hagyományhoz.                                                                                                                                  

A Pavilonkert tavaszi megnyitása kapcsán sokféle vélemény látott napvilágot a médiában arról, vajon illenek-e a régi-új építmények a Városliget formálódó 21. századi arculatához. Segítheti az eligazodást az ízlések és elköteleződések általt motivált véleménykavalkádban, ha belelapozunk a ligeti pavilontörténetbe. Hisz a parképítészet eme népszerű építményéből és rokonaiból több ezret építettek fel és majd ugyanennyit bontottak – vagy romboltak – le az elmúlt kétszáz év során a Liget területén. 

Egy-egy szó eredete és hangulata sok mindent elárul, ezért kezdjük egy kis nyelvészkedéssel. Bódé: német eredetű bódé szavunkat többnyire igénytelen megjelenésű ideiglenes építmények, vásári, piaci vagy mutatványos bódék elnevezésére használjuk. Pavilon: elegánsabb hangzású és jelentésű a franciából átvett pavilon, mely kertek, parkok, közterek igényes kivitelű, gyakran falak nélkül építményeit jelenti a zenepavilonoktól a kereskedelmi elárusító helyekig. Kioszk: a pavilonnal rokonértelmű, perzsa, török eredetű kioszk szavunk elsősorban kerti étkezdék, kerthelyiségek megnevezésésre szolgál, de használjuk kereskedelmi létesítmények esetében is. 

Hogyan írható körül építészeti szempontból a három építménytípus? Bódék tervezésével magára valamit adó építész nemigen foglalkozott, mivel ezek a múltban ügyeskezű mesteremberek által fából vagy fémből összetákolt, olcsó építmények voltak. Megfeleltek a célnak, de az esztétikus megjelenés nem volt az erősségük. Ma már persze a bódétervek is számítógépen készülnek, de a funkciójuk lényegében nem változott.

Pavilonnak eredetileg a központi épület oldal- vagy mellékszárnyait nevezték a francia kastélyépítészetben, idővel ezek az építmények önnállósultak. A speciális funkciókat ellátó, egyedi megjelenésű pavilonok tervezése izgalmas kihívás volt. Számos kiváló építész fantáziáját megmozgatta az idők során. A kiállítási pavilon-építészet első csúcsteljesítménye az 1851-es londoni Világkiállítás helyszíne, a Kristálypalota volt. A monumentális, vas-üveg szerkezetű pavilon az egész kiállítást magába foglalta.  

A 19.század végétől a Városligetben is százával épültek, különféle alkalmakra, kiállítási pavilonok.  Többségük az ideiglenes építészet (temporary architecture, Gelegenheitsbauten) körébe tartozott, használat után azonnal elbontották. Néhány azonban, mint például az 1885-ben épült, a Kristálypalotához hasonlóan vas-üveg tetőszerkezetű, mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületű Iparcsarnok, vagy a Fővárosi Pavillon több mint fél évszázadig fennmaradt és a Liget népszerű, ikonikus létesítményeként működött.

A kiállítási pavilonokhoz hasonlóan a szabadidő kellemes eltöltését, az étkezést, szórakozást szolgáló pavilonok többsége is ideiglenes használatra épült, tartós alapozás nélkül, olcsó építőanyagokból, ám látványos kivitelben. De már a 19. század közepétől jelentős hazai építészek – Palóczi Antal, Györgyi Géza, Hauszmann Alajos, Feszl Frigyes, Lechner Ödön – terveztek állandó, tartós használatra szánt zene- és mulató-pavilonokat, vagy épp korcsolyapavilont a Városligetbe. A Szépítő Bizottmány iratanyagában fennmaradt a 19. század elejéről egy "városligeti dohányárus házikó" terve is. A klasszicista stílusú építményben, melyről nem tudni, hogy végül felépült-e, a ligeti kereskedelmi pavilonok előképét tisztelhetjük.

A pavilonnak közeli rokona, a kioszk keleti, orientális gyökerekkel rendelkezik, építészeti formája is a keleti kultúrákban használatos sátrakból eredeztethető. Eredeti formájában centrális jellegű, sátortetős, gyakran áttört szerkezetű kerti épület volt, mely elé vagy köré szabadtéri étkezőhelyeket telepítettek. A kis méretű, rendszerint körbejárható és körbeülhető kiszolgáló épület fő funkciója a szabadtéri étkezés, a kerthelyiség kiszolgálása.

A Városliget építészeti szempontból, az első tervkészítő, Nebbien Henrik szándéka ellenére, soha nem volt egységes. Visszatekintve 100–150 évet a múltba, azt láthatjuk, hogy a Liget látogatóit bódék, kioszkok és pavilonok színes kavalkádja fogadta. Idővel a szórakozni vágyók, társadalmi csoportok szerint térben is elkülönültek. Ennek megfelelően, a Liget előkelő részein igényesebb, a vurstli környékén silányabb kivitelezésű építményeket emeltek.

Mindez azonban a legkevésbé sem zavarta a Liget közönségét, az emberek ugyanis elsősorban kirándulni, szórakozni, társasági életet élni jártak a főváros legnépszerűbb parkjába. Persze, a szabad levegőn gyorsan megéhezik a gazdag és a szegény is, úgyhogy volt még egy kihagyhatatlan ligeti program, az evés és ivás. A szabadban történő étkezésnek különös varázsa van. Nem véletlen, hogy napjainkban is olyan népszerű. Elődeink legalább annyira szerették. A ligeti vendéglátásban kulcsszerepe volt a kerthelyiségeknek. Hagyományos épületekbe inkább csak a Liget szélén vagy a környező utcákba települtek kerthelyiséget is működtető éttermek, mint például a Gundel. A park belsejében pavilonok és kioszkok szolgálták ki a rendkívül népszerű szabadtéri cukrászdákat, kávézókat és mulatóhelyeket.

Lovas Dániel

(Hamarosan folytatjuk! A 2. részben szó esik a társasélet elkülönülő színtereit kiszolgáló mulatóbódékról és elegáns pavilonokról, a szocialista korszak igénytelen építményeiről és egy formálódó új kioszkról is.)

A világ négy legjobb nagyprojektje közé került a Városliget átfogó fejlesztése a legjelentősebb nemzetközi szakrendezvényen Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron. A Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató kategória, a Best Futura Mega Project keretein belül került a négy legjobb projekt közé (egy japán, egy orosz és egy brazil fejlesztés mellett) egyedüli, vagyis a legjobb európai uniós projektként.  

Ami a film világában az Oscar-díj, az az ingatlanszakma területén a MIPIM Awards, amivel a legígéretesebb és leginnovatívabb ingatlanprojekteket díjazzák a világ legjelentősebb szakrendezvényén Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron. Az eseményre idén a különböző kategóriákban 214 nevezés érkezett 46 országból. Összesen 11 kategóriában a zsűri a legjobb 4-4 projektet emeli ki, s ezek közül választja ki az adott kategória díjazottját. A Liget Budapest Projekt a legátfogóbb fejlesztéseket tartalmazó Best Futura Mega Project kategóriában került – a legjobb európai uniós projektként - a világelitbe.  A zsűri döntése azt is mutatja, hogy ma nincs a Városliget megújításához hasonló léptékű és minőségű kulturális tartalmú városfejlesztési projekt Európában. Magyarországon utoljára a millennium idejében valósítottak meg ilyen volumenű és kvalitású fejlesztéseket. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a megújuló Városliget világszerte elismert ékköve lesz a fővárosnak, minden eddiginél gazdagabb kulturális és szabadidős lehetőségeket, egy igazi családi kulturális-szabadidős élményparkot kínál majd az ide látogatóknak.

A Cannes-i szakkiállítás népszerűségét fémjelzi, hogy évente mintegy 90 országból 2600 kiállító vesz rajta részt, ahol a legkiválóbb nemzetközi építész-tervező és designer irodák képviseletében közel 900 szakember mutatja be munkáikat és a legfrissebb innovációkat, trendeket. A MIPIM-en az ingatlanszektor legbefolyásosabb szereplői jönnek össze, ahol ingatlanfejlesztőkkel, iparági szakértőkkel, finanszírozókkal, gazdasági és politikai döntéshozókkal találkozhat a több mint 20.000 látogató.

Az esemény fénypontja a MIPIM Awards díjak átadása, ahol a világ legkiválóbb és legelőremutatóbb ingatlanprojektjeit értékeli a nemzetközi szakértőkből álló zsűri különböző kategóriák szerint, melyekben ez évben a világ 46 országából 214 projekt versenyez.

Noha Magyarország képviseletében Budapest rendszeres résztvevője a kiállításnak, eddig csak 1999-ben díjaztak hazai projektet: a legjobb irodaház-felújítás kategóriában a Dózsa György úti ING/NN Irodaház részesült elismerésben. Óriási siker, hogy 18 év után újra a világ legjobbjai közé került egy magyar fejlesztés, mely nem csak Budapestnek elismerés, hanem a projektben közreműködő több száz hazai szakembernek is, akik bizonyították, hogy tudásuk, felkészültségük nemzetközi porondon is kiemelkedő.

A zsűri döntésében komoly szerepet játszott, hogy a Városliget átfogó megújítása a több mint 200 éves park hagyományainak tiszteletben tartásával, de annak történetiségének szellemiségében fog megvalósulni: egyszerre újulnak meg a már itt lévő évszázados intézmények, új múzeumok épülnek olyan sztárépítész-irodák közreműködésével, mint a SANAA és a Sou Fujimoto Architect, de mindezekkel párhuzamosan rehabilitálják a park természeti értékeit, jelentősen növelik zöldfelületeit és környezettudatos megoldásokkal zéró-emissziós övezetté alakítják teljes területet.