A második világháború alatt a városligeti műjégpálya súlyos károkat szenvedett, a főváros ostromának végére használhatatlanná vált. Működésének az 1926-os avatástól eltelt két évtizede azonban nem múlt el nyomtalanul. A közönség és a sportolók annyira megszerették, hogy amint lehetett, hozzáláttak a rendbetételéhez. Az egyik fővárosi lap 1945 decemberében így adott hírt a városligeti pálya újranyitásáról: "Kedden délelőtt hosszú, fáradságos munka után megnyíltak a Műjég kapui. Pillanatok alatt híre futott a városban a megnyitásnak és egy órával később már több százan rajzolták a köröket a tükörfényes jégen. A tavalyelőtti pályának a nagyobbik része van csak egyelőre nyitva, középen egy kisebb körrel, a műkorcsolyázók részére. Csupa boldog, kipirosodott arcú embert lehet látni, akik talán magukban nem is hitték, hogy lesz még az idén műjég." A korcsolyacsarnok még romos állapotban volt, de a fővárosiak újra használhatták a pályát, a versenyzők folytathatták edzéseiket. A korcsolyacsarnok bombatalálatot kapott bal szárnya egyébként annyira tönkrement, hogy le kellett bontani, az épület megmaradt részeit 1947-re állították helyre.

Városliget Liget Budapest Projekt Városliget Műjégpálya Sport Korcsolya
A városligeti korcsolyázás népszerűsége a Rákosi-korszakban is töretlen maradt. Ekkor már nem a polgári értelemben vett társasági színtérnek számított, hanem az uralkodó ideológiának megfelelően a dolgozók erőnlétét és egészségét szolgáló testedzés színhelyének, illetve a versenysportot kiszolgáló sportpályának tekintették a műjeget. Ennek megfelelően, más sportlétesítményekhez hasonlóan kezelték. A baloldali képen korcsolyázó fiú az 1950-es évek elején, jobbra a korcsolyázást városligeti motívumokkal népszerűsítő, szocialista realista stílusú plakát 1950-ből (1)

>> a poszt folytatódik