Téli barangolás a régi Városliget havas szobrai között
Krúdy Gyula írja egy helyen, hogy„a hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből”. Ezért is használta fel oly gyakran történetei helyszíneként a havas tájakat, utcaképeket. Krúdy írásaiban gyakran feltűnik a téli Városliget is. Persze nemcsak a Városligethez ezernyi szállal kötődő írónak volt kedvelt témája a téli, behavazott park. Szívesen megörökítették más művészeti ágak képviselői is: az írók mellett költők, festők, fotósok. Ezúttal a romantikus hóbundába öltözött városligeti szobrokról készült régi felvételek közül válogattunk. Meglepetésünkre a behavazott kő- és bronzszobrok fotói mellett a közel százéves újságok lapjain hóból gyúrt-faragott művészi alkotások képeivel is találkoztunk.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/01-a-hbundba-ltztt-vrosligete527.png?w=724)
Bár az egykor oly népszerű postai képes levelezőlapok többsége a zöldellő nyári parkot és a napfényben úszó szobrokat ábrázolta, annak idején divatja volt a téli fővárost ábrázoló képes levelezőlapoknak is. Téli képeslap esetén elengedhetetlen kelléke volt a fotónak az épületeket, szobrokat befedő, vastag, romantikus hóbunda.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/02-mill-emlkm-behavazva08c6.png?w=724)
Az amatőr fotósok mindig is kedvelték a behavazott szobrokat, gyakran állították alanyaikat – főként a hógolyózástól, szánkázástól kipirult, vidám gyerekeket – a havasan is méltóságteljes városligeti szobrok elé.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/03-hlepte-szobrok-gyerekekkel286e.png?w=724)
Volt egy különleges, szomorú tél, amikor a Szépművészeti Múzeum épületében, a Reneszánsz Csarnok közepén álló szobrot – Colleonimonumentális lovasszobrának gipszmásolatát – is hó fedte. Az 1944–45-ös, háborús télen történt, amikor az épület – már az ősz folyamán – több bombatalálatot kapott. A bombázástól összetörtek a kiállítótermeket bevilágító, üvegezett tetőablakok és szabadon beeshetett az épületbe a hó. Mivel a háborús körülmények között nem tudták kijavítani a tetőzetet, a csapadékos, fagyos tél nagy pusztítást végzett.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/04-szpmvszeti-1945-telna3ec.png?w=724)
A Műcsarnok oldalánál álló Szent Kristóf-szobrot érdekes hangulatúvá változtatta a hóesés. Botfai Hűvös Lászlóalkotása azt a bibliai jelenetet örökíti meg, amikor Szent Kristóf a kis Jézust a vállán vitte át a megáradt folyón. Így lett belőle az úton járók, majd a 20. században a gépkocsival közlekedők védőszentje. Ezeken a téli felvételeken viszont a segítőkész szent mintha a hóban gázolna, hátán cipelve a sziontén behavazott gyermeket.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/05-tl-a-mcsarnoknl-1971063c.png?w=724)
A régi időkben, száz–százötven évvel ezelőtt, jóval hidegebbek voltak a fővárosi telek, mint napjainkban. A Városligetet akkor még nem védték a fagyos szelektől emeletes házak. A parkot ropogós hó borította, rendszerint január közepére a tó is befagyott, és megkezdődhetett a korcsolyaszezon. A farsang idején a Pesti Korcsolyázó Egylet évről-évre jelmezes jégkarneválokat rendezett, amelyek kiemelkedő társasági eseménynek számítottak. Az 1909 januárjában rendezett jégkarneválon a társaságbeli urak és hölgyek gyönyörű magyar jelmezekben, művészek közreműködésével, megelevenítették Mátyás királlyá koronázását a Duna jegén. A tó körüli dekorációs munkákat nem kisebb mester irányította, mint Stróbl Alajos, a kor vezető szobrásza. A tó partján a középkori Pest dunaparti házikóit ábrázoló paravánokat állítottak fel, Stróbl pedig megtervezte és – segítőivel – hóból és jégből megformálta Mátyás király hatalmas, mérete alapján a rekordok könyvébe illő hószobrát.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/06-jgnnep1909-strbl-s-mtys-szobra5ee3.png?w=724)
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/07-jgnnep1909-havas-diszlet-s-szobor4376.png?w=724)
A behavazott Városliget a két világháború közötti években is beindította a művészek –és nem mellékesen a lapszerkesztők –élénk fantáziáját. Amikor 1929-ben, február legvégén egy nagy havazás félméteres hóbundába öltöztette a fővárost, a Színházi Életcímű képes hetilap szerkesztőinek remek ötlete támadt. Kitalálták, hogy a közeli Képzőművészeti Főiskola szobrásznövendékei között hószobrász versenyt rendeznek a Városligetben. A szobrásznövendékek nagy lelkesedéssel fogadták a verseny hírét, különösen, amikor kiderült, hogy a legsikerültebb alkotásokat jelentős pénzdíjakkal jutalmazza az újság.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/08-hszobrszok-munka-kzben6df8.png?w=724)
A versenyről természetesen hangulatos, képekkel illusztrált riport jelent meg a Színházi Életben. A riporter, Komlós Jenő beszámolója szerint „egymásután emelkedtek ki a földből, illetve a hóból, a telet szimbolizáló figurák, itt egy valóságos, bár kissé stilizált hóember, odébb egy leboruló női akt, a tél imádatának pózában, mellette egy hóval telt taligát vonszoló férfi és így tovább”. A festői háttérben rendkívül érdekesen ható művészi kompozíciókat többszáz főnyi közönség vette körül, és amikor megérkezett a zsűri, hogy a szabadban rendezett hószobor-kiállítás anyagát megbírálja, a közönség meleg ünneplésben részesítette a fiatal művészeket.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/09-a-tl-vndora-s-vzhord-lny1072.png?w=724)
A szerkesztőség a főiskola tanárai mellett ismert képzőművészeket kért fel a bíráló bizottságba: Kisfaludy Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István és Hermann Lipót alkották a rangos zsűrit. Amint a riportban olvashatjuk: „Sorra megtekintették a hószobrokat, nagy elismeréssel nyilatkoztak egyik-másik sikerültebb munkáról, majd rövid tanácskozás után meghozták döntésüket.”A jól megérdemelt pályadíjakat a zsűri elnöke, Hermann Lipót festőművész nyomban átnyújtotta a fagyos hó formázásától kivörösödött kezű nyerteseknek, akiket a közönség lelkesen megtapsolt.
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/10-munkban-a-zsri76cc.png?w=724)
Aszázpengős első díjat végül Schrotta J. Frigyesnek ítélték oda «A tél tündére» című, remekül sikerült aktjáért. Az ötvenpengős második díjat Boda Gáborvitte el «A tél imádata» című szobrával, a harmadik díjat Szomor László, Nagy Gyula és Kaszás Miklósnyerték, «Prometheus» című, közösen készített, érdekes kompozíciójukkal. A hóban, fagyban rendezett, télbúcsúztató szobrász verseny zárásáról így számolt be a Színházi Élet jótollú riportere: „A kíváncsiak tömege lassan szétoszlott, a zsűri tagjai autóba ültek, a kiállító művészek vidám hangulatban megindultak a város felé –a mezőőr pedig lapátot ragadott és egymásután ledöntötte a hószobrokat. Hivatalos megokolás szerint közrendészeti érdekből. Megnyugtató, hogy azért nem esett nagy sérelem a művészeten. Szegény szobrok nem voltak amúgy sem maradandó értékűek. A mezőőr éppen csak hogy megelőzte a –napot.”
![Liget Budapest Projekt Városliget Tél Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/11-a-tl-tndre-s-prometheus72b7.png?w=724)
Képek forrása (a külön nem jelölt fotók a szerző archívumából, illetve magángyűjteményekből származnak): (3/1) Ferencdiák, 1960-as évek (3/2) Fortepan / Koroknai–Tegez Ferenc, 1938 (4/1-2) Szépművészeti Múzeum archívuma (5/1-2) Fortepan / Piarista Levéltár / Holl Béla, 1971 (6/1-2) Vasárnapi Újság, 1909. 5. szám (7/1-2) Pesti Hírlap Nagy Naptára, 1934 (8-11) Színházi Élet, 1929. 10. szám, 14-16. oldal, Seidner felvételei