A város és a természet közötti harmóniát emeli ki a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete kapcsán a CNN. Az Art nouveau után: hét épület, amely Budapest jövőjét formálja című írás azokat a már meglévő vagy épülő fővárosi épületeket mutatja be, amelyek pozitívan befolyásolják majd Budapest építészeti arculatát.
A cikk az új Néprajzi Múzeum épülete kapcsán kiemeli, hogy a magyar Napur iroda által tervezett épület félig földbe süllyesztett, fűvel borított, így közösségi térként funkcionáló épülete illeszkedik a városligeti környezetébe.
A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén, az egykori parkoló helyén épülő Néprajzi Múzeum a közelmúltban jelentős nemzetközi sikert ért el: a londoni International Property Awards ingatlanszakmai versenyen a világ legjobb középületének választották.
A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által tervezett új Néprajzi Múzeum épülete lendületes, mégis egyszerű vonalvezetésű és egyszerre veszi figyelembe a Városliget adottságait, valamint a környező városi szövet kapcsolódásait. A Néprajzi Múzeum egy korszerű, világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34 ezer négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben. A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki.
Az új épület tervrajzán 250 mérnök dolgozott, Ferencz Marcel vezető tervező irányításával. Az épület kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos, sokrétű bemutatását. Helyet kap benne gyerekmúzeum, könyvtár, archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. Íves formája lehetővé teszi, hogy az épület a város és a park között mintegy kapuként és átjáróként is funkcionáljon. Az épület 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, a tetejét borító zöldfelület pedig közösségi térként várja a Városliget látogatóit.
