A jégvártól a szinkronúszó medencéig

Szebbnél szebb felvételek érkeznek ezekben a napokban a vizes vb városligeti helyszínéről, a tóban felépített szinkronúszó medencéről. Nem ez az első alkalom, amikor különleges építménynek ad helyet a Városligeti-tó. Elődeink már a 19. században rájöttek, hogy kiváló rendezvényhelyszín a könnyen megközelíthető, gyönyörő fekvésű vízfelület. Ráadásul télen is kiválóan használható, amikor mindenütt jég borítja.

Városliget Liget Budapest Projekt FINA 2017
Az 1893-ban megrendezett, nagyszabású jégünnepély díszlete a tóra épített hatalmas jégvár volt. A Vasárnapi Újság tudósítása szerint a várkisasszony aranyos szánját több száz fős, középkori jelmezbe öltözött kíséret követte korcsolyázva (Jantyik Mátyás rajza, Vasárnapi Újság, 1893)

Az 1890-es évektől látványos jelmezes mulatságokat rendeztek a befagyott Városligeti-tó jegén. A jégünnepélyek forgatókönyve a következő volt: több száz egyleti tag közreműködésével, hóból, jégből díszleteket építettek, majd előadtak egy jégre komponált, nagyszabású, látványos mesét. Az egyleti tagok 1893-ban egy farsangi történetet adtak elő. A történet szerint a karnevál hercege kiszabadította a jégvárban raboskodó szíve hölgyét, Schönfeld Vilma kisasszonyt, majd az egybekelést nagyszabású báli forgataggal ünnepelték.

>> a poszt folytatódik