A Liget Budapest Projektnek köszönhetően több évtized után végre megnyugtatóan rendeződhet a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének helyzete. A komáromi Csillag Erőd átfogó megújításával és a Városliget melletti Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) megépítésével végre méltó otthonra találhatnak a művészettörténet e különleges relikviái, amelyek a jövőben oktatási, ismeretterjesztési és tudományos célokat szolgálhatnak majd.
A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének rövid története
A Szépművészeti Múzeum egykori gipszmásolat gyűjteménye mintegy 1000 művet foglalt magába, ebből 650 antik alkotások másolata volt, 300 pedig középkori és reneszánsz szobroké. A Múzeum a 19. századi irányokat követve a szobrászat átfogó történetét, eredeti művek hiányában, másolatokon keresztül tervezte bemutatni. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait is ennek az antik, középkori és reneszánsz másolatgyűjteménynek a befogadására tervezték meg.
![Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/01-roman-csarnok-19266fbd.jpg?w=724)
Ugyanakkor a másolatgyűjtemények az 1920-as évektől kezdve erősen devalválódni kezdtek. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei – örvendetesen – eredeti műtárgyakkal bővültek. Ez, és a másolatoknak a muzeológiában betöltött szerepének megítélésében beállott változások eredményeként a gipsz szobormásolatok egyre inkább hattérbe szorultak. A második világháború alatt nem menekítették az épület földszinti csarnokait elfoglaló gipszeket. A kiállítási terekben hagyott szobrok sérüléseket szenvedtek ekkor, a háborút követően pedig a Múzeum egyetlen felújítás nélkül hagyott helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták mind az antik, mind a középkori és reneszánsz gipszmásolatokat.
![Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/02-reneszansz-csarnok-1945utan45b1.jpg?w=724)
Annak ellenére, hogy a következő évtizedekben számos próbálkozás történt a gipszek helyzetének rendezésére, az 1970-es évekig érdemben előrelépés nem történt. Az 1970-es évek közepére aztán remény látszott az anyag egy részének, az antik gipszek elhelyezésére, kiállítására és így az antik másolatgyűjtemény a tatai Kuny Domokos Múzeum kezelésébe került, a középkori és reneszánsz gyűjteményrész egyes csoportjai pedig Budapesten kívüli helyszínre kerültek, például Michelangelo szobrainak másolatai Kecskemétre, a volt neológ zsinagógából született Tudomány és Technika Házának látogatói tereibe.
A tatai Kuny Domokos Múzeumhoz került gipszek története
Az átadott gipszek egy részéből 1977 októberében az erre a célra felújított és átalakított tatai zsinagóga épületében nyílt kiállítás. A Szépművészeti Múzeum egykori antik gipszgyűjteményének részét képezték többek között az 1870-es évek legfrissebb görögországi ásatásain előkerült emlékek másolatai, amelyeket még Pulszky Ferenc (1814–1897) szerzeményezett a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Ezek mellett pedig később a Szépművészeti Múzeum megrendelte a hellénisztikus és római császárkori szobrászat legismertebb darabjainak az öntvényeit. A zsinagóga épületében berendezett több mint száz másolatot felsorakoztató kiállítás földszinti terében a görög archaikus és klasszikus kor, míg az emeletén a hellénisztikus és római szobrászat leghíresebb darabjai kerültek beválogatásra, köztük olyan híres szobrok öntvényei, mint a Parthenón szobordíszei, vagy amilyen a Belvederei torzó és a méloszi Aphrodité. Bár a kiállítótér nem számított ideálisnak – egy felújított, de fűtés nélküli épületről lévén szó –, mégis lehetővé tette az antik másolatok egy részének a bemutatását a látogatók számára.
Az antik gyűjtemény további mintegy 500 műtárgya azonban kevésbé szerencsés sorsot tudhatott magának. Az akkori elképzelés szerint a fennmaradó antik másolatok is kiállításra kerültek volna, erre sajnálatos módon nem került sor. Az 1980-as évek közepén ezeket a műveket raktározásra a komáromi Igmándi erődbe szállították át. A tárgyak rendszerezetlenül a mindenféle fűtést vagy gépészetet nélkülöző erőd nyolc termében, a döngölt föld padlózatra kerültek elhelyezésre.
A komáromi Csillagerődben tervezett gipszmásolat múzeum és Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) tervezett gipsz látványraktár
Nemzetközi szinten az 1980-as évektől elkezdődött a még megmaradt gipszmásolat gyűjtemények rehabilitációja, a nagyközönség számára is népszerű és tanulságos kiállítások születtek, a régi, több mint száz éves öntvények pedig az oktatás és a tudomány számára is egyre inkább értékesebbé váltak. E másolatok nemegyszer olyan tárgyak hű mását őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható, mindkét esetet jól példázzák a Parthenón szobordíszei. A Szépművészeti Múzeum Román csarnokában maradt középkori és reneszánsz gipszmásolatok rossz raktározási körülmények között maradtak, ennek és a nemzetközi trendeknek a hatására a Szépművészeti Múzeum egykori gipszgyűjteményének a rendezésére is próbálkozások történtek, ugyanakkor 2014-ig konkrét lépésre nem került sor. A Múzeum kezdeményezésére 2011-ben egy első elhelyezési és építészeti koncepció született az egykori teljes gipszmásolat gyűjtemény helyzetének rendezésére. Ezt követően 2014-ben megtörtént a gipszgyűjtemény újabb, részletes felmérésére, a gyűjtemény elhelyezésére pedig a jelenleg használaton kívül álló komáromi Csillag erőd került kiválasztásra. A gipszmásolatoknak az erődben történő elhelyezésére építészeti tervek születtek a Liget Budapest Projekt keretében. Már a kezdeti lépésnél az volt a cél, hogy koncentráltan a lehető legtöbb gipszmásolat kerülhessen bemutatásra a jelenleg az ország számos pontján szétszórt és a legtöbb esetben nem is látogatható egykor egységes gyűjteményből.
A helyszín, a komáromi Csillag erőd, a komáromi erődrendszer részeként katonai célra épült ugyan, de hadicselekmények színtere sohasem volt, így különösképpen a karéjos alaprajzú, szimmetrikus főépület igen jó állapotban őrződött meg. Az erődnek a ma is látható négyágú csillag alakú, fülnélküli bástyás alaprajza a 16. század végi formákat őrzi, ugyanakkor az erődöt az évszázadok során számos alkalommal átalakították, és végül a mai formáját 1850 és 1870 között nyerte el.
![Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/06-csillagerod-kep503f.jpg?w=724)
A második világháború után az erődöt a szovjet csapatok megszállták, később az épületeket raktározásra és szükséglakásként használták. Az erőd épületének lineárisan felfűzött térsora, valamint a fő tereket követő, kiállításra is alkalmas közlekedő, múzeumi kiállítás, gipszmásolat tárlat létrehozására különösen alkalmas. A komáromi Csillag erőd hasznosítható kiállítási alapterülete mintegy 2.500 m², itt a múzeumi épület kiszolgáló és funkcionális egységei is helyet kapnak. A komáromi 4,5 méter belmagasságú kiállítóterei nem tették volna lehetővé az olyan nagyméretű gipszmásolatok befogadását, mint amilyen a Donatello Gattamelata, Verrocchio Colleoni lovas szobrainak a másolatai, vagy a középkori és reneszánsz síremlékek egy része. Ezeknek a monumentális méretű másolatoknak az épület belső udvarában újonnan kialakításra kerülő nagyobb csarnokszerű tere ad helyet.
A kiállítás dongaboltozatos, körbejárható tereinél nemcsak arra lesz mód, hogy a jelenleg Tatán és Komáromban található antik gipszeket, valamint a középkori és reneszánsz emlékeket időrendben mutassa be a kiállítás, hanem a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolatai is érzékeltetésre kerülnek a kiállítóterekben.
![Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/07-komarom-csillagerod94a6.jpg?w=724)
Így lehetőség nyílik a Laokoón szoborcsoport és Michelangelo szobrainak művészettörténeti párbeszédbe állítására is. A gipszmásolatokból álló gyűjtemény lehetővé teszi a szobrászat történetének áttekintését: egy mester, egy korszak egy helyen és egy időben soha nem volt műveinek egymás mellé sorolását, stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását; ikonográfiai és ábrázolási típusok és sémák kialakulásának és alkalmazásának szemléltetését. A sokszor sötét terekben vagy nagy magasságban beépített eredeti alkotások után készült öntvényeket itt közelről, szemmagasságból lesz mód tanulmányozni. És mindezt hívebben közvetítve, mint a bármilyen kitűnő technikával készített síkreprodukciók, illusztrált könyvek képsorai. A komáromi Csillag erőd kiállítása egy olyan modern gipszmúzeum lesz, mely nem historizáló felfogást, hanem sokkal inkább az új gipszmúzeumoknak és az utóbbi időszak újrarendezett állandó kiállításainak a mintáját követi majd. A gipszgyűjteményeknek sok a közös vonása, ugyanakkor az is tény, hogy szinte mindegyik kollekció emellett saját hagyományok mentén alakult ki. A komáromi kiállítás nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egy helyen a szobrászat leghíresebb alkotásait tekinthessék meg a látogatók, de hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve a múzeum számos, a gyűjtemény sajátos történetére, a gipszmásolatok készítésének technikájára vonatkozó információt is nyújt majd.
![Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/08-komarom-nagycsarnokltvnyterv4c10.jpg?w=724)
A Szépművészeti Múzeum egykori szobormásolati gyűjteményének megmaradt másik része Budapesten kap méltó elhelyezést, a Liget Budapest Projekt szerves részeként a Szabolcs utcai egykori, mára felhagyott kórházépület-együttes területén létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK). Itt a javarészt műtárgy-raktározási, restaurálási és kutató funkciók mellett közönségforgalmat is fogadó tereket is terveztek. A főépület földszintjén, mintegy 650 m2 alapterület a gipszgyűjtemény egy részének budapesti elhelyezésére ad lehetőséget, tanulmányi raktár jellegű kialakítással. A tanulmányi raktár a klasszikus múzeumi kiállítótértől alapvetően eltérő módon teszi lehetővé a művek közvetlenebb tanulmányozását. Az antik kollekció egyik legnagyobb méretű elemének számít az olympiai Zeusz-templom keleti oromcsoportja, amelynek mintegy 26 méter szélességű együttese itt, a Szabolcs utcában kerül bemutatásra, mintegy kapcsolatot teremtve az anyaintézettel, a Szépművészeti Múzeummal, amelynek bejárati homlokzatán, a tympanonban az olympiai Zeusz-templom másik, azaz nyugati oromcsoportja látható. Az itt elhelyezni tervezett további anyag szerencsésen kiegészíti majd a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének eredeti művekből álló anyagát, az ókori görög művészet megismerésének tágabb lehetőséget teremtve.
![Liget Budapest Projekt Komáromi Csillag Erőd Szépművészeti Múzeum Szobrok](https://img.reblog.hu/blogs/27148/09-ltvnytervomrrke471.jpg?w=724)
Szépművészeti Múzeum egykori gipsz szobrászati másolatgyűjteménye hosszú hányattatás után ismét formát ölt, intézményt kap. Jelentős eredmény ez a több évtizedes, majd száz éves mostoha sors után. Olyan lehetőség, amellyel jól kell élni, most könnyebb is, mint volt a 20. század elején. A gipszmúzeum létesítése és bemutatása idején fellángolt viták lezáródtak, tanulságai történtük tanulmányozásával megfogalmazhatók, példákat és megoldásokat azonban a gyűjtemények mai rendezésére szép számmal találunk az európai és az Európán kívüli világ hasonló intézményeinek legújabbkori reneszánsza révén. Nem kérdéses manapság, hogy egy ilyen intézmény értéke és feladata mi lehet. A másolatok szerepe nem az eredeti művek helyettesítése, nem is azok antagonistái, hanem azok kiegészítői. Segítenek megérteni, és megfelelő összefüggésbe helyezni hazai emlékeinket, megvéd minket a csak az egyik vagy csak a másik tanulmányozásával szerezhető torz véleményalkotástól. Mással nem helyettesíthető, fontos objektumai a közművelődésnek csakúgy, mint a történeti, klasszika archaeológiai, művészettörténeti és képzőművészeti oktatásnak. A két helyszínen létrejövő kiállítás, a komáromi Csillagerőd gipszmúzeuma, valamint a Szabolcs utcai OMRRK tanulmányi raktára komplexen tudja kezelni, értelmezni és bemutatni a Szépművészeti Múzeum egykori gipszgyűjteményét és létrejöttének körülményeit. A tatai zsinagógában látogatható, de nem ideális körülmények között bemutatott antik öntvények, valamint a komáromi Igmándi erődben rendkívül rossz állapotok között raktározott művek így a gyűjteményhez és a művek jelentőségéhez méltó múzeumot kapnak. Ezekkel az új helyszínekkel nemcsak modern gipszmúzeum felállítására nyílik lehetőség, hanem a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat gyűjteményének az elmúlt 70 évben tapasztalt hányattatatott sorsának a rendezésére is. Komárom pedig egy kimagasló jelentőségű kulturális intézménnyel bővül, mely iskolák és családok számára egyaránt vonzó múzeum lesz majd.
Összeállították:
Szőcs Miriam
Andó Géza