A Liget Budapest akadálymentesítési koncepciója

Egyenlő hozzáférés – ez az egyik legalapvetőbb szempontja a Városliget megújításának. Értendő ez mind a parkra, mind a közintézményekre. A tervezők törekvése, hogy senki se szenvedjen hátrányt ezek használatában amiatt, ha fogyatékkal él. Annak érdekében, hogy a beruházás minden pontját ezen alapelv szerint tervezzék és valósítsák meg, az érintett szervezetekkel való egyeztetések és fórumok során felmerült igények figyelembevételével összeállították a projekt átfogó akadálymentesítési koncepcióját. A munka során mintegy 800 elemből álló kérdés- és véleménycsomagot szűrtek le, amelynek 95 százalékát beépítették a tervekbe. Jelinek Balázzsal, a Városliget Zrt. projektigazgatójával beszélgettünk az elkészült koncepcióról és kísértünk végig képzeletben a jövő Városligetében egy fogyatékkal élő személyt a Ligetbe érkezéstől a múzeumlátogatásig.  

- Mi volt az akadálymentesítési koncepció kidolgozásának kiindulópontja? 

- Ha közparkot és közintézményeket építünk, akkor kötelességünk, hogy mindenkinek egyformán biztosítsuk ezekhez a hozzáférést. A jelenleg érvényes jogszabályok is elég garanciát adnak erre, de mi szeretnénk megfelelni egy még szigorúbb követelményrendszernek, ezért a projektre ernyőszinten fogjuk az ún.  BREEAM minősítést megpályázni. Ez egy értékelő rendszer, ami alapvetően a fejlesztések fenntarthatóságát vizsgálja energetikai, gazdasági, szociális szempontból. Létezik ez városrészekre és létezik épületekre vonatkozóan is. Az épületeinkkel az „excellent” szintre pályázunk, az egész projekttel pedig a városrész szintű BREEAM minősítést tűztük ki célként. Ez azért is jó, mert részletes követelményrendszert fogalmaz meg ahhoz, hogy mit, hogyan vizsgáljunk meg és mit, hogyan építsünk bele a különböző tervezési folyamatokba. E mellett biztosítja azt a hitelességet, amit egy független harmadik fél adhat arról, hogy ez egy alátámaszthatóan fenntartható fejlesztés, és hogy a projekt révén a Liget jobbá válik: jobb lesz itt lenni, jobb lesz itt pihenni, kultúrát fogyasztani, sportolni, gyerekkel idejönni. Ennek a magas szintű minősítésnek az egyik feltétele, hogy készüljön a projektre egy úgynevezett „inclusive design strategy”, azaz egyenlő hozzáférési stratégia, amit mi akadálymentesítési koncepció néven készítettünk el. 

Jelinek Balázs projektigazgató

- Ebbe a munkába pedig nemcsak kötelező, de nagyon hasznos is volt bevonni a fogyatékkal élők szervezeteit. Hogyan történt ez? 

- A Liget Mérnök Konzorciumot kértük fel az anyag elkészítésére, és emellett bevontuk a folyamatba a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-t, akik nem egy bizonyos fogyatékkal élő csoportot képviselnek, hanem olyan ernyőszervezetként működnek, amely például a beruházásoknál az összes fogyatékkal élő érdekeit képviseli olyan kérdésekben, mint a hozzáférési lehetőségek növelése vagy a fogyatékkal élők elhelyezkedése. Ők állították össze azt a javaslatot, hogy milyen szervezeteket hívjunk meg az egyeztetésekre. Végül tizenhárom szervezet vett részt az egyeztető főrumokon és mondta el, számukra hogyan lenne ideális a megújuló liget.

Az elkészült akadálymentesítési terv a park és az utak megfelelő kialakítását határozza meg részletesen. Az épületek esetében az akadálymentesítés tervezése mindig az adott épületet tervező mérnökök feladata, itt csak általános igényeket fogalmazunk meg és a konzorcium ellenőrzi, hogy az elkészülő tervek összhangban legyenek a követelményeinkkel. Utóbbiak közt vannak kötelező, ajánlott és „így is lehet” megoldások. Nem szerettünk volna már most olyan konkrét műszaki megoldásokat rögzíteni, amelyek esetleg valamilyen szempontból szembe mennek a tervekkel, de azt igen, hogy a létesítmények akadálymentesítése garantált legyen. 

- Időben készült el az akadálymentesítési koncepció ahhoz, hogy elemei beépülhessenek az épületek és a park terveibe? 

- A Liget Budapest Projekt tervezésében az elmúlt években a külső szemlélő számára kevésbé látványos dolgok történtek, hiszen egy ilyen léptékű beruházást nagyon komolyan elő kell készíteni. Ennek az eredménye, hogy mire a park tervezése elindult, kész volt az alapelveket rögzítő akadálymentesítési koncepció. A parkterveket a parkrehabilitációs pályázaton nyertes Garten Studió készíti, és ebbe beleértendő a park teljes úthálózatának a tervezése is, kivéve azokat az utakat, ahol a tömegközlekedés zajlik. Tehát a vázlattervi szakaszban lévő parktervezésbe ezeket az észrevételeket kényelmesen be lehetett csatolni. Így a javaslatok már a vázlattervben is érvényesültek.  

- Amennyire ismerem, a koncepció előbb a tömegközlekedés, majd a parkbeli mozgás végül pedig az épületek, létesítmények használatát segítő megoldásokat veszi sorra. Ez pont lehetővé teszi nekünk a koncepció részleteinek oly módon való bemutatását, hogy lépésről lépésre követünk egy képzeletbeli fogyatékkal élőt, aki majdan megérkezik a ligetbe, a parkon belül elindul a céljához, egy múzeumba vagy egy játszótérre és láthatjuk célba érve őt ezekben a létesítményekben mozogni. Kövessük végig az útját, mi minden fogja őt segíteni. Tegyük fel, tömegközlekedéssel érkezik a Ligetbe!

- A liget tömegközlekedési kapcsolatrendszere kicsit más lesz, mint most. A 75-ös és a 79-es troli útvonala jelenleg beleharap a liget szélébe, az Olof Palme sétányon keresztül betér a ligetbe. Ez meg fog szűnni, és a nyomvonaluk ki fog jönni az 56-osok tere-i útvonalra. Ugyanakkor a ligeten kelet-nyugati irányban átmenő 70-es troli megmarad. Viszont ezeken a járatokon csak akadálymentes, alacsonypadlós buszok közlekedhetnek majd, a peronokhoz minimum 1,5 méter szélességű járda vezet, a megállóban a nyíló ajtó elé nem eshet fa, oszlop vagy bármilyen akadályozó objektum, a tájékoztató táblák a szokottnál alacsonyabban, körülbelül 1,3 méter magasságban helyezkednek majd el, hogy kerekesszékből is jól olvashatók legyenek. A peronokon lecsapott élű, úgynevezett kasseli szegélyt alkalmazunk, amelyhez a busz megfelelően oda tud állni. Tehát a történetünkben elképzelt mozgásában korlátozott látogató megérkezik egy alacsonypadlós busszal a ligeti megállók valamelyikébe, ahol kasseli szegély van a megállóban, így akkor sem okoz problémát a leszállás, ha az utas mozgásában korlátozott, vagy látássérült, hiszen a peron egy síkban lesz a busz padlójával. Jelenleg harmincöt megállóhely van a Liget körül és ezek mindegyike akadálymentesített lesz.

- És mi történik a kisföldalattival érkezőkkel? Innen jelenleg nem tud feljutni egy kerekesszékes. Viszont úgy tudni, épülnek liftek.

 - Igen, ezeket akkor építik majd be, amikor felújítják a kisföldalattit. A millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása és felújítása a BKK tervei között szerepel, bízom benne, hogy mihamarabb meglesz. Egy 2016-os kormányhatározat tartalmazza a rekonstrukciót, mint elvégzendő feladatot és ezáltal teljes akadálymentesítés jön majd létre. Mi most lifteket nem fogunk építeni azért, hogy két év múlva, a felújításkor esetleg elbontsák. Ráadásul a kisföldalatti a BKK és a főváros hatásköre.

- Akkor tehát maradjunk annál a megoldásnál, hogy képzeletbeli látogatónk 2019-ben a 70-es trolival kijön a városból és leszáll az alacsonypadlós buszról az új Nemzeti Galériához legközelebbi megállónál. Mi fogadja a peronon? 

- A kövezet a megfelelő taktilis jelekkel van kialakítva, ha látásában sérült az illető, ez fogja segíteni a tájékozódásban, fog találni Braille-írásos táblát és tapintható térképet is, illetve ebben a megállóban feltehetően hangos tájékoztatás is lesz, amit a számára biztosított speciális távirányítóval tud kezelni. A fénykijelzős, úgynevezett „Futár” táblák ilyenfajta hangos tájékoztatásra is alkalmasak. Az egyéb tájékoztató táblák, a kerekesszékes látogatók igényit figyelembe véve csökkentett magasságban, 1,3 méter magasan lesznek kihelyezve. 

Milyen gyalogút vezet a célig? A projektet véleményező szervezetek egyik igénye a stabilizált burkolat volt. 

- Vágott kő burkolat lesz nagyon sok helyen a parkban, illetve stabilizált murva. Ez hasonló ahhoz, mint amilyen a Kossuth téren is van. A murva út lényegében egy vízáteresztő ragasztóréteggel lesz stabilizálva, nem csúszós, nem botlásveszélyes, ami szintén elhangzott az egyeztetéseken az igények között. Az út itt 1,8 méter, de másutt is minimum 1,5 méter széles lesz. Ez nemcsak mozgássérülteknek, hanem babakocsival közlekedőknek is fontos. Továbbá jól láthatóan el kell különíteni a közelében futó biciklis utaktól. Itt jegyezném meg, hogy a tervezés során a mozgásukban korlátozottak közé nemcsak a fogyatékkal élőket soroltuk, de például a babakocsis anyukákat, vagy az időseket, a kisgyermekeket, az alacsony növésűeket, a túlsúlyosakat, tehát a nehezen közlekedőket is. 

- Az egyik legfontosabb igényként merült fel az egyeztetések során a hozzáférhető akadálymentes mosdó, amelyből jelenleg egy van a ligetben.

- Az új illemhelyeket két fő szempont alapján tervezték: egyrészt, hogy hol vannak olyan funkciók, ahol szükségesek, a másik, hogy a parkban ne legyen olyan pont, ahonnan 300 méternél távolabb esne egy mosdó. A parktervező vázlatterve szerint nyolc új illemhely létesül, és kettő meglévőt felújítunk. 

- Csak nyithatóak is legyenek. Az egyeztetéseken volt egy olyan kérés, miszerint MÁK kártyával nyithatóak legyenek a mosdók, illetve egységesített kulcsrendszert javasolnak. 

- Én inkább azt szeretném, hogy eleve nyitva legyen egy illemhely. Ezt így tervezzük az intézményeknél is. Mindegyik intézmény szabadon bejárható lesz a földszintjén, vagyis ezek közösségi terek lesznek, ahol kávézókat, könyvüzleteket, ajándékboltokat, információs pultokat találunk majd, ezért szabadon be lehet majd menni a mosdókba is. Elvi oldalról azt tudom még ehhez hozzátenni, hogy a Városliget Zrt. nemcsak megtervezi és felépíti a park létesítményeit, hanem közel száz évig üzemeltetni is fogja azokat. Nem fog előfordulni, hogy az üzemeltető egész más szempontokat fog alkalmazni, mint amit a beruházó tervezett. 

- Találkozhattunk egy érdekes fogalommal is, a SMART Liget fogalmával.

- Napjainkban egyre szélesebb körben használják a telefonos (iOS, Android) applikációkat, ezért kiemelten fontos ezek akadálymentes használatra való tervezése.

Például ilyen megoldás lehet a park belépési pontjainál található térkép, megfelelő tartalommal feltöltve (pl. navigációs applikáció, hangostérkép). Szeretnénk, ha a parkban és az épületekben lenne mindenütt szabadon elérhető WiFi és ezen keresztül olyan hozzáférések válnának lehetségessé, melyek egyrészt fokozzák a látogatói élményt, másrészt segítik a tájékozódást, továbbá kapcsolatban vannak a parkolási rendszerrel, jegyvásárlási kedvezményeket menedzselnek, stb. A Liget létesítményeinek tervezése során a tervezőknek vizsgálni kell, hogy milyen navigációs lehetőségek állnak rendelkezésre, és ezek üzemeltetéséhez milyen műszaki feltételeket kell biztosítani. 

- Akkor kövessük a látogató útját egy múzeumba! Mondjuk az új Nemzeti Galériába! 

- A Nemzeti Galéria minden egyes belépési pontja akadálymentes lesz. Ez azt jelenti, hogy küszöb nélkül, vagy 2 cm-nél alacsonyabb küszöbbel létesülnek majd, jól láthatóak lesznek, és semmiképpen sem forgó vagy tolóajtókon, hanem nyíló ajtókon keresztül lehet bejutni az épületbe. Taktilis sáv vezet majd a kétféle magasságú tájékoztató és információs pultokhoz, amelyek így állva és kerekesszékben ülve is használhatók, előterükben pedig elegendő hely lesz manőverezésre. Az épületek esetében egyébként a fogyatékkal élők számára megfelelő munkahelyek kialakítására is gondoltunk. Ezekben az intézményekben több száz fő fog dolgozni, az új Nemzeti Galériát körülbelül háromszáz fős, a Néprajzi Múzeumot pedig valamivel kisebb létszámú személyzet fogja működtetni. Köztük lehetnek fogyatékos személyek is, ezért aztán a megfelelő munkahelyek kialakítása is része a tervezési feladatnak. Az épületekben, így a Galéria épületében is minden kiállítótér és szolgáltatás elérhető lesz akadálymentesen. Az épület alapkoncepciója, hogy a pincétől fölfelé a harmadik emeletig egyetlen látogatói útra vannak fűzve a kiállítóterek. Erről a látogatói útról le is lehet térni és be lehet csatlakozni több helyen. A liftek körülbelül húsz személyesek, így elég nagyok ahhoz, hogy azokba kerekesszékkel be lehessen szállni. Nem volt köztük olyan, amelyet azért kellett volna átméretezni, hogy kerekesszékkel is használni lehessen. Külön szakember, Takács Lajos tűzvédelmi szakértő foglakozott olyan kérdésekkel is, mint a tűzvédelmi és menekítési utak kérdése. Nagyon kevés épület van ma Magyarországon, amelyik ilyen mélységében vizsgálja ezt a problémát.  

- Végül a múzeum után menjünk kicsit játszani! Az egyenlő hozzáférés jegyében nagyon érdekes játékokkal is találkozhatunk majd, sok érdekes javaslat érkezett.   

- Először is nagyon fontos, hogy a játékszerek, berendezések csoportosításával nem szeretnénk kifejezetten csak fogyatékkal élő gyermekek számára elkülönített játszótereket, „szegregált” játékokat telepíteni. Arra törekszünk, hogy a játékok és a sportterek minél szélesebb felhasználói kör számára – képességüktől függően változatos módon – használhatóak legyenek. A különböző játékeszközökből a lehető legtöbbet úgy fogjuk kialakítani, hogy az adott játékélmény alternatív módokon is elérhető legyen és lehetőleg az adott játékeszköz részét képezze. Lehet például a homokozóba építve 75 centiméter magasra megemelt homokozóasztal a kerekesszéket használó gyermekek igényeihez alakítva, vagy szélesített csúszda több gyermek számára, speciális hinta (például testtámasszal) a hinták között elhelyezve, rugós játék fekvőfelülettel kiegészítve, kerekesszékkel is használható körforgók. A játszótéren a segítő kutyák (vakvezetők, mozgáskorlátozott személyt segítők, hangot jelző, személyi segítő vagy terápiás kutyák) jelenléte megengedett lesz, sőt nem korlátozható. Számukra a bejáratnál kutyaürülék gyűjtőt is elhelyezünk, a játszótéri csapok pedig többszintesek lesznek, hogy azok többféle használati igénynek megfeleljenek. Még számos példát említhetnék, hisz a javaslatcsomag, amelyet összegyűjtöttünk és a tervekbe építettünk több száz elemből áll. A lényeg az, hogy az új ligetben mindenki azt érezze majd, jobb itt lenni, mint azelőtt volt.

***

A koncepcióval és az egyeztetési folyamattal kapcsolatban megkérdeztük néhány fogyatékkal élőket képviselő szervezet munkatársát is, milyenek az eddigi tapasztalataik a tervezésről és a beruházók hozzáállásáról az akadálymentesítéshez.  

Bartos Adél, a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium kollégiumának vezetője, rehabilitációs környezettervező:

„Az egyeztető megbeszélésen és az átküldött szalmai anyagban összefoglalóan azt tapasztaltuk, hogy nagyon komplexen - az egyetemes tervezés minden igényének megfelelően, inkluzíve módon épülnek be azon speciális igények, melyek  a mozgáskorlátozott személyek  számára fontosak lehetnek.
A tervezési anyag túlmutat  a felhasználói szinten, olyan módon, hogy akár  a munkahelyteremtés lehetőségét is magába foglalja  a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára. Külön kiemelnénk, hogy az itt megjelenő szolgáltatásokban valóban aktívan szerepet tudnának vállalni mozgáskorlátozott személyek.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy  az akadálymentesítési szempontokat komplexen - minden fogyatékossági kategória figyelembevételével hangsúlyozzák a dokumentumban.
A különböző színterek felhasználásában a szülők, segítők egyéni igényeit (pl.: fogyatékos személy a szülő) is részletesen és sokoldalúan lehetővé teszik a tervek.
A Mozgásjavítóban jelenleg 213 diák tanul, 103 diák él kollégiumban, az ő számukra a Városliget jelenleg is gyakran látogatott helyszín. A véleményezésre küldött dokumentum alapján azt gondoljuk, hogy Intézményünk diákjai és minden mozgáskorlátozott személy számára  az új Városliget olyan új lehetőségeket jelent, melyeket jelenleg hosszú utazásokkal, vagy egyáltalán nem tudtak elérni.” - Ez volt  a mi összegző véleményünk a projektről – mondja Bartos Adél - amit most is tartunk, azzal  a kiegészítéssel, hogy természetesen minden a gyakorlati megvalósításon múlik! A tervezés szintjén sok konkrétumot nem látok még, de amit igen, azok közül kiemelném a sportolási lehetőségek széles körű biztosítását (pl. állítható magasságú kosárlabda palánkok), a Shuttle buszjáratok bevezetését, az ivókutak, piknik asztalok akadálymentes kialakítását, a komplex tájékoztatást.

Joó Attila, Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ):

 „Volt szerencsénk egy alkalommal részt venni egy megbeszélésen, ahol a Liget akadálymentesítése volt a téma. Részünkről elsősorban természetesen sporttal kapcsolatos felvetéseket vártak. A jelenleg a Ligetben található sportpályák nem akadálymentesek, nehezen megközelíthetőek (esetenként még épek számára is). Szeretnénk, ha olyan sportpályák és játszóterek kerülnének kialakításra, melyeket mozgássérültek, látássérültek, hallássérültek és értelmi fogyatékosok egyaránt igénybe tudnak venni. Ehhez sok esetben nincs szükség speciális adottságokra. Például egy kosárlabda pályát kerekesszékesek is ugyanúgy képesek használni, de csak akkor, ha fel tudnak rá menni (elég széles a bejárat, megfelelő a burkolat). Ugyanilyen integrált sportolási lehetőség az ülőröplabda, hiszen az épek is tudják játszani, viszont ehhez is megfelelő környezet (jó talaj, könnyű megközelíthetőség, állítható magasságú hálótartó) kell. Szükség van ugyanakkor speciális, kifejezetten fogyatékkal élők számára kialakított sportpályákra (pl.: csörgőlabda pálya). Az így kialakított tér ideális lehet a későbbiekben nagyobb volumenű integrált sport- és szabadidős-rendezvények szervezéséhez egyaránt. A Városliget azért is speciális, mert a környéken, Zuglóban számos olyan oktatási intézmény található, ahol kifejezetten fogyatékkal élő diákokkal foglalkoznak, így akár a tanórák keretein belül, akár azon kívül népszerű a Liget ezen iskolák körében. A mozgássérültek számára az akadálymentesítés, a látássérültek számára a Braille-írásos tájékoztatás, a hallássérültek számára a hangjelzések mellett vizuális jelzések elhelyezése, értelmi fogyatékosok számára pedig az egyértelmű, könnyen érthető, értelmezhető jelzések használata szükséges a Liget teljes területén. Szükséges mosdók kialakítása is, köztük akadálymentes mosdókkal, hiszen a Városligetbe érkezők általában több órát töltenek a parkban. A tervekbe, tanulmányokba beemeltek néhány felvetést, illetve más érintett civil szervezeteket is meghallgattak és reméljük, hogy a megvalósítás során is legalább ekkora hangsúlyt kapnak a fogyatékkal élők.”