A Liget Budapest projekt keretében felépülő, kehely formájú új Néprajzi Múzeum a Városliget zöldtetős kapujaként fog működni. A merész, felerészt növényekkel betelepített hajlított födémen három méter mélyen gyökerező fák is meg fognak élni. A látogatók jegy nélkül is át tudnak sétálni a múzeumon úgy, hogy üvegfalakon keresztül betekinthetnek majd a kiállításokba. Az épület vezető tervezője, Ferencz Marcel lapunknak elmondta: az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek.

– Abban rejlik az új Néprajzi Múzeum tervének a merészsége, hogy a kezdet kezdetén tudtam: nem szeretnék az ’­56-os emlékmű felett hidat építeni, ahogy az a pályázati kiírásból adta volna magát – avatta be a Magyar Időket a Liget Budapest projekt keretében megálmodott épület születésébe Ferencz Marcel. A Napur Architect vezető tervezője szerint az új múzeummal a Dózsa György út mentén egy korábban nem létezett térdimenzió keletkezik, amelynek küldetése van. – A Városliget kapujában, az egykori Felvonulási tér kősivataga helyén egy fogadóhelyet, egy közösségölelő kelyhet, egy kitárulkozó mesterséges völgyet akartam létrehozni, amely összekovácsolja az embereket, ha ideérkeznek – mondta. Hozzátette: kultúránk alapvetését szeretné megfogalmazni a magyarság kincseit őrző új Néprajzi Múzeummal.

A pályázati és a kiviteli látványterveket egymás mellé helyezve kiderült: minimális az eltérés az első változat és a végső állapot között, de ennek elérése rettenetesen sok műszaki kihívás megoldásával jár. – Képzeljünk el egy hatszáz tagú zenekart, ahol egy tízes csoport más szólamban kezd el játszani, az összhangzattan szabályai miatt pedig a karmesternek improvizálnia kell, hogy a cél, vagyis a mű megvalósulhasson. Ez a vezető tervező feladata – szemléltette a munka nehézségét.

A Napur csapata zöldtetős épületet tervezett, amelynek a tetején 45 centiméter vastag földréteg van. Ezen már komoly cserjék is képesek megnőni. Lesznek fák is, amelyek az épület belső tartószerkezetének az utolsó harmadában kialakított, három méter mély földlabdákba ereszthetnek majd gyökeret. Az épület teteje másfél hektár, ennek az ötven százaléka zöldfelület; 7500 négyzetméteren cserélődik növényzetre a ma még macskaköves borítás. Ferencz Marcel megjegyezte: az épület kehelyszerű, hajlított födémje tulajdonképpen köztér, amely a Városliget szerves részét képezi majd.

– Zöld Hősök terének hívom a kezdetektől fogva – tette hozzá. Az épület teteje mindenki számára látogatható lesz. A hatalmas íven való közlekedés lehetővé teszi, hogy más nézőpontból lássuk a Ligetet, a Vajdahunyad várát, illetve a város sziluettjét egészen Budáig.

– A látogatók új szférába kerülnek, be lehet járni a kertet az íves tetőn felfutó lépcsőkön, a homlokzatot kísérő, patkó alakú panorámasétányon pedig körbe lehet járni – villantotta fel a lehetőségeket a szakember. Mint mondta, úgy kell ezt elképzelni, mint amikor a Lánchíd hídmestere a láncszemeken, egy korlát mellett fel tud sétálni a pillérállásba. A látogatók hasonló módon élvezhetik majd az eléjük táruló látványt. A vezető tervező elképzelése szerint ez szimbolikus híd lesz a jövőbe, híd a város felett, híd az elképzeléseink megvalósítására.

A homlokzat díszes rácselemekből épül fel, a három méterszer egyméteres elemek szerepe az, hogy megfogják a nap hőjét a ház előtt, illetve mint a méhsejtek, indirekt megvilágítással fényt juttassanak az épületbe. Így a fény hőenergiája nem éri közvetlenül az üvegfelületeket, viszont a reflexfényekből diffúz belső fénnyel töltött teret képeznek. – Már az elején tudtam, hogy a pályázati díszekért meg fogok harcolni, mert manapság a díszítés kiment a divatból, az elmúlt ötven évben egyenesen tiltott dolog volt. A pályázatunkban is kifejeztük, hogy magyar díszekkel, ősi mintákkal akarok dolgozni – utalt a kezdetekre. A homlokzati rácsrendszer lehetőséget adott a tervezőknek arra, hogy kikísérletezzenek egy olyan háromszor három centiméteres pixelelemet, amely visszatükrözi a nap fényét. A pixelmező ebben a felbontásban bizonyos távolságból áll össze mintává. A Napur munkatársai kilenc és fél hónapig tartó kutatást végeztek a Néprajzi Múzeum szakembereivel közösen, hogy az intézmény leletanyagából, a hazai és nemzetközi díszítőelemekből melyek jelenjenek meg az épület külsején.

Az épület belső felépítéséről Ferencz Marcel elmondta: két részre tagolódik, a legfontosabb a 6000 négyzetméteres kiállítótér, amelyből 4000 állandó, 2000 négyzetméter pedig időszaki. Ezenkívül van még 500 négyzetméter interaktív kiállítótér az ifjúság számára, 1000 négyzetméter gyerekmúzeumi kiállítótér, egy nagy rendezvénytér, 1200 négyzetméter konferenciatér és egy ugyanekkora könyvtár. A 6000 négyzetméteres, fénytől elzárt kiállítótér kerül a felszín alá. Az íves épület funkcionálisan is két részre tagolt. A nyugati oldalra a turisták, látogatók érkeznek, a keleti oldal a csöndesebb, ahol a múzeumi élet tudományos része folyik.

– A Hősök tere felől megérkeznek az érdeklődők, megkapják a nekik járó „kényeztetést”, éttermeket találnak, és a Liget-látogatóközpontot is ott alakítjuk ki – mutatta be a főbejáratot. Onnan a látogatók lejuthatnak a nagy kiállítótérbe vagy felmehetnek a felettük elhelyezkedő, első emeleti gyerekmúzeumba, illetve a második emeleti konferenciatérbe. Megjegyezte: mindegyik térből, szintből ki lehet majd sétálni az íves födémre, ahogy kívülről, az emlékműtől is fel tudnak majd menni a látogatók mindegyik funkcionális térbe. Sőt a belső tér egyik legnagyobb attrakciója, hogy a látogató a nyugati szárnyból a keleti szárnyba egy nagy, íves, publikus lépcsőn egyszerűen át tud sétálni anélkül, hogy jegyet vásárolna. A séta közben aztán be-be tekinthet az állandó kiállítás tereibe a belső üvegfalakon keresztül.

A múzeumhoz tartozik majd egy gyerekjátszókert is. A másik oldalon lesznek a múzeum életét kiszolgáló irodaegyüttesek, az archívum, a kutatóbázis, a védett könyvtár és a vezetőségi területek, az adminisztráció, a kommunikáció, a szervezőirodák, az ajándékbolt, a speciális szakkönyvtár és különböző kisebb rendezvényterek. Ezen az oldalon lesz egy kis dolgozói terasz és egy nagyméretű kávézó az első emeleten 300 négyzetméteres terasszal, amely a délnyugati napot befogja.

A vezető tervezővel a Liget Budapest projektet ellenzők félelmeiről is beszéltünk. Felmerült egyesekben, hogy bármilyen beruházás a Ligetben megváltoztatná a felszín alatti vízfolyások áramlását. – Van vízáramlási térképünk, de azt tudni kell, hogy ezek 10-20 év alatt teljesen képesek átrendeződni, a víz nem fog megállni, áramlani fog folyamatosan, tehát pangó készlet nem jön létre – szögezte le Ferencz Marcel.

A hatalmas épület mélyépítési kiviteli terve már elkészült, közbeszerzés előtti fázisban van. – Jogerős engedéllyel rendelkezik az épület, és november végére hiánytalanul át kell tudnunk adni a kiviteli terveket a megrendelő számára – tette hozzá a szakember.

A tervező összegzése szerint az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek. – Nekem az az építészeti küldetésem, hogy az embereknek erőt adjak épületeimmel. Ahogy a kormányzat is minden ponton ezt próbálja megvalósítani, én ezt építészetileg akarom megcsinálni. Ez nálunk családi hagyomány, szakmai elhivatottság kérdése – osztotta meg Ferencz Marcel építészeti ars poeticáját.

Megjelent a Magyar Idők 2017. augusztus 17-i lapszámában, szerző: Baranyai Gábor, fotó: Mirkó István

http://magyaridok.hu/belfold/megszunik-a-betonsivatag-a-varosligetnel-2090485/