Tegnap elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a Városligeti Építési Szabályzatának (VÉSZ) módosítását, amelynek kapcsán csak úgy repkedtek a jelzők: "tovább szürkül a liget", "elvurstlizálódik a park" stb. Szerencsére szó sincs ilyen drasztikus dolgokról, pusztán csak arról, hogy Európa egyik első közparkját csak úgy lehet megújítani, ha annak szabályozását a lehető legkörültekintőbben meghatározzák. Ez történt tegnap is.

Büszke a tájépítész szakmára Mőcsényi Mihály Kossuth-díjas tájépítész, a bíráló bizottság társelnöke a Liget megújítására kiírt parkrehabilitációs pályázat eredményeinek ismeretében. A 97 éves szakember szerint világszínvonalú pályaművek születtek, a győztes terv pedig a Városliget megálmodójának, Heinrich Nebbien eredeti elképzeléseinek szellemében született, ugyanis a cél az volt, hogy olyan funkciót találjanak a parknak, amely magában hordozza a fenntartás színvonalas lehetőségét, és azt a szolgálatot, hogy a város lakossága örömmel látogassa azt és ott jól érezze magát. A hazai tájépítész szakma atyja a kritikusoknak azt üzeni, hogy a hosszú évtizedek óta pusztuló Városligetet csak az épületekkel együtt, egy új funkciót keresve érdemes megújítani.

Az új Néprajzi Múzeum tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázatot az építészvilág legjobbjait legyőzve a magyar Napur Architect vezette konzorcium nyerte meg (Vezető tervező: Ferencz Marcel, tervezőtárs: Détári György). A győztes terv mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai berkekben is pozitív fogadtatásban részesült, például a mértékadó Archdaily építész magazin is hosszú cikkben mutatta be a nyertes elképzeléseket.

Természetesen olyan épületet még nem terveztek, ami mindenkinek a tetszését egyaránt elnyerte volna, így az elismerések mellett akadt néhány kritikus hang is. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekeztünk a tervezők segítségével megnyugtató válaszokat adni. Lássuk!