Anonymustól Szent Kristófig

Sokan nem is tudják, hogy az ország egyik leggazdagabb köztéri szoborparkjának ad otthont a Városliget. Főbejáratánál a Millenniumi emlékmű méltóságteljes szoboregyüttese fogadja a látogatókat. Beljebb, a sétányokon pedig különböző korokból származó, változatos témájú alkotások sorakoznak. Virtuális sétán első részében az 1. világháború előtt készült városligeti szobrok közül azokat mutatjuk be felavatásuk időrendjében, melyek napjainkban is láthatók.

1832 A Városliget tervezője, Nebbien Henrik az 1810-es években a park fái között a nemzet nagyjainak emlékszobrait szerette volna elhelyezni. Kisfaludy Károly halála után a költő barátai 1832-ben gyűjtést szerveztek, hogy felállítsák a leendő nemzeti pantheon első emlékművét. A Kisfaludy szobrot végül nem a ligeti tó egyik szigetén, hanem a Nemzeti Múzeum kertjében helyezték el.

Városliget Liget Budapest Projekt
A legelső városligeti szoborterv ugyan nem valósult meg, de el tudjuk képzelni, milyen lett volna, mert a közadakozás népszerűsítésére több fantáziakép is készült (a nagyobb képen ismeretlen művész korabeli fantáziafestménye, jobbra fenn pedig Hofmann rézmetszete a szobortervről, Aurora folyóirat, 1832)

 

1895 Az első megvalósult városligeti szobor Szécsi Antal alkotása lett: a ligeti termálvízkincs felfedezőjét, Zsigmondy Vilmost ábrázolja bányászöltözetben. Az 1895-ben elkészült, 1,5 méteres mellszobrot nem köztéren, hanem az első Ártézifürdő udvarán állították fel. Ennek a szobornak is kalandosan alakult a sorsa, mert amikor a mai Széchenyi Fürdő 1913-ban megnyílt, elődjét sorsára hagyták, az udvarán álló szoborral együtt. 1929-ben azután a fürdők világegyesülete Budapesten tartotta kongresszusát. A londoni központban állították össze a programot, amelyben szerepelt Zsigmondy szobrának megkoszorúzása is. Amint a koszorúzás terve az itthoni szervezők tudomására jutott, elkezdték fejvesztve keresni a feledés homályába merült szobrot. Mindannyiunk szerencséjére előkerült.

Városliget Liget Budapest Projekt
Amikor 1929-ben kiderült, hogy Londonban számontartják az itthon elfeledett Zsigmondy szobrot, előkeresték, és a fürdő bejáratával szemben, díszes helyre állították a koszorúzáshoz. Itt áll azóta is (a baloldali képen a régi Ártézifürdő udvara a 20. század elején, középen a szobor az 1960-as években, Kőolaj és Földgáz, 2003., jobbra a szobor elhelyezkedése a Széchenyi Fürdő főbejáratával szemben, wikipédia / Globetrotter19)

1903 Az első próbálkozások után az 1900-as évek elején vett lendületet a városligeti szoborpark kiépítése. Mégpedig Ferenc József, az idős korára a magyarokkal megbarátkozó király jóvoltából, aki a 19. század végén szóvá tette, hogy köztéri szobrok híján túl kopár a főváros. Ezért felajánlotta, hogy állja tíz új budapesti szobor felállításának költségeit. Közülük az ötödik a Városligetbe került. Az első magyar történetíró alakját örökíti meg, akit, mivel nevét, kilétét nem tudni, Anonymusként (Névtelen) ismerünk.

Városliget Liget Budapest Projekt
A patinás bronzalak kezében feltűnően ragyog a toll, amit nap mint nap sokan megsimogatnak. Az Anonymus ugyanis a főváros szerencsehozó szobrai közé tartozik. A legenda szerint kedvezően alakul a sorsa annak, aki megérinti az íróeszközt, amelyet a névtelen szerzetes a kezében tart. Művészek is járnak a szoborhoz, mivel úgy tartják, Anonymus tolla képes elűzni az alkotói válságot (Fortepan / Schoch Frigyes, 1907)

A megbízást elnyerő ifjú szobrász, Ligeti Miklós a «Gesta Hungarorum» íróját szerzetesként ábrázolta. Misztikus homályt borított a karakteres vonásokat nélkülöző arcra, melynek a szerzetesi csuklya miatt csak az álla látszik. Az Anonymust az arcnélküliség különleges megoldása, a Béla király névtelen jegyzőjét körüllengő misztikum, az elmélyült, gondolkodó alak művészi megformálása több mint száz éve legnépszerűbb köztéri alkotásaink közé emeli. Az idők során Anonymus szobra szinte a Városliget emblémájává emelkedett.

Városliget Liget Budapest Projekt
Az Anonymus szobor tájolása olyan, hogy napsütésben a szerzetesi csuklya árnyéka az egész arcot elfedi (képeslap, 1907, magángyűjtemény)


1906 Kevesen tudják, hogy elsőként Magyarországon emlékeztek meg az európai országok közül szobor állításával George Washingtonról. Az Amerikába kivándorolt magyarok 1902-ben, Clevelandben Kossuth-szobrot állítottak, majd mozgalmat indítottak, hogy Budapesten is legyen szobra egy amerikai szabadsághősnek. A városligeti Washington-szobor ennek a kezdeményezésnek köszönhető. A szobor felavatása valódi népünnepéllyé vált, mivel az eseményre nagylétszámú, kinti magyarokból álló küldöttség érkezett  a magyar fővárosba az Atlanti-óceán túlpartjáról.
 

Városliget Liget Budapest Projekt
A Városliget egyik legszebb pontján álló Washington-szobor történetéhez tartozik, hogy még az 1799 óta működő, ütött-kopott vendéglőt is elbontották mögüle a megfelelő háttér kedvéért. A másik különlegesség, hogy a 2. világháború során szinte mindent lebombáztak a környéken az amerikai gépek, de első elnökük szobra sértetlen maradt (kézzel színezett képeslap, 1911, magángyűjtemény)


A finomtollú esztéta, Elek Artúr 1925-ben, a Nyugat folyóiratban így méltatta az emlékművet és alkotóját, Bezerédi Gyula szobrászt: "Az amerikai magyarok pénzén hamarosan meg is csinálta itthon Bezerédi a Washington-szobrot. 1906-ban leplezték le ott, ahol ma is áll: a városligeti tó partján, zöld gyep és zöld fák között az égre terülő silhouette-jével. Ez a szobor lett Bezerédi főműve és Budapest újabb monumentális szobrainak a legkülönbje. Szerencsés egyensúlyhelyzetű a mozdulata, kiválóan bronz-szerű a kompozíciója és plasztikusan ízes, ha a kelleténél kissé részletezőbb is a megmintázása. Nemes és harmóniás alkotás, a legjava annak, amire a kor magyar szobrászművészete képes volt.”
 

Városliget Liget Budapest Projekt
Amerikából hazalátogató magyar hölgyek csoportja a Washington-emlékmű városligeti avatóünnepségén (Vasárnapi Újság, 1906. 38. szám)


1908 Az egyik legkiválóbb magyar szobrász, Strobl Alajos formálta meg a magyar mezőgazdaság modernizálásáért küzdő, a Hangya szövetkezeti hálózatot életre hívó gróf Károlyi Sándor (1831-1906) padon ülő alakját. Kórházat épített, idősotthont alapított, egész életében sokat jótékonykodott Újpesten és Fót környékén. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Stróbl Alajos impozáns ülőszobra a kezét könyveken nyugtató, tudós embert ábrázolja.
 

Városliget Liget Budapest Projekt
Gróf Károlyi Sándor szobra a Mezőgazdasági Múzeum udvarán (képeslap, 1908, magángyűjtemény)


1908 Rudolf főherceg Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia, az Osztrák–Magyar Monarchia nagyreményű trónörököse volt. 1858-ban született és 31 évesen, máig tisztázatlan körülmények között, titkos szeretőjével együtt öngyilkosságot követett el (vagy politikai merénylet áldozata lett). Ezzel semmivé vált Ferenc József trónutódlási terve. Haragjában megtagadta fiát, leromboltatta a mayerlingi kastélyt, ahol a haláleset történt, és helyére kolostort építtetett. Az emlékszobor állítása az Uránia Magyar Tudományos Egyesület ötlete volt 1903-ban. Létrehoztak egy szoborbizottságot és megszerezték a bécsi udvar engedélyét is. Az Anonymus alkotója, Ligeti Miklós készítette el a 2,7 méteres bronzszobrot. A mű egy kétméteres kőszikla talapzatra került, amelybe a Rudolf nevet vésték.
 

Városliget Liget Budapest Projekt
Rudolf trónörökös kedvelte a magyarokat, az 1885-ös Országos Általános Kiállítás fővédnöki tisztét is elvállalta. Emlékszobra annak a helynek a közelében áll, ahol megnyitotta az első jelentős városligeti kiállítást (a baloldali képen Rudolf portréja a Vasárnapi Újság címlapján, 1885 májusában, a jobboldalon ugyancsak a Vasárnapi Újság címlapja, immár az elhunyt trónörökös szobrával, 1908-ból )


Amilyen zaklatott életű volt a trónörökös, ugyanolyan hányatott sors jutott szobrának is. A trónörököst egyszerű vadászruhában, királyi külsőségek nélkül ábrázoló alkotás fogadtatása igen vegyes volt. De az időről időre fellobbanó, heves kritikák ellenére is a helyén maradt a szobor egészen 1950-ig. Ekkor a többi Habsburg-szoborhoz hasonlóan elbontották és egy múzeumi raktár mélyén hevert egészen 1980-ig. Ekkor elővették, és felállították a Balatonnál, a Nagybereki Állami Gazdaság főépülete elé névtelenül, mint vadász szobrot. A rendszerváltozás után, 1995-ben került vissza eredeti helyére a Városligetbe, az Olof Palme Ház mellé.

Városliget Liget Budapest Projekt
Rudolf trónörökös városligeti szobrát születésének ötvenedik évfordulóján, 1908-ban avatták fel. Az ünnepségen, megtörve a halál utáni teljes elzárkózást, megjelent Ferenc József és az  uralkodó család több tagja. A képen Stefánia kir. hercegnő, Lónyay grófné érkezik a szoboravatásra (Vasárnapi Újság, 1908. 55. szám, a jobboldalon korabeli képeslap, magángyűjtemény)


1913  A Műcsarnok mellett felállított Szent Kristóf a gyermek Jézussal szobor sorsa még a Rudolf-emlékműnél is kalandosabban alakult. Alkotója, Botfai Hűvös László az 1900-as évek elején Párizsban kezdett szobrászattal foglalkozni. Tanulmányai során Rodin-nel is kapcsolatba került. A nagy mester hatása érezhető Párizsban faragott Szent Kristóf-szobrán. A nagyméretű, kararrai márványba faragott alkotást 1910-ben kiállította a nevezetes párizsi Szalonban, ahol különdíjat kapott. A kitűnő párizsi kritikákkal rendelkező szobrot a művész a magyar városnak ajándékozta, így került 1913-ban a Városligetbe. Hosszú ideig békésen állt a helyén, majd megkezdődtek a több évtizedes bonyodalmak.

Városliget Liget Budapest Projekt
A baloldali felvételen az eredeti, kőből készült Szent Kristóf 1910 körül, a jobboldali képen pedig az 1920-as évek végén, még ép állapotban, a Műcsarnok melletti fás, bokros területen (a baloldalon Művészet, 1910. 6. szám, jobbra Fortepan, 1929) 


Szent Kristóf, aki a kis Jézust egykor a vállán tartva vitte át a megáradt folyón, az úton járók, így a gépkocsitulajdonosok védőszentje lett. A városligeti szoborról az 1930-as évek végén több bronz másolatot is készítettek. Az egyik bronz hasonmást 1939-ben Balatonszántódon helyezték el. A Királyi Magyar Automobil Club állíttatta az országút mellé közadakozásból. A világháborút sértetlenül átvészelte, ám 1955-ben harcos ateisták ledöntötték. A balatonföldvári templomban rejtegették 22 évig. Hosszú küzdelem után, 1980-ban sikerült újra felállítani. Mai helyére, a szántódi bevásárlóközpont előtti térségbe 1989-ben került.

Városliget Liget Budapest Projekt
A másik bronz másolatot 1943-ban a katonai gépkocsizó csapatok Ezredes utcai központi telepének díszudvarán állították fel. Angelo Rotta pápai nuncius áldotta meg   tábori szentmise keretében, majd a közönség autós díszmenettel tisztelgett a szobornál (Fortepan / Lissák Tivadar, 1943, a jobb alsó sarokban a szántódi szobor 1940 körül, szantod.hu)


Az  eredeti  márvány szobor a 2. világháborúban súlyosan megsérült, 1945 után évekig csonkán állt a helyén. Az utolsó híradás a kőszoborról Krach Ernő szobrász-restaurátortól származik, aki az 1989-es szántódi áthelyezés előtti restaurálást végezte. A szántódiakat arról értesítette, hogy a városligeti sérült márványszoborral 1990-ben, egy véletlen folytán találkozott. A Fiumei úti temető kertészete mögött látta, a megsemmisítésre váró kőemlékek között. Igen rossz állapotban hevert ott, de a restaurátor szerint akkor még menthető állapotban. Azóta nem érkezett újabb hír, a kőszobor bizonyára végleg megsemmisült. Hűvös László egyébként a 2. világháború után Svédországba emigrált, 1947-től pedig New Yorkban működött mint elismert portrészobrász. Az Egyesült Államokban hunyt el 1976-ban.
 

Városliget Liget Budapest Projekt
Napjainkban a bronz Szent kristóf látható a Városligetben. A baloldali képen a szobor az 1950-es években, jobbra téli jelenet a szoborral 1971-ből (a baloldalon Zentai József felvétele, közli Thaly: A 200 éves Városliget, 1958,  jobbra Fortepan / Piarista Levéltár / Holl Béla)


(A városligeti szobrok bemutatását hamarosan a két világháború között készült és felállított alkotásokkal - a Vízhordó fiúval, az Íjásszal  és társaival - folytatjuk.)