Az új Néprajzi Múzeum tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázatot az építészvilág legjobbjait legyőzve a magyar Napur Architect vezette konzorcium nyerte meg (Vezető tervező: Ferencz Marcel, tervezőtárs: Détári György). A győztes terv mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai berkekben is pozitív fogadtatásban részesült, például a mértékadó Archdaily építész magazin is hosszú cikkben mutatta be a nyertes elképzeléseket.
Természetesen olyan épületet még nem terveztek, ami mindenkinek a tetszését egyaránt elnyerte volna, így az elismerések mellett akadt néhány kritikus hang is. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekeztünk a tervezők segítségével megnyugtató válaszokat adni. Lássuk!
A látványterveken fák vannak az épület tetején. Hogyan lehetséges ez?!
A fák ugyan valóban nagyon sokoldalú növények, de az evolúció során még nem fejlesztették ki azt a képességüket, hogy az épületek tetejére is gyökeret eresszenek. Szerencsére a tervezők is tudatában voltak ennek, így a múzeum íves zöldtetejét tartó vasbeton pillérekbe dobozszerkezeteket terveztek, amelyekben 2 méter vastagságú földréteg is elhelyezhető. Ezekben a tárolókban így átlagosan 20-30 köbméternyi termőföldet lehet képezni, amelyekbe tudatos mérnöki megoldásokkal valódi, hosszú távon is életképes fák telepíthetőek.
De hát ez az épület nagyobb mint a Parlament!
Az építési hely hossza 297 méter, ami valóban nagyobb mint a Parlament 270 méteres kiterjedése. Ez a szám azonban csalóka, hiszen a tervezők döntésének köszönhetően az épület 60 százaléka a terepszint alatt helyezkedik majd el, hogy a felszín felett a lehető legkisebb legyen.
A múzeumból csak a fordított kapu motívum két végén kiemelkedő rész látható, amelyek egyenként 75-75 méter hosszúságúak. Ezek legmagasabb pontja 22 méter, ami a szemben lévő MÉMOSZ székház párkánymagasságát sem érik el (az épület átlag homlokzatmagassága egyébként 7 méter).
Összefoglalva tehát, az új Néprajzi Múzeum épületének látható része jóval kisebb lesz mint a Parlament.
Nem fognak leesni az emberek az épület tetejéről?
Természetesen nem lenne szerencsés, ha ez épület tetejéről folyamatosan leesnének a gyanútlan emberek, hiszen az a látogatószám és a lakosság tartós csökkenéséhez vezetne. Komolyra fordítva a szót, a Napur Architect a tervezés során megkülönböztetett figyelmet fordított a múzeumot használók biztonságára. Az épület tetején csak az erre kialakított, biztonságos csatornákon keresztül lehet közlekedni. Ezeket kerítés fogja övezni, amelyeket a látványterveken is látható, egy méter magas, előnevelt intenzív sövény rejt majd magában. Ez a rendszer lehetetlenné teszi, hogy átmásszanak rajta, így a látogatók nem tudnak eljutni az épület peremére.
Mik ezek a furcsa motívumok az épület külsején?
A homlokzatburkolatot tartósan aranyló színű, speciális alumínium-bronz ötvözetű lemezek alkotják, amelyeken a Néprajzi Múzeum műtárgyait idéző perforált minták láthatóak. Alattuk pedig patinás kinézetű, rozsdamentes szőtt acél háló kapott helyet. Ezek nem csak esztétikai funkciókat szolgálnak, hanem energetikai szempontokból is előnyösek.
