A Ligetben épült fel az első hazai skanzen

Xantus János kinevezésével 1872-ben létrejött a mai Néprajzi Múzeum jogelődje, az Ethnographiai Tár. A Nemzeti Múzeum egyik osztályaként működött, a gyűjteményt az épület folyosóján helyezték el. Akkoriban, a 19. század második felében a laikus közönség is élénken érdeklődött a néprajzi felfedezések iránt. Különösen a távoli, egzotikus népek élete foglalkoztatta az emberek képzeletét. Az érdeklődők eleinte nem a múzeumok kiállítási termeit keresték fel, útjuk az állatkertekbe vezetett. Akkoriban ugyanis bennszülött afrikaiak és távol-keletiek csoportjai járták - élelmes vállalkozók szervezésében - Európa állatkertjeit. A mai ember számára bizarrnak tűnik ez a sajátos "emberkert", de akkoriban teljesen elfogadott, a tudást bővítő látványosságnak számított. A tudomány ezzel ellenkező utat válaszott: bátor magyar kutatók utaztak távoli tájakra, és a kalandos gyűjtőutakról hazahozott anyaggal folyamatosan gyarapították a nemzeti néprajzi gyűjteményt.

Liget Budapest Projekt Néprajzi MúzeumA magyar rokonság kutatóinak ajándékai az állandó kiállításon: kirgiz sátor Almássy Györgytől és bokharai sátor, felszereléssel gróf Zichy Jenő gyűjtéséből (Vasárnapi Újság, 1907. 30. szám)

Magyar Idők: Megszűnik a betonsivatag a Városligetnél

A Liget Budapest projekt keretében felépülő, kehely formájú új Néprajzi Múzeum a Városliget zöldtetős kapujaként fog működni. A merész, felerészt növényekkel betelepített hajlított födémen három méter mélyen gyökerező fák is meg fognak élni. A látogatók jegy nélkül is át tudnak sétálni a múzeumon úgy, hogy üvegfalakon keresztül betekinthetnek majd a kiállításokba. Az épület vezető tervezője, Ferencz Marcel lapunknak elmondta: az új Néprajzi Múzeum azt a magyar emberekben lappangó vágyat fejezi ki, hogy megtegyék azt, amiben hisznek.

- Abban rejlik az új Néprajzi Múzeum tervének a merészsége, hogy a kezdet kezdetén tudtam: nem szeretnék az '­56-os emlékmű felett hidat építeni, ahogy az a pályázati kiírásból adta volna magát - avatta be a Magyar Időket a Liget Budapest projekt keretében megálmodott épület születésébe Ferencz Marcel. A Napur Architect vezető tervezője szerint az új múzeummal a Dózsa György út mentén egy korábban nem létezett térdimenzió keletkezik, amelynek küldetése van. - A Városliget kapujában, az egykori Felvonulási tér kősivataga helyén egy fogadóhelyet, egy közösségölelő kelyhet, egy kitárulkozó mesterséges völgyet akartam létrehozni, amely összekovácsolja az embereket, ha ideérkeznek - mondta. Hozzátette: kultúránk alapvetését szeretné megfogalmazni a magyarság kincseit őrző új Néprajzi Múzeummal.

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum Ferencz Marcel

Mitől lesz szexi az új Néprajzi Múzeum?

A Liget Projekt ikonikus eleme az új Néprajzi Múzeum. Az elképzelések szerint a Városligeti fasorral szemben lévő, elég kopár parkoló helyére kerülne majd az új múzeum, amely izgalmas, valóban modern jelképe lehet a környéknek és Budapestnek is, egyúttal pedig a Liget kapuja lesz majd. A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos leplezetlen izgalommal mesélt az új épület felépítéséről és funkcióiról, egyúttal képzeletben végigkalauzolt bennünket a jövőbeli folyosókon. 

Tulajdonképpen már az építkezés előtt el is költözött a Néprajzi Múzeum új épülete. Erre miért volt szükség? 

Változott a helyszín. Korábban egy bekanyarodó, “L” alakú saroképületről volt szó. Voltak olyan elemei, amelyekre múzeumszakmai szempontok alapján azt mondtuk, hogy nagyon elégedettek vagyunk vele. Például egyszerűen lehetett közlekedni benne, átlátható rendszert képviselt. Szerintem annak az elvárásnak is eleget tett, hogy kapu jellege legyen a Liget felé, hiszen volt benne egy átjáró is. Mivel azonban változott a helyszín, ezért már nem lehetett szó arról, hogy megmaradjon az a terv.  És hát ne felejtsük el, hogy azért nagyon komoly kritikája volt annak a francia elképzelésnek. Bár voltak olyan építészek, akik meglátták benne azt a színvonalat, amely miatt értékes lehetett volna az az épület is. A közönség számára viszont nehezebben volt elfogadható, nem találták szerethetőnek. Még egyszer mondom: belülről, mint múzeum, nagyon jó volt az is. Igaz, hogy nem ez az egyetlen szempont.

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos
Kemecsi Lajos - Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Most pedig van egy új terv, egy új épülettel, a Városligeti fasorral szemben. Ha jól láttam, akkor itt is van egy kapu, csak éppen fejjel lefelé fordítva, a földbe süllyesztve.  

Ami egyébként nagyszerű ötlet a tervező részéről. Nemzetközi tervpályázatot írtak ki az új épületre is, amellyel kapcsolatban továbbra is kihívást jelentett, hogy változatlanul képviselnie kellett a kapu jelleget a város felől a Liget irányába. Jobb helyre került az épület így. Azzal együtt is, hogy kezelnie kellett még az 56-os emlékművet és annak környezetét is. A pályázók nagy többsége ezt úgy oldotta meg, hogy fölötte átívelő épületet terveztek, ami esetenként robusztus végeredményt szült. Voltak azért bőven izgalmas tervek, és tényleg jó építészirodák pályáztak.  

Nekem például rögtön beugrik Zaha Hadid irodája.  

De az csak az egyik példa. Egyébként kaptunk olyan visszajelzéseket is, amelyek szerint a Néprajzi Múzeum túlságosan is tudta, hogy mire van szüksége. Milyen méretekre, milyen terekre tart igényt. Még a takarítószekrény méretét is megadtuk. Elismerem, hogy ez az építészek határtalan szárnyalását befolyásolhatta, ennek ellenére azért elég változatos tervek születtek. De az igényeink szöveges meghatározásán túl lehetőség adódott arra is, hogy személyesen találkozzanak velünk a pályázók. Volt alkalmuk látni a mostani működésünket, láthatták, hogy mi jelent számunkra problémát, bevittük őket a kerámiagyűjtemény raktárába is. Erre például azért volt szükség, mert a pályázati kiírásba beleírtuk a látványraktárat is, amit elsősorban a kerámiákra építenénk. Szerettük volna azt, hogyha látják, hogy ez mit jelent, hogy milyen is valójában az a 35 ezer darabos gyűjtemény. Megdöbbentően impulzív látvány.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

35 ezer darab kerámia vár majd a látogatókra a látványraktárban? 

Nem, dehogy! Ekkora mennyiség még egy rajongó muzeológusnak is sokkoló. Az az egyik cél, hogy a raktárakban őrzött tárgyaink minél nagyobb részét láthatóvá tegyük. Egyébként az a helyzet, hogy a világ néprajzi múzeumai általában a gyűjtemény 2 százalékát állítják ki a látogatók elé. Ezt én egészségtelennek tartom. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni szerettünk volna. Ezért fogalmaztuk meg a világban egyébként egyre terjedő látványraktár koncepciónkat. Ez azt jelenti, hogy az építésznek végig kell gondolnia azt, hogy olyan teret hozzon létre, ahol gyakorlatilag mindenki találkozhat ezekkel a tárgyakkal. Rengeteget foglalkoztunk azzal, hogyan lehet megmutatni a lehető legtöbb múzeumi tartalmat, összhangban az épülettel. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy lesz egy gyönyörű hosszú lépcső, ami levezet az épület mélyébe. Oda, ahol a jegyvásárlás, a ruhatár lesz. Ezt a lépcsőt kíséri majd végig ez a raktár, de nem kirakatszerűen, mert akkor olyan lenne, mintha egy plázában lennénk. Hanem egy megkomponált látvánnyal és üzenettel, amelyhez az is hozzátartozik, hogy a kapcsolódó tartalmat is közvetítjük. Ez nem a tárgyfeliratokat jelenti, hiszen ember nincs, aki végigolvasná a 10 méter magasan lévő feliratokat. A korszerű technikát, például a mindenkinél ott lévő okostelefonokat felhasználva biztosítanánk az ismereteket a legegyszerűbben hozzáférhető formában. Ráadásul a látványraktár felfedezéséért, a tárgyak megismeréséért nem kell majd fizetni. Az is a célunk, hogy az új múzeumi típust, a társadalmi múzeumot képviseljük itt a Ligetben. Ez azt is magával hozza, hogy az épület adottságait kihasználva átsétálható és megismerhető lesz - a látványraktárral együtt. 

Mégis mi a különbség a látványraktár és az állandó kiállítás között? 

Először talán nem árt tudni, hogy mi a látvány- és a tanulmányi raktár közötti különbség. Utóbbi arra ad lehetőséget, hogy több szakmai szempontot is megismerhessenek az érdeklődők. Több interaktív elem kap helyet. Akár hozzá is nyúlhatnak bizonyos részekhez. Ezt azért a főépületben nem célszerű megvalósítani. A tanulmányi raktár a Szabolcs utcai bázison valósul meg majd 500 négyzetméternél nagyobb területen. Az állandó kiállításban azonban nem adott tárgytípust, mondjuk a kerámiákat lehet körbejárni, hanem tematikus egységek várják majd a látogatókat. Ezekben a magyar és a nemzetközi gyűjtemények anyagát a témákhoz igazodva, a legkorszerűbb megoldásokkal mutatjuk be. Várhatóan lesz olyan állandó kiállítási egység is, ami a néprajztudomány formálódását, a néprajzról való gondolkodás alakulását mutatja be.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Napjainkban mitől lehet szexi egy néprajzi múzeum? Hogyan tudja egy néprajzi gyűjtemény megragadni a mai fiatalok figyelmét? Nyilván nem az IMAX mozikkal kell versenyezni, de sok más blockbuster kiállításhoz képest a Néprajzi tárlatainak talán komolyabb kihívásokkal kell megküzdenie.  

Nyilvánvaló, hogy versenyhelyzet van. De az is nyilvánvaló, hogy a múzeumok óriási hátrányban lennének, ha ugyanazon a versenypályán indulnának, ahol mondjuk a témaparkok, szórakoztató parkok vagy élményparkok. Nem is lehetünk ott versenytársak. Bizonyos múzeumok sikerének és látogatottságának titka csupán annyi, hogy a legmodernebb, legkorszerűbb múzeumi, műszaki, tartalmi megoldásokat alkalmazzák. Ilyen például a Terror Háza is. Azonban túlságosan egyszerű lenne azt mondani, hogy ilyet nem lehet a Néprajzi Múzeumban, mert ez olyan sok forrást igényel. Nyilvánvaló az, hogy a Néprajzi Múzeum gyűjteményét nem lehet bemutatni néhány millió forintból egy új állandó tárlaton. Az új, hosszú évekig látható állandó kiállításunk költsége valószínűleg eléri majd például a Szépművészetiben is látható blockbuster kiállítások költségvetését. Ezzel kell számolni. Hogy mitől szexi a Néprajzi Múzeum? Attól, hogy meg tud mutatni olyan társadalmi vagy történelmi folyamatokat és jelenségeket, amelyek a nálunk őrzött gyűjteményben, akár a 150-200 éve gyűjtött tárgyakban, az itt lejegyzett tudományos adatbázisban is megtalálhatók, de a kortárs világra is reagálnak. Nem mehetünk el olyan jelenségek mellett, amelyek a hétköznapjaink részei. Ilyen például a műanyag - volt is erről egy sikeres kiállítása az intézménynek. Vannak olyan jelenségek, amelyeket a néprajz módszertanával és az antropológia eszköztárával akár a városi kultúrára vonatkoztatva is relevánsan lehet értelmezni. A nemzetközi gyűjteményünk további óriási erősségünk. Nem voltak gyarmataink, mégis hatalmas jelentőségű értékeink vannak. A Torday-gyűjtemény egy afrikai kutatómunka eredményeként került a múzeumba. A gyűjtemény nagyobb része a British Museum-ot gazdagítja, 100 legfontosabb tárgyuk között szerepelnek a Torday-gyűjteményből valók is. A gyűjtemény másik része viszont itt van nálunk. Az angol kollégáknak nem volt szakemberük arra, hogy feldolgozzák az anyagot, nálunk viszont megjelent a kétnyelvű gyűjteményi katalógus. Az új épületben már lehetőség lesz arra, hogy például a brit anyagot és a miénket együtt mutassuk be. Hasonló a Diószegi-féle sámángyűjtemény, ami megint csak egyedülálló. Mongóliai sámán felszerelési tárgyak izgalmas gyűjteményével rendelkezik a Néprajzi Múzeum. Mongóliában a miénkkel egy időben és hasonlóan adatolva gyűjtött tárgyak nincsenek, mert nem lehetett összegyűjteni. Nekünk azonban zseniális anyagunk van. Hogy a sámán eszközkészletnek van-e a 21. században izgalmas és mondjuk a mai kérdéseket is megválaszolni képes tudásanyaga, szerintem ezt megítélhető. Látjuk, hogy milyen kulturális mozgalmak vannak és mik bukkannak fel. Azért lettem néprajzos, mert az derült ki számomra az egyetemen, hogy gyakorlatilag végtelen azon tematikák száma, amihez a néprajztudomány módszertanával és elődeink által összegyűjtött ismeretanyagával érdemben hozzá lehet szólni. 

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Kanyarodjunk vissza az épülethez! Ott tartottunk, hogy amikor belépünk, akkor egy hosszú lépcsőn végigsétálunk lefelé, az épület belsejébe, a kiállítótérbe. Na, de mi lesz a föld felszíne fölött abban a két hatalmas csúcsos részben? 

Annyira nem hatalmas egyébként, mert nagyjából 20 méteres az a magasság, amit elér. Nem nagyobb, mint a környező épületek. Ami az arra sétálók számára izgalmassá teheti, az például az, hogy az épület gyakorlatilag a park folytatását képezi, fizikailag is eggyé válik vele. Nem egy vékony gyepréteggel lesz bevonva, ami aztán vagy megsárgul, vagy nem, hanem rendes földréteggel borítjuk. Hét olyan pontja is lesz az épületnek, ahol a több méteres földvastagság miatt akár egész facsoportokat el lehet helyezni.  

A több méteres földvastagság már csak azért is hangzik izgalmasan, mert többek között amiatt  támadták a terveket, hogy az alig félméteres földrétegen biztosan nem állnak majd meg az odarajzolt fák.  

Ezek a helyek, ahol több méteres lesz a földréteg az ún. tektonikus pontok. Meghatározó elemei az épületnek. Egyébként lehet, hogy erről nem egy bölcsésznek kell beszélnie. Az viszont biztos, hogy múlt héten pont arról beszéltünk az építészekkel, hogy itt lenne az ideje az áttelepítésre szánt fák közül kiválasztani azokat, amelyek jók lennének ott és meglenne a helyük. Nem csak fák, hanem cserjék is lesznek. Lesznek olyan felületek, az 56-os emlékművet tiszteletben tartva természetesen, ahol akár piknikezni is lehet majd. Szépen körbesétálható lesz az épület fent is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik majd a környékre. Szeretnénk, ha az épület egyik terasza egy kávézó lenne, amelyet körülvesz ez a zöld, de úgy, hogy közben kilátás nyílik a Dózsa György útra és az ott lévő épületekre.  

És még nem is mentünk be a házba… 

Maradjunk egy kicsit a föld alatt. Vannak kritikus hangok, amelyek megkérdőjelezik, hogy miért vannak a kiállítóterek a föld alatt. Ha valaki megnézi a 21. században épült múzeumokat, akkor egyértelműen láthatja, hogy állományvédelmi, kiállítástechnikai szempontból ideális, ha nem egy külön elsötétítést igénylő térben, hanem a föld alatt alakítják ki a kiállító helyiségeket. A természetes fény nagyon veszélyes a műtárgyakra nézve. Ráadásul nem csak a fényviszonyok, hanem a klíma szempontjából is jobb így. Az is egy nagy kihívás, hogy a kiállítóterekben milyen klimatikus viszonyokat tudunk teremteni. A földalatti térnek a hűtése és fűtése sokkal biztonságosabban és gazdaságosabban megvalósítható.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Tehát az önök eredeti elképzelése volt az, hogy a föld alá helyezzék a kiállítótereket? 

Jeleztük, hogy ennek örülnénk, a nyertes pályázó pedig nagyon-nagyon komolyan vette azt, amit mi megfogalmaztunk. Az egyeztetés szerintem azóta is kiválóan működik. Nagyon jól tudunk együtt dolgozni Ferencz Marcellék tervezőirodájával. Rendkívül érzékenyek a szakmai elvárásainkra. Az építészek még nem terveztek múzeumot, tehát gyakorlatilag tőlünk tanulják meg azt, hogy bizonyos dolgok miért jók nekünk.  

Visszatérve az épületre… 

Igen. Az épület föld feletti részének a Műcsarnok felőli oldalát nevezték el az építészek a hangos vagy zajos oldalnak. Oda kerülnek azok a funkciók, amelyek bizonyos nyitottságot vagy plusz zajt jelentenek. A csendes oldalra kerülnek azok, amelyeket nem lett volna szerencsés a föld alá tenni, például a dolgozói irodák. A zajos oldalon, a földszinten belépve az egész Liget látogatóközpontja működik majd. Innen a Ligetben működő összes intézményhez lesz kapcsolódás, jegyvásárlási lehetőség, tájékoztatás a programokról és minden más ehhez tartozó elem. Itt fog működni egy étterem is, amiben több nemzetközi konyhát szeretnénk majd megmutatni. Efölött, az első emeleten lesz a gyermekmúzeum, ami megint csak zajosabb funkció. Ennek a múzeumnak egy olyan teraszt terveztek, ami egy kültéri játszótér és a gyermek programokhoz és kiállításokhoz is igazodó helyszín lehet. Ez egy elég nagy terület, ahol lesz beltéri játszótér, és ahol az Éjszaka a Múzeumban projektet is szeretnénk megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy akár osztálykirándulásokat is szervezhetnek ide az iskolák, és az éjszakát is itt tudják tölteni. Izgalmas élményt jelenthet ez a gyerekeknek. 

Szerintem nekem is.  

Igen, el kell gondolkoznunk azon, hogy esetleg korhatárt emeljünk…  A gyermekmúzeum egy ismeretlen múzeumi típus ma Magyarországon, de a világban számos ilyet találni. Ezeket tanulmányozva határoztuk meg a miénk felépítését is, amely így messze jobb lesz majd mint a legtöbb hasonló - a terasz, a terek mérete és sok egyéb miatt. A gyerekmúzeum fölött, a második emeleten lesz a rendezvénytér, helyenként 10-11 méteres belmagassággal, tehát nagyon impozáns, gyönyörű helyiségek valósulnak meg, amelyek egybenyithatók, de szekcionálhatók is konferenciák számára is. Ehhez is tartozik terasz, öltözők, catering. Nem titok, hogy a tervezéshez nagyon sok tapasztalatot szereztünk a mostani, Kossuth téri működésből, ahol a reprezentatív épület miatt gyakran ki tudtuk adni a tereinket, ami egy fontos bevételi forrás. Én ugyan optimista alkat vagyok, de nem hinném, hogy csak a jegybevételekből működhetne az intézmény - még az új helyen sem. Ismerünk olyan néprajzi múzeumot Európában, ahol minden nap van valamilyen rendezvény. Ez a célunk: minden nap képesek legyünk valami olyat kínálni, amely miatt érdemes eljönni. Legyen filmvetítés, koncert és minden más. A földszinten lesz a múzeumi bolt, egy üzlethelyiség kávézóval, valódi etno-chill hangulatot fog közvetíteni. Fontos tér lesz ez is. Aztán itt találhatjuk majd az irodákat, üzemeltetést, kommunikációt, az önkéntesek és a baráti kör helyiségeit.  

Néprajzi Múzeum Liget Budapest Projekt Kemecsi Lajos

Kellett egyáltalán kompromisszumot kötni? 

Eddig ilyenre nem kényszerültünk. Inkább csak finomodott vagy javult a helyzet.  

Mi a legnagyobb öröm a költözésben? 

Az, hogy a gyűjtemények rendben lesznek végre. Egy múzeum létének alapját jelenti, hogy - a mi esetünkben 145 éves története során - összegyűjtött egy pótolhatatlan értéket. A magyar népi kultúrának és a világ kultúrájának egyedülálló kincsesháza ez. Hogy ez egy új raktárbázison biztonságosan elhelyezhető, hogy ez a költözés biztonságosan megvalósítható, ez nagyon fontos dolog. De ezzel szorosan összefügg a városligeti épület. A jelenlegi állandó kiállításunk 1991-ben készült. Igaz, hogy azóta igyekeztünk korszerűsíteni, de az alap változatlan. Az, hogy az új épületben egy korszerű, modern és alapterületre is impozáns - 3000 négyzetméternyi - állandó kiállítást hozhatunk létre, azt jelenti, hogy versenyképesek leszünk Európa nagy néprajzi múzeumaival. Ez nagyon fontos. Az új helyiségek segítenek abban is, hogy a társadalom és a közösségek számára hasznos módon működhessünk. Nagyon jó, hogy megkapjuk ezeket a tereket! A jelenlegi palota is gyönyörű, de hát ez eredetileg a Kúriának épült. Ez nem egy múzeum. A márvány nagyon impozáns, de a márványoszlopok között csuhébabát fonni a gyerekekkel egy  kicsit anakronisztikus. Nagyon sok kompromisszumot kényszerített ránk a mostani épület. Meg hát végre enyhül az a fájdalom, hogy itt van egy fantasztikus gyűjtemény, amelynek csupán 1-2 százalékát tudjuk megmutatni. Ennél majd sokkal többet lehet majd a Városligetben.

Tervező: Napur Architect Kft. építésziroda

Életben maradnak az új néprajzi látogatói?

Liget Budapest Projekt Néprajzi Múzeum Napur Architect Ferencz Marcel Détári György

Az új Néprajzi Múzeum tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázatot az építészvilág legjobbjait legyőzve a magyar Napur Architect vezette konzorcium nyerte meg (Vezető tervező: Ferencz Marcel, tervezőtárs: Détári György). A győztes terv mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai berkekben is pozitív fogadtatásban részesült, például a mértékadó Archdaily építész magazin is hosszú cikkben mutatta be a nyertes elképzeléseket.

Természetesen olyan épületet még nem terveztek, ami mindenkinek a tetszését egyaránt elnyerte volna, így az elismerések mellett akadt néhány kritikus hang is. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekeztünk a tervezők segítségével megnyugtató válaszokat adni. Lássuk!