A turizmus az életformánk részévé vált

Az 1929-33 közötti világválság az utazási kedvet is visszavetette, de a gazdasági helyzet javulásával, 1934-től a turizmus újra szárnyra kapott. A két világháború közötti magyar idegenforgalom 1937-re érte el csúcspontját. Ebben az évben megközelítette a négyszázezret a hazánkba érkező külföldiek száma, a külföldre utazó magyarok száma pedig elérte a kettőszázhúszezret. A nemzetközi idegenforgalomból származó bevételek ekkora nemzetgazdaságilag is érzékelhető szintre - a magyar export értékének 7 százalékára - emelkedtek. A hazánk iránt érdeklődő külföldi turisták többsége, hasonlóan a korábbi időszakokhoz, német és osztrák volt. Fogadásukban, programokkal való kiszolgálásukban meghatározó szerepet játszott a főváros. A fürdőkultúra terén Budapest már ekkor is kiemelkedő jelentőségű városnak számított. Az itteni egészségturisztika elismertségét jelzi, hogy fővárosunkban alakult meg 1937-ben a világ első nemzetközi fürdőszövetsége. Ekkoriban kezdték el intenzíven használni a ma is népszerű reklámszlogent: Budapest fürdőváros (széles körben elterjedt nemzetközi kifejezéssel: Budapest Spa).

Liget Budapest Projekt Városliget Turizmus
A fővárosi idegenforgalmi hivatal kiváló művészek által tervezett, többféle nyelvi változatban elkészített plakátokon és reklámképeslapokon népszerűsítette a budapesti termálfürdőket. A két szélső képen Konecsni György által tervezett plakát és képeslap, középen Mallász Gitta plakátjának angol nyelvű változata (1)

>> a poszt folytatódik