Szakmai egyeztetés a fákról, a zöldfelületekről és a Városligeti-tóról
Az egy hónappal ezelőtti általános egyeztetés után a Városliget növényzetével és vízfelületeivel kapcsolatos tematikus programmal folytatódott a Liget Park Fórum, amelyet Persányi Miklós miniszteri biztos hívott életre. Jövő hónapban a közlekedési kérdések kerülnek majd terítékre.
A Városliget parkrészeinek növényzetével, illetve a vízfelületekkel kapcsolatos tematikus egyeztetéssel folytatódott a Liget Park Fórum csütörtökön. A fórumot prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa hívta életre azzal a céllal, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait. Az első ilyen fórumra szeptember 21-én került sor, a mostani tehát már a második volt a Városliget parkjának megújításával kapcsolatos egyeztetések sorozatában.
Nem csökken, hanem nő a teljes értékű zöldfelület
A fórum a miniszteri biztos bevezetőjével kezdődött. Persányi professzor annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a Városliget fejlesztésével kapcsolatban tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a korábbi viták sokszor igen messze csúsztak a tényektől. Felidézte, hogy kinevezése után elsőként azt tekintette át, milyen változások várhatók a Ligeten belül a zöldfelületek, a burkolt felületek és a beépített területek arányában. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy szó sincs a Városliget beépítéséről, már csak azért sem, mivel az új épületek vagy meglévő épületek helyére, vagy olyan területekre kerülnek, ahol jelenleg burkolt felületek vannak. Sőt, nemcsak, hogy nincs szó a park csökkenéséről, hanem a zöldfelületek, és ezen belül a teljes értékű zöldfelületek kiterjedése éppenséggel növekedni fog.
A miniszteri biztos kiemelte azokat a fontos kérdéseket, amelyekkel a Városliget parkjának megújításán belül a növényzettel kapcsolatban mindenképpen foglalkozni kell. Ilyen a területszámítás módjának világos bemutatása, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. Ilyen a fakataszter kérdése, a fák állapotának vizsgálata, az idős fák ápolásának kérdésköre, illetve a faátültetések módszerének megválasztása is. A fórum egyes előadói ezeknek a témáknak a részleteit mutatták be az érdeklődőknek.
Vizet a tóba!
A miniszteri biztos bevezetője után Szloszjár György, a Városliget megújítására kiírt tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda ügyvezetője ismertette a Liget növényzetével kapcsolatos elképzeléseket, elemezve Nebbien Henrik XIX. század eleji elképzeléseit, a park jelenlegi állapotát, illetve részletesen bemutatva a zöldfelületeket és a vízfelületeket érintő tervezett változásokat is. A vízfelületekkel kapcsolatban elmondta, hogy visszaállítják a tó eredeti, Nebbien által tervezett állapotát és az egykori Nádor-szigetet is. Ennél is fontosabb azonban, hogy olyan új rendszert alakítanak ki, amely a mostani viszonyokkal ellentétben lehetővé teszi, hogy a tó nagy részében az év mind a 12 hónapjában víz legyen (csak magának a műjégpályának a területén nem lenne víz a korcsolyaszezon idején).
Külön előadást szenteltek a zöldfelület-számítási metódus szakszerű bemutatásának, hiszen a zöldfelületek, burkolt felületek és beépített területek kiterjedésének változásával, növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos vitákban igen gyakori, hogy e szakterület alapos ismerete nélkül fogalmaznak meg bírálatokat a számítással kapcsolatban. Annak érdekében tehát, hogy itt is tiszta vizet lehessen önteni a pohárba, Horváth Gábor, az Óbuda–Újlak Zrt. projektigazgatója részletesen ismertette a számítási módszereket.
Félmilliónál több fa a fővárosi parkokban, hétezer a Városligetben
Szaller Vilmos, a FŐKERT Nonprofit Zrt. faállomány-fejlesztési szakértője a fakataszter készítésével kapcsolatos szakmai alapelvek bemutatása után a Városliget faállományáról készített legújabb katasztert mutatta be. Eszerint a területen 7105 faegyed található. A szakember előadásában ismertette a fák állapotának felmérésével kapcsolatos vizsgálatok, műszeres mérések menetét, és azt, hogy ezek alapján miként jellemezhető a ligeti fák állapota. Kitért a fák, különösen az idős faegyedek ápolásával kapcsolatos feladatokra is.
A fakataszterrel kapcsolatban a miniszteri biztos később külön is megjegyezte: egy hónappal ezelőtt minden, a téma iránt érdeklődő szervezet számára meghirdette, hogy akinek az elkészült, és az interneten el is érhető fakataszterrel kapcsolatban észrevétele van, azt e hónap végéig juttassa el a ligetparkforum@ligetbudapest.org e-mail címre.
Lipcsei Szabolcs, a FŐKERT zöldfelület-fenntartási igazgatója a Városliget parkjának jellemzőit hasonlította be Budapest többi parkjával, illetve egyéb zöldterületeivel. Előadásából kiderült, hogy Budapesti közigazgatási határain belül három olyan területtípus van, ahol jelentékeny faállományt találunk: a zárt erdőtársulásokban, a közlekedési célú területeken, illetve a rekreációs zöldterületeken. A hatezer hektárnyi erdős területen lévő fák számáról nincsenek pontos adatok, hiszen az erdőgazdálkodásban jellemzően nem faegyedekben, hanem egységnyi területre jutó fatömegben számolnak. Mindenesetre ezek az erdőtársulások alkotják Budapest „tüdejét”. A közlekedési célú területek körébe nemcsak az utak összessége, hanem közvetlen környezetük is beletartozik. A fővárosban ilyen területeken hozzávetőleg 300-350 ezer faegyed található. A rekreációs célú zöldterületeken, azaz parkokban és fasorokban álló fák közül 250-300 ezer faegyed fenntartói a kerületi önkormányzatok, további 130 ezer faegyed fenntartásáértFővárosi Önkormányzatfelel. Ez utóbbiak, köztük a Városligetben álló 7105 faegyed fenntartása tartozik a FŐKERT hatáskörébe.
Bár a Liget Budapest projekt keretében tervezett építkezések nem tartoznak a miniszteri biztos portfoliójába, a téma iránti érdeklődés miatt egy előadást annak szenteltek, hogy az építkezések mennyiben érintik a Városliget jelenlegi faállományát. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy az ilyen vonatkozásban érintett faegyedek száma a Liget 7105 fájából maximum 226 lehet. Ezeket a fákat alaposan megvizsgálták, s e vizsgálatok alapján 182 fa alkalmas arra, hogy más helyre ültessék át, 44 faegyed esetében azonban az átültetésnek a fa állapota vagy egyéb jellemzője miatt nem lenne értelme, ezek lesznek tehát a pótlandó fák.
Faátültetésről szakmai alapokon
Külön előadás foglalkozott a faátültetések szakmai kérdéseivel. Kóródy Olivér, a GalapagosZoo Service Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta az alkalmazni kívánt faátültetési módot, amely egyébként a ma elérhető legkorszerűbb eljárásnak számít. Részletesen ismertette a kisebb fákkal kapcsolatos körásógépes, illetve a nagyobb fáknál alkalmazandó körülárkolásos megoldást, valamint az átültetett fákkal kapcsolatos utógondozási munkálatokat is. Emellett elmondta, hogy ezzel a technológiával az elmúlt négy évtizedben egymillió fát ültettek át szerte Európában, méghozzá igen jó eredménnyel, 95 % körüli sikerességgel. Az előadó néhány referenciát is bemutatott, többek között a Francia Nemzeti Könyvtár 1996-ban átadott új épületegyüttesének belső udvarára átültetett fák esetét is.
Értékes hozzászólások és kérdések, honlap hasznos információkkal
Az egyes témákat felölelő előadások után a fórum résztvevőinek kérdései és hozzászólásai következtek. Felszólalt például a Levegő Munkacsoport, az ELTE Botanikus Kertje, illetve az „Eb Ovo” Felelősségteljes Kutyatartók Egyesületének képviselője, valamint a VI. kerület főépítésze is. A felvetett témák között volta közműhálózattal kapcsolatos munkálatok növényzetre gyakorolt hatása, az őshonos fafajok, illetve a városi körülmények között alkalmazható fafajok kérdése, a tó bővítésének néhány részlete, a mélygarázs fölé tervezett talajréteg vastagsága, a park fenntartásának hosszú távú kérdései és a fakataszterrel összekapcsolható térinformatikai rendszer létrehozásának lehetősége is.
A miniszteri biztos zárszavában bejelentette, hogy a Liget Park Fórum a jövő hónapban tovább folytatódik. A november második felében megtartandó újabb tematikus egyeztetés fő témáját a Városliget tájépítészeti fejlesztésének közlekedési vonatkozásai adják majd. Persányi professzor egyben felhívta a figyelmet a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokkal kapcsolatban létrehozott honlapra (www.varosligetpark.hu), amelyre folyamatosan kerülnek fel a fórumok előadásai, illetve a kapcsolódó szakmai és háttér-információk is.
Tízezer új fát Budapestre!
Közvetlenül a csütörtöki fórum előtt került sor a „10.000 új fát Budapestre” faültetési program hivatalos nyitóeseményére, amelynek keretében először a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlását kezdték el a FŐKERT szakemberei. A programot Tarlós István, Budapest főpolgármestere jelentette be, és beszédet mondott Hassay Zsófia, a VI. kerület, illetve Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere is, hiszen a Terézváros és az Erzsébetváros is csatlakozott a kezdeményezéshez. Persányi professzor, aki miniszteri biztosként a program kezdeményezője volt, az eseményen elmondta, hogy a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlásával a Liget egyik fontos, a lakónegyedek közé nyúló „zöld csápja” erősödött meg. Hozzátette azt is, hogy jogszabály-módosítással arra is lenne lehetőség, hogy a Liget Budapest projekt fejlesztési forrásaiból a környező területek faállományának fejlesztésére is lehessen áldozni, hiszen ezek összefüggenek a Városliget parkrészével is.