A megújuló Mezőgazdasági Múzeum azt kívánja bemutatni, ami a ma emberét leginkább érdekli, például az élelmiszer-termelésről és -feldolgozásról, az egészséges táplálkozáskor, a környezetkultúráról.

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896-ban alapította Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, de a történet nem 120 éve, hanem évtizedekkel korábban kezdődött – mondja az alapítás előzményeiről dr. Estók János, az intézmény főigazgatója.

– A legerősebb agrár-érdekképviseleti szervezet, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület fogta össze a mezőgazdasági múzeum alapítására irányuló elképzeléseket, így jött létre 1869-ben a kertészeti kiállítás, pár évvel később pedig az ebből kinövő Gazdasági Múzeum. A Városligetben 1896 májusában megnyílt országos millenniumi kiállításon mutatták be azt a rendkívül gazdag mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és néprajzi anyagot, amelynek egy része az ekkor alapított Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek törzsanyagába került.

Ebből a szellemiségből, az alapítók szándékaiból mit örökölt meg a mai múzeum?

– Az alapítás legfontosabb tényezője az a társadalmi kezdeményezés volt, amely mögött gazdasági igény állt. Ez a szemlélet napjainkig jellegzetessége a múzeumnak. A cél már a kezdetekkor is az volt, hogy a teljes agrárvilág megjelenjen a múlt bemutatásával és a jövő lehetőségeinek felvázolásával. A mai napig is igyekszünk ezt megvalósítani. Azt gondolom, sikerrel, hiszen múzeumunk az ország egyik legnépszerűbb szakmúzeuma. Látogatóink száma a korábbi évekbeli kilencvenezer főről tavaly százhatvanezerre nőtt, idén év végéig pedig szeretnénk a kétszázezredik látogatót is köszönteni. Jelentősen növekedett a külföldi vendégek száma is. Megnyitottuk a csodálatos műemléképületnek a látogatók elől eddig elzárt tereit, emellett igazi családi múzeum vagyunk, ahová nagyszülők és szülők hozzák vissza unokáikat, gyermekeiket. Szeretnek bennünket a látogatók, és ez a megújulásra kötelez. Ehhez a múzeum épületének teljes körű rekonstrukciójára, és kiállításainak, szolgáltatásainak a megújítására van szükség. Mi készen állunk erre.

A mostani Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár milyen helyet foglal el a nemzetközi mezőnyben?

– Büszkék vagyunk rá, hogy olyan nemzeti értéket képviselünk, amely nemcsak alapítását tekintve első, hanem ma is Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma. De nem elsősorban a kiállítás nagysága a lényeg. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdaságnak ne csupán egy szelete – mondjuk a régi magyar háziállatok fajtái vagy a földművelés technikájának fejlődése – legyen látható. A megújuló Mezőgazdasági Múzeum azt kívánja bemutatni, ami a ma emberét leginkább érdekli, például az élelmiszertermelésről és -feldolgozásról, az egészséges élelmiszerekről, a környezetkultúráról. Ide értve a vidéki életet, a vidéki emberek mindennapjait is. Múzeumunkat okkal nevezhetjük a vidék fővárosi kapujának.

Ebbe a komplexitásba hogyan fér bele a múlt bemutatása mellett a jövő felvázolása?

– Történeti kiállításaink is bemutatják a jelent, azaz összekötjük a múltat a jelen kihívásaival.  Például nemrég volt egy bemutatónk a falu és a víz témakörében, amelyen a hagyományos vízvételi technikákat, az állatok itatását éppúgy szemléltettük, mint a számítógéppel vezérelt öntözést vagy élővizeink veszélyeztetettségét. Mindez, tudjuk, nemcsak a ma itt élők problémája, hanem a következő generációké is, ezért gondoljuk azt, hogy amíg lesz élet a Kárpát-medencében, addig ennek a múzeumnak lesz mondani- és bemutatnivalója. Emiatt is fogadunk be szívesen agrárszakmai rendezvényeket. Rendszeresen teremtünk találkozási alkalmakat, ahol a termelők kapcsolatba kerülhetnek a fogyasztókkal. Rendezvényeinkkel kilépünk az épület falai közül a Széchenyi-szigetre, ahol a múzeum épületegyüttese áll. Erre kevés múzeum képes, mivel a lehetőséget a városligetbeli elhelyezkedésünk kivételes adottságának köszönhetjük.

Ha már szóba került, nézzünk szét a múzeum falain kívül: a Városliget megújulásához kapcsolódó viták mennyiben érintik a Mezőgazdasági Múzeumot?

– Kevés figyelem irányult eddig ránk, a mi múzeumunkra, a városligeti Vajdahunyadvárra, inkább az új épületek elhelyezése, funkcionalitása volt napirenden. Ezt az is magyarázza, hogy a Mezőgazdasági Múzeum most és a fejlesztést követően is vitathatatlanul szerves egységet alkot a nagy egésszel, a környezetével. Ebben a megújuló, korszerű kulturális szövetben, ami létrejön, mi csak erősödni fogunk. Ha már itt lesz a Magyar Zene Háza és a Nemzeti Galéria, az olyan természetes szinergiákat teremt, amelyekkel élni fogunk. Az pedig, hogy még a Néprajzi Múzeum is a közelünkbe kerül, páratlan lehetőségeket kínál – ilyen mezőgazdasági múzeum nincs Európában. Mondok erre egy egyszerű példát: a Néprajzi Múzeumban bemutatják majd, hogy milyen hagyományok, milyen rítusok kapcsolódnak a kenyérsütéshez, a kenyér megszegéséhez, mi pedig megmutatjuk, hogy milyen gabonából sütötték ezt a kenyeret, sőt, azt is, hogy miként nemesítették hozzá a búzát. Ráadásul a szomszédunk lesz a Magyar Zene Háza, amely számunkra egy újabb kapcsolódási pont, hiszen a Vikár Béla, Bartók Béla vagy Kodály Zoltán munkásságával fémjelzett magyar zenei világ szorosan kötődik a magyar, a kárpát-medencei falusi emberek munkájához, kultúrájához, mindennapi életéhez. A tervezett fejlesztések nyomán tehát létrejöhet – pontosabban világszínvonalon megújulhat – Budapest egyedülállóan különleges, sokszínű kulturális szabadidőparkja, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egy népszerű, egyedi értéket hozzáadó alkotóeleme.

Az interjú a Liget Város újságban jelent meg.