Büszke a tájépítész szakmára Mőcsényi Mihály Kossuth-díjas tájépítész, a bíráló bizottság társelnöke a Liget megújítására kiírt parkrehabilitációs pályázat eredményeinek ismeretében. A 97 éves szakember szerint világszínvonalú pályaművek születtek, a győztes terv pedig a Városliget megálmodójának, Heinrich Nebbien eredeti elképzeléseinek szellemében született, ugyanis a cél az volt, hogy olyan funkciót találjanak a parknak, amely magában hordozza a fenntartás színvonalas lehetőségét, és azt a szolgálatot, hogy a város lakossága örömmel látogassa azt és ott jól érezze magát. A hazai tájépítész szakma atyja a kritikusoknak azt üzeni, hogy a hosszú évtizedek óta pusztuló Városligetet csak az épületekkel együtt, egy új funkciót keresve érdemes megújítani.

Mőcsényi Mihály a nemrég lezárult tervpályázat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tájépítészet történetében ekkora léptékű pályázat még nem volt, a hazai szakma képviselőinek óriási lehetőség volt ez, hogy megmutassa a tudását. A Városliget kapcsán a legutolsó nagy, komoly megújítás a Millenium korában volt, ami elsősorban Ilsemann Keresztélyt és Räde Károly nevéhez fűződik.

A professzort a nyertes pályázók, illetve Vincze Attila, a Tájépítészek Szövetségének elnöke közösen elhívták az eredményhirdetést követő ünnepségre, ahol az első díjat nyert együttes vendégül látta az összes pályázót. Noha a fiatalabb korosztállyal már egyre kevesebb a kapcsolata, azért volt olyan, aki még Mőcsényi professzor kezei alatt tanulta a tájépítészeti szakmát. „Együtt lenni velük valami különleges öröm volt. Látni azt a sok fiatal, mosolygó, erőtől, alkotókedvtől duzzadó társaságot nagy élmény volt számomra. Jó kedélyűek, vidámak voltak, örültek annak, hogy lesz valami a Ligetből.”

Óriási ajándéknak tartja, hogy a 96. életévén túl is láthatja azt, mi lett abból, amit valamikor elképzelt. Büszke a tájépítész ifjúságra, alkotó együttesre, szerinte nem igen van jobb náluk a világon.

„Szabad véleményű társadalom vagyunk, és eltérőek az elképzelések, vélemények” – válaszolta arra kérdésre, hogy voltak-e kritikus visszajelzések is. De abban egységesek, hogy a Liget leromlott állapotban van, valamilyen módon az eredeti koncepciónak, vagy pedig a millennium körüli elképzeléseknek megfelelően újra életképessé, széppé, vidámmá, kedveltté kell tenni.

A Garten Studio nyertes pályázatát világszínvonalúnak tartja. Noha formai értelemben az akkori terek,  rendeltetések és funkciók nem viszonyíthatók egyértelműen a 200 évvel későbbiekhez, a csapatnak kellő alázattal sikerült visszanyúlniuk Heinrich Nebbien szellemiségéhez. Elmondása szerint a Városliget csak úgy újítható meg, ha sikerül olyan funkciókat találni, amelyek magában hordozzák a fenntartás színvonalas lehetőségét, és azt a szolgálatot, hogy a város lakossága örömmel látogassa a parkot, ott jól érezze magát. Nem a forma a leglényegesebb, hanem a funkció és annak szolgálata, tájképi kert formában.

A ligetért aktívan aggódók számára is volt üzenete Mőcsényi professzonak. Szerinte kifogásolni azt, hogy a Városligetbe múzeumok kerülnek, azt sok mindenki joggal megteheti, de nyomatékosan emlékeztet mindenkit arra, hogy a Városliget pusztulóban van. Megérett arra, hogy valamilyen új gondolat érvényesítése mellet a park hazai és nemzetközi szinten váljék ismét értékké, keresetté és látogatottá. 

Véleménye szerint a tiltakozásokba fektetett energiát inkább arra kellene fordítani, hogy találjanak ki valami olyasmit, amivel a másik hasonló értékű budapesti nagy parkot, a Népligetet is újra élővé lehetne tenni. Hogyha ezt meg tudnák tenni, az utókor valószínűleg nagyobb megbecsüléssel gondolna rájuk, mint arra a tevékenységükre, amellyel a sajátos módjukon a Városligetet menteni akarják.