Tegnap elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a Városligeti Építési Szabályzatának (VÉSZ) módosítását, amelynek kapcsán csak úgy repkedtek a jelzők: „tovább szürkül a liget”,  „elvurstlizálódik a park” stb. Szerencsére szó sincs ilyen drasztikus dolgokról, pusztán csak arról, hogy Európa egyik első közparkját csak úgy lehet megújítani, ha annak szabályozását a lehető legkörültekintőbben meghatározzák. Ez történt tegnap is. 

Fontos már az elején leszögezni, hogy a Liget Budapest Projekt megvalósulásával a Városliget zöldterületi aránya az eddigi 60 százalékról minimum 65 százalékra fog nőni. Ez egy kötelező vállalás, amiből nem lehet és nem fognak engedni, ezt tartalmazza a park rehabilitációs pályázat győztes terve is.  

Ebbe a növekedésbe eddig sem számítottak bele az épületek tetején esetlegesen tervezett zöldtetők, de a Városligeti tó vízfelülete sem, hiszen azok – nagyon helyesen – nem számolhatóak el teljes értékű zöldfelületként. Összefoglalva tehát a 65 százalékos arány kizárólag teljes értékű zöldfelület növekményből fog összeállni. Ha lesz is növényzet az épületeken – mint pl. a tervpályázaton nyertes Néprajzi Múzeum „dombján” - az plusz zöldként fog megjelenni. 

A tudósítások számára kisebb hírértékkel bírt, de annál fontosabb, hogy a tegnapi VÉSZ módosításban jelentősen csökkentek az építési területek a korábbiakhoz képest. 

Mivel az Építészeti és a Fotográfiai Múzeum kockái kikerültek a projektből, így az 56-osok terén csak az új Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház kap helyet, ami azt jelenti, hogy itt az építési terület a kétharmadára csökken. 

Mintegy 20 százalékot fogyott az Új Nemzeti Galéria is, hiszen a Ludwig Múzeum marad a jelenlegi helyén. Fontos szabályozási elem még, hogy az új épületek vonatkozásában már nem megengedett a 40 méter magas építészeti jel használata, a maximum a 25 méter magas párkánymagasság. 

A tegnapi VÉSZ módosítás kiterjesztette a kiskereskedelmi tevékenység lehetőségét parkban, legfeljebb 5 darab, maximum 80 négyzetméteres egység erejéig. Itt fontos megjegyezni, hogy kiskereskedelmi tevékenység eddig is jelen volt a Ligetben, például a népszerű Kertem, Pántlika, Robinson, vagy az Állatkerti körúton 13 darab kevésbé esztétikus, de annál elrettentőbb bódésor formájában. Ez utóbbiakat mindenki örömére az év elején elbontották és helyükre várhatóan még az idén új, Feszl Frigyes tervei alapján készülő pavilonok kerülnek. Ezekben jellemzően kávézók, fagyizók és minőségi (nem az évtizedekig megszokott rettenetes ám annál drágább gagyit árusító) ajándékboltok lesznek. A VÉSZ egyébként 8 darab illemhely létesítését is előírja, ami jelenleg óriási hiányosság a parkban. 

Összefoglalva tehát eddig is volt kiskereskedelem a ligetben, ezután is lesz, csak nem véletlenszerűen kialakult formában, hanem világos keretek között. Az új árusító helyeknek küllemükben a tájépítészeti koncepcióhoz  kötelezően illeszkedniük kell. 

A városligeti rendezvényeket, ahogy eddig is, ezután is szigorú szabályozás fogja keretek közé szorítani, többek között előírva az események közötti kötelező pihenési időt a növényzetnek, de a karbantartásra is már az idén a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb forrás, 400 millió forint fog rendelkezésre állni.