A FŐKERT Nonprofit Zrt idős fa ápolási programot indít a Liget Budapest Projekt keretében Városliget Zrt. megbízásából, amelynek köszönhetően csak idén több mint 50 idős fa ápolását végzik el. A programban elsőként az Olof Palme Ház híres, 100 év körüli nyugati ostorfáját kezelték idén tavasszal, majd augusztusban a Városligeten belüli főbb közlekedési utak, frekventált területek melletti idős fák ápolásával folytatják a munkát a FŐKERT Nonprofit Zrt. kertész szakemberei.

A kor előrehaladtával a fáknak is szükségük van gondoskodásra annak érdekében, hogy egészséges öregkorra számíthassanak. A Városligetben lévő idős faállomány állapota mára oly mértékben leromlott, hogy egyes fák jelentős környezeti kockázatot rejtenek, vagy akár balestveszélyesek  is lehetnek. A Városliget Zrt. idős fa mentési programjának célja, hogy a fákon és közvetlen környezetükben végzett beavatkozásokkal javítsák a fák általános állapotát, a meglévő betegségek hatásait enyhítsék, az egészségi állapotuk leromlását lassítsák, egyúttal megőrizzék életerejüket.  A kezelések során megkülönböztetett figyelmet fordítanak majd a fák megfelelő statikai állapotának kialakítására annak érdekében,  hogy azok a beavatkozásokat követően ne jelentsenek veszélyt az alattuk közlekedő emberekre, állatokra, járművekre.

A fák szakszerű ápolása és kockázati tényezők csökkentése csak úgy lehetséges, ha időben felismerik a problémákat. Fontos kiemelni, hogy a szakemberek csak olyan mértékű beavatkozást végeznek, amely elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy ezek az egyedek minél tovább állományban tarthatóak legyenek.  Annak meghatározása, hogy egy fa milyen beavatkozást igényel, komoly hozzáértést követel, amelyre garancia a FŐKERT Nonprofit Zrt. mintegy 150 éves– és szakembereinek több évtizedes gyakorlati tapasztalata.

Fa ápolás

Az idős fa ápolási munkákat minden esetben egy részletes favizsgálat előzi meg.

A favizsgálat célja a növény és közvetlen környezetének figyelembevételével a fa fizikai és élettani tulajdonságainak leírása, a lehetséges veszélyforrások felderítése és minél részletesebb kivizsgálása, mely  többszintű eljárás.

A fák első állapot meghatározása a fakataszteri bejárásokon történik. Ez a módszer elsősorban a fa egyes szerveinek vizsgálatát, áttekintését jelenti, amely lényegében egy általános állapotvizsgálat.

 Abban az esetben, amikor a fakataszteri ellenőrzéskor nem állapítható meg egyértelműen a fa egészségi állapota, akkor további részletes vizsgálatot is végeznek a szakemberek.

A FŐKERT Nonprofit Zrt. által alkalmazott vizsgálati módszer nemzetközileg elfogadott, évtizedek óta fadiagnosztikával foglalkozó szakértők, szakmai szervezetek eljárásai alapján kidolgozott és tesztelt módszer. A favizsgálat összetett folyamat, egyes elemei egymásra épülnek; a vizsgálat addig folyik, amíg egyértelmű eredmény nem születik.  Az ilyen jellegű vizsgálatokat azok a szakembereink végzik, akik legalább 5 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek e téren, ismerik a fa habitusát, és környezetét, ezáltal „jól olvasnak a fából a fáról”.    

Idős fák a Ligetben

A kertész szakmában 100 cm törzsátmérő felett szoktak idős fákról beszélni, ez a városligeti faállomány nagyjából 3,5%-ára igaz. A Városligetben található legöregebb platánokat 1818 és 1830 között telepítették át  József nádor híres, alcsúti arborétumából, Henrich Nebbien tervei alapján.

Ezek között vannak 200 cm törzsátmérő feletti platánok, melyek legalább 150 éves egyedek. Vannak köztük értékes és különleges fajok mint pl. Platanus × hispanica 'Suttneri'

Räde Károly kertészeti igazgató működése alatt (1912–1932) számos dendrológiai ritkasággal gyarapodott a Városliget, a növényállomány gyarapításában elsődleges szempont volt a fajgazdagság növelése. Ezek a ritkaságok ma már több mint száz évesek. Néhány, Räde kezdeményezésére telepített faj/fajta: a szomorú bükk, a kanadai vasfa, az amerikai feketedió, a tulipánfák, és a díszalmák.

Zöld a Liget Budapest Projektben

A Liget Budapest Projekt részeként, a városligeti parkrehabilitáció nyomán – melynek az idős, értékes fák megmentése is célja - 60%-ról 65%-ra emelkedik a zöldfelületek aránya. Egészségesebb lesz a faállomány, és jelentősen növekedni fog a Városliget biológiai értéke is. A fejlesztés már nagyon váratott magára: a FŐKERT Nonprofit Zrt. felmérése szerint a városligeti fák   85 % ápolásra szorul,  körülbelül 10 % pedig egyenesen balesetveszélyes.

A Liget Budapest Projekt keretében 2018-ra megépül az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Szabolcs utcai egykori kórház területén. A Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 30.000 négyzetméteren világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A központ köré egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres parkot is kialakítanak.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően tavaly elbontották a Városligetet évtizedeken keresztül elcsúfító, lepusztult bódékat. Ezek helyére már az idén új, a Liget hagyományaihoz méltó pavilonépületek kerülnek Feszl Frigyes eredeti,  1860-ban készült tervei alapján. A munkálatok már megkezdődtek, az új épületeket várhatóan  novemberben birtokba veheti a közönség. 

A fejlesztéssel a megújuló parkhoz illeszkedő formában őrzi meg a projekt a gasztronómiai-kereskedelmi funkciót a Ligetben, ezért az új pavilonok a park hagyományaihoz illeszkedő külső megjelenéssel, de a jelenkori elvárásoknak megfelelő belső kialakítással épülnek majd fel. A három új pavilonban egy hangulatos kávézó-cukrászda, egy art-shop ajándékbolt, illetve egy szabadidős kellékeket (piknikfelszerelések, szabadtéri játékok, esernyők stb.) árusító bolt kap helyet.  Mindezekkel párhuzamosan megújul a terület mellett álló, most vendéglátóipari-egységként, egykor BSZKRT (A BKV elődje) épületeként üzemelő létesítmény is. 

A Liget Budapest Projekt több éves előkészítési szakasza idén tavasszal, a Néprajzi Múzeum és a városligeti parkrehabilitációs tájépítészeti tervpályázat elbírálásával lezárult, azóta elkezdődött a Magyar Műszaki Közlekedési Múzeum, valamint a használaton kívüli volt, romos Hungexpo-épületek bontása. A régi, lepusztult bódék elbontása és az  új pavilonok építése a Városliget átfogó megújításának egyik szimbolikus lépése.  

A Liget Projektnek köszönhetően a Városliget minden eleme megújul 2019-re. Az eddigi 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete, az évtizedek óta elhanyagolt növényállományt rehabilitálják, e mellett radikálisan csökken az autóforgalom, és mindezzel párhuzamosan megtörténik a már több mint száz éve itt lévő épületek felújítása, bővítése és  új kulturális intézmények létrehozása.

Ilyen volt:

Az azbeszt egészen a kétezres évek elejéig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag és sokrétűen alkalmazott építőanyag volt a hazai építőiparban, így az gyakorlatilag valamennyi magyarországi épület bontásánál egy vizsgálandó és kezelendő probléma. Szabó Rebeka és a Greenpeace ugyanakkor eddig soha, egyetlen más bontási munkaterületen nem tartották fontosnak, hogy hangot adjanak az azbeszt jelenléte iránti aggodalmuknak, kizárólag a Városligetben tiltakoznak. Tekintve, hogy az elmúlt években, sőt évtizedekben a magyar Greenpeace békében együtt élt az azbeszt-problémával, azzal kapcsolatosan az ez idő alatt elvégzett sokezernyi épületbontás egyikénél sem jelent meg, s Szabó Rebeka sem fogalmazta meg eddig egyetlen zuglói bontás esetében sem azbesztügyi aggodalmait, teljesen nyilvánvaló, hogy mostani fellépésük politikai motivációjú hisztériakeltés, amely nélkülöz bármely szakmai megalapozottságot. A lepusztult állapotú Hungexpo irodaházak szakszerűen végzett bontásának valós tényei a következőek. 

A Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben 2016. 07.16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A műszaki ellenőr az építési naplóban ezt rögzítette, illetve engedélyt adott a nem szennyezett területen a munkavégzés folytatására. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Fontosnak tartjuk a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökének bevonásával végeztetjük a további vizsgálatokat. 

A bontási területen jelenleg a Városliget Zrt. megbízásából és a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megbízásából is mintavételezés folyik, amely minták kiértékelése a jövő hét közepére várható. Szeretnénk megerősíteni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira. A bontási területen elkerített azbesztcement törmeléket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az alábbiak szerint írja le. 

 „Az építőiparban kétféle azbesztterméket különböztetnek meg: az erős kötésű (rendszerint 1 t/m³-nél nagyobb térfogattömegű) és a gyenge kötésű (1 t/m³-nél kisebb térfogattömegű) azbesztet tartalmazó termékeket. Az első termékcsoportnál általában az ún. azbesztcement termékekről van szó. Az azbesztcementet, ismertebb nevén az eternitet Johann Hatschek találta fel, ill. dolgozta ki a XX. első évtizedében Vöcklabruckban. Az eljárás során kb. 90% cementet 10% azbeszttel kevertek és nedves eljárással formába sajtoltak. A cement jól megkötötte az azbesztszálakat és beépített állapotban ezekről az azbeszt-termékekről nem szabadulhatott fel veszélyes mennyiségű azbesztszál.”

A Liget Projekttel szembeni szkeptikusoktól gyakran elhangzó érv, hogy a közvélemény kutatások alapján a budapestiek többsége ellenzi a Városligetet megújító terveket. A laikus szemlélő számára az eredmények valóban ezt a benyomást kelthetik, azonban érdemes látni, hogy a szóban forgó kutatásokban a megkérdezettek leegyszerűsítő kérdésekre válaszoltak általánosságban, a projekt részleteinek figyelembe vétele nélkül. 

Ezért is bízta meg a Városliget Zrt. az Ipsos-t, hogy a budapestiek, illetve a Városligetet aktívan használók körében egy olyan, magas mintavételezésű, reprezentatív felmérést készítsen, amelyen a megkérdezettek a tervek ismertetése után mondhatják el a véleményüket. Április 9. és május 15. között a budapesti minta alapján 600 fő, illetve a városligeti minta alapján 800 fő vett részt egy több mint fél órás interjún, ahol a tervezett zöldfelületi fejlesztésektől kezdve a parfunkciók bővítésén át  a megújuló intézményekig mondhattak ítéletet a Liget Budapest terveiről. 

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett Városliget használók 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Az is kiderült, hogy a budapestiek az itt lévő intézményekkel együtt szeretik a parkot, 75 százalékuk szerint a fővárosban a legszélesebb intézménykínálatot nyújtja a Városliget, gondoljunk csak az Állatkertre, a Szépművészeti vagy a Közlekedési Múzeumra. Az Ipsos felmérésből az is megtudható, hogy a Liget Projektről tudók többsége szerint pozitív hatással lesz a fejlesztés a városrészre  és az is, hogy a budapesti válaszadók 75 százaléka támogatja a projekt egyik legfontosabb elemét, azt, hogy radikálisan csökkenjen az autóforgalom a parkban, különös tekintettel a Kós Károly sétány lezárására.  

A megkérdezettek zöme örül neki, hogy megújuljanak a játszóterek és a sportterületek is, de azt is fontosnak tartják, hogy nagyobb legyen a tisztaság, több illemhely és szemetes is legyen a parkban. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók csaknem 100 százaléka szerint fel kell újítani a régi épületeket, de a Ligetbe látogatók 70 százaléka szerint a Városligetbe jól illenek  a színvonalas, kortárs épületek is. 

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló parkfunkciókra vonatkozó újítások közül a megkérdezettek a park akadálymentesítését, a ligeten belüli környezetbarát közlekedés lehetőségét és a feleslegesen lebetonozott felületek visszaparkosítását gondolták a legfontosabbnak, de a sporteszközök bérlésének lehetősége, a kivilágított futókör kialakítása, bicikliút, rózsakert létesítése is előkelő helyen szerepel a parkot használók kívánság listáján.