A Hungexpo területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira

Az azbeszt egészen a kétezres évek elejéig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag és sokrétűen alkalmazott építőanyag volt a hazai építőiparban, így az gyakorlatilag valamennyi magyarországi épület bontásánál egy vizsgálandó és kezelendő probléma. Szabó Rebeka és a Greenpeace ugyanakkor eddig soha, egyetlen más bontási munkaterületen nem tartották fontosnak, hogy hangot adjanak az azbeszt jelenléte iránti aggodalmuknak, kizárólag a Városligetben tiltakoznak. Tekintve, hogy az elmúlt években, sőt évtizedekben a magyar Greenpeace békében együtt élt az azbeszt-problémával, azzal kapcsolatosan az ez idő alatt elvégzett sokezernyi épületbontás egyikénél sem jelent meg, s Szabó Rebeka sem fogalmazta meg eddig egyetlen zuglói bontás esetében sem azbesztügyi aggodalmait, teljesen nyilvánvaló, hogy mostani fellépésük politikai motivációjú hisztériakeltés, amely nélkülöz bármely szakmai megalapozottságot. A lepusztult állapotú Hungexpo irodaházak szakszerűen végzett bontásának valós tényei a következőek. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben 2016. 07.16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A műszaki ellenőr az építési naplóban ezt rögzítette, illetve engedélyt adott a nem szennyezett területen a munkavégzés folytatására. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Fontosnak tartjuk a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökének bevonásával végeztetjük a további vizsgálatokat. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A bontási területen jelenleg a Városliget Zrt. megbízásából és a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megbízásából is mintavételezés folyik, amely minták kiértékelése a jövő hét közepére várható. Szeretnénk megerősíteni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira. A bontási területen elkerített azbesztcement törmeléket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az alábbiak szerint írja le. 

 „Az építőiparban kétféle azbesztterméket különböztetnek meg: az erős kötésű (rendszerint 1 t/m³-nél nagyobb térfogattömegű) és a gyenge kötésű (1 t/m³-nél kisebb térfogattömegű) azbesztet tartalmazó termékeket. Az első termékcsoportnál általában az ún. azbesztcement termékekről van szó. Az azbesztcementet, ismertebb nevén az eternitet Johann Hatschek találta fel, ill. dolgozta ki a XX. első évtizedében Vöcklabruckban. Az eljárás során kb. 90% cementet 10% azbeszttel kevertek és nedves eljárással formába sajtoltak. A cement jól megkötötte az azbesztszálakat és beépített állapotban ezekről az azbeszt-termékekről nem szabadulhatott fel veszélyes mennyiségű azbesztszál.”

A Városliget használóinak több mint kétharmada támogatja a Liget Projektet

A Liget Projekttel szembeni szkeptikusoktól gyakran elhangzó érv, hogy a közvélemény kutatások alapján a budapestiek többsége ellenzi a Városligetet megújító terveket. A laikus szemlélő számára az eredmények valóban ezt a benyomást kelthetik, azonban érdemes látni, hogy a szóban forgó kutatásokban a megkérdezettek leegyszerűsítő kérdésekre válaszoltak általánosságban, a projekt részleteinek figyelembe vétele nélkül. 

Ezért is bízta meg a Városliget Zrt. az Ipsos-t, hogy a budapestiek, illetve a Városligetet aktívan használók körében egy olyan, magas mintavételezésű, reprezentatív felmérést készítsen, amelyen a megkérdezettek a tervek ismertetése után mondhatják el a véleményüket. Április 9. és május 15. között a budapesti minta alapján 600 fő, illetve a városligeti minta alapján 800 fő vett részt egy több mint fél órás interjún, ahol a tervezett zöldfelületi fejlesztésektől kezdve a parfunkciók bővítésén át  a megújuló intézményekig mondhattak ítéletet a Liget Budapest terveiről. 

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett Városliget használók 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

Az is kiderült, hogy a budapestiek az itt lévő intézményekkel együtt szeretik a parkot, 75 százalékuk szerint a fővárosban a legszélesebb intézménykínálatot nyújtja a Városliget, gondoljunk csak az Állatkertre, a Szépművészeti vagy a Közlekedési Múzeumra. Az Ipsos felmérésből az is megtudható, hogy a Liget Projektről tudók többsége szerint pozitív hatással lesz a fejlesztés a városrészre  és az is, hogy a budapesti válaszadók 75 százaléka támogatja a projekt egyik legfontosabb elemét, azt, hogy radikálisan csökkenjen az autóforgalom a parkban, különös tekintettel a Kós Károly sétány lezárására.  

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

A megkérdezettek zöme örül neki, hogy megújuljanak a játszóterek és a sportterületek is, de azt is fontosnak tartják, hogy nagyobb legyen a tisztaság, több illemhely és szemetes is legyen a parkban. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók csaknem 100 százaléka szerint fel kell újítani a régi épületeket, de a Ligetbe látogatók 70 százaléka szerint a Városligetbe jól illenek  a színvonalas, kortárs épületek is. 

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló parkfunkciókra vonatkozó újítások közül a megkérdezettek a park akadálymentesítését, a ligeten belüli környezetbarát közlekedés lehetőségét és a feleslegesen lebetonozott felületek visszaparkosítását gondolták a legfontosabbnak, de a sporteszközök bérlésének lehetősége, a kivilágított futókör kialakítása, bicikliút, rózsakert létesítése is előkelő helyen szerepel a parkot használók kívánság listáján.

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

Újra levegőben az AN-2-es

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum AN-2

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett "100 éves a magyar motoros repülés" című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került.

Tízezer négyzetmétert kap vissza a Liget az egykori Hungexpo terület rendezésével

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

A Liget Budapest Projekt egyik alapvető célja, hogy a Városligetben feleslegesen leburkolt, illetve elkerített területeket újjávarázsolva és parkosítva visszaadja a közönségnek. Ennek köszönhetően a Hungexpo irodáknál évtizedek óta indokolatlanul elzárt, 10 000 négyzetméteres parkfelületet is újra birtokba vehetik a Városligetet használók, természetesen gyönyörűen megújítva. 

Az elhagyatott irodaházak helyén ugye 2018-ra felépül a Magyar Zene Háza, amely jóval kisebb lesz, mint a ma ott látható, bántóan lepusztult romok által elfoglalt terület. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által megálmodott különleges épületben egy zenei „csodák palotájához” hasonló közösségi- és kiállító tér jön létre.  

De, hogyan lehetséges zöldfelületek bővítése? 

A volt Hungexpo bekerített területe ma részben beépített. Jelenleg kilenc, használaton kívüli épület: iroda- és raktárépületek, kiszolgáló létesítmények, burkolt parkoló és belső utak, illetve vendéglátó-ipari egység és kerthelyisége található rajta. Ezeket az épületeket fogják elbontani a Liget Budapest Projekt részeként, aminek köszönhetően közel 10 000 négyzetméter területet használhatnak ismét a Városliget látogatói. A terület körülbelül háromnegyed része a park zöldfelületét növeli majd, egynegyede pedig a világhírű a leendő Magyar Zene Háza épületének ad helyet. 

Fontos tény, hogy a bontási és építési munkálatok nem járnak majd további fakivágásokkal a területen.

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Liget Budapest Projekt Magyar Zene Háza

Ipsos: a Városliget használóinak kétharmada támogatja a Liget Projekt célkitűzéseit

Az elmúlt időszakban két közvélemény kutatás is napvilágot látott a Városliget megújításával kapcsolatban, amelyekből első olvasatra az derülhet ki, hogy a budapestiek nem feltétlenül értenek egyet a park rendbetételével és annak módjával. Érdemes azonban egy picit mélyebbre ásni. Ami közös ezekben a felmérésekben, hogy a kérdések nem veszik figyelembe a Liget Budapest projekt tartalmi elemeit, leegyszerűsítőek és sugallóak, így a válaszadók gyakorlatilag nem a projekt elképzeléseiről döntenek. 

Jó példa erre az Ipsos Zrt. ezév januári mérése, amelyre a mai napig sokan hivatkoznak. 

„A VÁROSLIGETBEN NE LÉTESÍTSENEK ÚJ ÉPÍTMÉNYEKET, KIZÁRÓLAG A MEGLÉVŐ LEROMLOTT ZÖLDFELÜLETEKET, JÁTSZÓTEREKET, SPORTTERÜLETEKET, SÉTÁNYOKAT ÚJÍTSÁK FEL”  

Ezzel az állítással, ha válaszadó nincs tisztában a projekt alapvető elemeivel, könnyű egyetérteni. Azonban látni kell, hogy a Városligetben új építmény egyedül a Néprajzi Múzeum és a Városligeti Színház lesz, de azok is az 56-osok terén zsúfolt, lebetonozott parkolók helyén jönnek létre. A Nemzeti Galéria, a Zene Háza, illetve a Közlekedési Múzeum új intézményei pedig a már meglévő, lepusztult, romos épületek helyére kerülnek. Tehát a park zöldfelülete nem csorbul, sőt, a feleslegesen lebetonozott területek feltörésével és nyertes tájépítészeti koncepció megvalósításával bővül és fenntartható módon megújul a park zöldfelülete. Ha úgy szólt volna a kérdés, hogy  

„A VÁROSLIGETBEN ÚJ ÉPÍTMÉNYEK CSAK A MEGLÉVŐ ROMOS, LEPUSZTULT ÉPÜLETEK, VAGY LEBETONOZOTT PARKOLÓK HELYÉRE KERÜLJENEK, ÉS EZEK MELETT A MEGLÉVŐ LEROMLOTT ZÖLDFELÜLETEKET, JÁTSZÓTEREKET, SPORTTERÜLETEKET, SÉTÁNYOKAT ÚJÍTSÁK FEL„ 

minden bizonnyal a többség egyetértett volna vele. És ugye erről szól a Liget Projekt.

Alátámasztja mindezt a Városliget Zrt. megbízásából készített friss, szintén az Ipsos által jegyzett kutatás, amelyen arra voltunk kíváncsiak, hogy akkor mit gondolnak az alanyok a Városliget megújításáról, ha egy személyes interjú során bemutatják nekik terveket is. A reprezentatív felmérés eredményei szerint a megkérdezettek 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Ezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a budapestiek minél többet tudnak a Városligetet megújító Liget Budapest projektről, annál inkább támogatják azt.