Remény az idős fáknak

A FŐKERT Nonprofit Zrt idős fa ápolási programot indít a Liget Budapest Projekt keretében Városliget Zrt. megbízásából, amelynek köszönhetően csak idén több mint 50 idős fa ápolását végzik el. A programban elsőként az Olof Palme Ház híres, 100 év körüli nyugati ostorfáját kezelték idén tavasszal, majd augusztusban a Városligeten belüli főbb közlekedési utak, frekventált területek melletti idős fák ápolásával folytatják a munkát a FŐKERT Nonprofit Zrt. kertész szakemberei.

A kor előrehaladtával a fáknak is szükségük van gondoskodásra annak érdekében, hogy egészséges öregkorra számíthassanak. A Városligetben lévő idős faállomány állapota mára oly mértékben leromlott, hogy egyes fák jelentős környezeti kockázatot rejtenek, vagy akár balestveszélyesek  is lehetnek. A Városliget Zrt. idős fa mentési programjának célja, hogy a fákon és közvetlen környezetükben végzett beavatkozásokkal javítsák a fák általános állapotát, a meglévő betegségek hatásait enyhítsék, az egészségi állapotuk leromlását lassítsák, egyúttal megőrizzék életerejüket.  A kezelések során megkülönböztetett figyelmet fordítanak majd a fák megfelelő statikai állapotának kialakítására annak érdekében,  hogy azok a beavatkozásokat követően ne jelentsenek veszélyt az alattuk közlekedő emberekre, állatokra, járművekre.

A fák szakszerű ápolása és kockázati tényezők csökkentése csak úgy lehetséges, ha időben felismerik a problémákat. Fontos kiemelni, hogy a szakemberek csak olyan mértékű beavatkozást végeznek, amely elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy ezek az egyedek minél tovább állományban tarthatóak legyenek.  Annak meghatározása, hogy egy fa milyen beavatkozást igényel, komoly hozzáértést követel, amelyre garancia a FŐKERT Nonprofit Zrt. mintegy 150 éves– és szakembereinek több évtizedes gyakorlati tapasztalata.

Fa ápolás

Az idős fa ápolási munkákat minden esetben egy részletes favizsgálat előzi meg.

A favizsgálat célja a növény és közvetlen környezetének figyelembevételével a fa fizikai és élettani tulajdonságainak leírása, a lehetséges veszélyforrások felderítése és minél részletesebb kivizsgálása, mely  többszintű eljárás.

A fák első állapot meghatározása a fakataszteri bejárásokon történik. Ez a módszer elsősorban a fa egyes szerveinek vizsgálatát, áttekintését jelenti, amely lényegében egy általános állapotvizsgálat.

 Abban az esetben, amikor a fakataszteri ellenőrzéskor nem állapítható meg egyértelműen a fa egészségi állapota, akkor további részletes vizsgálatot is végeznek a szakemberek.

A FŐKERT Nonprofit Zrt. által alkalmazott vizsgálati módszer nemzetközileg elfogadott, évtizedek óta fadiagnosztikával foglalkozó szakértők, szakmai szervezetek eljárásai alapján kidolgozott és tesztelt módszer. A favizsgálat összetett folyamat, egyes elemei egymásra épülnek; a vizsgálat addig folyik, amíg egyértelmű eredmény nem születik.  Az ilyen jellegű vizsgálatokat azok a szakembereink végzik, akik legalább 5 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek e téren, ismerik a fa habitusát, és környezetét, ezáltal „jól olvasnak a fából a fáról”.    

Idős fák a Ligetben

A kertész szakmában 100 cm törzsátmérő felett szoktak idős fákról beszélni, ez a városligeti faállomány nagyjából 3,5%-ára igaz. A Városligetben található legöregebb platánokat 1818 és 1830 között telepítették át  József nádor híres, alcsúti arborétumából, Henrich Nebbien tervei alapján.

Ezek között vannak 200 cm törzsátmérő feletti platánok, melyek legalább 150 éves egyedek. Vannak köztük értékes és különleges fajok mint pl. Platanus × hispanica 'Suttneri'

Räde Károly kertészeti igazgató működése alatt (1912–1932) számos dendrológiai ritkasággal gyarapodott a Városliget, a növényállomány gyarapításában elsődleges szempont volt a fajgazdagság növelése. Ezek a ritkaságok ma már több mint száz évesek. Néhány, Räde kezdeményezésére telepített faj/fajta: a szomorú bükk, a kanadai vasfa, az amerikai feketedió, a tulipánfák, és a díszalmák.

Zöld a Liget Budapest Projektben

A Liget Budapest Projekt részeként, a városligeti parkrehabilitáció nyomán – melynek az idős, értékes fák megmentése is célja - 60%-ról 65%-ra emelkedik a zöldfelületek aránya. Egészségesebb lesz a faállomány, és jelentősen növekedni fog a Városliget biológiai értéke is. A fejlesztés már nagyon váratott magára: a FŐKERT Nonprofit Zrt. felmérése szerint a városligeti fák   85 % ápolásra szorul,  körülbelül 10 % pedig egyenesen balesetveszélyes.

Méltó gondoskodás a műtárgyakról

A Liget Budapest Projekt keretében 2018-ra megépül az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Szabolcs utcai egykori kórház területén. A Közép-Európában egyedülálló beruházás keretében összesen csaknem 30.000 négyzetméteren világszínvonalú műtárgyraktárak és restaurátor-műhelyek jönnek létre. A központ köré egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres parkot is kialakítanak.

Elkezdődtek az építkezések a Ligetben

Liget Projekt Pavilonok

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően tavaly elbontották a Városligetet évtizedeken keresztül elcsúfító, lepusztult bódékat. Ezek helyére már az idén új, a Liget hagyományaihoz méltó pavilonépületek kerülnek Feszl Frigyes eredeti,  1860-ban készült tervei alapján. A munkálatok már megkezdődtek, az új épületeket várhatóan  novemberben birtokba veheti a közönség. 

A fejlesztéssel a megújuló parkhoz illeszkedő formában őrzi meg a projekt a gasztronómiai-kereskedelmi funkciót a Ligetben, ezért az új pavilonok a park hagyományaihoz illeszkedő külső megjelenéssel, de a jelenkori elvárásoknak megfelelő belső kialakítással épülnek majd fel. A három új pavilonban egy hangulatos kávézó-cukrászda, egy art-shop ajándékbolt, illetve egy szabadidős kellékeket (piknikfelszerelések, szabadtéri játékok, esernyők stb.) árusító bolt kap helyet.  Mindezekkel párhuzamosan megújul a terület mellett álló, most vendéglátóipari-egységként, egykor BSZKRT (A BKV elődje) épületeként üzemelő létesítmény is. 

Liget Projekt Pavilonok

A Liget Budapest Projekt több éves előkészítési szakasza idén tavasszal, a Néprajzi Múzeum és a városligeti parkrehabilitációs tájépítészeti tervpályázat elbírálásával lezárult, azóta elkezdődött a Magyar Műszaki Közlekedési Múzeum, valamint a használaton kívüli volt, romos Hungexpo-épületek bontása. A régi, lepusztult bódék elbontása és az  új pavilonok építése a Városliget átfogó megújításának egyik szimbolikus lépése.  

Liget Projekt Pavilonok

A Liget Projektnek köszönhetően a Városliget minden eleme megújul 2019-re. Az eddigi 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete, az évtizedek óta elhanyagolt növényállományt rehabilitálják, e mellett radikálisan csökken az autóforgalom, és mindezzel párhuzamosan megtörténik a már több mint száz éve itt lévő épületek felújítása, bővítése és  új kulturális intézmények létrehozása.

Ilyen volt:

Liget Projekt Pavilonok

Liget Projekt Pavilonok

Liget Projekt Pavilonok

Akadálytalanul folytatódik a Liget Projekt

Sajnos a Városliget a mai, leromlott és elhanyagolt állapotában finoman szólva sem mondható akadálymentesnek, a rengeteg padka és szintkülönbség a burkolt útfelületek között bizony kellemetlen pillanatokat tud okozni a kerekesszékkel közlekedőknek, vagy a babakocsival kilátogató családoknak. Ezzel kapcsolatban számos lakossági megkeresés is érkezik a Városliget Zrt.-hez, például többen említik a park keleti sarkában található játszóteret, amelyet akadálymentesen csak a Damjanich utca felől lehet megközelíteni, nem kis fejfájást okozva az anyukáknak. 

A parkhasználók legnagyobb örömére azonban ez hamarosan megváltozik.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően ugyanis a teljes Városliget akadálymentes lesz.

Ennek érdekében már elindultak az érintett érdekképviseletekkel az egyeztetések, hogy a tervek teljes mértékben tartalmazzák a parkhasználók igényeit. A végleges akadálymentesítési koncepció várhatóan idén szeptemberben készül el, amelynek részleteiről természetesen beszámolunk majd. 

Végezetül egy programajánló a jó időhöz: a Vajdahunyad Vára előtti területen a Főkert szakemberei még júniusban teljesen újjávarázsolták a gyepszőnyeget, aminek a kötelező pihentetési ideje lejárt, így végre birtokba vehetik azt a parkhasználók. Érdemes hát összegyűjteni a családot, barátokat és egy hangulatos pikniket elkölteni a festői szépségű vár társaságában. 

Űrhajó a Városligetben

Tegnap tovább folytatódott a Közlekedési Múzeum műtárgyainak raktárba szállítása, a szakemberek felügyelete mellett ezúttal a Szent Jupát vitorláshajó és Farkas Bertalan, az első és egyelőre egyetlen magyar űrhajós űrrepülésének relikviája került új tárolási helyére.

Fa Nándor és Gál József átépített földkerülő vitorlása először 1994-ben kapott kiállítóhelyet a Petőfi Csarnokban, ahonnan 2001-ben került át a Közlekedési Múzeum főépületében kialakított új helyére. Fa Nándor és Gál József 1985. szeptember 26-án futottak ki Opatija kikötőjéből, majd 717 nappal később 12 ország érintésével, 1987. szeptember 22-én ugyanoda hajóztak vissza. 
A vitorláshajó merülése üresen 63 cm, teherrel 78 cm. 
Legnagyobb hossza 9,45 m, bordaszélessége 2,96 m.

Farkas Bertalan az első és egyelőre egyetlen magyar űrhajós űrrepülésének (1980. május 26 – június 3.) relikviája. A Farkas Bertalant és parancsnokát, Valerij Kubászovot a Földre visszajuttató űrkabin a leszállító ejtőernyővel.

A Földre való visszatéréshez az űrállomás fogadó személyzetét feljuttató Szojuz-35 (Szojuz 7K–T) űrhajó parancsnoki egységét használták. A parancsnoki egységben 1973-tól 1981-ig alkalmazott megoldás kétszemélyes volt. A pályára állás, az űrállomással való összekapcsolás és a leszállás idején az asztronauták mentő-szkafanderükben (űrruhában) foglaltak benne helyet. A légköri fékezéskor keletkező óriási súrlódási hő elleni védelemül hőszigeteléssel és hővédő pajzzsal látták el. Az űrkabin kismértékű siklóképességgel is rendelkezett, így leszálláskor még aerodinamikai úton módosítható volt a pálya.