Akadálytalanul folytatódik a Liget Projekt

Sajnos a Városliget a mai, leromlott és elhanyagolt állapotában finoman szólva sem mondható akadálymentesnek, a rengeteg padka és szintkülönbség a burkolt útfelületek között bizony kellemetlen pillanatokat tud okozni a kerekesszékkel közlekedőknek, vagy a babakocsival kilátogató családoknak. Ezzel kapcsolatban számos lakossági megkeresés is érkezik a Városliget Zrt.-hez, például többen említik a park keleti sarkában található játszóteret, amelyet akadálymentesen csak a Damjanich utca felől lehet megközelíteni, nem kis fejfájást okozva az anyukáknak. 

A parkhasználók legnagyobb örömére azonban ez hamarosan megváltozik.

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően ugyanis a teljes Városliget akadálymentes lesz.

Ennek érdekében már elindultak az érintett érdekképviseletekkel az egyeztetések, hogy a tervek teljes mértékben tartalmazzák a parkhasználók igényeit. A végleges akadálymentesítési koncepció várhatóan idén szeptemberben készül el, amelynek részleteiről természetesen beszámolunk majd. 

Végezetül egy programajánló a jó időhöz: a Vajdahunyad Vára előtti területen a Főkert szakemberei még júniusban teljesen újjávarázsolták a gyepszőnyeget, aminek a kötelező pihentetési ideje lejárt, így végre birtokba vehetik azt a parkhasználók. Érdemes hát összegyűjteni a családot, barátokat és egy hangulatos pikniket elkölteni a festői szépségű vár társaságában. 

Űrhajó a Városligetben

Tegnap tovább folytatódott a Közlekedési Múzeum műtárgyainak raktárba szállítása, a szakemberek felügyelete mellett ezúttal a Szent Jupát vitorláshajó és Farkas Bertalan, az első és egyelőre egyetlen magyar űrhajós űrrepülésének relikviája került új tárolási helyére.

Fa Nándor és Gál József átépített földkerülő vitorlása először 1994-ben kapott kiállítóhelyet a Petőfi Csarnokban, ahonnan 2001-ben került át a Közlekedési Múzeum főépületében kialakított új helyére. Fa Nándor és Gál József 1985. szeptember 26-án futottak ki Opatija kikötőjéből, majd 717 nappal később 12 ország érintésével, 1987. szeptember 22-én ugyanoda hajóztak vissza. 
A vitorláshajó merülése üresen 63 cm, teherrel 78 cm. 
Legnagyobb hossza 9,45 m, bordaszélessége 2,96 m.

Farkas Bertalan az első és egyelőre egyetlen magyar űrhajós űrrepülésének (1980. május 26 – június 3.) relikviája. A Farkas Bertalant és parancsnokát, Valerij Kubászovot a Földre visszajuttató űrkabin a leszállító ejtőernyővel.

A Földre való visszatéréshez az űrállomás fogadó személyzetét feljuttató Szojuz-35 (Szojuz 7K–T) űrhajó parancsnoki egységét használták. A parancsnoki egységben 1973-tól 1981-ig alkalmazott megoldás kétszemélyes volt. A pályára állás, az űrállomással való összekapcsolás és a leszállás idején az asztronauták mentő-szkafanderükben (űrruhában) foglaltak benne helyet. A légköri fékezéskor keletkező óriási súrlódási hő elleni védelemül hőszigeteléssel és hővédő pajzzsal látták el. Az űrkabin kismértékű siklóképességgel is rendelkezett, így leszálláskor még aerodinamikai úton módosítható volt a pálya.

A Hungexpo területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira

Az azbeszt egészen a kétezres évek elejéig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag és sokrétűen alkalmazott építőanyag volt a hazai építőiparban, így az gyakorlatilag valamennyi magyarországi épület bontásánál egy vizsgálandó és kezelendő probléma. Szabó Rebeka és a Greenpeace ugyanakkor eddig soha, egyetlen más bontási munkaterületen nem tartották fontosnak, hogy hangot adjanak az azbeszt jelenléte iránti aggodalmuknak, kizárólag a Városligetben tiltakoznak. Tekintve, hogy az elmúlt években, sőt évtizedekben a magyar Greenpeace békében együtt élt az azbeszt-problémával, azzal kapcsolatosan az ez idő alatt elvégzett sokezernyi épületbontás egyikénél sem jelent meg, s Szabó Rebeka sem fogalmazta meg eddig egyetlen zuglói bontás esetében sem azbesztügyi aggodalmait, teljesen nyilvánvaló, hogy mostani fellépésük politikai motivációjú hisztériakeltés, amely nélkülöz bármely szakmai megalapozottságot. A lepusztult állapotú Hungexpo irodaházak szakszerűen végzett bontásának valós tényei a következőek. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben 2016. 07.16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A műszaki ellenőr az építési naplóban ezt rögzítette, illetve engedélyt adott a nem szennyezett területen a munkavégzés folytatására. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Fontosnak tartjuk a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökének bevonásával végeztetjük a további vizsgálatokat. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A bontási területen jelenleg a Városliget Zrt. megbízásából és a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megbízásából is mintavételezés folyik, amely minták kiértékelése a jövő hét közepére várható. Szeretnénk megerősíteni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira. A bontási területen elkerített azbesztcement törmeléket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az alábbiak szerint írja le. 

 „Az építőiparban kétféle azbesztterméket különböztetnek meg: az erős kötésű (rendszerint 1 t/m³-nél nagyobb térfogattömegű) és a gyenge kötésű (1 t/m³-nél kisebb térfogattömegű) azbesztet tartalmazó termékeket. Az első termékcsoportnál általában az ún. azbesztcement termékekről van szó. Az azbesztcementet, ismertebb nevén az eternitet Johann Hatschek találta fel, ill. dolgozta ki a XX. első évtizedében Vöcklabruckban. Az eljárás során kb. 90% cementet 10% azbeszttel kevertek és nedves eljárással formába sajtoltak. A cement jól megkötötte az azbesztszálakat és beépített állapotban ezekről az azbeszt-termékekről nem szabadulhatott fel veszélyes mennyiségű azbesztszál.”

A Városliget használóinak több mint kétharmada támogatja a Liget Projektet

A Liget Projekttel szembeni szkeptikusoktól gyakran elhangzó érv, hogy a közvélemény kutatások alapján a budapestiek többsége ellenzi a Városligetet megújító terveket. A laikus szemlélő számára az eredmények valóban ezt a benyomást kelthetik, azonban érdemes látni, hogy a szóban forgó kutatásokban a megkérdezettek leegyszerűsítő kérdésekre válaszoltak általánosságban, a projekt részleteinek figyelembe vétele nélkül. 

Ezért is bízta meg a Városliget Zrt. az Ipsos-t, hogy a budapestiek, illetve a Városligetet aktívan használók körében egy olyan, magas mintavételezésű, reprezentatív felmérést készítsen, amelyen a megkérdezettek a tervek ismertetése után mondhatják el a véleményüket. Április 9. és május 15. között a budapesti minta alapján 600 fő, illetve a városligeti minta alapján 800 fő vett részt egy több mint fél órás interjún, ahol a tervezett zöldfelületi fejlesztésektől kezdve a parfunkciók bővítésén át  a megújuló intézményekig mondhattak ítéletet a Liget Budapest terveiről. 

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett Városliget használók 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

Az is kiderült, hogy a budapestiek az itt lévő intézményekkel együtt szeretik a parkot, 75 százalékuk szerint a fővárosban a legszélesebb intézménykínálatot nyújtja a Városliget, gondoljunk csak az Állatkertre, a Szépművészeti vagy a Közlekedési Múzeumra. Az Ipsos felmérésből az is megtudható, hogy a Liget Projektről tudók többsége szerint pozitív hatással lesz a fejlesztés a városrészre  és az is, hogy a budapesti válaszadók 75 százaléka támogatja a projekt egyik legfontosabb elemét, azt, hogy radikálisan csökkenjen az autóforgalom a parkban, különös tekintettel a Kós Károly sétány lezárására.  

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

A megkérdezettek zöme örül neki, hogy megújuljanak a játszóterek és a sportterületek is, de azt is fontosnak tartják, hogy nagyobb legyen a tisztaság, több illemhely és szemetes is legyen a parkban. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók csaknem 100 százaléka szerint fel kell újítani a régi épületeket, de a Ligetbe látogatók 70 százaléka szerint a Városligetbe jól illenek  a színvonalas, kortárs épületek is. 

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló parkfunkciókra vonatkozó újítások közül a megkérdezettek a park akadálymentesítését, a ligeten belüli környezetbarát közlekedés lehetőségét és a feleslegesen lebetonozott felületek visszaparkosítását gondolták a legfontosabbnak, de a sporteszközök bérlésének lehetősége, a kivilágított futókör kialakítása, bicikliút, rózsakert létesítése is előkelő helyen szerepel a parkot használók kívánság listáján.

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

Újra levegőben az AN-2-es

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum AN-2

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett "100 éves a magyar motoros repülés" című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került.