Jaj, de jó az, amit tiltanak! 

A Liget használati szokásainak és szabályainak derűs története

Ahogy a 19. század utolsó negyedében egyre gondozottabbá, parkjellegűvé vált az egykori

Városerdő, és rohamosan növekedett használóinak száma, megoldásra váró kérdésként merült

fel a telepített növényzet megvédése, mert gyakori volt a rongálás. Sokan úgy gondolták, hogy a fővárosi, közösségi tulajdonban lévő nyilvános parkban - mivel nincs tiltva -, bármit megtehetnek. A sétányokon virágot szedhetnek, a fákról gallyakat tördelhetnek, viselkedésükkel másokat zavarhatnak. Aktuálissá vált a park- és sétányhasználat korábban nem létező normáinak meghatározása.

Liget Budapest Projekt VárosligetAz 1860-as években készült, szatírikus újságrajzból kiderül, mivel is szegték meg leggyakrabban a látogatók a többség által elfogadott viselkedési normákat. Teljesen természetesnek tartották például a fák ágainak letördelését, és elterjedt szokás volt a száguldozás is árkon-bokron át, kocsival vagy lóháton (Bolond Miska, 1864, szerkesztett)

Építmények a Városligeti tavon

A jégvártól a szinkronúszó medencéig

Szebbnél szebb felvételek érkeznek ezekben a napokban a vizes vb városligeti helyszínéről, a tóban felépített szinkronúszó medencéről. Nem ez az első alkalom, amikor különleges építménynek ad helyet a Városligeti-tó. Elődeink már a 19. században rájöttek, hogy kiváló rendezvényhelyszín a könnyen megközelíthető, gyönyörő fekvésű vízfelület. Ráadásul télen is kiválóan használható, amikor mindenütt jég borítja.

Városliget Liget Budapest Projekt FINA 2017Az 1893-ban megrendezett, nagyszabású jégünnepély díszlete a tóra épített hatalmas jégvár volt. A Vasárnapi Újság tudósítása szerint a várkisasszony aranyos szánját több száz fős, középkori jelmezbe öltözött kíséret követte korcsolyázva (Jantyik Mátyás rajza, Vasárnapi Újság, 1893)

Az 1890-es évektől látványos jelmezes mulatságokat rendeztek a befagyott Városligeti-tó jegén. A jégünnepélyek forgatókönyve a következő volt: több száz egyleti tag közreműködésével, hóból, jégből díszleteket építettek, majd előadtak egy jégre komponált, nagyszabású, látványos mesét. Az egyleti tagok 1893-ban egy farsangi történetet adtak elő. A történet szerint a karnevál hercege kiszabadította a jégvárban raboskodó szíve hölgyét, Schönfeld Vilma kisasszonyt, majd az egybekelést nagyszabású báli forgataggal ünnepelték.

A Liget legszebb szobrai - 2. rész

A Liget legszebb szobrai - 1. rész

Anonymustól Szent Kristófig

Sokan nem is tudják, hogy az ország egyik leggazdagabb köztéri szoborparkjának ad otthont a Városliget. Főbejáratánál a Millenniumi emlékmű méltóságteljes szoboregyüttese fogadja a látogatókat. Beljebb, a sétányokon pedig különböző korokból származó, változatos témájú alkotások sorakoznak. Virtuális sétán első részében az 1. világháború előtt készült városligeti szobrok közül azokat mutatjuk be felavatásuk időrendjében, melyek napjainkban is láthatók.

1832 A Városliget tervezője, Nebbien Henrik az 1810-es években a park fái között a nemzet nagyjainak emlékszobrait szerette volna elhelyezni. Kisfaludy Károly halála után a költő barátai 1832-ben gyűjtést szerveztek, hogy felállítsák a leendő nemzeti pantheon első emlékművét. A Kisfaludy szobrot végül nem a ligeti tó egyik szigetén, hanem a Nemzeti Múzeum kertjében helyezték el.

Városliget Liget Budapest ProjektA legelső városligeti szoborterv ugyan nem valósult meg, de el tudjuk képzelni, milyen lett volna, mert a közadakozás népszerűsítésére több fantáziakép is készült (a nagyobb képen ismeretlen művész korabeli fantáziafestménye, jobbra fenn pedig Hofmann rézmetszete a szobortervről, Aurora folyóirat, 1832)

A Városliget tájépítészeti megújításának tervei

A Liget Projekt tájépítészeti terveinek elkészítésére kiírt pályázatot 2016-ban a Garten Studio nyerte meg. Nem sokkal később el is kezdődött a tervezőmunka. Hol tart most, milyenek lesznek a Városliget megújuló zöldfelületei és a park létesítményei? Erről kérdeztük a pályázat után egy évvel Szloszjár Györgyöt, a Garten Studio vezetőjét

Mit tart tervük legfőbb erényének?

Talán azt, hogy Nebbien Henrik kétszáz évvel ezelőtti, eredeti koncepciójának helyreállítása mellett tettük le a voksunkat. Ez egy érett tájképi kompozíció volt, s ahol lehet ennek a térszerkezetéhez, arányaihoz térünk vissza.

A kiírásban is eleve fontos szerepet kapott a kert történetisége.

Igen, de azt hiszem, a Nebbien-féle koncepciót a mi tervünk hozta vissza legkarakteresebben. Tudomásul véve persze, hogy azóta a területből jelentős részeket lecsatoltak. A vasúthoz, az Állatkerthez, a Hősök teréhez, a Kós Károly sétányhoz, a múzeumokhoz. Mégis, ha valaki a tervünkre ránéz, nem egy fragmentált koncepciót lát, hanem egy átfogó tájépítészeti szemléletű tervet. Tehát azt hiszem, ez a legfőbb erénye, hogy ezt a történeti, tájképi jelleget a legmarkánsabban tudtuk megjeleníteni.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio