Tavaszünnep a Városligetben

A városi emberek számára kétszáz évvel ezelőtt olyan fontos eseménynek számított a sötét és hideg telet felváltó tavasz beköszöntése, hogy megünnepelték. Mivel húsvét időpontja mindig más napra esett a naptárban, valamint ilyenkor még nem is volt igazán jó idő, a tavaszünnep május első napjához kötődött. A majálisozás, mely először a főúri körökben jelent meg családi ünnepként, az 1800-as évek elején gyorsan elterjedt. Általános szokássá vált május első napján az újraéledő természetbe tett kirándulás. Tömegeket vonzott a szabadban való tartózkodás örömének átélése közös családi sétával, játékkal, tánccal. Pest lakói számára a majális legfőbb célpontja fokozatosan a Városliget lett.

Liget Budapest Városliget Majális A séták kedvelt célpontja a szigetekkel tűzdelt tó környéke volt, ahonnan akkoriban még látható volt a budai panoráma. A képen csónakázók a Drót-szigetnél (Carl Schwindt: Zwölf Monate in Pesth, 1837 körül)

Több mint ígéret: elkezdődtek a faátültetések a Ligetben

Ha a hírek szerelmesei vagyunk, akkor könnyen élhetünk abban a tévhitben, hogy ha csak egy utcakövet is arrébb kell mozgatni, akkor az egy fél erdőnyi fa kivágásával kell, hogy járjon. Arról már kevesebbet hallani, hogy sok fa nem azért tűnik el a helyéről, mert kivágták, hanem egyszerűen arrébb költöztették. A faátültetés varázslatos, ám egyre köznapibb folyamat: az előnevelt fákat is át szokták ültetni a faiskolákból a végső helyükre. Sőt, Budapesten már a ’30-as években Király Lajos főkertész vezetésével is elég nagy számban ültettek át fákat az Állatkert területén. A következő nagy faátültetési hullám, napjainkban, a Városligetet érinti majd. A kezdeti lépéseket, az első átültetéseket az a világhírű, német Opitz GmbH végezte el a parkban, amely fél évszázada foglalkozik ilyesmivel. Dieter Opitz hetvenes években alapított cége volt az is, amelyik egy erdőcskét telepített Párizs szívébe a Francia Nemzeti Könyvtárhoz. A módszer pedig igazán modern és megkapó: egy hatalmas géppel földlabdástul kiemelik a földből a fát, és átviszik az új helyére. Tom Braammal, Dieter Opitz vejével, a cég jelenlegi vezetőjével beszélgettünk. 

Mondhatjuk, hogy manapság már teljesen természetes dolog több évtizedes fákat átültetni? 

Tulajdonképpen az, hiszen vannak olyan fák, amelyek valamilyen oknál fogva nem a megfelelő helyen állnak. Ezeket nem kivágják, hanem áthelyezik - végső soron ilyen egyszerű a dolog. 

Lehet, hogy Önnek ez már egy mindennapos dolog, de azért alapvetően nem gyakran lát ilyet az egyszerű halandó. 

Könnyen lehet, hiszen egyedi eljárást alkalmazunk. Az átültetéshez használt hatalmas gépeket mi magunk gyártjuk és szereljük össze. Egész Európában dolgozunk velük, így Svédországtól Törökországig bejártuk már a kontinenst.

Mióta foglalkoznak ezzel?

Több mint ötven évvel ezelőtt, apósom alapította a cégünket, azóta foglalkozunk fák átültetésével. Ennyi idő alatt nagyjából egymillió fát telepítettünk egyik helyről a másikra; ezek között persze voltak kisebbek és nagyobbak egyaránt. Az átültetés egyébként nem csak arról szól, hogy áttesszük a fát a megfelelő helyre, legalább ilyen fontos az utógondozás is. Nem csak a gép a lényeg, hanem az kertész is, aki majd odafigyel az átültetett fára. 

Mit jelent az utógondozás?

Először is fontos, hogy megfelelően kitámasszuk, rögzítsük a fát, nehogy egy erős szél megbillentse, vagy kidöntse. A körülötte lévő talajt is kezelni kell: például beoltani speciális gombákkal, fellazítani, hogy a fa gyökerei új erőre kaphassanak és visszanőjenek. Ha az ember jól csinálja és rendszeresen locsolja a fákat, legalább 3-5 éven keresztül, akkor 95 százalék az esélye, hogy megmaradnak az átültetés után.

Az egyik kulcs azért továbbra is ez a kissé futurisztikus gép. Hogyan született meg az ötlete?

Apósom évtizedekkel ezelőtt kezdett el gondolkodni valamilyen ehhez hasonló megoldáson, mikor látta, hogyan ültetik át a fákat az Egyesült Államokban. Az sem volt rossz módszer, de nem a legjobb a fáknak. Úgyhogy fogta az ő elképzelésüket és átdolgozta, tökéletesítette. 

Melyek a főbb kihívások a faátültetés során?

Kihívás mindig van! Itt, a Városligetben például sokfelé vezeték fut a levegőben, szóval meg kell oldani azt, hogy a szállításnál elférjenek alattuk a fák, és sokszor nehéz úgy manőverezni a forgalomban, hogy közben egy öt-hat méteres fát visz az ember. Ha magát a munkát nézzük, akkor egyébként tényleg olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Egyszerűen fogjuk a fát, kivágjuk a földből és átvisszük az új helyére.

Liget Budapest Faátültetés Városliget

Igen, de mi a helyzet a fákkal? Úgy hírlik, elég érzékeny élőlények, nem feltétlenül tűrik jól a helyváltoztatást. 

Természetesen meg kell vizsgálni, hogy az adott fa egyáltalán alkalmas-e arra, hogy arrébb vigyük. Mekkora, egészséges-e, elég erős-e, van-e elég gyökere, stb.

Ha jól tudom, átültetéskor elvágják a gyökereiket - ez nem érinti végzetesen őket?

Elvágjuk a gyökerek egy részét, de természetesen nem mindegy, hogyan. Adott esetben még akár jó is lehet ez a gyökérnek, a faiskolákban is ezt csinálják. Néhány évente muszáj megmetszeni a gyökereket is így kialakulhatnak azok a kompakt gyökérlabdák, amelyek sok-sok sűrű apró finom gyökérből állnak, amelyek 2 mm-nél is vékonyabbak. Ezek a finom hajszálgyökerek a fa növekedésének garanciái. A fának alapvetően nem óriási gyökerekre van szüksége, hanem ezekre a kisebbekre. Ezeken keresztül szívja fel ugyanis a vizet és a tápanyagokat, a nagyobbak alapvetően a megtámasztást szolgálják. 

Hogy néz ki egyébként a gyakorlatban lépésről-lépésre egy fa átültetése?

Mindig végzünk feltárásokat, amikor kutatóárkokat ásunk a fák körül azért, hogy megnézzük, merre futnak például a különböző vezetékek. Aztán persze azt is megvizsgáljuk, hogy milyen a gyökér szerkezete és elhelyezkedése. Ha mindent rendben találunk, van elég gyökér is, akkor mehet az átültetés. Ez úgy néz ki, hogy egy körásó gép segítségével kivájunk egy gödröt, ahová majd a fa kerül, aztán a fát a gyökere körül lévő földlabdával együtt kiemeljük a földből és átemeljük, beültetjük az új gödörbe. 

Minden fa átültethető?

Igen, de nem mindegyikhez van szükség ezekre a gépekre, van ahol elég az emberi erő, illetve vannak olyan óriások, ahová már daruk kellenek, de a lényeg az, hogy a gyökérzet rendben legyen. Ha megfelelő minőségű gyökerei vannak a fának és meg tudjuk majd adni neki az utógondozást, locsolást, akkor gond nélkül átültethetjük.

Gyanítom, hogy évről-évre egyre több a munkájuk. 

Igen, különösen vidéken dolgozunk sokat, ma már ott sem szívesen vágják ki a fákat. Korábban, ha útban volt egy fa, mondjuk egy építkezés miatt, akkor kivágták, aztán valahova a közelbe ültettek újakat egy faiskolából, de azokkal várni kellett újabb 20-30 évet, hogy akkorára nőjenek, mint amiket kivágtak. Bár lehet nagyobb fákat is venni, de az már elég drága. Úgyhogy nem éri meg, ez esetben az átültetés sokkal olcsóbb. 

Hol van a legtöbb munkájuk?

Németország déli részén van a legtöbb, de nagyon sok munkánk van Ausztriában, Olaszországban, Törökországban, Szlovákiában, Magyarországon, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Spanyolországban. Szinte mindenhol Európában. 

Mi a legfontosabb ahhoz, hogy valaki ezt a munkát tudja csinálni?

A türelem és a nyugalom. Szinte mindegyik faátültetés más és más. Egyszerűen nem lehet rutinból csinálni, csak türelemmel megy.

Miért szereti a munkáját?

Sokan vannak, akik tájépítészettel foglalkoznak. Vannak, akiknek ehhez fákat kell kivágniuk. A környezet megfelelő alakításához ez is hozzátartozik. Az is egy kemény munka. De, ha van lehetőség arra, hogy ne pusztítsuk ki ezeket a fákat, hanem inkább csak ültessük át őket, akkor miért ne tegyük? Az emberek általában szeretik és támogatják azt, amit csinálunk. Ez egy kifejezetten pozitív megítélésű munka, hiszen jót teszünk a környezetünkkel. Minden nap egy jó nap, minden nap valami jót teszünk. 

Több lesz a teljes értékű zöldfelület a Városligetben - Liget Park Fórum

Szakmai egyeztetés a fákról, a zöldfelületekről és a Városligeti-tóról

Az egy hónappal ezelőtti általános egyeztetés után a Városliget növényzetével és vízfelületeivel kapcsolatos tematikus programmal folytatódott a Liget Park Fórum, amelyet Persányi Miklós miniszteri biztos hívott életre. Jövő hónapban a közlekedési kérdések kerülnek majd terítékre. 

A Városliget parkrészeinek növényzetével, illetve a vízfelületekkel kapcsolatos tematikus egyeztetéssel folytatódott a Liget Park Fórum csütörtökön. A fórumot prof. dr. Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa hívta életre azzal a céllal, hogy a Városliget parkrészeinek megújításban figyelembe vehessék a Liget használatában érintett, vagy azzal kapcsolatos szakértelemmel, feladattal, érdeklődéssel bíró érdekvédelmi, gazdasági és civil szervezetek, intézmények, szakmai közösségek véleményét és javaslatait. Az első ilyen fórumra szeptember 21-én került sor, a mostani tehát már a második volt a Városliget parkjának megújításával kapcsolatos egyeztetések sorozatában. 

Liget Budapest Projekt Liget Park Fórum

Nem csökken, hanem nő a teljes értékű zöldfelület

A fórum a miniszteri biztos bevezetőjével kezdődött. Persányi professzor annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a Városliget fejlesztésével kapcsolatban tiszta vizet kell önteni a pohárba, mert a korábbi viták sokszor igen messze csúsztak a tényektől. Felidézte, hogy kinevezése után elsőként azt tekintette át, milyen változások várhatók a Ligeten belül a zöldfelületek, a burkolt felületek és a beépített területek arányában. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy szó sincs a Városliget beépítéséről, már csak azért sem, mivel az új épületek vagy meglévő épületek helyére, vagy olyan területekre kerülnek, ahol jelenleg burkolt felületek vannak. Sőt, nemcsak, hogy nincs szó a park csökkenéséről, hanem a zöldfelületek, és ezen belül a teljes értékű zöldfelületek kiterjedése éppenséggel növekedni fog.

A miniszteri biztos kiemelte azokat a fontos kérdéseket, amelyekkel a Városliget parkjának megújításán belül a növényzettel kapcsolatban mindenképpen foglalkozni kell. Ilyen a területszámítás módjának világos bemutatása, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. Ilyen a fakataszter kérdése, a fák állapotának vizsgálata, az idős fák ápolásának kérdésköre, illetve a faátültetések módszerének megválasztása is. A fórum egyes előadói ezeknek a témáknak a részleteit mutatták be az érdeklődőknek. 

Vizet a tóba!

A miniszteri biztos bevezetője után Szloszjár György, a Városliget megújítására kiírt tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda ügyvezetője ismertette a Liget növényzetével kapcsolatos elképzeléseket, elemezve Nebbien Henrik XIX. század eleji elképzeléseit, a park jelenlegi állapotát, illetve részletesen bemutatva a zöldfelületeket és a vízfelületeket érintő tervezett változásokat is. A vízfelületekkel kapcsolatban elmondta, hogy visszaállítják a tó eredeti, Nebbien által tervezett állapotát és az egykori Nádor-szigetet is. Ennél is fontosabb azonban, hogy olyan új rendszert alakítanak ki, amely a mostani viszonyokkal ellentétben lehetővé teszi, hogy a tó nagy részében az év mind a 12 hónapjában víz legyen (csak magának a műjégpályának a területén nem lenne víz a korcsolyaszezon idején).

Külön előadást szenteltek a zöldfelület-számítási metódus szakszerű bemutatásának, hiszen a zöldfelületek, burkolt felületek és beépített területek kiterjedésének változásával, növekedésével vagy csökkenésével kapcsolatos vitákban igen gyakori, hogy e szakterület alapos ismerete nélkül fogalmaznak meg bírálatokat a számítással kapcsolatban. Annak érdekében tehát, hogy itt is tiszta vizet lehessen önteni a pohárba, Horváth Gábor, az Óbuda–Újlak Zrt. projektigazgatója részletesen ismertette a számítási módszereket. 

Félmilliónál több fa a fővárosi parkokban, hétezer a Városligetben

Szaller Vilmos, a FŐKERT Nonprofit Zrt. faállomány-fejlesztési szakértője a fakataszter készítésével kapcsolatos szakmai alapelvek bemutatása után a Városliget faállományáról készített legújabb katasztert mutatta be. Eszerint a területen 7105 faegyed található. A szakember előadásában ismertette a fák állapotának felmérésével kapcsolatos vizsgálatok, műszeres mérések menetét, és azt, hogy ezek alapján miként jellemezhető a ligeti fák állapota. Kitért a fák, különösen az idős faegyedek ápolásával kapcsolatos feladatokra is.

A fakataszterrel kapcsolatban a miniszteri biztos később külön is megjegyezte: egy hónappal ezelőtt minden, a téma iránt érdeklődő szervezet számára meghirdette, hogy akinek az elkészült, és az interneten el is érhető fakataszterrel kapcsolatban észrevétele van, azt e hónap végéig juttassa el a ligetparkforum@ligetbudapest.org e-mail címre.

Lipcsei Szabolcs, a FŐKERT zöldfelület-fenntartási igazgatója a Városliget parkjának jellemzőit hasonlította be Budapest többi parkjával, illetve egyéb zöldterületeivel. Előadásából kiderült, hogy Budapesti közigazgatási határain belül három olyan területtípus van, ahol jelentékeny faállományt találunk: a zárt erdőtársulásokban, a közlekedési célú területeken, illetve a rekreációs zöldterületeken. A hatezer hektárnyi erdős területen lévő fák számáról nincsenek pontos adatok, hiszen az erdőgazdálkodásban jellemzően nem faegyedekben, hanem egységnyi területre jutó fatömegben számolnak. Mindenesetre ezek az erdőtársulások alkotják Budapest „tüdejét”. A közlekedési célú területek körébe nemcsak az utak összessége, hanem közvetlen környezetük is beletartozik. A fővárosban ilyen területeken hozzávetőleg 300-350 ezer faegyed található. A rekreációs célú zöldterületeken, azaz parkokban és fasorokban álló fák közül 250-300 ezer faegyed fenntartói a kerületi önkormányzatok, további 130 ezer faegyed fenntartásáértFővárosi Önkormányzatfelel. Ez utóbbiak, köztük a Városligetben álló 7105 faegyed fenntartása tartozik a FŐKERT hatáskörébe.

Liget Budapest Projekt Liget Park Fórum

Bár a Liget Budapest projekt keretében tervezett építkezések nem tartoznak a miniszteri biztos portfoliójába, a téma iránti érdeklődés miatt egy előadást annak szenteltek, hogy az építkezések mennyiben érintik a Városliget jelenlegi faállományát. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy az ilyen vonatkozásban érintett faegyedek száma a Liget 7105 fájából maximum 226 lehet. Ezeket a fákat alaposan megvizsgálták, s e vizsgálatok alapján 182 fa alkalmas arra, hogy más helyre ültessék át, 44 faegyed esetében azonban az átültetésnek a fa állapota vagy egyéb jellemzője miatt nem lenne értelme, ezek lesznek tehát a pótlandó fák. 

Faátültetésről szakmai alapokon

Külön előadás foglalkozott a faátültetések szakmai kérdéseivel. Kóródy Olivér, a GalapagosZoo Service Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta az alkalmazni kívánt faátültetési módot, amely egyébként a ma elérhető legkorszerűbb eljárásnak számít. Részletesen ismertette a kisebb fákkal kapcsolatos körásógépes, illetve a nagyobb fáknál alkalmazandó körülárkolásos megoldást, valamint az átültetett fákkal kapcsolatos utógondozási munkálatokat is. Emellett elmondta, hogy ezzel a technológiával az elmúlt négy évtizedben egymillió fát ültettek át szerte Európában, méghozzá igen jó eredménnyel, 95 % körüli sikerességgel. Az előadó néhány referenciát is bemutatott, többek között a Francia Nemzeti Könyvtár 1996-ban átadott új épületegyüttesének belső udvarára átültetett fák esetét is.  

Értékes hozzászólások és kérdések, honlap hasznos információkkal

Az egyes témákat felölelő előadások után a fórum résztvevőinek kérdései és hozzászólásai következtek. Felszólalt például a Levegő Munkacsoport, az ELTE Botanikus Kertje, illetve az „Eb Ovo” Felelősségteljes Kutyatartók Egyesületének képviselője, valamint a VI. kerület főépítésze is. A felvetett témák között volta közműhálózattal kapcsolatos munkálatok növényzetre gyakorolt hatása, az őshonos fafajok, illetve a városi körülmények között alkalmazható fafajok kérdése, a tó bővítésének néhány részlete, a mélygarázs fölé tervezett talajréteg vastagsága, a park fenntartásának hosszú távú kérdései és a fakataszterrel összekapcsolható térinformatikai rendszer létrehozásának lehetősége is.

A miniszteri biztos zárszavában bejelentette, hogy a Liget Park Fórum a jövő hónapban tovább folytatódik. A november második felében megtartandó újabb tematikus egyeztetés fő témáját a Városliget tájépítészeti fejlesztésének közlekedési vonatkozásai adják majd. Persányi professzor egyben felhívta a figyelmet a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatokkal kapcsolatban létrehozott honlapra (www.varosligetpark.hu), amelyre folyamatosan kerülnek fel a fórumok előadásai, illetve a kapcsolódó szakmai és háttér-információk is. 

Tízezer új fát Budapestre!

Közvetlenül a csütörtöki fórum előtt került sor a „10.000 új fát Budapestre” faültetési program hivatalos nyitóeseményére, amelynek keretében először a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlását kezdték el a FŐKERT szakemberei. A programot Tarlós István, Budapest főpolgármestere jelentette be, és beszédet mondott Hassay Zsófia, a VI. kerület, illetve Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere is, hiszen a Terézváros és az Erzsébetváros is csatlakozott a kezdeményezéshez. Persányi professzor, aki miniszteri biztosként a program kezdeményezője volt, az eseményen elmondta, hogy a Városligeti fasor hiányzó fáinak pótlásával a Liget egyik fontos, a lakónegyedek közé nyúló „zöld csápja” erősödött meg. Hozzátette azt is, hogy jogszabály-módosítással arra is lenne lehetőség, hogy a Liget Budapest projekt fejlesztési forrásaiból a környező területek faállományának fejlesztésére is lehessen áldozni, hiszen ezek összefüggenek a Városliget parkrészével is.

Mai igényekre lefordítva kellene visszahozni a régi hangulatot

Dira Ferenc egykori ligetlakó emlékei a Városligetről 

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy nemcsak szórakozni, pihenni, netán gyerekkorukban játszani jártak a Városligetbe, hanem ott is laktak – Dira Ferenc ezen kevesek közé tartozik. Jó régen költözött ide, bár esetében a „költözött” szó erős túlzás, merthogy akkor még nem volt kimondottan költöző képes korban, lévén, hogy kilenc nap hiányzott az egyéves születésnapjához. - Bognár Nándor írása a LigetVáros újságból.

Mindez még 1931-ben történt, mikor is édesapjának – mivel az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat szolgálatába lépett – munkahelye a Műcsarnok lett. Itt kaptak szolgálati lakást december ötödikén, mégpedig a múzeum épületének Aréna – ma Dózsa György – út felőli első oldalszárnyának emeletén. Itt lakott a család 1950 decemberéig, igaz, a fiatalember csak októberig, hiszen akkor behívták katonának.

Liget Budapest Projekt Városliget

Ez a „saját” játszótér, amit a ligeti helyszín kínált, érdekes barátságokat is hozott. Volt például egy kisfiú, akivel sokat játszottak együtt, akinek édesapja a Mezőgazdasági Múzeumban volt teremőr, és aki családjával a Vajdahunyad várban, a bejárati kapu egyik tornyában lakott. Vasárnaponként ministrált a várban, a Jáki kápolnában, ha meg lehetősége nyílt rá, akkor az orgonát próbálgatta. Később Kárpáti József néven lett ismert, mint orgonaművész.

Liget Budapest Projekt Városliget
"Édesapámmal a Műcsarnok melletti sétányon, 1942." A jobbra lévő park helyén lett a Felvonulási-tér.

A Városliget pedig maga volt a csoda, úgy egészében, a háború előtt, meg egy ideig utána is. A 85 éves egykori ligetlakó valósággal felvillanyozódik, amikor azt próbálja érzékeltetni: hogyan is volt itt sétáló meg játszó terület, sok és jó levegő, és hozzá kiegészítő, ma úgy mondanánk: szolgáltató épületek. Nemcsak a Mezőgazdasági Múzeum és a Közlekedési Múzeum, nemcsak a Műjégpálya és a Széchenyi fürdő, és nem csak az időszakos nemzetközi vásárok az Iparcsarnokban, hanem egyéb létesítmények is várták a látogatókat. Mert volt mutatványos tér és Fortuna mozi, Alpesi falu és Angol – majd Vidám – Park, Fényes Cirkusz – ma fővárosi Nagycirkusz – meg persze a tó, télen korcsolyázáshoz, nyáron csónakázási lehetőséggel, és az egészet körbevette a Hősök tere után felszínre bukkanó, a tó mellett körbefutó földalatti villamos. Az Aréna út és Ajtósi Dürer sor sarkán állt az Erzsébetvárosi Színház, amelynek épületét újra és újra érdemes volt megnézni a Garay téri piac felé menet. Az sem volt zavaró, hogy a liget néha otthont adott kerékpár-, sőt, motorversenynek is – már csak azért sem, mert a versenyek alakulását kiválóan lehetett figyelemmel kísérni a műcsarnoki lakás ablakából, sőt kimászva, a tetőről is.

Liget Budapest Projekt Városliget
"Édesapámmal a Sió díszkút előtt, háttérben az Iparcsarnok főbejárata, 1942."

Mostanában már nem nagyon jár a Ligetbe Dira Ferenc, és ezt szomorúan mondja, pedig életkorától még nyugodtan járhatna – nem olyan sok az a 85 év –, de attól tart, hogy azt a fajta Városligetet, ami volt, azt nagyon nehéz lesz visszaállítani. Nem arról van szó, hogy valamiféle sima rétnek kellene itt lenni, szükség van az épületekre, amelyek sokféle funkciót láthatnak el, de a mostani autóforgalom, füst, zaj, a gondozatlan területek, az elhanyagolt építmények – nos, ezek azok, amiket nagyon rossznak tart. Régen, ahogy mondja, anyukák hozták ki ide kis gyerekeiket, a Weingruber vendéglő mellett térzene volt, és ami talán a legérdekesebb, hogy vasárnaponként hatalmas tömeg jött ki, de eloszlott, nem volt zsúfoltság. Az emberek jól érezték magukat, ettek, ittak, szórakoztak, beszélgettek, és itt mindenki egyforma volt: házmester és postás, bádogos és vízszerelő, hivatalnok és sofőr, nem számított, a lényeg az volt, ahogy a régi slágerben elhangzott: „Ujjé, a ligetben nagyszerű, ujjé, hogy mulat a nép”. Mindehhez jó levegő, szép, gondozott környezet társult. Persze, az emberek is változnak, meg az igényeik is, ma már kevesebb anyuka tudja kihozni a gyerekét hétköznap, mert dolgozik, nagyobb az igény testmozgásra, futásra, esetleg kispályás focira, szóval valahogy mai igényekre lefordítva kellene visszahozni a régi ligetet. Hogy ez mennyire sikerül majd, arra nagyon kíváncsi a 85 éves egykori ligetlakó, Dira Ferenc. Annak örül, hogy megszűnik a széles beton Felvonulási tér, ahol korábban zöld terület volt; hogy lebontják a Közlekedési Múzeum néhány évtizede hozzáillesztett pavilonját és visszaépítik a kupolát; hogy az egykori patinás Iparcsarnok helyére épített, csúf garázshoz hasonlatos Petőfi Csarnok sem marad meg – valahogy a régi „ligethangulatot”, azt szeretné igazán visszakapni.

Lenyűgöző Biodómmal bővül az Állatkert

Mikor és kiben fogalmazódott meg a Pannon Park és a Biodóm ötlete? Mi a Biodóm és hogyan képzeljük el? Miben jelent újdonságot az eddigiekhez képest? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána Simonyi Gáborral, a Fővárosi Állat- és Növénykert kommunikációs osztályának vezetőjével. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Amikor a Vidámpark 2010 körül a csőd közelébe került, felmerült, hogy bezárása után a területét a Fővárosi Állat– és Növénykert kapja meg, még akkor is, ha a területen kirívóan magas a zaj- és légszennyezés, ezért állatkerti célokra csak speciális megoldásokkal alkalmas. Az Állatkert – külföldi szakértőkkel kiegészült – szakmai gárdája, prof. dr. Persányi Miklós vezetésével évek alatt sorra vette a közönség kívánalmait, az állattartás javításának igényeit, és a modern állatkertészet legkorszerűbb megoldásait – és mindezek alapján több változatban kidolgozták a fejlesztés koncepcióját. Az egyik tervben az új területek egyötödén egy nagyméretű, 21. századi pálmaházat és akváriumot képzeltek el, melyet kellemes park és tágas állatkifutók öveznek. Ez a Pannon Park, a nagy „üvegház” pedig maga a Biodóm. Az állatkerti fejlesztés lehetőségeit végül két verzióban ismerte meg a Fővárosi Közgyűlés, mely nyílt ülésén, ellenszavazat nélkül a biodómos változat mellett döntött. Ehhez a fővárosi fejlesztéshez rendelt 2015-től a Kormány is támogatást. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A mi éghajlatunkon a szabadtéri kifutók mellett fedett, fűthető állattartó terekre is szükség van. Az Állatkert klasszikus területén ezek három tucat pavilonba kerültek, ám ennek az a hátránya, hogy rossz időben – az esőben, hóban vagy hidegben – mindig ki kell menni az egyik házból, hogy átjussunk a másikba. A Pannon Parkban is a park és a szabadtéri kifutók foglalják majd el a nagyobb teret, de az utóbbiakhoz tartozó belső férőhelyigényt több kisebb építmény helyett egyetlen nagyobb, a Biodóm elégíti ki.  

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm tehát egy nagy méretű modern növény– és állatház, a szó szoros értelmében egy fedett park, egy fényáteresztő tetőszerkezettel ellátott építmény, mely egy egész életközösséget képes befogadni. Előképe a 114 éves régi Pálmaház és Akvárium, ahol a fedett légtér alatt állattartó és növénybemutató terek váltakoznak. Itt is ez lesz a helyzet, csak nagyobb a tér. A Pálmaházban most lajhár, tatu és pirája méretű állatokkal találkozhatunk, a Biodómban viszont nagyobb a tér, ezért az elefántok és a csimpánzfélék is elférnek majd, de még a nagyobb méretű cápák is. A legfőbb újdonság a tér tágassága és látnivalók sokasága lesz. Buja növényzet, érdekes kiállítások, oktatóterek, csónakkal bejárható folyócska és még sok más különlegesség. Egy átlagos állatkerti látogatás teljes időtartamára elegendő látnivalót nyújt majd a Biodóm, amely legalább helyi szinten hozzájárul az éghajlatváltozás káros hatásainak tompításához. Különösen a kedvezőtlen időjárású napokon értékelődik fel a fedett látogatóközpont jelentősége, mert sokkal több gyerek és felnőtt, jóval hosszabb időtartamban kap majd az Állatkertben tudást és élményeket. Azzal, hogy a volt vidámparki terület „hátsó végébe”, gyakorlatilag a Hungária körúti beépítési sorba, a 10 forgalmi sávos felüljáró elé épül a Biodóm, a forgalom zaját és a légszennyezést is jelentősen csökkenti. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Biodóm-típusú építmények az ezredfordulót követően kezdtek elterjedni, de a világon még nem sok van belőlük - például Montrealban, Szingapúrban, több európai országban láthatunk ilyen megoldásokat. Habár olykor önálló bemutatóhelyek, gyakrabban funkcionálnak egy-egy állatkert részeként. Az európai állatkertekben a legkorábbi példa az arnhemi állatkert „Burgers’ Bush” nevű trópusi csarnoka, mely 1988 óta nagy sikerrel működik. Nem olyan régen épült Németországban a lipcsei „Gondwanaland”, Hollandiában az emmeni „Wildlands”, Lengyelországban pedig a wroclawi „Afrykarium”. Valamennyi nagyon népszerű. A budapesti biodóm részben a benne kialakítandó bemutató tematikája miatt, részben a műszaki megoldásai miatt lesz ezeknél is különlegesebb. Építészete és energetikája a fenntarthatósági szempontokat tartja szem előtt, az épület fűtésében elsődleges a termálhő használata.  A koncepciót augusztusban 14 ország vezető állatkertésze ismerte meg, akik igen elismerően nyilatkoztak róla. 

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

Az Állatkert klasszikus területén a közönség az építkezésből nem fog semmit érzékelni, mivel a volt Vidámpark helyén épül a Pannon Park az összes kifutójával és a Biodómmal. Egyedül a megmaradó műemlék játéküzemekhez, a Hullámvasúthoz és a Mesecsónakhoz nem lehet pár évig hozzáférni, hiszen az építési területen veszélyes lenne átmenni. A régi Körhintánál azonban nem lesz ilyen probléma, ezért az a szezonban gond nélkül használható marad, úgy, ahogy az idén nyáron is történt.

Liget Budapest Projekt Fővárosi Állat- és Növénykert Biodóm Városliget
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. 

A Pannon Park, és benne a Biodóm átadására várhatóan 2019-ben kerül majd sor, viszont az új kisgyerek-állatkertet, a Körhinta mögött létesülő Meseparkot a terveink szerint már a 2017-es évben birtokba veheti a nagyközönség.