A Városliget tájépítészeti megújításának tervei

A Liget Projekt tájépítészeti terveinek elkészítésére kiírt pályázatot 2016-ban a Garten Studio nyerte meg. Nem sokkal később el is kezdődött a tervezőmunka. Hol tart most, milyenek lesznek a Városliget megújuló zöldfelületei és a park létesítményei? Erről kérdeztük a pályázat után egy évvel Szloszjár Györgyöt, a Garten Studio vezetőjét

Mit tart tervük legfőbb erényének?

Talán azt, hogy Nebbien Henrik kétszáz évvel ezelőtti, eredeti koncepciójának helyreállítása mellett tettük le a voksunkat. Ez egy érett tájképi kompozíció volt, s ahol lehet ennek a térszerkezetéhez, arányaihoz térünk vissza.

A kiírásban is eleve fontos szerepet kapott a kert történetisége.

Igen, de azt hiszem, a Nebbien-féle koncepciót a mi tervünk hozta vissza legkarakteresebben. Tudomásul véve persze, hogy azóta a területből jelentős részeket lecsatoltak. A vasúthoz, az Állatkerthez, a Hősök teréhez, a Kós Károly sétányhoz, a múzeumokhoz. Mégis, ha valaki a tervünkre ránéz, nem egy fragmentált koncepciót lát, hanem egy átfogó tájépítészeti szemléletű tervet. Tehát azt hiszem, ez a legfőbb erénye, hogy ezt a történeti, tájképi jelleget a legmarkánsabban tudtuk megjeleníteni.

Liget Budapest Projekt Városliget Szloszjár György Garten Studio

Betonbontás és élővé tett tó

„A nagy feladat ebben az, hogy a hely potenciálját hogyan tudjuk maximálisan kibontakoztatni annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb ökológiai és társadalmi hasznot hajtsuk vele” – mondja Szloszjár György, a Városliget Zrt. tájépítészeti tervpályázatán nyertes Garten Studio Kft. vezetője. A legilletékesebbnél érdeklődtünk a tervezési folyamat elindulásáról, a park megújításáról. 

Mi a feladata egy tájépítésznek?

A válasz gyökere a Mőcsényi Mihály professzor által megfogalmazott táj-fogalomban rejlik, miszerint „a táj nem más, mint a kultivált (művelt) és humanizált (emberarcúvá alakított) természet”.  A TÁJ építése alapvetően tehát alakítás, és csak nagyon ritkán indul „fehér lapról”. Ez némileg meg is különbözteti testvérétől, az építészettől. Azt, hogy mégis családtagok, azt a hasonló alkotói folyamat igazolja. Hiszen – ahogy a definíció is tartalmazza – műveljük, alakítjuk a természetet, formáljuk a rendelkezésére álló teret, alakítjuk annak arculatát. A nagy feladat ebben az, hogy a hely potenciálját hogyan tudjuk maximálisan kibontakoztatni annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb ökológiai és társadalmi hasznot hajtsunk vele. Mindeközben persze ott a tájépítészet örök dilemmája a terhelés és terhelhetőség, a fenntartás és fenntarthatóság közötti egyensúly megtalálása. Speciális a tájépítészet feladata akkor, amikor nagy elődök nyomdokán halad, mint a Városliget esetében is. Itt az önálló alkotói attitűd mellett erősen jelen kell lennie az örökség tiszteletének is.

Liget Budapest Projekt Szloszjár György Garten Studio

Mennyire gyakori, hogy egy Városliget léptékű park megújítására nyílt pályázatot írnak ki? Mit jelentett ez a hazai szakmának?

Azt mondanám, hogy gyakorlatilag ez az eset egyedülálló. Ennek egyik oka úgy általában a tájépítészeti pályázatok meglehetősen kis száma. A kevés ilyen témájú pályázat közül is a legtöbb csupán ötletpályázat, azaz nincs „tervezési szerződésre váltható” végeredménye, a folytatás bizonytalan. A másik ok maga a Városliget, melyhez léptékében és jelentőségében csak kevés közpark, vagy kastélykert hasonlítható. Az ilyen méretű parkok esetében csak nagyon ritkán áll rendelkezésre elegendő forrás arra, hogy megújításuk teljes körű lehessen (inkább szinte soha). A fővárosi nagy zöldterületek gazdája a Főkert, így ezek fejlesztése esetében is ritkán adatik meg a tervpályázat lehetősége. Szintén nem kedvez a pályázatok kiírásának a határidő szorítása sem, mert bár szakmailag a legjobb eredményt ez az eljárás hozhatja, nem elhanyagolható időigénye miatt sokszor nem választják a beruházók.

A kérdés másik fele: a hazai szakmának elsősorban nagy kihívás, és ha ennek jól sikerül megfelelnünk, akkor az megerősítheti a tájépítészek elismertségét. Ez egy kis szakma az építész és mérnök „univerzumban”, mégis megkerülhetetlen, mint azok a parkok, kertek és terek, amiket a tájépítészek alkotnak. A környezettudatosság, a zöldebb városok iránti igényre, úgy gondoljuk, nekünk megvannak a válaszaink, amit ennél a projektnél is bizonyítani szeretnénk.

Hogyan viszonyul az Önök nyertes tájépítészeti koncepciója az eredeti, Nebbien Henrik féle tervekhez?

Maximális tisztelettel! Tisztán látható a beadott pályázati anyagunkban is, hogy a parkként megmaradt területet egyértelműen a Nebbien-féle eredeti koncepciónak megfelelően alakítottuk ki. Ennek a megfeleltetésnek több szintjét különböztettük meg a legszorosabb rekonstrukciótól, a funkcionális visszautaláson át, egyes térrészek azonos városökológiai szerepének biztosításáig. Ezek együttese, ráépülve az eredeti parkból máig megmaradt markáns parkszerkezeti elemekre, jól felismerhetően közelebb hozhatja a majdani Városligetet az eredeti kialakításhoz.

A ligetet használók visszajelzései hogyan épülnek majd be a végleges tervekbe?

Igyekszünk a parkhasználók igényeinek a lehető legteljesebben megfelelni. Ez kevésbé a park szerkezetének alakításában ölt majd testet, hiszen ott a történeti szál a meghatározó, inkább a park funkcionális egységeire, ezek arányára, vagy arculatára lesz hatással. Fontosak a visszajelzések azoknak a rendszereknek a kidolgozásához is, amitől a liget „SMART”, vagy éppen madárbarát lesz, de a komplex akadálymentesítés, az egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása sem képzelhető el az egyes témákban szakavatott civil szervezetek véleményének beépítése nélkül. A számtalan, sokszor biztosan eltérő véleményből képzett mátrix kiértékelése nem lesz egyszerű feladat, de nagy izgalommal várjuk!

Liget Budapest Projekt Szloszjár György Garten Studio

Melyik a kedvenc eleme a pályázatuknak?

Igazából nincs ilyen. Egyben tekintve, a teljes kompozíció az, amit így több hónappal a pályázat leadása után is érettnek, helytállónak látok. Ha valamit mégis ki kellene emelni, az a tó átalakítása és a családi (korábban Páva) sziget visszaállítása.

Milyen állapotban van most a Városliget növényállománya? Tényleg szükség van a megújítására?

Nem emelném ki kifejezetten a növényzetet. Egy közpark komplex tájépítészeti együttes, amelynek legfőbb „építőanyaga” a növényzet, de használatához az épített elemek is elengedhetetlenek. Ide sorolandó elsősorban a belső gyalogút hálózat, de ide tartoznak a berendezési tárgyak, a játszóeszközök, sportpályák, vagy éppen az illemhelyek, a közvilágítás, öntözőhálózat, a terepalakulatok, de maga a mesterséges tó is. Ezek együttesen pusztultak le az elmúlt évtizedekben, és bár vannak egyes kiemelt térrészek, vagy létesítmények a ligetben, amelyekre költöttek, az összkép mégis eléggé elszomorító. Az épített elemek megújítása mindenki számára egyértelmű igény, de a növényzet esetében nem mindenki számára ilyen nyilvánvaló ez. Azonosítani kell a Városliget valódi, védendő dendrológiai értékeit, és meg kell határozni az ezekkel kapcsolatos kezelési, védelmi feladatokat. Mindemellett szelektálni kell a spontán felnőtt, invazív fajok egyedeit, és szükséges lesz az állomány tisztítására is. A park megújítása és az optimális térszerkezet miatt ez tervezett kivágásokat is jelent. Fontos kiemelni, hogy a Városliget egy tervezett városi park, ahogy korábban említettem „kultivált és humanizált természet”. Azaz a szakszerű beavatkozásnak helye van.

Liget Budapest Projekt Szloszjár György Garten Studio

A nyertes tájépítészeti koncepció megvalósításával hogyan fog változni a Városliget zöldfelületi aránya? Tartható az ígért 65 százalékos növekedés?

Jelentős burkolatbontással számolunk, mely elsősorban a felszíni parkolók megszüntetését, az utak keresztmetszetének szűkítését jelenti. Emellett élővé szeretnénk tenni a tavat úgy, hogy a műjég területének kivételével egész évben víz borítsa. Ezek együttes hatása biztosítja az előírt 65%-os zöldfelület mértékét. Meg szeretném jegyezni, hogy egyfajta profiltisztítást is szeretnénk a parkban. A múzeumok megjelenése egyidejűleg szükségessé teszi egyes funkciók visszaszorítását. Itt elsősorban az extrém sportokra, vagy a parkbelsőben tartott rendezvényekre gondolok. Ezekre alternatív helyszíneket is javasoltunk pályázatunkban. Szeretnénk, ha a liget elsősorban olyan csendesebb parkfunkcióknak adna helyet, mint a séta, a piknik, vagy a csónakázás.

Hogyan képzeli el 2020-ra a Városligetet?

Egy korszerű, tiszta, karbantartott parkot képzelek, amely amellett, hogy modern, mégis az elmúlt 100 év bármely időszakánál jobban tiszteletben tartja saját örökségét. Olyan zöldfelületet, ahol sok százan fogyasztják el piknikkosaraik tartalmát. Szeretném, ha a Városliget világszínvonalú hely lenne, ahová alig várják a budapestiek, hogy kijuthassanak. Tó, fák, gondozott gyep, játszóterek, futópálya, hőlégballon, emellett madárcsicsergés és teljes kikapcsolódás.

Az interjú a LigetVáros újság legutóbbi számában jelent meg.