Tervek szerint halad az Olof Palme Ház felújítása

A Millennium Házaként újul meg a Városliget egyik legszebb épülete

A tervek szerint halad az Olof Palme Ház rekonstrukciója, amely a jövő év elején, eredeti pompájában, Millennium Háza néven nyílik majd meg a megújuló Városligetben. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően zajló felújítás során az épület utólagos hozzáépítéseit eltávolították, már az eredeti épületszerkezet helyreállítása és a különleges Zsolnay-kerámiák restaurálása zajlik.  Felújítását követően a több mint 130 éves, különleges értékű műemléképület az újkori Magyarország történetének legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, a főváros és Magyarország századfordulós aranykorát eleveníti majd meg egy különleges, interaktív állandó kiállítással, de helyet kap benne egy, a millenniumi hangulatot megidéző, kulturális rendezvényeknek otthont adó kávéház is.  

Az épület felújításáról készült látványos, szabadon felhasználható videót a következő linken tekintheti meg:

 

Az idei évben felgyorsult a Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Projekt: az Olof Palme Ház régen várt felújítása mellett elkezdődött az Ötvenhatosok terén a Néprajzi Múzeum építése, befejeződött a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója, jól halad és még az idén elkészül a Szabolcs utcában az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete, jövő hónapban pedig elindul az Ötvenhatosok terén a mélygarázs építése. A Hermina úti kutyás élményparkot nemrég vehették birtokba, az új sportpályák és a Vakok kertjének kialakítása már zajlik, azokat a nyáron adják át a megújuló Városligetben.

Az Olof Palme Ház csaknem 3 milliárd forintos, az elmúlt év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg, az épületből eltávolítva az elmúlt évtizedekben beépített, oda nem illő elemeket és visszaállítva az eredeti impozáns tereket. Az épület főbejárata visszakerül az eredeti, Hermina út felőli oldalra, mely elé a park tájépítészeti megújításának részeként egy új, gyönyörű rózsakertet is kialakítanak, továbbá a különleges Zsolnay-kerámiákat is restaurálják majd. Az 1250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újul meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén egy kisebb előadó- és konferenciateremmel, valamint egy múzeumpedagógiai térrel.

 

A tervek szerint a Millennium Házában több száz négyzetméteren várja majd a látogatókat a főváros aranykorát bemutató állandó kiállítás, amely egy óriási, több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett és az ahhoz kapcsolódó vetített képek segítségével idézi meg a századfordulós Budapestet. A tárlaton a látogatók szeme előtt elevenedik meg a 120 évvel ezelőtti Budapest: házaival, templomaival és hídjaival, az utcán sétáló emberekkel, a Dunán úszó hajókkal – valóságos, háromdimenziós makettként, valamint a hozzá kapcsolódó, kiterjesztett valóság (Augmented Reality - AR) technológiák segítségével életre keltett történetek virtuális világa révén. A legmodernebb eszközök segítségével, élményszerűen válnak megismerhetővé a korszak legfontosabb történelmi és kulturális eseményei, jeles személyiségei, de a látogatók képet kaphatnak majd arról is, milyen volt a hétköznapi élet a századforduló idején a városban.

A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak, és a korabeli kritikák szerint a kiállítás egyik legszebb eleme volt. Megépítésekor - az egyedülálló Zsolnay díszítéseknek köszönhetően - leginkább az épület színességét emelték ki, amelynek közepén az oldalszárnyakból kiemelkedő, gazdagon díszített csarnok fogadta a látogatót, melyből jobbra és balra nyíltak a kiállításoknak helyet adó termek. A műcsarnoki, kiállítási funkcióknak azonban a ház már a befejezését követően szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Ligetben a Műcsarnok jóval nagyobb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor kapta belső kialakítása a ma is meglévő ipari, irodai jellegét. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót találni neki.

 

A Millennium Háza az átfogó, a park zöldfelületét érintő és jelentősen gyarapító parkrehabilitációt és a ligeti intézményhálózat megújítását követően az új Városliget egyik ékköve lesz. A Ház egyben jelképe a Liget Budapest célkitűzéseinek: a tradíciót óvó, a park és a művészetek kapcsolatát integráló, a legkorszerűbb múzeumi bemutatási technikákat alkalmazó tudás- és élményközpontnak biztosít majd teret a Liget egyik legpatinásabb épülete.

Az épület történetéről a korábbi bejegyzésünkben olvashatsz.

 

A Városliget legrégebbi épületének történetéből - 2. rész

A Fővárosi Múzeumból kőfaragóműhely lett, majd Olof Palme Ház néven újból kiállítóhely

Az első részben bemutattuk a legrégebbi városligeti épület külsejét, amelyről egyértelműen leolvasható, hogy a művészetek otthonának, műcsarnoknak szánták. Ezt jelzik a nagy reneszánsz képzőművészek portréi, a múzsaszobrok és a művészeti ágak szimbólumai a homlokzatán. A terv csak részben valósult meg. Műtárgyakat helyeztek el a ligeti pavilonban és hosszú ideig valóban kiállítóhelynek használták, csak másképp, mint ahogy eredetileg tervezték. Az épület 132 év alatt betöltött funkciói közül a múzeumi vált a leghangsúlyosabbá. Története során leghosszabb ideig, négy évtizeden át a Fővárosi Múzeum központi kiállítóhelyeként szolgált a ház 1896-1936 között.

Liget Budapest Projekt Városliget Olof Palme HázMegnyitása idején, 1885-ben az eredeti elképzelés szerint működött az Országos Általános Kiállítás Műcsarnoka. Termeit szobrok és festmények töltötték meg, a kor kiállítási szokásai szerint növényekkel és bútorokkal otthonossá tett enteriőrben (Vasárnapi Újság, 1885. 26. szám, újságrajz Kozmata fényképe nyomán, részlet)

A Városliget legrégebbi épületének történetéből - 1. rész

132 éve ragyognak a homlokzaton a Zsolnay kerámiák

Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás Műcsarnoka kiváló minőségű anyagokból, tartós fennmaradásra épült. A nyilvános pályázat győzteseként a 33 éves Pfaff Ferenc építész kapott megbízást a tervezésére, munkatársa a húszas éveit épp elhagyó Kauser Gyula volt. A díszpavilont elegáns tárlatok helyszínének, a főváros képzőművészeti központjának szánták a kiállítás bezárása után. Sorsa másképp alakult. Műcsarnoki szerepköre a következő évtized során fokozatosan háttérbe szorult: előbb az Andrássy úti régi Műcsarnok, majd a millenniumra felépített mai Műcsarnok lépett a helyére. Ennek ellenére szívós túlélőnek bizonyult. Körülötte minden építményt leromboltak az idők során, de a neoreneszánsz stílusú épület a mai napig áll.

Liget Budapest Projekt Olof Palme Ház VárosligetA kiállítás Műcsarnoka megnyitása idején, a mai főbejáratához képest hátulról, az egykori Királypavilon felől (Vasárnapi Újság, 1885. 22. szám, 356. oldal)