Milyen volt a régi Városligeti Színház?

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően újjáépítik az 1952-ben lebontott Városliget Színházat is, amely a hagyományaihoz illő, régóta hiányzó funkciót hivatott pótolni, és újjáéleszteni a parkban. Az egykori teátrum közel 300 fő befogadására volt alkalmas, szecessziós épülete az Ötvenhatosok terének déli részén, most lebetonozott felületet áll majd; koncepcióját tekintve pedig gyermek és ifjúsági színház lesz.

A színház történetét Budai T. Ildikó foglalta össze a pestbuda.hu oldalon, amely cikket az alábbiakban ajánljuk a figyelmébe:

„Feld papa” kezdetleges nyári arénából állandó kőszínházzá alakított műintézete, a Városligeti Színház évtizedeken át a hazai színházi élet érdekes színfoltja volt az akkori főváros peremén. Egyszerre elégített ki magas kultúrigényt és adott helyet az igénytelenebb szórakozásnak. Falai közül színművészetünk számos kiválósága indult, deszkáin Európa legnevesebb aktorai ágáltak.

Színház a Városligetben? Sokan rémülten kapták fel a fejüket a hírre, pedig a főváros reprezentatív közparkjában valaha élénk színházi élet folyt: itt alakult meg az első bábszínház, a Liliputi nemzetközi hírnevet is szerzett, de működött benne kabaré és zenés orfeum is. Mind közül a leghosszabb ideig a krajcáros színházként indult, később modern és fontos darabokat játszó Városligeti Színház működött a mai Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Az 1952-ben elbontott szecessziós épületet az eredeti helyszínére építenék vissza.

A Városligetet a Belvárossal összekötő Sugárutat 1875-ben adták át a forgalomnak, de ekkor már évtizedek óta állt az Arena im Stadtwäldchen, a Városligeti Aréna. Ezt az épületet 1879-ben a német színigazgatóból magyar színigazgatóvá lett Feld Zsigmond saját költségén alakíttatta át a favázas nyári színházból, s tette állandó előadásokra alkalmassá. Feld Zsigmond ugyan német nyelvű színház működtetésére kapott engedélyt, de hamar eldöntötte, hogy a városligeti játszóhelyet „a magyar Thália templomává” alakítja át. 1889. június 16-án a Városligeti Színkör első magyar nyelvű előadásán Jókai Mór Prológja után Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című népszínművét mutatták be Blaha Lujzával, Vidor Pállal, Pálffy Ninával, Pauli Mariskával és Szirmai Imrével a főszerepben.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

A Városligeti Színkör favázas épülete

A korabeli helyárakból ítélve a színház a közönség szegényebb rétegei számára játszott, a jegyárak az „alsóbb néposztályhoz” igazodtak, hiszen már húsz krajcárért, két omnibuszjegy áráért fel lehetett ülni a karzatra. Feld Zsigmond a publikum ízléséhez is igazodva jórészt a Népszínház és a budai nyári színház műsorát vette át. Csepreghy Ferenctől A piros bugyellárist 1889-ben mutatta be, majd 1928-ig hússzor újította föl. Szigligeti Ede A szökött katona című darabját ugyancsak húszszor, Gaál József A peleskei nótárius című művét huszonnyolcszor, A falu jegyzőjét harmincegyszer. Jókaitól Az aranyember huszonkétszer szerepelt a repertoáron és Katona Bánk bánja is vissza-visszatért. Többször is sor került a Rómeó és Júliára, valamint az Othellóra, A kaméliás hölgyet Gauthier Margit címmel pedig szinte folyamatosan játszották. 

A színkör évadja általában májustól októberig tartott, és a társulat ugyan évről évre változott, a közönség mégis találkozhatott visszatérő művészekkel. Itt játszott többek között – közvetlenül azelőtt, hogy a Vígszínház híres komikája lett – Nikó Lina. Bihari Béla hősszerelmes színész a Városligetben a főrendezői munkakört is betöltötte. Újváry Károly több éven át lépett fel, 1892-ben színészi jubileumát is itt ünnepelték. De fellépett Somlay Artúr, Rózsahegyi Kálmán – méghozzá mint Liliomfi –, Latabár Árpád, Vízvári Gyula, Csortos Gyula, Rákosi Szidi, Góth Sándor, sőt Jászai Mari, Hegedűs Gyula is.

A Városligeti Színház egyre sikeresebb lett, 1908-ban Feld Zsigmond a favázas nyári színházat negyedmillió koronáért állandó téli kőszínházzá alakíttatta át. A Városliget színidirektora a kor meghatározó építészeit, a Vágó testvéreket, az építész Lászlót és a belsőépítész Józsefet kérte fel az új épület megtervezésére. A magyar szecesszió olyan jelentős alkotásai köthető nevükhöz, mint a Gresham-palota a Lánchídnál, valamint a legendás Nemzeti Szalon, a Schiffer-villa a Munkácsy utcában és a Gutenberg téri bérpalota. A maga korában impozánsnak számító városligeti teátrumban az előteret és a színházterem mennyezetét Kernstock Károly freskói díszítették, a nézőtéri széket selyemplüssel borították, a színpadtechnika is kimagasló volt. A zsinórpadlás mellett több süllyesztőt, modern hangosító- és világítóberendezést alkalmaztak.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
A Városligeti Színház egykori, újjáépítendő állandó épülete

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház

Az új színház ünnepélyes külsőségek között 1909. június 19-én nyílt meg. Pakots József alkalmi Prológját az igazgató lánya, Feld Irén mondta el, majd színre került Rákosi Jenő Éjjel az erdőn című darabja. Feld Zsigmondnak Ditrói Mór, a Vígszínház művészeti igazgatója adta át a Színészegyesület díszoklevelét.

1912 elején Feld Zsigmond Budapesti Színház névre keresztelte át az intézményt, a közelgő háború azonban nem kedvezett a kultúrának, egyre nehezebb körülmények között tudta működtetni a teátrumot. Az alapító 1926-ban visszavonult, s fiának adta át az igazgatást, Feld Mátyás már nem Thália, csupán a pesti humor szentélyévé kívánta tenni a játszóhelyet. A kimenőt kapott cselédlányok és a szabadnapos katonák lettek a szecessziós épület leggyakoribb vendégei. Az igazgató nagy büszkeséggel mutatta be nyaranta saját bohózatait, köztük a belvárosi színházak sikerdarabjainak olyan paródiáit, A csámpáskirálynét vagy A Schlésinger fiú esete Lefkovits Katóval darabot. Azon túl, hogy burleszkjeit megírta, nem sokat törődött a színházával: lehetőleg bérbe adta, 1920-ban az Új Színháznak, 1923-ban Sebestyén Géza miskolci társulatának és az Apolló Kabaré alkalmi együttesének, 1932-ben pedig Békeffi László kabaréjának. A színház azonban egyre inkább perifériára szorult, és akkor már nemcsak helyrajzi értelemben, 1935-ben megvált a színháztól Feld Mátyás, az új igazgató Erdélyi Mihály lett. Főleg nagysikerű operetteket mutattak be, egy-egy teltházas estén 885 néző tapsolt a színészeknek, közöttük olyan hírességeknek, mint Honthy Hanna, Jávor Pál, Somogyi Nusi, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Gombaszögi Ella. A színház utolsó előadását 1944. november 30-án tartották.

A nagy műgonddal tervezett és kiváló alapanyagokból megépült színház gyakorlatilag sértetlenül vészelte át Budapest 102 napos ostromát. Vesztét az '50-es évek új szemléletű, nagy tereket követelő városrendezési elveinek köszönheti. A háború után először Both Béla Szabad Színháza működött benne: Brecht, Shaw és Goldoni darabjaiban Görbe Jánost, Kállai Ferencet, Horváth Tivadart és Komlós Jucit láthatta az újjáépülő főváros közönsége. 1946 tavaszán Béke Színház néven nyitotta meg a kapuit, tíz nagysikerű előadásukban fellépett Dajka Margit, Greguss Zoltán, Tolnay Klári, Lukács Margit és Sennyei Vera. A sikeres évadok ellenére a főváros hamarosan házi kezelésbe vette a teátrumot, majd a liget rendezése során 1952-ben lebontatta az épületét.

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Feldék síremléke

Liget Budapest Projekt Városligeti Színház
Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt (1938; Honthy Hanna és Jávor Pál)

A Liget mostani megújítása kapcsán az egyik legfontosabb kitűzött cél a park eredeti funkciójának helyreállítása volt – hangoztatta a projektért felelős Baán László miniszteri biztos több fórumon. A korábbi elképzelések nem számoltak a Liget egyik legfontosabb és legsokrétűbb hagyományával, a színházzal, nemrég viszont már a Városligeti Színház újjáépítésének tervezését elnyert építészeti stúdió nevét is közzétették.

Az intézmény a Városliget Zrt. fenntartásában, a Kolibri Színház közreműködésével, Novák János igazgató művészeti vezetésével, de állandó társulat nélkül, befogadó gyerek- és ifjúsági színházként funkcionál majd. A színház az eredeti tervek alapján épül újjá, de a legmodernebb technikával lesz felszerelve. Lesz benne egy nagyobb, 300-400 fő befogadásra alkalmas, jó akusztikájú nézőtérrel rendelkező terem, valamit kisebb kamaraelőadásoknak alkalmas helyiségeket is kialakítanak az épületben.

http://pestbuda.hu/cikk/20160804_milyen_volt_a_regi_varosligeti_szinhaz

Remény az idős fáknak

A FŐKERT Nonprofit Zrt idős fa ápolási programot indít a Liget Budapest Projekt keretében Városliget Zrt. megbízásából, amelynek köszönhetően csak idén több mint 50 idős fa ápolását végzik el. A programban elsőként az Olof Palme Ház híres, 100 év körüli nyugati ostorfáját kezelték idén tavasszal, majd augusztusban a Városligeten belüli főbb közlekedési utak, frekventált területek melletti idős fák ápolásával folytatják a munkát a FŐKERT Nonprofit Zrt. kertész szakemberei.

A kor előrehaladtával a fáknak is szükségük van gondoskodásra annak érdekében, hogy egészséges öregkorra számíthassanak. A Városligetben lévő idős faállomány állapota mára oly mértékben leromlott, hogy egyes fák jelentős környezeti kockázatot rejtenek, vagy akár balestveszélyesek  is lehetnek. A Városliget Zrt. idős fa mentési programjának célja, hogy a fákon és közvetlen környezetükben végzett beavatkozásokkal javítsák a fák általános állapotát, a meglévő betegségek hatásait enyhítsék, az egészségi állapotuk leromlását lassítsák, egyúttal megőrizzék életerejüket.  A kezelések során megkülönböztetett figyelmet fordítanak majd a fák megfelelő statikai állapotának kialakítására annak érdekében,  hogy azok a beavatkozásokat követően ne jelentsenek veszélyt az alattuk közlekedő emberekre, állatokra, járművekre.

A fák szakszerű ápolása és kockázati tényezők csökkentése csak úgy lehetséges, ha időben felismerik a problémákat. Fontos kiemelni, hogy a szakemberek csak olyan mértékű beavatkozást végeznek, amely elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy ezek az egyedek minél tovább állományban tarthatóak legyenek.  Annak meghatározása, hogy egy fa milyen beavatkozást igényel, komoly hozzáértést követel, amelyre garancia a FŐKERT Nonprofit Zrt. mintegy 150 éves– és szakembereinek több évtizedes gyakorlati tapasztalata.

Fa ápolás

Az idős fa ápolási munkákat minden esetben egy részletes favizsgálat előzi meg.

A favizsgálat célja a növény és közvetlen környezetének figyelembevételével a fa fizikai és élettani tulajdonságainak leírása, a lehetséges veszélyforrások felderítése és minél részletesebb kivizsgálása, mely  többszintű eljárás.

A fák első állapot meghatározása a fakataszteri bejárásokon történik. Ez a módszer elsősorban a fa egyes szerveinek vizsgálatát, áttekintését jelenti, amely lényegében egy általános állapotvizsgálat.

 Abban az esetben, amikor a fakataszteri ellenőrzéskor nem állapítható meg egyértelműen a fa egészségi állapota, akkor további részletes vizsgálatot is végeznek a szakemberek.

A FŐKERT Nonprofit Zrt. által alkalmazott vizsgálati módszer nemzetközileg elfogadott, évtizedek óta fadiagnosztikával foglalkozó szakértők, szakmai szervezetek eljárásai alapján kidolgozott és tesztelt módszer. A favizsgálat összetett folyamat, egyes elemei egymásra épülnek; a vizsgálat addig folyik, amíg egyértelmű eredmény nem születik.  Az ilyen jellegű vizsgálatokat azok a szakembereink végzik, akik legalább 5 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek e téren, ismerik a fa habitusát, és környezetét, ezáltal „jól olvasnak a fából a fáról”.    

Idős fák a Ligetben

A kertész szakmában 100 cm törzsátmérő felett szoktak idős fákról beszélni, ez a városligeti faállomány nagyjából 3,5%-ára igaz. A Városligetben található legöregebb platánokat 1818 és 1830 között telepítették át  József nádor híres, alcsúti arborétumából, Henrich Nebbien tervei alapján.

Ezek között vannak 200 cm törzsátmérő feletti platánok, melyek legalább 150 éves egyedek. Vannak köztük értékes és különleges fajok mint pl. Platanus × hispanica 'Suttneri'

Räde Károly kertészeti igazgató működése alatt (1912–1932) számos dendrológiai ritkasággal gyarapodott a Városliget, a növényállomány gyarapításában elsődleges szempont volt a fajgazdagság növelése. Ezek a ritkaságok ma már több mint száz évesek. Néhány, Räde kezdeményezésére telepített faj/fajta: a szomorú bükk, a kanadai vasfa, az amerikai feketedió, a tulipánfák, és a díszalmák.

Zöld a Liget Budapest Projektben

A Liget Budapest Projekt részeként, a városligeti parkrehabilitáció nyomán – melynek az idős, értékes fák megmentése is célja - 60%-ról 65%-ra emelkedik a zöldfelületek aránya. Egészségesebb lesz a faállomány, és jelentősen növekedni fog a Városliget biológiai értéke is. A fejlesztés már nagyon váratott magára: a FŐKERT Nonprofit Zrt. felmérése szerint a városligeti fák   85 % ápolásra szorul,  körülbelül 10 % pedig egyenesen balesetveszélyes.

A Hungexpo területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira

Az azbeszt egészen a kétezres évek elejéig az egyik leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag és sokrétűen alkalmazott építőanyag volt a hazai építőiparban, így az gyakorlatilag valamennyi magyarországi épület bontásánál egy vizsgálandó és kezelendő probléma. Szabó Rebeka és a Greenpeace ugyanakkor eddig soha, egyetlen más bontási munkaterületen nem tartották fontosnak, hogy hangot adjanak az azbeszt jelenléte iránti aggodalmuknak, kizárólag a Városligetben tiltakoznak. Tekintve, hogy az elmúlt években, sőt évtizedekben a magyar Greenpeace békében együtt élt az azbeszt-problémával, azzal kapcsolatosan az ez idő alatt elvégzett sokezernyi épületbontás egyikénél sem jelent meg, s Szabó Rebeka sem fogalmazta meg eddig egyetlen zuglói bontás esetében sem azbesztügyi aggodalmait, teljesen nyilvánvaló, hogy mostani fellépésük politikai motivációjú hisztériakeltés, amely nélkülöz bármely szakmai megalapozottságot. A lepusztult állapotú Hungexpo irodaházak szakszerűen végzett bontásának valós tényei a következőek. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A Magyar Zene Háza területén zajló bontási munkák során a bontási terveken nem szereplő, azbesztpalának tűnő anyagot azonosított a műszaki ellenőr az építési törmelékben 2016. 07.16-án. A gyanús anyagot a kivitelező azbesztnek feltételezve, az előírásoknak megfelelően körbekerítette, a munkát az érintett területen felfüggesztette. A műszaki ellenőr az építési naplóban ezt rögzítette, illetve engedélyt adott a nem szennyezett területen a munkavégzés folytatására. A kérdéses anyagból mintát vett, melyet laboratóriumban átvizsgáltatva kiderült, hogy valóban azbesztcement termékről van szó. Ezt követően a Városliget Zrt. megbízást adott további mintavételezésre, illetve akkreditált laborvizsgálat elvégzésére. Fontosnak tartjuk a helyzet tisztázását, ezért Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökének bevonásával végeztetjük a további vizsgálatokat. 

Liget Budapest Azbesztcement Hungexpo

A bontási területen jelenleg a Városliget Zrt. megbízásából és a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának megbízásából is mintavételezés folyik, amely minták kiértékelése a jövő hét közepére várható. Szeretnénk megerősíteni, hogy a híresztelésekkel ellentétben a területen talált azbesztcement nem jelent veszélyt a környéken élőkre és a park látogatóira. A bontási területen elkerített azbesztcement törmeléket a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége az alábbiak szerint írja le. 

 „Az építőiparban kétféle azbesztterméket különböztetnek meg: az erős kötésű (rendszerint 1 t/m³-nél nagyobb térfogattömegű) és a gyenge kötésű (1 t/m³-nél kisebb térfogattömegű) azbesztet tartalmazó termékeket. Az első termékcsoportnál általában az ún. azbesztcement termékekről van szó. Az azbesztcementet, ismertebb nevén az eternitet Johann Hatschek találta fel, ill. dolgozta ki a XX. első évtizedében Vöcklabruckban. Az eljárás során kb. 90% cementet 10% azbeszttel kevertek és nedves eljárással formába sajtoltak. A cement jól megkötötte az azbesztszálakat és beépített állapotban ezekről az azbeszt-termékekről nem szabadulhatott fel veszélyes mennyiségű azbesztszál.”

A Városliget használóinak több mint kétharmada támogatja a Liget Projektet

A Liget Projekttel szembeni szkeptikusoktól gyakran elhangzó érv, hogy a közvélemény kutatások alapján a budapestiek többsége ellenzi a Városligetet megújító terveket. A laikus szemlélő számára az eredmények valóban ezt a benyomást kelthetik, azonban érdemes látni, hogy a szóban forgó kutatásokban a megkérdezettek leegyszerűsítő kérdésekre válaszoltak általánosságban, a projekt részleteinek figyelembe vétele nélkül. 

Ezért is bízta meg a Városliget Zrt. az Ipsos-t, hogy a budapestiek, illetve a Városligetet aktívan használók körében egy olyan, magas mintavételezésű, reprezentatív felmérést készítsen, amelyen a megkérdezettek a tervek ismertetése után mondhatják el a véleményüket. Április 9. és május 15. között a budapesti minta alapján 600 fő, illetve a városligeti minta alapján 800 fő vett részt egy több mint fél órás interjún, ahol a tervezett zöldfelületi fejlesztésektől kezdve a parfunkciók bővítésén át  a megújuló intézményekig mondhattak ítéletet a Liget Budapest terveiről. 

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett Városliget használók 69 százaléka egyetértett azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik, és annak nagyságát növelik. 

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

Az is kiderült, hogy a budapestiek az itt lévő intézményekkel együtt szeretik a parkot, 75 százalékuk szerint a fővárosban a legszélesebb intézménykínálatot nyújtja a Városliget, gondoljunk csak az Állatkertre, a Szépművészeti vagy a Közlekedési Múzeumra. Az Ipsos felmérésből az is megtudható, hogy a Liget Projektről tudók többsége szerint pozitív hatással lesz a fejlesztés a városrészre  és az is, hogy a budapesti válaszadók 75 százaléka támogatja a projekt egyik legfontosabb elemét, azt, hogy radikálisan csökkenjen az autóforgalom a parkban, különös tekintettel a Kós Károly sétány lezárására.  

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

A megkérdezettek zöme örül neki, hogy megújuljanak a játszóterek és a sportterületek is, de azt is fontosnak tartják, hogy nagyobb legyen a tisztaság, több illemhely és szemetes is legyen a parkban. A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy a válaszadók csaknem 100 százaléka szerint fel kell újítani a régi épületeket, de a Ligetbe látogatók 70 százaléka szerint a Városligetbe jól illenek  a színvonalas, kortárs épületek is. 

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló parkfunkciókra vonatkozó újítások közül a megkérdezettek a park akadálymentesítését, a ligeten belüli környezetbarát közlekedés lehetőségét és a feleslegesen lebetonozott felületek visszaparkosítását gondolták a legfontosabbnak, de a sporteszközök bérlésének lehetősége, a kivilágított futókör kialakítása, bicikliút, rózsakert létesítése is előkelő helyen szerepel a parkot használók kívánság listáján.

Liget Budapest Ipsos Közvélemény kutatás

Újra levegőben az AN-2-es

Liget Budapest Projekt Közlekedési Múzeum AN-2

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett "100 éves a magyar motoros repülés" című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került.